Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-16 / 191. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. augusztus 16. iMagyknmág-KözéptiszaYidék Intenzív fejlesztés és állóeszközgazdálkodás Közgazdasági tapasztalatok száz termelőszövetkezetből Hároméves vizsgálatsorozat A tartós befektetések összetétele Vízierőmű az Eufráteszen ennek vállalati alapja csak 1968-ban bontakozhatott ki. A saját forrást alkotó amortizációs alapképzés 1966-tól kezdődött meg és két év elteltével vált általánossá. A termelőszövetkezetek fejlesztési és amortizációs alapját kiegészítő beruházási állami támogatás (állami költségvetésből) együttesen teremtette meg az állóeszközgazdálkodás legfontosabb feltételeit. násokat mutatott a kiforrott közös gazdaságokban, ezért vizsgálatainkra nagyon alkalmasnak bizonyult mint térség, a Nagykunság és Kö- zép-Tisza-táj, mind időszak az 1968-as, az 1969-es és az 1970-es évek. Ugyanis ebben az időszakban a kiválasztott térség termelőszövetkezetei már határozott szocialista nagyüzemi jelleget mutattak. A száz termelőszövetkezetre és hároméves adatbázisra kiterjedő vizsgálatsorozat ismertetése messze túlhaladja a napilap adta lehetőségeket. Éppen ezért ebben a cikkben csak néhány, általunk érdekesebbnek ítélt megállapítás közlésével szeretnénk az érdeklődők figyelmét ráirányítani e fontos vállalatgazdálkodási kérdésre. Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy az állóeszközök értéke és tárgyi megjelenése a gazdálkodásban is tükröződik, miszerint az állóeszközállomány egyszersmind tartós befektetés (tőkebefektetés) és termelési eszköz. Míg az első esetben a három fő termelési tényező (élő munka, föld, eszköz), addig a második esetben a termeléstechnSkai faktorok kölcsönhatásai között rajzolódnak ki az állóeszközállomány sajátságai, amit a mezőgazdasági termelőszövetkezetek esetében szövetkezet- politikai elemek is motiválnak. szolgálni, az akkori termeléstechnikai, technológiai követelményeknek megfelelően kedvező jövedelmezőségi szinten. A gyorsuló műszaki-technikai haladás ismeretében nem igen képzelhető el, hogy ilyen feltételeknek a mai ismereteink szerint eleget tudunk tenni. Éppen ezért vitatható minden mezőgazdasági tartós befektetés 25—30 évnél hosszabb üzemben tartása, vagyis 3—4 százaléknál alacsonyabb ütemű értékcsökkentés még akkor is, ha tudjuk, hogy bizonyos építmények állaga ennél hosz- szabb időn keresztül is kielégítően szolgálhatja a termelést, de egyáltalán nem indokolja a lineáris érték- csökkentés ilyen elnyúlt, beláthatatlan idejű ciklusát. Ha nem az egész működő állóeszközállomány után képződik amortizációs alap, akkor a termelésbővítésre szánt fejlesztési alapnak csak egy része fordítható ténylegesen bővítésre, más része pedig csak pótlási a wíM Kk rríknffi m A mezőgazdasági export ellenőrzése Kanadában A mai közgazdasági műveltség szintjén szükségtelen bizonyítani az állóeszközgazdálkodás jelentőségét, bár tervszerű irányítása sokkal nehezebb, mint az operatív termelésszervezés. Az állóeszközök gazdasági mozgásáról már a klasszikus közgazdaságtan is alapvető törvényszerűségeket állapított meg, mégis újszerű az önálló termelőszövetkezeti állóeszközgazdálkodás, mivel A népgazdaságot átfogó irányítási rendszer korszerűsítésének előkészítése során közismertté vált, hogy a termelőszövetkezeti önálló vállalatgazdálkodás megteremtése nemcsak szövetkezetpolitikai, jogi problémák megoldását igényli, hanem a termelési eszközök rendszeres és folyamatos pótlásának, bővítésének lehetőségét is meg kellett teremteni. Többek között ezért került sor — 1965-ben az állóeszköz- állomány újraértékelésére. — a korábban igénybe vett beruházási hitelek több mint 50 százalékának törlésére, — 1966-től a kötelező amortizációs alapképzés bevezetésére, — és a beruházások nagyarányú állami támogatására. Ezek az intézkedések széles körű makroökonómiai vizsgálatokon alapultak, melyek általában tisztázzák a termelőszövetkezetek anyagi lehetőségeit a pótlás és a termelésbővítés tekintetében. Viszont az új körülmények között kialakult termelőszövetkezeti vállalaton belül az éllóeszközgazdálkodás vizsgálatára csak néhány év tapasztalata után lehetett vállalkozni. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek önálló vállalati állóeszközgazdálkodása 1970-re már határozott voA vizsgált üzemek tartós befektetéseinek megoszlásából kitűnt, hogy a befektetések 59 százaléka lassú, 31 százalékának közepes és csak 10 százalékának gyors a forgási sebessége. A tartós befektetések összetétele földminőség szerint is különböző. Egyértelműen kimutatható a nagyobb potenciális íelhalmozóképesség és a hosszú élettartamú tartós befektetések kapcsolata. A nagyobb befektetési lehetőségek kihasználásé a tartó- sabb irányban valósult meg 1968 és 1970 között. A rendelkezésre álló forrásokat 86,9 százalékban 10 évnél hosszabb időre kötötték le a termelőszövetkezetek, sőt az utóbbi három évben (1968, 1969, 1970) aktivált tartós befektetések 60,6 százalékának forgási ideje 25 évnél hosszabb és 35.8 százalékának pedig forgási ideje 45,5, illetve 78 év. Tehát a befektetések több mint egyharmadának az ezredforduló után még 15, illetve 47 évig kellene a termelést A damaszkuszi kormány meghívására újabb szovjet energetikus csoport utazott Szíriába, ahol a szovjet szakemberek részt vesznek az Eufráteszen épülő vízi- erőmű-komplexum építésében. Ez az erőműóriás, tervezett energiatermelését tekintve, alig valamivel marad el asszuáni testvére mögött. Jelenleg a folyón a niedere! zárást előkészítő munkálatok folynak és szerelik a három, egyenként 300 OOo kilowatt kapacitású turbinaegységet. Az eufráteszi vízierőmű- komplexum „beindulásával” Szíriában megkétszereződik az elektromos .energia ter- ' melés, s ezzel újabb 600 000 hektár sivatagi terület öntözése válik lehetségessé. Musztafa Halljadzs, szíriai tervezésügyi miniszter „a két nép egyre erősödő barátsága szimbólumának” nevezte a szovjet" segítséggel épülő vízierőművet. hiányt egészít ki. Ismeretes, hogy csak 1966, illetve 1967. január 1. óta képződik amortizációs alap a termelőszövetkezetekben, az elhasználódás mértékétől elmarad a pótláshoz szükséges felhalmozódás. Számításaink szerint — 1970. december 31- én — minden 1000 forint pótlási igénnyel szemben átlagosan az amortizációs alapban csak 300—310 forint fedezet halmozódott fel, ami egyben azt is jelenti, hogy a fejlesztési alappal arányos aktiválásoknak csak egy része termelésbővítés. Feltétlenül ezzel függ össze az is, hogy a mezőgazdaságban évről évre nőtt a „0”-ra írt állóeszközök üzembentartása. (1968-ban 5,5 milliárd, 1969- ben 7,2 milliárd és 1970- ben 8,7 milliárd forint.) A gazdálkodás egészét tekintve a bruttó jövedelem képződésszintje stabilizálódott, viszont a nettó jövedelem változása hatványozottan mutatja a gazdasági évek különbözőségét, a differenciált termelési feltételeket. Következésképpen a vizsgált térségben a szövetkezeti vállalatgazdálkodás mai színvonalán a személyi jövedelmek viszonylagos stabilitása mellett rendkívül változékony szövetkezeti jövedelemmel állunk szemben, amiből a sajáterős fejlesztési lehetőségek labilitása is következik. Stabüitás Kétségkívül nagyon jelentős eredmény a jövedelemstabilitás személyi oldalának megteremtése ami lényegében alapja a szövetkezeti mozgalom megszilárdulásának, a termelési kedv fellendülésének, viszont a termelés korszerűsítése és az ezzel járó nagy eszközigény megkívánja a szövetkezeti vállalat állandó és növekvő akkumulációs stabilitását is. Kertország. Maguk a bolgárok is így nevezik a termékeny Trákia északi részét, a zöldségtermesztés egyik legnagyobb körzetét. „Fővárosaként” a vásárairól messze földön ismert Plov- divot emlegetik, de a kertország igazi kert-fővárosa mégis a 65 ezer lakosú Pa- zardzsik, az üveg alatti zöldségtermesztés központja. Jelenleg összesen 730 hektárnyi területen termesztenek zöldséget üveg alatt, de a hatodik ötéves terv végére ez a terület eléri az 1000 hektárt. Érthető a nagyarányú fejlesztés, hiszen Bulgária népélelmezésében óriási szerepe van a zöldségféléknek, de az élelmiszeripar, az idegenforgalom és az export zöldségigénye is évről évre növekszik. Jelenleg az ország melegházaiban termesztett zöldség mennyiségének mintegy 65 —70 százalékát exportálják. A 730 hektár összterületet mintegy hatvan gazdaság üveg alatti zöldségtermő területe adja. A meglevő területből 18 gazdaság 365 hektár üveg alatti területe tartozik a BULGARPLOD vállalathoz, ezek közül a legnagyobb a pazardzsiki kertgazdaság. Méltán viselhetné a „kert- ország fővárosa” titulust a pazardzsiki kertgazdaság. Kilenc hatalmas üvegház 18 — egyenként három hektáros — blokkja valóságos üvegváros. Az egybefüggő Az áll at számlál ás adatai ; Több telente’, több vágó-marha — Hogyan értékelik a szarvasmarha-tenyésztésben, tartásban egy év alatt bekövetkezett fejlődést? — Az MTI munkatársának erre a kérdésére a MÉM illetékesei elmondták: ,a nyári, június 30-i állatszámlálás adataiból — amelyek az összes szgrvasmarha-állomány 2,8, valamint a tehén- és előhasi üszőállomány 3,8 százalékos növekedését tanúsítják — egyértelműen bebizonyosodott: a szarvasmarhatenyésztés fellendítésére hozott kormányhatározat kedvező helyzetet teremtett az állattartáshoz, s az új lehetőségeket ki is használják a mezőgazdasági üzemek. A kedvező közgazdasági feltételeknek tudható be, hogy az első félévben az elmúlt év azonos időszakához képest 50 millió literrel több tehéntejet vásároltak fel az országban és 3 ezerrel több szarvasmarhát vágtak le a húsipari üzemekben. / A mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei javítottak a takarmányozáson, jobban kihasználják az állatok genetikai képességeit; mindent egybevetve tehát hasznosítják a meglevő tartalékokat. Ezt tükrözi, hogy az egy tehénre jutó 1972. évi 2363 kilogrammos tejtermelés is növekedett — meghaladta a 2400 kilogrammot. További tartalékok vannak még az állatállomány megyénkénti eloszlásában; arról van szó, hogy a? utóbbi években eléggé differenciáltan fejlődött a szarvasmarha-tenyésztés, tartás az ország különböző vidékein. Pozitívum, hogy egyetlen megyében sem csökkent az állomány az elmúlt tizenkét hónapban. üvegfelületek egységét csak a kazánházak és az üzemanyagtartályok bontják meg, az egész kép olyan, mintha egy tudományos-fantasztikus film monumentális díszlete lenne. 33 és fél hektáron terem uborka — szalmán. Az üvegház „padlójára” szalmabálák kerülnek szorosan egymás mellé, ezek a megfelelő kezelés, locsolás következtében rothadni kezdenek. A vastag szalmatakaróba fúrt lyukakba speciális föld-trágya keverék kerül, ebbe ültetik a magot. Paradicsom 19 hektáron terem ennél a kultúránál már nem alkalmazzák a helybevetést, az augusztustól folyamatosan tápkockákba vetett magokból fejlődő palánták az érés szakaszosA kanadai kormány bejelentette, hogy kibővítik az idén, június 29-én bevezetett ellenőrzést a mezőgazdasági termékek kivitelére vonatkozóan. A szójababon, a gyapoton, a repcén és a lenmagon kívül az új döntés értelmében exportellenőrzés alá esik egy sor növényi étolajféleség, állati zsírféleség, valamint állati fehérjetakarmány. Az ellenőrzés egyebek között kiterjed a napraforgómagra, az olajpogácsára, a lucernára. a növényi olajokra, a hús, csontlisztre és szárított vérre, valamennyi kombinált takarmányra, az olvasztott A táplálkozás Az NSZK közegészségügyi minisztériuma által az 1972. évi élelmezési helyzetről készített beszámoló szerint a lakosság általában elhízott, mert túl sokat fogyaszt és táplálékában túl sok a zsír, a cukor és az alkohol. A helytelen táplálkozás már a gyermekkorban • kezdődik. Az iskolaköteles korú gyermekeknek csak 30 százaléka jut kielégítő mennyiségű B1 vitaminhoz, illetve thia- minhoz az étrendjében, sőt a gyermekek kétharmada az említett anyagokból a minimálisan szükséges mennyiség 80 százalékát sem kapja NDK-beli szakemberek NDK-beli állattenyésztési szakemberek mali kollegáikkal együtt azon tevékenykednek, hogy a Mali Köztársaság állattenyésztési programjának keretében megteremtsék a feltételeket a Bamako körüli tejgazdaságok kialakításához. 1968 óta dolgoznak NDK-beli szakemberek a mali főváros szélén levő Soluba Orságának biztosítása érdekében tíz naponként kerülnek az üvegházakba. Érdemes néhány szót szólni a kertgazdaság termésátlagairól is. Uborkából 250 tonnát, paradicsomból 90 tonnát, paprikából 60 tonnát ad- az üveg alatti kultúra minden egyes hektárja. A terméseredmények mögött korszerű gépesített technológia, növényvédelem, jól szervezett munka áll. A termelés hatékonyságát jellemzi. hogy 100 leva termelési értéket 68—70 leva ráfordítással állítanak elő. A külföldi szakemberek is gyakran járnak ide tapasztalatcserére. hiszen ma már a bolgár üveg alatti zöldségtermesztést világviszonylatban is az első között említik. U. P. sertészsírra, a gyengébb minőségű marha- és bárányzsírra, a különféle sör és szeszfőzdéi hulladék és kiegészítő anyagokra. Bejelentették továbbá, hogy azok az exportszállítók, akik június 29-e előtt kötöttek szerződéseket az említett termékekre, ideiglenes exportengedélyekben részesülnek. A kanadai, ipar és kereskedelemügyi miniszter közölte, hogy az export- ellenőrzésre vonatkozó döntés ideiglenes és addig marad érvényben, ameddig meg nem kezdődnek az új termésből eredő szállítások a kanadai piacokra. meg táplálékában. Pedig a thiamin nélkülözhetetlen az agy és az idegrendszer megfelelő működéséhez, hiánya csökkenti a gyermek tanulási és koncentráló képességét, ezért a gyermekkori helytelen táplálkozás hatással van a felnőtt egyén élet-, pályájára is. A lakosság rossz táplálkozási szokásainak megváltoztatása csak hosszabb idő alatt lehetséges, de fokozatosan maga után vonja . az élelmiszerkereslet átalakulását is és ehhez alkalmazkodnia kell a mezőgazdasági termelésnek is. a Mali Köztársaságban szágos Állatenyésztési Kutatóintézetben. A német szakemberek kutatási tevékenysége a hazai szarvasmarhafajok genetikai adottságainak javítására irányul, nagyhozamú európai fajták keresztezése útján. A cél a tej- és a húshozam növelése. Az intézet genetikai és állattenyésztési részlege a hazai Ndama és Zebus Maure fajokat most Jersey fajokkal keresztezi. Hosszabb idő óta használnak már ilyen célra NDK-ból származó mélyhűtött spermát. A francia tejtermelés A közlemények szerint 1972-ben Franciaországban a tejtermelés 10 százalékkal meghaladta az előző évi termelési szintet, s összességében 203 millió hektoliter volt. A tejhozam növekedését elősegítette az a tény, hogy az országban mérsékelték a tejelő szarvasmarhák vágását. 1971-ben még 2738 ezret vágtak le, 1972-ben ez a szám már 2325 ezerre csökkent. A tejtermeléssel együtt növekedett a vajtermelés is, de a vajeladások mind a belső, mind pedig a külső piacokon egyaránt csökkentek. 1972-ben Franciaország mindössze 29,8 ezer tonna vajat exportált az előző évi 71,4 ezer tonna helyett. 1972- ben vajból az állami tartalékok elérték a 104,6 ezer lonnát. szemben az 1971. évi 4,3 ezer tonnával. A Közös Piac bormérlege Az Európai Gazdasági Közösség illetékes bizottsága közzétette a hat társország 1972. évi borterméséről készített beszámolót, A jelentés szerint az EGK bortermése az 1972/73-as gazdasági évben csak 90 százalékban fedezte a belföldi igényeket. szemben az 1970/71- es év 104 százalékos önellátási fokával. A csökkenést a francia és olasz bortermés kedvezőtlen alakulása, a fokozódó borfogyasztás és sí 1972. évi kisebb nyitókészletek okozták. , Dr. Borsos János tudományos kutató Szántóföldek üveg alatt Melegházi zöldségtermesztés Bulgáriában Az üvegváros részletének Iá (képé
