Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-18 / 193. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. augusztus 18. Állami támogatással Termény- raktárak épülnek a megyében Az újabb termény raktárak és szárítók építését elősegítő központi intézkedések hatá­sára Szolnok megye termelő- szövetkezeteiben is megélén­kült a beruházási kedv. A raktárak és szárítók építésé­hez harminc százalékos ál­lami támogatást kapnak a közös gazdaságok, a beruhá­zásokkal kapcsolatos pénz­ügyi eljárásokat pedig soron kívül intézik. Ebben az év­ben tizenkét Szolnok megyei termelőszövetkezetben össze­sen ezeregyszáz vagon be­fogadóképességű terményrak­tárak építésére kérték álla­mi támogatást, s e beruhá­zások többsége az őszi beta­karítás idejére be is fejező­dik. Bővül a megyében a szárító kapacitás is; ebben az évben húsz termelőszö­vetkezet kapott harminc szá­zalékos állami támogatást terményszárítók építésére Évszakok találkozó ja A Mecsek alján ezekben a napokban találkozót adott egymásnak a tavasz, a nyár és az ősz. A mediterrán ég­hajlatú tájon megszokott je­lenség egyes növények korai hervadása. a £ák\ és a cser­jék másodvirágzása, az idén azonban különösen szembe­tűnő a természet rendhagyó viselkedése. A szokatlanul száraz nyár hatására őszies képet mutatnak a pécsi ut­cák és terek. A belváros vadgesztenyefáinak nagy részét például már csak a tüskéshéjú gesztenyék és zörgő sárga-barna levelek „díszítik” ugyanakkor néme­lyik fán újra kizöldélltek a levelek és megjelentek a hó­fehér másodvirágok. Pécs egyes részein ilvmódoon há­rom évszak találkozásának lehetnek szemtanúi a járó­kelők: a tavaszt idéző vi­rágzásnak. a nyári lombok­nak és mellettük az őszi hangulatot keltő színes le­veleknek, vagy éppenséggel csupasz ágaknak. Tört málna Angliába Űj piacra „tört be” a szé­kesfehérvári hűtőház: az idén először Angliába is ex­portál termékeiből. A sziget­országi megrendelők 10 va­gon úgynevezett tört mál­nát rendeltek. Az első va­gont a héten indítják útnak. A mirelit üzem az idén 517 vagonnyi gyorsfagyasz­tott árut szállít a tőkés és a szocialista országokba. Evek és nemzedékek Szőlőillatú ősz volt. Ör­dögszekeret kergetett a szél a fekete-sárga ladányi ha­tárban. A szentgyörgyi úton egy magas férfi szaporázta lépteit a falu irányába. Don- kó Kálmán új gazda. A fő­jegyző-földekről indult, lát­szott, hogy siet. Mikor hazaért, beszólt a konyhá­ba a feleségének. * * Idén nyár elején az újte­lepi postást megpirongatta Nagy Szilvesztemé. — Miért nem hoztad ki azt a levelet? Fontos írás volt, fényképezkedni hívták az uramat. Az én uramék alapították . a Petőfi Tsz-t, hallod-e? — Szili bácsiék? — nézett nagyot a postás és azóta pontosan hozza a levelet. A meghívóval is bekopogtatott, amiben az ünnepségre hív­ta a szövetkezet a két öre­get. — Adtak ezer forintot is. Jólesett. Qolgoztunk is any- nyit, amit csak egy ember dolgozhat. Nagy Szilveszterék ki­mentek a tanyára jószág­gondozónak, hogy a szövét- kezet megalakult. — Jött az ősz. Olyan sár lett, hogy nem tudták az élelmet behozni a kocsisok a jószágoknak. Lerakták a kőút mellett. Bejött a ko­csis gyalog a pap tanyájára egy fél zsák darával. — Na Szili sógor, ha etetni akarsz hordjad. A szénát is a fele­ségemmel cipeltük be a ta­nyába. De a jószág