Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-23 / 196. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. augusztus 23. Románia ünnepén Ma huszonkilenc eszten­deje annak, hogy a szovjet hadsereg — a vele vállvet­ve harcoló román haza­fiakkal együtt — felszaba­dította Romániát a fasiszta uralom alól. Annyi évi gyötrelem és szenvedés után ezen a napon lélegez­hettek fel először nyugod­tan. félelem nélkül Romá­nia népei. Az eltelt csaknem három évtized elég volt arra, hogy a félfeudális bojár-világ örökre eltűnjön, s átadja helyét a dolgozó nép ha­talmának. Keleti szomszé­dunk ma fejlett iparral rendelkező agrárállam. — melynek színvonalas ter­mékei — széleskörű keres­kedelmi kapcsolataink ré­vén — hazánkban is jól ismertek. Románia sikereinek alap- feltétele a szoros együtt­működés a szocialista or­szágokkal: az ország tagja a KGST-nek. s a Varsói Szerződésnek. Terveinek valóra váltásában Romá­nia dolgozói mindenkor szá­míthatnak a szocialista országok aktív, sokoldalú támogatására. Hisz céljaink közösek, és minél szilár­dabb. egységesebb közössé­günk. annál gyorsabb saját előrehaladásunk. Nagy ünnepén testvéri szeretettel köszöntjük Ro­mánia népét, és kívánjuk, érjenek el minél nagyobb sikereket szocialista hazá- / juk felvirágoztatásában. — ri —•-- ■ -■ ■ ■ ................... A magyar turizmus napja Vilniusban Keddn, „Magyarország, a * turizmus hazája” címmel — megrendezett kiállítás meg­nyitásával kezdődtek a ma­gyar turizmus napjai Litvá­nia fővárosában, Vilniusban. Az ünnepélyes megnyitón Jonasz Janujtyisz. az MSZBT litván tagozatának elnöke, a köztársasági rádiós és tele­víziós bizottság elnöke mon­dott beszédet. Elmondotta, hogy a programban Magyar- országról szóló külön rádió- és tv-adások és filmvetítések is szerepelnek. A kínai külpolitika ösvényein Középpontban: a szovjeíellenessé A nemzetközi kapcso­latokban kibontakozó ked­vező változások anyagi alap­ja az erőviszonyoknak az az eltolódása, amely a szo­cialista és kapitalista világ között, ezen belül pedig a Szovjetunió és az Egyesült Államok között lezajlik, s amely végső elemzésképpen a vezető tőkés hatalmakat egy józanabb, realistább külpolitikai irányvonal felé szorítja. Különös módon mindez olyan körülmények között jött létre, amikor a világ lé- lekszámra legnagyobb orszá­gának, Kínának a politikája voltaképpen hátba támadja a szocialista közösség külpo­litikai irányvonalát. A szovjet politika termé­szetesen tisztában van azzal, hogy a nemzetközi osztály­harcban még nágyobb sza­bású eredményeket lehetne elérni a szovjet—kínai vi­szony rendezésével. Joggal írja azonban a nagytekinté­lyű szovjet külpolitikai fo­lyóirat, a Mezsdunarodnaja Zsizny legutóbbi szárijának tanulmánya: „Kína vezetői egyik konstruktív javaslatot a másik után utasították el, a meglévő nézetkülönbségek élesítésére törekedtek, és új akadályokat emeltek a kap­csolatok megjavításának út­jába”. Amikor tehát a jelenle­gi kínai külpolitika alapvo­násainak feltárására törek­szünk — egyértelműen ' a szovjetellenességet kell a külpolitika vezérelvének nyilvánítani. Brezsnyev, az SZKP főtitkára a Szovjet­unió fennállásának 50. év­fordulóján mondott beszédé­ben ezt így foglalta össze: „Jelenleg a kínai vezetők minden nagyobb nemzetközi kérdést abból a szempont­ból közelítenek meg, hogy miképpen lehet a lehető legnagyobb kárt okozni a Szovjetuniónak és a szoci- cialista közösségnek”. Természetszerűen felvető­dik a kérdés, hogy miért bontakoztatta ki az 1950-es évek vége'óta fokozatosan a pekingi vezetés ezt a poli­tikai vonalat. I. Alekszejev, a kínai problémák egyik szovjet szakértője legutóbbi tanul­mányában azt írja, hogy „a magyarázat: a pekingi ve­zetők szerint a| Szovjetunió és más szocialista országok a kínai soviniszta, nagyha­talmi, hegemóniára törő po­litika legfőbb akadályai. Ez az oka annak, hogy a ma­oisták eredetileg ideológiai és párton belüli ellentétek­re hivatkoztak. Ezt követő­en azonban lépésről lépés­re kiterjesztették az ellent­mondások körét, és ma már erőfeszítéseik középpontjá­ban az áll, hogy állami szin­ten törekedjenek konflik­tusra Kína és a Szovjetunió között”. Ext ax elemzést egyébként messzemenően alátámasztja a kínai vezetés úgynevezett - „munkásmoz­galmi” tevékenysége is. A szovjet tanulmány által em­lített első szakaszban még a kínai külpolitika szerves ré­sze volt, hogy igyekeztek mao­ista szakadár pártokat létre­hozni, mindenekelőtt a leg­fontosabb tőkés országok­ban. Ez a törekvés az ese­mények tanúsága szerint nem járt sikerrel: az úgyne­vezett maoista „pártok” mindenütt lényeges tömeg­befolyás nélküli csoportocs- kák maradtak, amelyek más, általában trockista „ihleté­sű” szélsőbaloldali csopor­tokkal is harcban állottak. A kínai külpolitika új sza­kaszában részben e kudarc miatt, részben pedig a szov- jetellenesség középpontba állítása és a tőkés országok­kal létesített szélesebb kap­csolatok miatt ez a fajta szakadár tevékenység vi­szonylagosan veszített je­lentőségéből. (Sőt:1 Csou En- laj egyik legutóbbi nyilatko­zata már a lehető legéle­sebb hangon ítélte el a kü­lönböző maoista csoportok tevékenységét, és határolta el a kínai politikát ezektől a csoportoktól.) A sxakadár tevékeny­ség ebben az új szakaszban — híven ahhoz, hogy a szovjatellenesség abszolút elsőséget kapott a kínai kül­politikában — a szocialista tábor egységének megbontá­sára irányuló törekvésekben fejeződik ki. Rendkívül so­katmondó fogalmazásban fejti ezt ki a Mezsdunador- naja Zsizny idézett tanulmá­nya: „A maoista vezetés fő célja, hogy szembefordítsa egymással a szocialista or­szágokat ... Ennek a cél­Droznicsek Ár­pád ivott egy korty vizet. az­tán 'így folytatta ünnepi beszédét: — Még egyszer szeretettel üdvöz­löm a miniszté­rium küldöttét és minden kedves vendégünket. Az Általános Művek történelmébe arany betűkkel írjuk be a mai nap dátumát. Az emberi géniusz, a szorgalom, az akaraterő fényes diadalt iaratott. Büszkén jelenthe­tem, hogy elké­szült új létesít­ményünk, az ult­ramodern, repre­zentatív, monu­mentális Rekla­mációs Kombinát. Meghatottan em­lékezünk vissza a múltra. Tíz esz­tendővel ezelőtt egy egyszerű kis szobácskábán kezdtük, kopott bútorok között, három beosztot­tal, ez volt az Ál­talános Művek reklamációs osz­tálya. Ám, ahogy múltak az évek, úgy terebélyese­dett. növekedett ez a fontos rész­leg, a fejlődés örök törvényei szerint. Örömmel mondhatjuk, ki­nőttünk a gyerek­cipőből. Nem le­het meghatottság nélkül elmondani, hogy a mai nap­tól miénk az or­meg legjobban az idegeket. Tiszt­viselőnőink a ba­latoni szépségver­seny helyezettjei. Női reklamálóin­kat pedig rendkí­vül előnyös meg­jelenésű fiatalem­berek intik türe­lemre, gyártmá­nyaink konstruk­Kinőttünk a gyerekcipőből szag legfejlettebb, legnagyobb telje­sítőképességű pa­naszirodája. Néz­zenek csak körül ebben a pompás építőművészeti al­kotásban! Ezernyi csodával várjuk kedves reklamá­lóinkat. Tekint­sék meg a terem közepén álló ze­nélő szökőkutat. Csipkefinom Mo­zart- és Chopin- pielódiákat ját­szik. A falak ég­színkékre vannak festve, mivel az orvosok bebizo­nyították, hogy ez a szín nyugtatja ciős hibáival kap­csolatban. A car- rarai márvánnyal borított falak kö­zött, a sixtusi ká­polnára emlékez­tető ünnepélyes környezetben, va­jon kinek jut majd eszébe, hogy gorombáskodjék, és illetlen sza­vakkal illesse üze­münket? Feldúlt és különösen ide­ges panaszosokkal tapasztalt pszicho­lógusok, európai hírű lélekbúvá­rok foglalkoznak. Ha szükséges, in­dokolt esetben al­tatókúrát is al­kalmaznak. A gé­pesítés, a fejlett technika segítsé­gével reklamációs kombinátunk egy­szerre ezer ügy­féllel foglalkoz­hat. De mivel ennél jóval maga­sabb a panaszte­vők létszáma, a teljes apparátus éjszakai műszak­ban is fogadja az Általános Művek csalódott vásárló­it. Végezetül: kö­szönöm a megje­lenésüket. Ezen­nel felavatottnak nyilvánítom új létesítményünket. A beosztottaknak jó munkát kívá­nok. Biztos va­gyok abban, hogy ilyen kellemes környezetben, ilyen kultúrált körülmények kö­zött ügyfeleink­nek öröm lesz pa­naszkodni gyárt­mányaink minő­ségére — fejezte be ünnepi beszé­dét Droznicsek Árpád, az Általá­nos Művek zseni­ális vezetője. Galambos Szilveszter nak a szolgálatában a ka­cérkodás, a hízelgés és a zsarolás módszereit alkal­mazza. Nemrégiben a kínai vezetés nagylelkűen úgy döntött, hogy Kína és Al­bánia mellett más országo­kat is hajlandó szocialista országnak tekinteni...” Természetszerűen a szov- jetellenesség legdurvább és a kínai hatalmi célokat leg­világosabban leleplező meg­nyilvánulása a Szovjetunió­val szemben támasztott kí­nai . területi követelések. Legutóbb 1973 márciusában a Zsenmin Zsipao provoka­tív cikket közölt arról, hogy a szovjet Távol-Kelet mi­lyen városainak kell „vissza­nyerniük kínai nevüket”, s ebből az alkalomból a mao­isták újra hangoztatták igé­nyüket az Amur folyótól északra és az Usszuritól ke­letre fekvő területekre. Mindezt annak ellenére tet­ték, hogy a Szovjetunió ve­zetői több ízben kimutat­ták ezeknek a kínai köve­teléseknek az abszurditását, hangsúlyozták, hogy nincs „területi kérdés” a két or­szág között — ami pedig a kisebb helyi jelentőségű határkiigazításokat illeti, azoknak a rendezésére im­már évek óta szovjet kül­döttség tartózkodik Peking- ben. Ennek a munkáját azonban a kínai kormány következetesen szabotálja. Végső elemzésképpen te­hát — mint Alekszejev ta­nulmánya fogalmazza — „a kínai 1 vezetés egész politi­káját átitatja a világ-hege­móniára való törekvés”. A szovjetéi lenesség azért ke­rült a kínai politika előte­rébe, mert a Szovjetunió és a szocialista országok ereje, nemzetközi befolyása és po­litikája a legnagyobb aka­dály az ilyen törekvések út­jában. Az „ideológiai” okok­ra való hivatkozás Peking részéről nem egyéb, mint az említett törekvések ta­karója. Ax a lény. hogy Pe­king politikájának közép­pontjába a szovjetellenes- ség és a szocialista közös­ség elleni aknamunka ke­rült — természetesen vál­tozásokat tett szükségessé Pekingnek a világ más ré­szeivel fenntartott külpoli­tikai kapcsolataiban is. (—i—e) (Következik: Zónák és kapcsolatok) Ismét bombák robbantak IMcosiában A ciprusi fővárosban szer­dára virradóra ismét hallat­tak magukról a kormányelle­nes terrorista szervezetek. — Nicosia két különböző pont­ján kis időközökben három bomba robbant, kettő két parkoló gépkocsiban, a har­madik pedig egy könyves­boltban. Hazautazott Algírból a lengyel miniszfcrel nők­kel yeltes ötnapos hivatalos algériai látogatásának befejeztével — kedd este elutazott Algírból Kazimierz Olszewski lengyel miniszterelnökhelvettes. Ol- szewskit a nap folyamán fo­gadta Bumedien elnök. A lengyel miniszterelnökhelyet­tes hivatalos tárgyalásokat folytatott Buteflika külügy­miniszterrel és gazdasági ke­reskedelmi. valamint műsza­ki-tudományos megállapodá­sokat írt alá Laiasi Jaker külkereskedelemügyi minisz­terrel. Szárnyas tűzoltók Egész nap őrzik a rájuk bízott mintegy 30 millió hektárnyi területű erdőt a nyugat-uráli légi tűzoltóegy­ségek megfigyelői. Ha tüzet észlelnek, azonnal jelentik központjuknak, ahonnan ha­ladéktalanul útnak indulnak az ejtőernyővel felszerelt tűzoltók. A légi tűzoltók AN—2-es repülőgépekkel, valamint MI —1-es és MI—2-es helikop­terekkel rendelkeznek, ame­lyekkel az összeköttetést biz­tosító rádióállomások, bul­dózerek, terepjárók és más tűzoltó-felszerelések is szál­líthatók. A Szovjetunióban találha­tó a Föld erdőinek egyötöde. Legtöbbje értékes fenyő. Az erdőtüzek felfedezésének és felszámolásának érdekében az egész országra kiterjedő légi tűzoltóhálózatot szervez­tek. Hétezer, ejtőernyővel felszerelt tűzoltó bármely pillanatban kész felvenni a harcot az erdők ellenségével, a tűzzel. MI—2-es tűzoltó helikopter leszállás előtt egy erdőtűz közelében Magtár a vízben Japán tudósok évek óta kísérleteznek a gabonatárolás új módszereivel. Az egyik ilyen kísérleti megoldás: a gabona víz alá süllyesztett különleges tárolókban való raktározása. Mint kiderült, a szemestermény kitűnően tá­rolható nylonzsákokban, me­lyeket később többréteges alumíniumfóliában helyeznek el. A göngyölegeket 30 mé­ter mélyen süllyesztik el ta­vakban vagy más édesvízű tárolókban. Ilyen tárolási feltételek között a gabona éveken át eláll — legalább olyan jól, mint az állandó hőmérsékletű gabonatárhá­zakban. Világszerte emelkednek az élelmiszerárak A Reuter hírügynökség je­lentése szerint az élelmiszer- árak világszerte emelkednek. A hírügynökség megemlí­ti, hogy Olaszországban ke­nyérellátási nehézségek és tésztahiány veszélye okozott riadalmat. Egy éven belül a bor ára 32,6 százalékkal emelkedett. Franciaországban a hús ma 10 százalékkal, a gyü­mölcsök és zöldségfélék 18 százalékkal drágábbak, mint tavaly nyáron. A marhahúsról nevezetes országban, Argentínában időnként nem lehet marha­sültet kapni az éttermekben. Űj gabonafajta A lublini mezőgazdasági főiskola tudományos dolgozói a rozs és a búza kereszte­ződése révén új gabonafaj­tát hoztak létre. Az új gabo­nafajtára jellemző a magas fehérjetartalom, a jó termé­kenység, nem igényel olyan jó minőségű talajt, mint a búza, nem dől meg olyan könnyen mint a rozs. vi­szont fagyállóképessége ki­sebb. Az új gabonafajta vizsgá­latát többek között a Szov­jetunióban, Japánban és Mexikóban is folytatják. Ez a „búzrozs” még nem egészen meghatározott típus, de terméshozama hektáron­ként elérheti a 70 mázsát. A Lengyelországban eddig ki­termelt gabonafajta változat­nak fehérjetartalma néhány százalékkal nagyobb, mint a búzáé vagy a rozsé. A nö­vény 110—120 cm-t ér el, kalásza sűrű és maggal jól megtöltött. A lengyel tudó­sok szerint a „búzrozs” újabb változatainak fagyállóképes­sége egyre javul. 21 liter a fejenkénti borfogyasztás az NSZK-ban Az NSZK borfogyasztása állandóan nő, ez derül ki a mainzi Német Borászati In­tézet most első ízben nyil­vánosságra hozott, az 1971/72 gazdasági évre vonatkozó bormérlegéből. Az évi bor­fogyasztás — 1971/72-ben 21 liter/fő — jelenleg éppen kétszeres? a tíz évvel ez­előttinek. 1973 első félévé­ben is folytatódott az élénk kereslet. Az 1972. évi jó szü­ret ellenére a termelők je­lenlegi. 5,5 millió hektolite­res készlete csak az évszak­nak megfelelő átlagos nagy­ságrendet éri el. Ennek kö­vetkezménye az, hogy egyre fiatalabb borokat isznak, mi­vel alacsonyak a készletek. Az 1970-es évjáratú borok már eltűntek a piacról. Az NSZK-ban eladásra kínált bor mintegy fele már az 1971-es évjáratból való. Az élénk keresletet főleg az olcsóbb borok iránt je­lentkező keresletet, a belföldi termelésből nem lehet fe­dezni. Az NSZK borimport­ja az 1971/72-es gazdasági évben már 6 millió hektoli­terre emelkedett és így öt év alatt megkétszereződött. A legnagyobb mennyiségű behozatal — különösen az olcsó fehér borokból — Olaszországból származik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom