Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-19 / 194. szám

1973. augusztus W: SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP \ 3 Péter János beszéde a kaposvári nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról) technikai nagyhatalom, mint amilyen a termonukleáris fegyverzetű Szovjetunió és mellette az amerikai Egye­sült Államok. Számos alap­vető kérdésben tehát végér­vényesek az elért eredmé­nyek. Nagy kérdés azonban, hogy a nemzetközi feszült­ség mostani enyhülése után nem következik-e újabb fe­szültség. Ennek a veszélye fennáll, de meg lehet aka­dályozni. Ez ma a fő nem­zetközi feladat. Az enyhülés mai jelensé­geinek tartósításához, az enyhülés irányába mutató további új eredmények el­éréséhez teendőként azt em­lítette a külügyminiszter, hogy tovább kell erősíteni az eddigi eredmények legdön­tőbb tényezőit, hasznosítani, a jövőre alalmazni az eddi­gi tapasztalatokat. E fő té­nyezők és legfontosabb ta­pasztalatok taglalásakor egyebek között ezeket mond­ta: — A legdöntőbb tényező az erőviszonyok megváltozá­reszéde befejező részében Péter János foglalkozott a nemzetközi erőviszonyok ala­kulásában szerepet játszó szubjektív tényezőkkel, hang­súlyozottan szólt a szocia­lista országok együttműkö­désének fontosságáról, az sa. Alapvető szerepe az erő­viszonyok meghatározásá­ban — a sok fontos tényező közül — a társadalmi igaz­ságnak van. A Szovjetunió akkor is — például a pol­gárháborúban — győzött el­lenfelein, amikor fegyveres túlerővel állt szemben. A társadalmi igazság mellett a mai erőviszonyok arányának meghatározásában sok más tényező között leglényege­sebb a katonai és haditech­nikai erőhelyzet. A mai ked­vező nemzetközi viszonyok kialkkításában a Szovjet­unió termonukleáris fegy­verzeti ereje a legközvetle­nebb hatótényező. Európa mai enyhült légkörét a vi­szonylagos katonai és hadi­technikai egyensúly biztosít­ja. Ha az imperialista hatal­mak bármilyen halvány mértékben fölényben érez­nék magukat a Szovjetunió­val szemben, akkor a jelen­legi európai kiegyensúlyozott légkör azonnal megváltozna. Ezért volt a magyar delegá­ció olyan óvatos a bécsi haderőcsökkentési tárgyalá­sokon. egyes szocialista országok­nak a közös cél érdekében tett önálló kezdeményezése szükségességéről. Kijelentet­te, hogy Magyarországnak is volt és lesz is kezdeménye­zése a nemzetközi problémák rendezésére. Végül ezeket mondta külügyminiszterünk: — A mai kedvező nemzet­közi viszonyok kialakításá­ban a Magyar Népköztársa­ság is részt vett mind bel­politikájával, mind külpoli­tikájával. Itthon tovább folytatjuk eddigi belpoliti­kánkat: növeljük mind a de­mokratizmust, mind a szo­cialista centralizmust, s a kettő egymást segíti. Kül­politikánkban' elősegítjük az európai biztonság megszi­lárdítását. Vietnamban a fegyverszünet békévé vál­toztatását, a Közel-Keleten a politikai rendezést tárgya­lások útján, a leszerelésre irányuló tárgyalásokat az ENSZ-ben és minden fóru­mon, segítjük az összes szo­cialista országok kölcsönös megértését, a szovjet—ame­rikai viszony további javu­lását, a termonukleáris há­ború veszélyének végérvé­nyes kiküszöbölését. A Szovjetunió vezetésével a szocialista országok közösr sége elérhetővé tette az em­beriség ősi álmának, a há­ború nélküli világnak a meg­teremtését. Ha jól