nálam evett. A járában is az jár­ta: Nagy Szilveszterről ve­gyenek példát a kanászok. A jubileumi ünnepségen együtt ültek ismét az ala­pítók. — Ügy vetettünk — mond- a nyugdíjas Nagy Szilvesz­ter — hogy rászórtuk a bú­zát a szántásra, ráhajtottuk a birkát, azzal tapostattuk bele. Donkó Kálmán is ott volt az ünnepségen. — Sose felejtem el — em­legette — gyalog jártunk ki a határba a faluból. Még az olyan idős emberek is, mint a 65 éves Major Ernő bácsi. Az eső meg elkapta az embert útközben, leve­tettük a lábbelit, hogy ne legyen sáros, mezítláb jöt­tünk. Én voltam az első bri­gádvezető, társadalmi mun­kában. — Nyolc forintot kaptunk mi is a munkaegységre — emlékeztek a többiek. — Akkor az még úgy ment — mondta a másik — sose felejtem el, hogy Holló Ignác, az elnökünk haza­jött este a járástól, fogott egy kaszát. Közben mondta, mondta, mi volt az értekez­leten. — Öltözz. Bemegyünk Szalókihoz. Mentek a pártbizottságra, Szalóki István titkárhoz. — Azt beszéli a nép, hogy valamiv téeszcsé lesz. — Vince Gáborékat ke­ressétek, meg Nagy Szilit, a kubikost. A pap tanyáján indulnának. Már vannak vagy tízen. • Fejes Zoltán gépszere­lő júniusban kiásta az új ház alapjait, nem messze a Petőfi Tsz központjától. A felesége szülési szabadságon van. Egyik este az asszony és Anika, a kislánya már nagyon várták haza. — Megkaptuk — mondta. Mindnyájan örültek. Az idei tervjóváhagyó közgyű­lésen megszavazták a Pe­tőfiben : ezután mindenki­nek jár munkaruha. Nyolc­van öregnek a nyugdíját kiegészítik, a fiataloknak lakásépítési segélyt ad­nak. Évente öt családnak, egyenként tizenötezer forin­tot. — Szép ajándék — mon­dom az épülő új ház mellett Fejes Zoltánnak. — Szeptemberben tető alá tesszük — repes a kis asszony, a szerelő orvosír­nok felesége. Csikós Ernő kísért el ide, öreg tsz-tag, elnök is volt valamikor. Együtt örül Fe­jesékkel. — Csak más — nevet a szeme is — mint a szövet­kezet elején volt, akkor mindig azt hallottam: mala­cot kellene venni, adjatok már előleget. Fejes Zoltánék különben — és a többiek is — úgy kapták a 15 ezer forintot, ha még legalább öt évig a tsz-ben dolgoznak. — Vállalta? — Enélkül is vállaltam volna. Akár húsz évet is. Nem akarok én innen moz­dulni. Szépen keres, a munkát szereti. Tavaly a havi jöve­Elcsendesedik a határ. A magasra nőtt kukorica mel­lett gyülekeznek az embe­rek. Öntözőgépészek. Ezer hektárt öntöztek az idén. A nagy gépműhely is elhal­kul. Csendben marad az új terményszárító. Szabó Zoltán főagronómus még benéz a központba, Szolnokról jövet. Mondja Bíró Sándor elnök­nek: 1 millió forintért ren­delt ma műtrágyát. Lendíte­ni akarnak a növényter­mesztésen. — Előbbre kellene már tartani egy ilyen öreg szö­vetkezetnek — türelmetlen­delme 3 ezer 700 forint volt. Igaz, nem nyolc órával. Elbúcsúzunk tőlük. Me- ják, az első jászladányi tsz- ről, a Táncsicsról. Nemcsak a neve őrzi emlékét, egy dűlőfélben lévő istálló is. Ősszel akarják bontani. Ott van már az új épület, a 400- as korszerű tehénistáló. Mellette most építenek, borjúnevelőt. Fiatalembert szólítanak le a piros tégla­fal tetejéről. — Gyere már Gabikám. Mondd el az elvtársnak, te hogy látod a tsz-t. — Mit beszéljek róla? Én szeretek itt lenni. Huszonhárom éves. A nő­vére is itt dolgozik, barom­fitenyésztő szakmunkás, ő pedig kőműves. — Építés itt is, otthon is. Házat épít magának. — Házat? Hiszen még nőtlen! — Most még, de majd sokkal könnyebb lesz az in­dulás, ha majd megnősülök. * * * Forgószél seper végig a a majoron. A silót marko­lógéppel rakja teherautóra Holló Károly traktoros. — Itt dolgozik a Szili bá­csi unokája is — mondják. Kék szemű, 18 éves, sző­ke fiú. — Ismeri-e a szövetkezet történetét? — Tatám szokott mesél- getni, ha olyan kedve van. Vasárnapokon, szabad szombatokon kijár horgász­ni a Jászsági Főcsatornára. — Szabad szombat is van ? — Csak minden második. Az lenne a jó, ha minden szombat szabad lenne. — Hát még mit szeretne? — Sok mindent. Jövőre a Balatonnál üdülni két hétig. Veszek is egy motort, leme­gyek. De először érettségiz­ni szeretnék. Kőműves szintén. Most lett szakmunkás, január 9. óta dolgozik. Télen 1800, nyáron 2600 forintot £eres. kedik Bíró Sándor elnök. Esteledik, Nagy Szilvesz­temé kisétál a kapuba. Né­zi: jön-e már az unokája. Kicsoszog Nagy Szilveszter — Hallod — mondja az asszony — már kaszálni se tudnak. Jobban van ez így. A Sós Frigyes Nyolcvan va­gon búzát kombájnolt a nyáron! Élénkül az esti utca. Min­denki ráköszön a két kis öregre. Borzák Lajos 1974-1985 hozott 500 kilométer Autópálya építés hazánkban A Minisztertanács a köziel­múltban 500 km hosszú autó­pálya-hálózat építését hatá­rozta él, és az 1980-ig léte­sítendő első szakaszt felvet­te a következő ötéves terv kiemelt nagy beruházásai közé. Az autópálya program megvalósítását a közútháló­zat forgalmának ugrássze­rű emelkedése teszi indo­kolttá. Az előzetes számítá­sok 1980-ban kb. egymillió, 1985-ben kb. másfélmillió személyi tulajdonban lévő járművet, megkétszerezett autóbusz állományt és foko­zódó tranzitforgalmat vesz­nek alapul. A megépítésre kerülő autópálya — nemzet­közi autópálya része — ha­zánk jelentős iparvidékeit a Nyugat- és Közép-Dunántúlt, a Dél-Alföldet, valamint Borsodot köti össze a fővá­rossal. Óriási költséget igé­nyel az autópályák budapesti bevezető szakaszainak meg­építése. Elkerülhetetlen a fő­városi átmenőforgalom te­hermentesítése, amely külső közlekedési gyűrűvel és új Duna-híd építésével oldható meg. Az 500 km-es autópá­lyát külföldi vállalatok köz­reműködésével kívánják meg­valósítani. Napjaink forgalma meg­felelő szélességű és teherbí­rású közúthálózatot kíván, a közlekedés biztonsága érde­kében csökkenteni kell a vasúti kereszteződések szá­mát is. A problémákat gya­rapítja. hogy az úthálózat 30 százaléka településeken ve­zet keresztül. Ez lassítja a forgalmat és csökkenti a biz­tonságot. Mivel a teljes köz­úti forgalom 60 százaléka az ország közúthálózatának 20 százalékát kitevő főútvonal­hálózaton bonyolódik le. szükségessé vált az útkor­szerűsítéseket a legforgalma­sabb főútvonal szakaszokra koncentrálni. I Magyarország főúthálózatán: — 1972-ig elkészült fi -------folyamatban lev< útkorszerűsítések Autópálya: hmb elkészült 100km . . ■■■■építés alatt 1 ' " ü: tervezett / A lipcsei őszi vásár megnyitása előtt Három héttel az őszi vá­sár megnyitása előtt már 50 európai és tengerentúli or­szág külkereskedelmi válla­lata és cége küldte el áruit Lipcsébe. A város készül 6 ezer kiállító és 80 országból érkező üzletemberek, tudó­sok, műszaki szakemberek fogadására. A lipcsei vásár területén 60 kiállító csarnok­ban és pavilonban, valamint a belváros 16 vásárcsarno­kában megkezdték a kiállító­standok építését. Az egyik legnagyobb kiállító, a Szov­jetunió összesen 7 ezer kiál­lítási tárggyal vesz részt a vásáron. „Zöld tüdők” A Szovjetunióban 1972- ben 1,2 millió hektár kiter­jedésű új erdőt telepítettek. Ezen kívül a kolhozok és a szovhozok területén 94 ezer hektárnyi mezővédő erdő­sáv létesült. A Szovjetunió városai és ipari központja körüli erdő­övezet kiterjedése jelenleg 15 millió hektár. A követ­kező évekre ezeknek a „zöld tüdőknek” további nö­velését irányozták elő. Hamburger — lóhúsból Az Egyesült Államokban a marhahúshiány arra kény­szeríti a fogyasztókat, hogy több lóhúst fogyasszanak. Ezt a lehetőséget néhány ügyes üzletember igyekszik is kihasználni és az ame­rikaiak kedvenc eledelét, a hamburgert lóhúsból készí­tik. Amerikai kereskedők a Szovjetunióba Az Egyesült Államok Ke­reskedelmi Kamarája beje­lentette, hogy nagyobb fi­gyelmet szentel a kelet és a nyugat közötti kereskede­lem kiszélesítésének. A be­jelentés hírül adja, hogy az Egyesült Államok Kereske­utaznak delmi Kamarájának küldött­sége augusztus 26-tól 31-ig látogatást tesz a Szovjetunió­ban. A küldöttség megvitat­ja majd a szovjet—ameri­kai kereskedelem és ipari együttműködés további ösz­tönzésének módját. Próbajáraton a csehszlovák repülőgép A Szovjetunióban jelenleg számos „L—410” jelzésű, csehszlovák gyártmányú sze­mélyszállító repülőgép kí­sérleti vizsgálata folyik a többi között a Kijev—Vol­gograd—Baku—Taskent út­vonalon/ Ezek a repülőgé­pek a jövőben a KGST- tagországokban forgalomban levő „AN—2”. „LU—2” és ,JL—14” típusú repülőgépe­ket pótolják majd. Az „L—410” kétmotoros, turbinameghajtású légcsa­varos repülőgép. tizenhét utas szállítására alkalmas. A kubai lakásépítési A kubai építőipar 44 ezer lakás építését kezdte meg az év .első felében, amely­ből 37 ezret már áf is adott. Az ország történetében még soha ennyi lakás nem épült fel hat hónap alatt. Az 1,8 millió lakosú ku­bai főváros általános Város- rendezési terve szerint a tengerpart mentén, mintegy program 10 kilométer hosszúságban egy „új Havanna” épül majd fel. Ennek egyik előhírnöke Alamar, ahol az első 1500 lakásba már beköltöztek a lakók. Ha teljesen felépül, 80 ezer lakosa lesz. A napokban kezdték meg Havanna másik új negyedé­nek, a Hueso-nak építését, ahol 15—20 emeletes házak magasodnak majd. Nem lesz spagetti Olaszországban Olaszországban nagy iz­galmat keltett a hír. hogy a kereskedők nem árusíta­nak spagettit, mivel a kor­mány három hónapra befa­gyasztotta az árát. A kereskedők és a ter­melők kezdetben semmibe vették a kormány rendelke­zéseit és emelték a spaget­ti árát, a rendőrség azonban megfenyegette őket hogy felelősségre vonja az árdrá­gítókat és tízmillió líra büntetést fizettet velük. A kereskedők ezek után úgy döntöttek, hogy nem tartanak spagettit, mivel egy kilóért 340 lírát fizetnek, ők pedig legfeljebb 280 líráért árusíthatják. ötvennyolcmillió dollár kölcsön Az Egyesült Államok ex­port-import bankja együtte­sen több mint 58 millió dollár összegű kölcsönt fo­lyósít az „Ibéria” Spanyol Légiközlekedési Vállalatnak repülőgépek vásárlásának fi-; nanszirozására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom