Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-16 / 191. szám
1973. augusztus 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Középiskolások a íőiskolán A kuliéra vára 3. A történelem otthona illőkészítő tanfolyam Egerben a Szolnok megyei diákok A vakáció közepén járunk, de az egri Ho-Si-Minh Ta- . nárképző Főiskola zeg'-zugos lépcsőfeljárója mégis beszélgetések zajától hangos. Egy szőke, hosszúhajú kislány a korábban látott fizikai kísérletek tapasztalatait összegezi, míg egy farmemadrágos fiú a felvilágosodás korának magyar irodalmáról vitatkozik társával. Augusztus van. tehát felvételizők már, utóvizsgázók még nem lehetnek. Akkor ... Az Erzsébet híd budai hídfőjétől rövid hegymászással felérünk a Budai Várpalota déli szárnyának a bejáratához. Itt, a Buzogány torony melletti kapun át közelíthető meg a Budapesti Történeti Múzeum épülettömbje. Gyönyörű várudvarokon vezet keresztül utunk, míg — némi lépcsőmászás után — elérjük a tulajdonképpeni múzeum bejáratát. Itt léptek be tavaly a Budapesten tarEgy szenzációs lelet A múzeum Budapest egész történetét szemléltető gazdag anyaga végre méltó helyre került. Az ókori osztály, mely a főváros históriáját tárja fel az őskortól A Budapesti Történelmi Múzeum lépcsősora, alulnézetben tózkodó európai polgármesterek, itt lépte át a küszöböt a norvég külügyminiszter, a lengyel államfő, a szovjet külkereskedelmi miniszter, a svájci bank elnöke, a szír közoktatásügyi miniszter... Fekvésben, eleganciában, finom pompában nincs párja Európában a Budapesti Történeti Múzeumnak. S ezt nem mi mondjuk — a vendégek mondják! összegyűjtése és bemutatása, valamint a kereskedelem, a közlekedés tárgyi emlékeinek megőrzése. A múzeum képző- és iparművészeti osztálya Budapest Egyetemi mintára — Két éve már, hogy főiskolánk. KISZ-szervezete felvételi előkészítő tanfolyamokat szervez fizikai dolgozók tehetséges gyermekei részére —• tájékoztat Mlin- kó László, a KISZ-bizottság titkára. Az előkészítő lebonyolítása egyetemi mintára történik évek óta a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem végez hasonló munkát. A főiskola felvételi körzetébe tartozó hat megye — Heves, Szolnok, Borsod, Nógrád, Pest és Komárom — több mint hatvan gimnáziumával, szakközépiskolájával tartjuk a kapcsolatot. Innen kerülnek ki az előkészítők résztvevői, az idén közel százan. Mint megtudtuk, az előkészítő tanfolyamok tényleges „hallgatói” azonban ennél sojíkal többen vannak. A főiskola ugyanis tesztlapok segítségével egész évben kapcsolatot tart a felvételire készülőkkel, s az évközi „levelezés” eredménnyel alapján a legjobbakat hívják meg Egerbe. A patronál ás már a középiskola harmadik osztályában megkezdődik, s az érettségiig tart. Idén öt tantárgy szerepel az előkészítők órarendjén: magyar nyelv és irodalom, orosz, angol, matematika és fizika, de jövőre bekapcsolódik a biológia és a kémia is. Ugyancsak jövőre tervezik. hogy a nyári szünet mellett a tavasziban is lesz személyes találkozás. mindenki tanulni akar —■ Az idei nyári foglalkozás augusztus 5-től 18-ig tart — mondja Lipták Éva. az előkészítő vezetője, aki „civilben” negyedéves főiskolai hallgató. — Délelőtt előadások, délután szemináriumi foglalkozások vannak, vagyis közösen dolgozzuk fel a tananyagot. A téma szaktárgyanként a középiskolai anyag, csak a feldolgozás, a megközelítés módja más. Több alkalommal felmérő dolgozatot írnak a gyerekek ezeket együtt értékeljük. Megismerkednek a főiskola életével, sőt a Jelvételi vizsgák rendjével is. Az a célunk, hogy nyugodtan, bátran, ismeretekkel gazdagon felvértezve jöjjenek majd a nagy erőpróbára. Öröm látni, hogy itt mindenki tanulni akar... A tanulás mellett persze jut idő a szórakozásra is. Kirándulás, városnézés, mozi és strandlátogatás szerepel a programban, esténként pedig a főiskola „messze földön híres” pinceklubjában gyűlnek össze egy kis beszélgetésre. főiskolások, középiskolások közösen ... Az eredmény nem marad el Két előadás közti szünetben ültünk le beszélgetni a tanfolyam néhány Szolnok megyei résztvevőjével. — Az első néhány óra bizony fejfájdító volt — kezdi Szabó Rozália, a törökszentmiklósi Bercsényi Gimnázium tanulója, alti maEzer álarc mögül — Az elkövetkező hetek, hónapok tévé-műsorai sok újdonságot tartogatnak a népszerű tudományos műsorok kedvelői számára. A közeljövőben két, havonta rendszeresen jelentkező sorozat indul. Az egyik a „Nyelvi figyelő” Deme László vezetésével. a „Műhely” pedig társadalomtudományi magazin, amely a történelem, a szociológia a 'közgazdaságtan aktuális kérdéseit tűzi napirendre. A 8 részből álló környezetvédelmi sorozat után, amelyben a szerkesztők a Magyar Tudományos Akadémia középtávú terveiben is kiemelt kérdéseket veszik sorra, ősszel kerül a közönség elé egy táplálkozással fogalalkozó sorozat. Hat részből álló műsorsorozat az otthon művészete. Ugyancsak a következő időszakban láthatjuk Hanák — Szorgalmasak gyár—orosz szakos tanárnak készül. — Egy kicsit meg is ijedtünk, „mi lesz itt később” — gondoltuk magunkban. aztán észrevétlenül belejöttünk. Nagyszerű a társaság, s mi bízunk abban, hogy az eredmény nem marad el. — Többet kapunk, mint a középiskolai órákon, de főleg rendszerezettebben — — egészíti ki a véleményt a karcagi Gönczi Eszter. — Nekem az tetszik — csatlakozik társaihoz Ábrahám Kornélia, a túrkevei Ványai Ambrus gimnázium tanulója — hogy minden témához irodalmat is ajánlanak. Már látom, ezután többet járok majd könyvtárba. — Már nem vagyunk idegenek — összegzi az elhangzottakat a jászapáti Gyurkó Katalin. — A felvételire nyugodtan jövünk... « Befejezésül egy talán jelentéktelennek tűnő apróság. melyet Mlinkó László és Lipták Éva egyaránt elhallgatott. A főiskolások társadalmi munkában, szünidejüket, szabad idejüket feláldozva szervezik, vezetik a tanfolyamot. Minden elismerésit megérdemelnek érte, Az otthon művészete Gábor Budapest a kapitalizmus korában című érdekes sorozatát, amely folytatja a századunk hagyományait. Az őszi Tv-„idényben” portrésorozat is indul. Az egyik „Ezer álarc mögül” címmel Kardos László irodalomtörténészt), műfordítót mutatja be. Film készül Komlós Aladárról, az ismert kritikusról, irodalomtörténészről, Tamás Lajosról, a neves nyelvészről. Fejes Tóth Lászlóról, a híres matematikusról, valamint Gege- si Kiss Pál akadémikusról. A képzőművészeti osztályon külön -produkció fogr lalkozik majd Ferenczy Noémi művészetével, Schaár Erzsébet munkásságával. Dokumentumfilmet forgatnak a magyar tudomány műhelyeiről is. Nagy érdeklődésre tarthat számot az az alkotás is. amely Károlyi Mihálynét mutátja be a tv-nézők millióinak. a népvándorlás koráig, nemrégen szenzációs lelettel bővült: Óbudán megtalálták a lakótelep építése közben a római katonai várost. (Aquincum a polgári város volt!) Olyan épségben maradt, hogy Európában párját ritkítja! A középkori osztály Budapest középkori főleg török emlékeit kutatja. Néhány hónapja ez az osztály is meglepetéssel szolgált: feltárta a leendő Hilton szálló helyén a XIV. századi Domonkos rendi kolostort, amit helyreállítanak és valósággal „beépítenek” a szállóba. A várostörténeti osztály fővárosunk újkori és legújabbkori történetét kutatja: életmód történetet, ipartörténetet, a peremkerületek múltszázadi paraszti életmódját, népművészetét és így tovább. Idetartozik a kisipar emlékeinek képzőművészetó emlékeit gyűjti; ehhez az osztályhoz tartozik majd a Fővárosi Képtár is. A Budapesti Történeti Múzeum kiállításait a közönség több helyen tekintheti meg. Kiscellben, Pesten a Károlyi Mihály utcában lövő Petőfi Irodalmi Múzeumban és természetesen a Várpalotában. Ezenkívül kisebb kiállítási helyiségeket hoznak létre Kispesten, Újpesten, Pesterzsébeten hogy a munkáslakta kerületek közönségéhez • is eljussanak régészeti, képzőművészeti, várostörténeti kiállításaik. A BTM kölségvetése évi 17 millió forint, — ami — mondanunk sem kell — nem számít jelentéktelen összegnek. Ám az sem jelentéktelen dolog, hogy a múzeum Budapest centenáriumára rendezett kiállítását január 9-től május 1-ig H. D. Televíziós újdonságok SZ. LUKACS IMRE: AZ ÚT KEZDETÉN 12. A cselédházakat lerombolták, szétverték nyomorúságos falait. Téglát, vályogot hordtak, szolgálati lakást építettek. Űj padló, nagy ablak, cseréptető. Megfiatalodott a major, élt. Vontatók hordták a törmeléket, a felesleges lim-lomot. — Igazi csoda — kiabálta a sovány Potornai — a Csillag csináltatta. — Nekünk megfelel, amíg ilünk — mondta Novák —. igazán megfelel. — Szolgálati lakás. A tehenekhez emberek is kellenek, osztón bolond lenne mindenki kijárni. Kisütötték, elhiheted. — Mi lakjuk. — Amfg dolgozunk, ótán meg más. — Messze van. Sok víz lefolyik addig a Tiszán, saját ház i& sikeredhet. — Lesz, ha magam rakom a falát, akkor is. Bandi késő este érkezett. A vasútállomás idegennek tűnt, hatalmas fáit kivágták. Villogtak a vízgépészeti vállalat, fényei. Elhaladt a Vénkert mellett, a nagyüzemi szőlőnél. Hová lettek a cselédházak? Nem szomorkodtak a tájban, elkoptak az idővel. Aranyoson szétverték falait, a kukás tanyák kiszenvedtek mindörökre. A majort pedig átrendeztek, mint a színpadokat. .Mutattak a szolgálati lakások. Szülei feküdtek, apja dunnával takaródzott, kockás inget használt éjszakára. anyja gyorsan magára kapta ruháját. Asztalhoz ültette Szalonnát sütött tolással. Ámult. Fehér villanytűzhely volt a kövezett konyhában. a hajdani töröttlábú sparhelt helyén. — Gazdulnak? — Vettük. Alakítjuk ^ a lakást, mutatós legyen. Zsebrádió szólt. Kenyeret vágott, villát keresett. Asztalfiókban lapultak az alumínium evőeszközök, hatalmas méretűek. Vett közülük. A villa fogaiban száradt maradék barnáit. „Mit csináljak? Szóljak? Szegény anyám megsértődik — gondolta. Kapargassam? Nem tehetem, eszem a hegyével.” — Süssek még? — Köszönöm, elég. Anyja már hozta az alumínium lavórt, aminek oldalán csíkot hagyott a korábbi mosakodás. IMeglögy- bölte kezét, szájára dörzsölt marék vizet. A törülköző nedves volt. savanyú szagú. — Meddig leszel? — kérdezte a beesett arcú anyja. — Két napig. — Nyáron végleg hazajössz? — Elválik. — Sikerül a vágyad, kisfiam? — Igen. — Diplomás sohase vót a családunkban — .motyogta »apja a dunna alól — csudálatos egy dolog lehet. Az iskolában szívesen fogadták. A hatalmas épület, szép nagy ablakokkal, a falu főterére nézett. Ide járt felső tagozatba. Emlékezett tanítóra, szokásaikra. A régiek . közül kevesen tanítottak. Emlékek a boldog gyermekkorból. Hiába éltek szegényen. keserves esztendőket, mégis megszépült minden. eleven színekkel vetí- tődött eléje, fehéren. Nagy, poros délutánok a piactér kellős közepén, estékig rúgták a labdát, a csupasz és szánpívaló téren, néhány silány fa árnyékában. Piacos naookon tyúkok, libák pulykák elhuílajtott tolla farkál- lott. Iskolai ünnepségek, évzárók hangulata csapta meg, padok, osztálvtermek varázsa. elfelejtődött arcok, a hajdanvolt ifjúság. Hol vagy. hová tűntél? Derűs, szigorú tanítóikból nyugdíjasok lettek, a piactérből megnyerő park, rózsákkal a kis lurkókból szövetkezetiek. munkások, diplomások. Szétszaladtak a világba, szétsodorta őket az idő, össze se találkoznak többé. A faluban élet van, születnek, hálnak, ugyanúgy boldogan, mint máshol. „Kész a gimnázium. Kik tanítanak? Akik elindultak és visszatérnek, a magamfajták — gondolta Bandi. — A szülőföld nem keserves. Fiatalok tolonganak, semmit se tudnak a szegénységről, a régi megszenvedett világról, rólunk. Melléjük állok, az életet itthon vállalom.” Döntésének a tantestületben örültek. ,. Az iskola melletti presszóban kortyolta feketéjét. Diákkora tovább elevenedett. Körben üzletek; tej- csarnok, gyógyszertár, vegyes bolt fodrász. ' $zabó, kocsma, kerékpár- és gumi- javító, cukrászda, elhanyagolt, szürke épületek. Megváltoztak. Megöregedtek, aztán átalakultak szajiüzletek- ké. kinőtték, régi ruhájukat, mint az emberek. Ki emlékszik pontosan rájuk? Hajdani gyerekkorára? Elmúlt, oda van. Hihető, hogy történelem? (Folytatjuk) több mint százhúszezer ember nézte meg. A nyári hónapok statisztikája még nincs készen, az azonban máris bizonyosnak látszik, hogy a nyári látogatottság a sokszorosa lesz a téli—tavaszinak. A Budapesti Történeti Múzeum falai közt ilyenkor nyáron pezsgő zenei élet is zajlik. A lovagteremben rendszeresen rendeznek zenei estéket, koncerteket. Mindig teltház van, minden jegy elkel. Bemutatkozás Stockholmban A múzeum szoros kapcsolatokat tart fenn valamennyi szocialista ország és számos nyugati fővárossal: Rómával, Stockholmmal, Genffel, Béccsel. Rendszeresek köztük a kiállításcserék. Mi, magyarok láthattuk a palotában a svéd főváros történetét bemutató kiállítást, Stockholmban Budapest mutat, kozott be karcsú 'tornyaival, szép hídjaival, gazdasági és társadalmi életének eredményeivel. A múzeum negyvenegy tudományos munkatársa és tizenhét restaurátora jelentős, nagy munkát végez, amikor múltunk és jelenünk feltárásán, dokumentálásán fáradozik. Ipari, társadalmi és művészeti kultúránknak a közönség elé tárása nemzeti önismeretünk fejlesztésének alapvető feltétele. A kiállítási tervekben egy állandó, a múzeum két szintjét elfoglaló kiállítás szerepel, mely az ókortól egészen 1975-ig mutatja be a főváros történetét. A földszinten látható majd az .ezeréves Budapest kiállítása mely 1873-ig dokumentál, a második emeleten pedig az 1873-tól 1975-ig terjedő idő-' szakot bemutató anyag látható. A megnyitó időpontja előreláthatóan: hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulója. Búcsú a ,,buborék» palotától“ A tervek szerint a jövő év végén újabb „honfoglaló,, veheti birtokába a Budavári palotát. Másodikként a Magyar Nemzeti Galéria költözhet fel a várba. A Galéria itteni elhelyezését nemcsak a múzeum nemzeti gyűjtőköre indokolja, ha-i nem az a tény is, hogy jelenlegi épülete kevéssé alkalmas kiállítási célokra; hiszen a Kossuth Lajos téren, az Országházzal szemben álló reprezentatív palota nem múzeum, nem is képtár számára készült. Az 1896-ban átadott romantikus stílusú épületet Hausz- mann Alajos kúriának tervezte. A magyar képzőművészet önálló országos múzeumaként létrehozott Nemzeti Galéria 1957-ben úgy kapta meg a Szépművészeti Muzeum új magyar alkotásaiból és az egykori Fővárosi Képtár anyagából alakult gyűjteménye számára a volt Kúria épületét, hogy a múzeum szakemberei előtt az első perctől nyilvánvaló volt az elhelyezés ideiglenessége, vagyis nem megfelelő volta. A díszes, némileg túldi- szített, hatalmas épületben kiállított műalkotások valósággal elvesznek _ a belső terek romantikus ’ornamentikái között. A képek, szobrok szinte a palota dekorációjává, puszta kellékeivé degradálódnak, erejűket vesztik. A volt Kúria óriási aulájában eltörpül a kiállítási tér. (Ezért kapta az épület a muzeológusoktól a ..buborékpalota'’ gúnynevet.) Gulay István Következik: A NEMZETI GALÉRIA JÖVÖJE