dolgozunk itthon, ha jól ápoljuk nem­zetközi kapcsolatainkat, ak­kor a tartós béke aranyko­rát teremtjük meg * közös erővel. A pagy tapssal fogadott beszéd után három fiatal új búzából sült kenyeret és bú­zakoszorút nyújtott át Pé­ter Jánosnak. Népköztársaságunk külpolitikai céljai Esztergom 1000 éves Fock Jenő a városi tanács millenniumi ünnepi ülésén A fennállásának ezredik évfordulóját ünneplő Eszter­gom gazdag, mintegy száz rendezvényből álló program­jának kiemelkedő eseménye zajlott le tegnap. Az alkot­mány évfordulója és a mil­lennium alkalmából kibőví­tett ünnepi tanácsülést tar­tottak a Petőfi Művelődési Központ színháztermében. A Hazafias Népfront váro­si bizottságának elnöke He­gedűs Raymund megkülön­böztetett szeretettel köszön­tötte Fock Jenőt, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját. a Minisztertanács elnö­két. Az elnökségben foglalt helyet még többek között dr. Beresztóczy Miklós, az or­szággyűlés alelnöke, dr. Varga József, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese. Brunszkó Antal, a városi tanács elnöke ünnepi beszé­dében köszönetét mondott mindazoknak, akik az elmúlt Időszakban a város építésén, szépítésén, fáradoztak és kü­lön megköszönte azt az áldo­zatot, amelyet az ezredik év­forduló méltó megünneplé­séért hoztak. A millennium esztendejében jelentősen megnőtt a társadalmi mun­ka felajánlás. Beszédében át­tekintette a nagymúltú vá­ros történetét, szólva jelené­ről és jövőjéről Is. Az ünnepi tanácsülésen felszólalt Fock Jenő is. A párt Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében köszöntötte a város lakos­ságát. az ünnepi tanácsülést. Megemlékezett az évfordu­ló jelentőségéről, majd mél­tatta a Moszkvában folyta­tott tárgyalásokat, amelye­ket rendkívül pozitívan érté­kelt. A tanácsülés határozatot fogadott el arról, hogy jegy­zőkönyvileg is megörökítik a város ezeréves fennáülását. Ebben összefoglalták rövi­den az évezred történetét. Hálával adóztak a szovjet hadsereg hős katonáinak, köszönetét mondtak Eszter­gom minden lakójának, aki a 28 év alatt hozzájárult az eredményekhez. Ünnepségek az alkotmány tiszteletére Gazdag1, változatos prog- . ammal emlékeznek meg az lkotmány ünnepéről megye- zerte. Ma délután színes program árja a szolnokiakat. A sza- iadtéri színpadon 15-től 17 ráig az Apostol együttes íp fel, majd utána kezdő­ik a Nyári bolondságok ímű zenés műsor. A Lenin arkban szerepel a kunhe- yesi citerazenekar, az MHSZ -Olajbányász fúvószenekar s a túrkevéi bábegyüttes. A )amjanich uszoda melletti íren hanglemezparádé lesz. ste 8 órakor kezdődik a már elmaradhatatlan vízi­karnevál, amelyet látványos tűzijáték zár. Este 9 órakor pedig a szabadtéri színpad szomszédságában táncest ke­retében nyitják meg áz ifjú­sági park egy részét. Jászberényben ma délelőtt 9 órakor a salakpályán hon­védelmi technikai kiállítás nyílik, amely 20-án 13 óráig tart nyitva. Alattyánban és Nagykörűben pedig új mű­velődési házat avatnak a mai napon. Tiszakürtön pe­dig ma rendezik meg a Ti­szazugi Napot. Holnap augusztus 20-án délelőtt 10 órakor Karcagon Új textilgyár, vízmű Iskolát avattak Karcagon Tegnap délelőtt tíz óra­kor ünnepélyesen felavatták Karcag első kisegítő (gyógy­pedagógiai) iskoláját. A ti- z.enkéttantermes, 5.5 millió forint költséggel épült in­tézmény