Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-23 / 196. szám

1.TTTS, Sü^TlSTtllS Z2f. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hol épüljön tovább Szolnok ? D A kommunista közösségek Pártépítési tapasztalatok szolnoki üzemekben Tanulmányterv a távlati lakásépítésre Elkészült a tanulmány és a javaslat Szolnok város távlati lakásépítésére: tartal­mazza, hogy az elkövetke­zendő években mely terüle­teken célszerű tömegesen, telepszerűep lakásokat épí­teni, mivel csak az ilyen építési mód hozhat alap­vető megoldást a mi megye- székhelyünkön is. A napok­ban e tanulmányt vitatták meg Szolnokon tervezők, kivitelezők, várospolitikusok, városépítők, pénzügyi szak­emberek. Szolnok népességszáma az utóbbi években rohamosan emelkedett, és előrebecslé­sek szerint a negyedik öt­éves terv végére az éjszakod lakosságszám meghaladja a hetvenháromezret. Ezzel a fejlődési ütemmel az ország négy leggyorsabban fejlődő városai közé tartozunk. Egyre több kisgyermek szü­letik, és nagyon sokan jön­nek ide lakni községekből, más városokból. Ez utóbbi elsősorban a nagyfokú vá­rosiasodásnak, az elmúlt év­tized decentralizált ipartele­pítésének természetes követ­kezménye. Ha a lakosság­számon belül a szociológiai viszonyokat vizsgáljuk, ki­derül: nálunk él a hasonló városok közül a legtöbb fia­tal és a legkevesebb 60 éven felüli ember, több itt a há­zasságkötések száma, több a gyermekes házaspár, keve­sebb az egyedül élő ember, növekszik a családok száma. Mindez meghatározza hogy milyen típusú, méretű la­kásokat kell építeni. Nemcsak a lakosság korát illetően alakult ki sajátos helyzet Szolnokon. A jelen­legi lakások mennyisége, színvonala is különleges helyzetet teremt a városban. A nagyarányú építkezések ellenére 1970-ben még a száz lakásra jutó lakosok száma háromszázhuszonnégy volt, a tervezők által optimális­nak tartott háromszáz-há- romszázöt helyett. A családi otthonok túlnyomó többsége például ma is egy, másfél szobás, a háromszobás laká­sok száma csupán a megle­vők tíz százaléka. A lakások átlagos alapterülete nem éri el __ az újonnan épülteké s em — a IV. ötéves terv­ben előirányzott 53 négyzet- méter alapterületet. A bér­lakások átlagosan 46, a szö­vetkezetetek 45 négyzetmé­ter alapterületűek. Ebben az ötéves tervben előreláthatólag 1500—2000 lakást kell Szolnokon meg­szüntetni, és csak részben a város rekonstrukció miatt. Szolnokon kétezer lakás a századforduló előtt épült, már szinte valamennyi el­avult, lebontásra vár. Az öt­ven évvel ezelőtt épített la­kásoknak is körülbelül 40 százaléka avult el, tehát bontásuk szükséges. Ugyan­akkor a reális lehetőségeket alapul véve a megyeszékhe­lyen 5900 lakás épül ebben a tervidőszakban. A terv en­nél 980-nal több volt, de az erőforrások ezek felépítését nem teszik lehetővé. Jelenleg is 4800 jogos la­kásigénylő van a megye- székhelyen, közülük százöt­venen élnek életveszélyes körülmények között. Az tény, hogy a lakosság száma gyorsabban növekszik, mint a tényleges lakásszaporulat. Keresni kell tehát a töme­ges lakásépítés optimális le­hetőségeit. Mivel a város belterületén a meglevő köz­műhálózat meglehetősen el­avult, más kerületekben nincs teljesen kiépítve, a szabad területekre koncent­rált. telepszerű lakásépítés a legésszerűbb. Ugvanis a ré­gi területeken is minden­hol közműberuházással jár az építkezés, ráadásul elő­zőleg sok lakást kell le­bontatni. A Zágyva-parti és a Jó­zsef Attila úti lakótelep fel­építése után — a tanulmány készítői, és a már említett megbeszélés résztvevői is egyetértettek ebben — elő­ször a kisgyepi lakótelep felépítése indokolt, azután az Alcsiban, majd az Alcsi- szigeten és a legkésőbbi időszakban a Szandai réten lehet folytatni a lakásépítést. A kisgyepi lakótelep léte­sítése több szempontból in­dokolt. Előzetesen ötezer la­kás építését javasolják a tervezők, de éppen a tanács­nál lezajlott vitán hangzott el: ott ennél lényegesen több lakás — lehet, hogy 8000— 9000 — létesítésére van le­hetőség. A lakótelep bekap­csolása a város közlekedési hálózatába különösebb anya­gi terhet nem jelent. Az új lakótelep közműveinek ki­építése lehetővé teszi, hogy ott épüljön fel 1975—76-ban a tervezett gyermekváros, épüljön ott tanácsi, tanácsi értékesítésű, szövetkezeti és OTP társasház. A paneleket attól a házgyártól kell vá­sárolni — mert kínálat van elegendő — amelyik a leg­olcsóbban adja. Biztatás ez a program azok­nak, akik napjainkban la­kásra várnak, vagy akik csak ezután gondolnak saját otthon alapítására. És hogy a ,Kisgyep további építése nem csupán óhaj, arra bi­zonyíték: már készül a köz- művesítési program, és a városi tanács már erre a munkára 14 millió forintot tartalékol. Az utóbbi időben sokan vitatták: lesz-e egyáltalán A szolnoki Május 1. Ru­hagyár 1969 óta a fővárosi nagyvállalat fióküzeme. Ezer dolgozót foglalkoztat, 92 szá­zalékban nőket. Az ösSzlét- szám 90 százaléka fizikai munkás. A párttagok száma a szolnoki telepen (Túrke- vén is van egy kis üze­mük, kétszáz dolgozóval) negyvennyolc, tehát a gyári létszám 5 százaléka. Alig volt tagfelvétel 1969—70- ben. A rákövetkező két év­ben már tíz új párttaggal erősödött az alapszervezet. Gulyás Károly a párttit­kár. — A novemberi határozat után nálunk is újból meg­torpant a pártépítés. Most mit tegyünk, hogyan kell érvényesíteni a Politikai Bizottság határozatát — mi sem tudtuk pontosan. Az idén egy elvtársnőt vettünk fel, bár a városi, párt-végre- hajtóbizottság döntését ügyé­ben még nem ismerjük. Két jelentkező felvételének előkészítése most van so­ron. — Milyen módszerrel? — Nálunk az a szokás, hogy a tömegszervezetek, a szocialista brigádok vezetői­től kérünk javaslatot; kit találnak alkalmasnak a párttagságra. A vezetőségi ülésen aztán sorra vesszük a javaslataikat. Utána mun­kához lát a pártbizalmi, gondoskodunk a kiszemeltek * politikai oktatásáról, folya- ; matosan ellenőrizzük, ho- ] gyan látják el társadalmi S megbízatásaikat. Persze, a tő­I megszervezetek a legjobb aktivistákat ajánlják, meg­felelő politikai felelősséggel. S Legutóbb az üzemi vörös­I kereszttitkár kérte a tag­felvételét. Nagyon jól dolgo­zik, aktív, ügyes, bátran politizál. Gulyás Károly derűlátó. — Én természetesnek tar­tom, hogy átmenetileg le­lassult a pártépités. Nem hiszem, hogy megtorpanás­ról lehet beszélni. Nagyob­bak a követelmények, sűrűbb szövetű most a rosta. Ke­vesebb ugyan a tagfelvétel, mint az előző években, de, politikailag megalapozot­tabb. Arra azonban nagyon kell vigyáznunk, senkit meg ne sértsünk. Meg aztán ha az elutasításnak nincs neve­lő jellege, ha a pártszerve­zet egységét egy-egy tagfel­vétel során nem tudjuk ki­kovácsolni, az viszont már baj. Tudja, hogy van ez. Ilyenkor a párttagok is ön­magukba néznek, úgy dol­goznak-e vajon, mint a má­sik munkatársuktól megkö­vetelik, amikor az kéri a pártba való felvételét. Na­és majdan a későbbi idő­pontra tervezett egészség- ügyi intézmény. A Kisgyep mellett szól, hogy erre a te­rületre már korábban elké­szült a beruházási program- javaslat is. Nem utolsósor­ban, hogy az elmúlt években ott már több mint 50 millió forint értékű földmunkát végeztek el, számos épületet szanáltak. Soós István, a megyei ta­nács elnökhelyettese a meg­beszélésen sürgette: mielőbb be kell fejezni a terület fel­töltését, mert csak így le­hetséges 1975-ben hozzákez­deni a kisgyepi lakótelep építéséhez. Bár a város re­konstrukcióról nem mond­hatunk 'le, az ötéves terv­időszak végére (addigra fel­épül a József Attila úti te­lepen 650 lakás), feltétlenül szükség lesz új nagy építési területre. Természetesen a többi te­rületet is az évek során fo­lyamatosan — elsősorban közművesítéssel — alkal­massá kell tenni lakótelep létesítésére. Alcsiban előzetes számítások szerint 2500 la­kást lehet felépíteni. ■ A ter­vezők Alcsiszigetet tartják alkalmasnak a 120 ezres né- pesságszámot meghaladó távlati fejlesztésre. És csak ezután — lehet, hogy az ez­redfordulón vagy később? — kerül sor a Szandai rét be­építésére. Jó dolog, hogy mind a tanács vezetői, mind az építők, a tervezők, a pénzügyi szakemberek úgy foglaltak állást: a leggyor­sabban a házgyári lakások kai lehet építkezni. Egyaránt kisgyepi lakótelep? A ta­nulmány, a vita, a tanács felkészülése azt bizonyítja: igen, méghozzá nem is olyan soká. Az ötödik ötéves terv végére már valószínűleg, húszezer ember él a kis­gyepi városrészen. V. V. Társasházat, gabonatárolót, orvosi lakást építettek Az idén a cibakházi Ve­gyesipari Szövetkezet 6 mil­lió 800 ezer forint értéket termel. Ebből szolgáltató te­vékenységükre 750 ezer fo­rint jut. Miért csak ennyi? Bálint Lajos elnök szerint: — Mindenekelőtt az utóbbi években csökkent a lakosság igénye az egyedi kislakáséoí- tések iránt. Mind többen al- Kalmazzák a kalákában való építkezést, amikor a rokonok, testvérek munkatársak segí­tenek az új otthon létrehozá­sában. — És más szakmákban? — A lakóház-javításokat, a kisebb szakipari munkákat a különböző vállalatoknál dolgozók elvégzik szabad ide­jükben. Ráadásul községünk­ben nagy gond a szakembe­rek utánpótlása: különösen cipész, fodrász, asztalos, víz­vezetékszerelő szakmákban. A fiatalok inkább a váro­sokban helyezkednek el. más munkaterületeken. ——i* Ezek szerint kinek és mit dolgozik szövetkezetük? — A lakásépítéseknél ma­radva: minden gondunk el­lenére termelésünk 30 száza­lékát a lakásépítések adják. A mi községünkben is meg­kedvelték a fiatalok a tár­sasházi lakásokat. Tavaly egy nyolclakásos épületet csinál­tunk. és rövidesen hozzákez­dünk egy újabb nyolclakásos ház felépítéséhez. A községi tanács támogatja az ilyen építkezést: kedvezményesen ad telket, segíti a közművesí­tést. Legtöbbet a Szolnok me­gyei Gabonafelvásárló Válla­latnak, a helyi tanácsnak, a Teiipari Vállalatnak és a sütőipari vállalatoknak dol­gozunk már évek ó'a. Az idén fejeztük be a gyomai Sütő­ipari Vállalat cukrászüzemé­nek bővítését 1 millió 200 ezer forint értékben. A kun­szentmártoni járásban felépí­tettünk öt 50 vagonos gabo­natárolót, és felúiítottunk tíz 50 vagonos gabonatárolót — még az aratási idény k°zde‘e előtt. Cibakházán felépítet­tünk egy orvosi szolgálati lakást, hosv csak a nagyobb lé+esítménypket említsem. — Féléves mérlegünk alánján, időarányos termelési tervün­ket 115.2 százalékra teljesí­tettük. és javult a jövedel­mezőségünk is a tavalyihoz viszonyítva. gyón fontos, hogy a taggyű­lés önmagát is nevelje, ne csak másokat. — Mit vár a következő hónapoktól ? — Intenzívebb lesz a párt­építő munka. A városi párt- bizottság vezetőitől bíztatást kaptunk, még van lehetősé­günk tagfelvételre. Élünk majd vele. Most már nem vagyunk bátortalanok, úgy hiszem, tudjuk, hogyan kell dolgoznunk. * * * Sándor László, az MSZMP Szolnok városi Bizottságá­nak első titkára ezt a ri­portsorozatot megjelenése előtt olvasta. Véleményét a következőkben összegezte: — A riportsorozat a re­ális helyzetet tükrözi. Mi is felfigyeltünk ezekre a prob­lémákra. Tapasztaltuk, hogy a városi párt-végrehajtóbi­zottság magasabb követel­ményeket támaszt, mint a helyi pártszervek. Ezért rendszeresítettük az előzetes konzultációt, hogy elősegít­sük: harmónikus legyen a vb és a taggyűlések párt­építési tevékenysége. Ennek a folyamatnak viszonylag az elején vagyunk, ezért természetes, hogy a munka nem konfliktusmentes. A szolnoki Járműjavítóban — úgy vélem, erről ap ott ké­szült riport is meggyőzi az olvasókat — helyes úton járnak, jól alkalmazzák a Politikai Bizottság határoza­tát a gyakorlatban. Szerin­tem az ott követett módsze­rek helyesek, példamutató- ak. Hangsúlyozom azonban, nem lehet mechanikusan át­venni őket. Ugyanis olyan nagyüzemről van szó, amely­nek csaknem minden hu­szadik dolgozója párttag, nagyok a munkástradíciók, egyszóval lényegesen mások a körülmények, mint egy kisebb üzemben. Számos vállalatra hivatkozhatnék, ahol a pártépítés konkrét feltételei nem olyanok, mint Szolnok e régi nagyüzemé­ben. Mindazonáltal helye­selhető, ha a pártvezetösé­gek kölcsönösen kicserélik pártépítési tapasztalataikat, tanulnak egymástól. Azt is szeretném megjegyezni, hogy a párt-végrehajtóbi­zottság módosította azt a gyakorlatot, amit a bútor­gyár párttitkára is kifogá­solt. A jövőben olyan eset­ben, amikor a taggyűlés és a párt-végrehajtóbizottság által az ügyben megbízott elvtárs véleménye eltérő, meghívjuk a párttitkárt a testületi ülésre, lehetővé té­ve, hogy képviselje a tag­gyűlés álláspontját. A je­lentkezőt is meghívjuk, s a döntés után közöljük vele indokainkat. Úgy véljük, erre a kiigazításra feltétle­nül szükség volt. — Melyek a legközelebbi feladatok? — A párttagsággal alapo­san, részletesen meg kell is­mertetni, mit jelent az, hogy magasabbak a tagfelvételi követelmények. Énnek a politikai nevelés az útja. Két fő feladat áll előttünk egyidejűleg: egyrészt a fel­vételi követelmények egy­séges értelmezését, alkalma­zását kell elősegíteni, más­részt a pártón belül hatá­rozottan megkövetelni a szervezeti szabályzat betar­tását, a Központi Bizottság novemberi határozatának minden tekintetben megfe­lelő politikai magatartást. A tagfelvételek, és általá­ban a párttagokkal szembe­ni magasabb követelmények a korábbinál jobban előtér­be állították a kommunista nevelőmunkát. A kommu­nistává válás hosszú folya­mat, akár párttagokról van szó, akár azokról, akik be akarnak lépni a pártba. Eb­ben nagy szerepe van min­den kommunista közösség­nek. Ügy gondolom, a konf­liktusok, a jelentkező prob­lémák láttán sem szabad türelmetlenné válnunfe. A páttépítésben engedménye­ket nem tehetünk. Ugyan­akkor a pártapparátusnak még jobban kell segítenie az alapszervezeteket a párt­élet e rendkívül fontos te­rületén. • * * Az újságíró nem vállalkozhat arra, hogy cikkét külön elemzéssel zárja. Szolnokon 228 pártalapszervezet működik. Ezért a négy üzemben összegyűjtött tapasztalatok nem ele­gendők a politikai általánosításhoz. A leírtakból semmikép­pen nem következik, hogy Szolnokon a helyzet általában rossz. Mindenesetre annyi kitűnik, hogy nem probléma- mentes most a pártépités. Remélhetőleg e cikk nem minden tanulság nélkül való, legalábbis annyiban nem, hogy bizonyítja: érdemes folya­matosan elemezni e határozat végrehajtásának konkrét kö- körülményeit, politikai hatását és eredményeit. VÉGE fabiAn Péter A példa követésre talált „Akik ott élnek, vagy jár­művel jártak már a szolno­ki Szűcstelepen, legelőször a rossz utat említik, a ká­tyút, a sarat, az árkot. Hiába volt minden munka a föld­út sáros, gidres-gödrös ma­radt. Burkolni kellene, de miből? Még a következő tíz év terveiben sem szerepel a kikövezése. „Marad minden a régiben” — törődtek bele a környékbeliek. Kivéve Bodnár Lajost, a szűcstelepi 35-ös körzet tanácstagját.” ö volt a kezdeményezője egy nagy horderejű társadalmi összefogásnak, amelyről ta­valy január 23-i lapunkban írtunk. Három vállalat: a Beton- és Vasbetonipari Művek, a Volán 21-es számú Vállalat szolnoki üzemegysége és a szolnoki Városi Tanács Út­fenntartó Üzeme 1972. ja­nuárjában együttműködési megállapodást kötött. A szer­ződésben vállalták, hogy tár­sadalmi munkában járható­vá teszik a Berzsenvi. a Vas Gereben, a Száva, a Rozgo- nyi és az Ifjúsági utcákat. Betontörmeléket az út feltöl­téséhez a vasbetonipari mű­vek adott. A Volán szocia­lista brigádjai és KISZ-esei felrakták, elszállították a törmeléket. Az útburkolási munkába az útfenntartó üzem is bekapcsolódott. Se­gítettek az utcák lakói is. Az összefogás eredményeként az idén 40o méter útburko­lat készült el, már csak a szegélyköveket kell lerakni. Megtudtuk, hogy újabb megállapodás is született: a Berzsenyi Dániel út további szakaszának megépítését is társadalmi munkában vállal­ja a Debreceni Közúti Építő Vállalat, a Volán 7. számú Vállalat, a Beton- és Vasbe­tonipari Művek szolnoki gyá­ra és az útfenntartó üzem. Segít a 34. és 35. választó- körzet lakossága is. Ebben az évben még 185 folyóméter útburkolat készül el. A tavalyi cikk úgy fejező­dött be. hogv hisszük a segí­tőkész. három vállalat pél­dája követésre talál: így tör­tént. sz. c.

Next

/
Oldalképek
Tartalom