tervezett átadási ideje október elseje volt. A Tilalmasi. Állami Gazdaság építőrészlegének munkásai azonban másfél hónappal a határidő előtt befejezték az iskola építését, ahol szep­temberben megkezdődik a tanítás. Az iskolához hama­rosan egy hatvan személyes Jcollégiumot is építenek. Szombaton új textilgyárat avattak Tolna nagyközség­ben, s egyben megemlékez­tek a tolnai szövőipar fenn­állásának ötvenedik évfor­dulójáról. Az avatóünnepsé­gen — amelyen részt vet­tek a megye, a járás, a nagyközség, valamint az üzemek vezetői — Földi «■László a könnyűipari mi­niszter első helyettese adta át jelképesen a mintegy százötven millió forint be­ruházással épített modern létesítményt. a tanácsháza előtti téren nagygyűlés lesz, melynek előadója Faluvégi Lajos pénzügyminiszter. A nagy­gyűlést kultúrműsor követi a ligetben. Este 19 órakor pe­dig a szabadtéri színpadon a békéscsabai Balassi tánc- együttes mutatkozik be. Tiszafüreden az Erzsébet téren is nagygyűlés lesz hol­nap délelőtt 10 órakor, ahol Szabó László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak alelnöke mond ünnepi beszédet. Cibakházán ugyan­ezen a napon avatják fel a vízi-sporttelepet. 32 üzem és intézmény, va­lamint a nagyközség lakosa­inak összefogásával és anya­gi hozzájárulásával vízmű épült Baktalórántházán. A 23 millió forintból megépí­tett regionális vízmüvet, amely 15 ezer méter hossz vezetékből, percenként 800, illetve ezer liter teljesítmé­nyű kutakból 200 köbméter vizet befogadó víztoronyból áll, tegnap avatták. A regi­onális vízmű Baktalóránthá­zán kívül Nyírjákó, Nyír- kércs, Petneháza és Laskod községek ivóvízellátásának gondjait is megoldja. Megjött a vvéozés” Pártépítési Cz. J. rakodómunkás a Szolnoki Cukorgyárban: — öt éve vagyok mun­kásőr — mondja magáról —, azt hittem, ezzel megfelel­tem a párt bizalmának. Ügy éreztem, én is vállalni tu­dom a párttagsággal járó kötelezettségeket. Kértem a felvételemet, amit a taggyű­lésen jóvá is hagytak. Min­denki megszavazta. Nagyon örültem ennek, de sajnos, korán. A városi párt*végre- hajtóbizottság elutasított, nem talált alkalmasnak. Azt mondták, politikailag még képzetlen vagyok. Valóban: nem jártam szemináriumra. — Igazságosnak tartja ezt a döntést? — Gondolom. ott jobban tudják, mi a helyes. Ha nem híztak meg bennem, ha nem kellettem, hát rendben van. — A történtek után is szeretne még párttag lenni? — Jelentkeznék újra, ha biztos lennék abban, hogy tel is vesznek. Csakhogy biztosra már nem igen mehet az ember. Elég volt egyszer szégyenkezni az elutasítás miatt mások előtt. Az MSZMP Szolnok me­gyei Végrehajtó Bizottságá­nak állásfoglalása szerint 1973-ban a taglétszám 2.45 százalékkal növekedhet. Má­jus végéig 211 tagfelvételt hagytak jóvá az illetékes városi, járási pártbizottsá­gok. Az új párttagok közül száznegyvennégyen fizikai dolgozók. az összfelvétel arányában ez 68.2 százalék, ami jobb. mint 1972-ben volt (59,7 százalék). A taglétszám növekedése, a párt munkás- jellegének erősítése tehát a Politikai Bizottság határoza­ta szerint halad a megyé­ben. A statisztikai adatok ar­ról azonban nem „beszélnek”, milyen konfliktusok támad­hatnak a párthatározat vég­rehajtása során az alapszer­vezetek életében. Ez az írás a szolnoki üze­mekben Összegyűjtött tapasz­talatokat közvetíti, szándéko­san csiszolatlanul, nyersen, úgy, ahogy a szereplők el­mondták véleményüket, gangjaikat. ■ftr Molnár István a szolnoki bútorgyár párttitkára. Előre megbeszéltük a találkozón­kat, mégis így kezdi: — Elő se vegye a tollát! Nekem előbb konzultálnom kell a városi tanács pártbi­tapasztalatok szolnoki zottság vezetőivel. Már ma­gam sem látok tisztán. ■ Az idén hat elvtársat vett fel a taggyűlés, közülük négy munkás. A városi párt-vég­rehajtóbizottság az egyik munkás és két műszaki dol­gozó felvételét fogadta el, három kérelmet pedig eluta­sított. — Nyilván indokoltan. — Az egyiket igen. mert megkereszteltette a gyerekét, de nekünk nem szólt róla. Utólag azt mondta, ti nem kérdeztétek, én viszont nem gondoltam, hogy ez fontos. Igaz, annak az elvtársnak, aki kijött a pártbizottságtól, őszintén elmondta, hogy ez a helyzet. — Ragaszkodik hozzá, hogy ne írjuk meg névvel, kikről van szó? — Igen. mert nem szeret­ném megbántani őket. Higy- gye el, amíg nincs benn a pártban valaki, kevesen kér­dik meg tőle, hogy miért pártonkívüli. Ám ha a párt nem vette fel a soraiba, az okokra sokan kíváncsiak. — A taggyűlésen hogyan vélekedtek a felsőbb párt­szerv határozatáról? — Fegyelmezetten tudomá­sul vették. Nem szóltak egy szót sem. Magukban mit gondoltak, azt viszont nem tudom. — És a többiek tagfelvéte­lét miért nem fogadták el? — A politikai képzettsé­gük még nem megfelelő, il­letve nem ismerték a szer­vezeti szabályzatot. Én úgy mondanám, nem tudták. És ebben mi is hibásak vagyunk, mert azzal adtuk a kezükbe, hogy olvassák el. De hiszen munkásokról van szó, jó munkásokról. akik maguk közeledtek a párthoz! — csattant fel. — Mi örültünk nekik, — Maga is tudja, megnőt­tek a követelmények. — Ez igaz. De mi jól is­merjük őket, az volt a meg­győződésünk hogy a mi párt- szervezetünk erősödik velük. Mondok egy példát. A. J. tíz éve munkásőr, kifogásta­lanul dolgozik az üzemben, a családi élete rendben van. Tény, hogy a marxista—le­ninista képzettsége még hiá­nyos. ősszel akartuk okta­tásra beosztani. De gondol­ja, meg aki évi 220—260 órát tölt el a munkásőrség­ben a párt bizalmából, an­nak nagyon nehéz emellett még szemináriumra is el­járni. A városi párt-végrehajtó­bizottság megbízásából mind­egyik „jelölttel” beszélget­tek. Molnár István úgy vé­li, az nem volt helyes, hogy üzemekből a beszélgetés után — külö­nösképp mert kifogások me­rültek fel — a párttitkár véleményére nem voltak már kíváncsiak. Szerinte vi­tás esetben az lenne a jó, ha a városi párt-végrehaj­tóbizottság ülésére meghív­nák a párttitkárt is. hogy ott meg is védhesse a tag­gyűlés határozatát. — Nagyon nehéz felállni a taggyűlésen és bejelente­ni. hogy megjött a felsőbb pártszerv elutasító vég­zése; elmondani, hogy a tag- felvételi munkát felületesen, nem a szervezeti szabályzat szerint végeztük. Néha már megfordult a fejemben: miért van akkor az alap­szervezetnek tagfelvételi jogköre, ha ennyire nem bíznak bennünk? — Nem túlságosan söté­ten látja a helyzetet? Elgondolkodik. — Lehetséges. Már magam­nak is sokszor feltettem a kérdést: mi itt hatvanötén arra képesek vagyunk, hogy a párt vezető szerepének, határozatainak érvényt sze­rezzünk a gyárban, de ép­pen a pártéletben, a párt­építésben csinálnánk rosz- szul a dolgunkat, nem jól értenénk a Politikai Bizott­ság határozatát? Nézze, ná­lunk a gyárban ötszázhar- mincan dolgoznak. A párt­tagok száma hatvanöt, eb­ből fizikai munkás tizen­nyolc, tehát a taglétszám 20 százaléka. Nekünk is első­sorban munkásokkal kell erősíteni a sorainkat, erre is törekszünk, s lám, nem ja­vult, hanem romlott a mun- kásarány, hiszen két alkal­mazott lett párttag, s egy fi­zikai dolgozó. Nem hinném, hogy az idén lesz még lehe­tőségünk tagfelvételre. — Az alapszervezetet nem kötik keretszámok, százalé­kok. — De a városi pártbizott­ságot igen. Ha valahol há­rom százalékkal nagyobb a taglétszám növekedése, ak­kor másutt csak kisebb le­het, mert így jön ki az át­lag. Hát ebből gondolom, hogy mi már nem leszünk többen az idén. Csendesen üldögélünk a pártirodán. A jegyzetfüze­temre — úgy tűnik — nincs már szükségem. Éppen el­tenni készülök, amikor meg­szólal. — Kérem, írja meg azt is remélem, hogy nem vol­tam most pártszerütlen. — Nem. nem volt az. Az alapszervezet problémáiról beszélt, szépítgetés nélkül. / FÄBIÄN PÉTER Következik: Hát akkor kit..) Kiváló népművelők kitüntetése A változó tanyavi/ág Az országos ütemnél gyor­sabban, csaknem a felére csökkent 1960 óta a tanyán lakók száma Szolnok me­gyében. Jelenleg nyolcszáz- hatvanegy külterületi tele­pülésen ötvenháromezren élnek. A Tiszántúl tanyavi­lágának változása lényege­sen eltér a Nyírségben és a Duna—Tisza közén tapasz­taltaktól: Szolnok megyé­ben, ahol a nagyüzemi me­zőgazdasági termelés felté­telei jók, a tanyák száma gyorsabban csökken, ugyan­akkor — éppen a mezőgaz­daság fejlődése révén — a külterületi települések új fajtája van kialakulóban. Évről évre nő a mezőgazda- sági nagyüzemek majorjai­ban, lakótelepein élők szá­ma. Jelenleg már az összes külterületi lakosok csaknem, tíz százaléka él a nagyüze­mek lakótelepein. Tegnap délelőtt a megyei tanács vb-termében kiváló népművelőket tüntettek ki. Boreczki Lajos, a megyei ta­nács elnökhelyettese méltat­ta munkájukat, majd átadta a kitüntetéseket Az ünnep­ségen jelen volt dr. Majoros Károly, a megyei pártbizott­ság titkára és Árvái István, az SZMT vezető titkára is. Szocialista kultúráért ki­tüntetést kapott: Arató An­tal. a jászberényi Városi- Já­rási Hivatal művelődésügyi Baunok Béla, a fegyvernek! Nagyközségi Tanács művelő­dési felügyelője, Bedő And­rás. az MSZMP jászberényi Városi Bizottságának cso­portvezetője. Brodszkv Ár- pádné, a kunszentmártoni óvoda vezető óvónője, szak­körvezető. Dajká Miklós, a törökszentmiklósi tanácsi Já­rási Hivatal művelődésügyi osztályának vezetője. Győri Jánosné. a jászkiséri műve­lődési ház igazgatója. Kossá József, a mezőtúri filmszín­házak üzemvezetője. Kovács Rózsa, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának főelőadója. Kundra József, a karcagi városi tanács elnöke. Tóth Attila, a besenyszögi általános iskola tanára, kó­rusvezető és Zsíros Ágnes, a kunszentmártoni József Attila Gimnázium tanára, kórusvezető. Kilencen részesültek mi­niszteri dicséretben, a Kiváló Dolgozó címet ketten nyer­ték el és a megyei tanács elnöki dicséretét ketten érde­melték ki. A kitüntetések és jutalmak átadása után a szolnoki Bar­tók Béla Kamarakórus mű­sora következett. Maid. dr. Majoros Károly köszöntötte a kiemelkedő munkát végző népművelőket

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom