Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-16 / 191. szám

1973. augusztus 16.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Pártmunka a gyáregységben

AZ IPARBAN végbement

koncentrációs folyamat eredményeként összevont nagyvállalatok alakultak ki. Bizonyos iparágakban pedig a vállalatokat összefogó trösztök jöttek létre. Az újonnan keletkezett vállalati központokhoz jelentős számú, más közigazgatási egységben elhelyezkedő gyár és üzem tartozik. — Ismeretes, hogy több megyénkben ezek a gyáregységek képezik az ipar fejlődésének alapját.

A központokhoz tarozó gyáregységek pártszervezetei az elmúlt években jelentős munkát végeztek. Politikai tevékenységükkel elősegítették a gyáregyeségek beilleszkedését a nagyvállalat kereteibe. Ugyanakkor előmozdították a törzsgárda kialakulását, a munkaversenv kiszélesedését is. ök gondoskodnak a dolgozók tájékoztatásáról az egész vállalatot érintő kérdésekben, szorgalmazzák a szociális ellátás, a munkakörülmények javítását. Többirányú politikai munkájuk nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a gazdasági egységek túlnyomó többsége évről évre nyereségesen dolgozik, sikeresen teljesíti termelési feladatát.

Munkájuk hatékonyságát azonban még fékezi az a körülmény, hogy hatáskörüket és felelősségüket nem mindenütt értelmezik pontosan és egységesen. Ezért szükséges hangsúlyozni: a gyáregységi pártszervezeteknek a salát működési területükön mindazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkezni; amelyekkel az önálló gazdasági egységekben tevékenykedők! Ugyanakkor a nagyvállalati szervezetből adódó sajátosságok természetesen befolyásolják e jogok és kötelességek érvényesítését.

Sajátos feladatokkal jár. hogy a gyáregységek a vállalati központtól kapják tervfeladataikat, fez azonban egyáltalán nem jelenti azt hogy a döntések kialakításában a pártszervezeteknek ne lennének tennivalóik. Részvételük fontos a jelentős gazdasági döntések meghozatalában, így a tervjavaslatok kialakításában is. A pártszervezeteknek természete- ■ sen nem kell közvetlenül bekapcsolódniuk a tervezés : sokrétű, bonyolult munkájába. hiszen ez a gazdasági vezetés dolga. Arra azonban helyes ügyelniük, hogy a

tcrvjavasalatokat még a jóváhagyás előtt megvitassák, nemcsak a vezetőségi ülésen, hanem taggyűléseken és a dolgozókkal közös tanácskozásokon is. A pártszervezetek nemcsak segíthetik, hanem ellenőrizhetik is, hogy a gazdasági vezetők tervező munkája összhangban álljon a népgazdasági igényekkel, tükrözze a távlati fejlesztési .feladatokból adódó tennivalókat, valamint biztosítsa a kooperációs és szállítási szerződések betartását.

EGYES GYÁREGYSÉGEKBEN — szubjektív okok

miatt — még mindig tapasztalható a nagyvállalati keretekből való kiválási szándék. Találkozni lehet egyoldalú értékesítési, ármanővezezési törekvésekkel ■ is. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a pártszervezeteknek fel kell lépni mindennemű megalapozatlan — „önállósdival” szemben, ugyanakkor ösztönözve a gazdasági vezetést, hogy jól éljen a meglévő önállósággal. Tudatosítani kell, hogy csak az a gyáregység számíthat ütemes fejlődésre, amelyik saját erőforrásait maximálisan kihasználva — kezdeményezi gyártmányai korszerűsítését és nagyvállalati piaci kötelezettségeit jó- minőségű termékek szállításával elégíti ki. A pártszervezeteknek rá kell mutat- niok arra, hogy az olyan lépések, amelyek ellentétbe kerülnek a nagyvállalati célkitűzésekkel, nemcsak a népgazdaság érdekelt sértik, de végső soron a gyáregységben dolgozó kollektíva érdekeivel is szemben állnak.

A vállalati központok és a gyáregységek gazdasági kapcsolatai igen sokrétűek. A pártszervezeteknek mindennapi munkájukban mindig számításba kell venni, hogy e kapcsolatok mögött, a termelésen túl, emberi viszonyok is vannak. Azok a pártszervezetek járnak el helyesen, amelyek erősítik ezeket a kapcsolatokat. Magától értetődik, hogy valamiféle problémamentes kapcsolatra törekedni, irreális célkitűzés lenne. Ez lehetetlen is, hiszen a vállalati Központok és a gyáregységek között viták adódnak, a többi között a bérszínvonalban meglévő különbségekről, a beruházás és a fejlesztés, a nyereségrészesedés felosztásáról, a szociális létesítmények és a munkakörülmé- r.yek fejlesztése kérdéseiről.

A pártszervezetek ezeket a problémákat nem kerülhetik meg. hiszen a dolgozók ilyen és hasonló Kérdéseket nap mint nap felvetnek. De szerepüknél fogva minden esetben és mindig a legteljesebb objektivitásra kell törekedniük. A helyes állásfoglalás kialakításához feltétleriül tá- jékozottaKnak kell lenniük a nagyvállalat gazdasági helyzetéről, a termelési mutatóinak alakulásáról, a távlati fejlesztési célkitűzésekről, a bér és jövedelmi viszonyok vállalati szintű alakulásáról és a dolgozók szociális ellátottságáról. Helytelenül jár el az a pártszervezet, amely véleményeltérések esetén, a valódi összefüggéseKből kiszakítva ítéli meg a gyáregység helyzetét.

A bérkérdésekkel, a jövedelmek alakulásával elsősorban a szakszervezet bevonásával célszerű foglalkozni. A pártszervezetnek támogatnia Kell minden olyan jellegű törekvést, amely a megfelelő határozatokon és kormányrendeleteken alapszik. Ugyanakkor szükség esetén szembe kell szállnia a demagógiával. EgyébKént is helyes, ha rendszeresen tanácskoznak a vállalati szak- szervezeti tanácsba választott helyi kommunistákkal, hogy segítséget nyújthassanak az állásfoglalásukhoz. A rendszees konzultáció mindig hasznos, de különösen fontos a kollektív szerződések megkötésének időszakában!

MÉG VISZONYLAG kevés

gyáregységi pártszervezet képes élni a pártmunka koordinálásban rejlő lehetőségekkel, nedig ez nemcsak a koordinálást végző pártszerv, a vállalati központ pártszervezete számára biztosit jogokat. A gyáregységi pártszervezet ezen a módon nemcsak a szükséges tájékoztatáshoz juthat hozzá, hárem egyszersmind javasolhatja a gyáregység számára lényeges kérdések megoldását. Kezdeménvezési, javas- lattevő jogával élve tehát előmozdíthatja az összhangot. hogy a vállalat vezetése gyáré gvségi-ö«szvállalati szempontból kedvező és hasznos döntéseket hozzon.

Merbler Károly az MSZMP KB munkatársa

Az első félév mérlege

(Folytatás az 1. oldalról.)

félszeresére nőtt. Kedvezőtlen viszont, hogy zöldséget 1400 hektárral kisebb területen termelnek és a burgonya vetésterülete évről évre csökken.

Előzetes és becsült adatok szerint a kalászosok közül a búza hektáronkénti átlagtermése az állami gazdaságokban 38, a termelőszövetkezetekben 35 mázsa. Ez nyolc százalékkal jobb, mint az 1972. évi volt. A termelőszövetkezetekben a rozs (16 mázsa/hektár) és a zab (16) termésátlaga meghaladja, az árpáé nem éri el az

1972-es szintet.

Az állattenyésztésben van mit pótolni: a sertésállomány 55 C00-rel, 10 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiesett sertésállomány pótlásának lehetősége adott, mivel a kocaszám 6 ezerrel több az 1972. június 30-inál. A szarvasmarhaállomány 2 ezerrel nőtt: — a kormány- program hatása kezd érvényesülni.

A tervszerű és következetes életszínvonalpolitika fontos állomása volt az állami iparban- és az építőiparban dolgozó munkások, továbbá a közvetlen termelésirányítók béremelése, valamint a családi pótlék felemelése.

Az élelmiszercikkek forgalma 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az év eleji áremelés nem ókozott forgalomcsökkenést, sőt tejből, tejtermékekből 25, dohányból és cigarettából 16, sörből és égetett szeszes italból 11 százalékkal több bevétel származott. E cikkek nagyobb forgalma részben az áremelésből eredt.

Az idényjellegű élelmiszerekből, főleg zöldségből, az év első felében kisebb-, volt a kínálat. Ez az idénycikkek magas áraiban fejeződött ki, ugyanis az idénycikkek árai átlagosan 12 százalékkal nőttek.

Rz é’etssínvonal alakulása

A március 1-én végrehajtott béremelés az állami iparban és a megyei székhelyű építőiparban 37 300 embert érintett, akik központi forrásból több mint 60 millió forintot kaptak ezen I a címen. Az iparban ez nvolc. az építőiparban hat százalékos háremeiéinek fele] meg. A bérfeilesztés irénvelvei érvénvesültek a megvé^en !s. miv-i az ipar ban a szakmunkások bér- javítása 11 a nők béremelése 10 SZáTqlókOs vol* vagyis az átlagnál 5á--ai magasabb A csalid* pótlék emeléaésel — --.Vg nként 50 forinttal — a családok a félév során mintegy 40 millió többletbevételhez jutottak. A béremelés és a társadalmi juttatás bővülése hozzájárult ahhoz, hogy a bér- és bérjellegű jövedelem hét százalékkal növekedjen a megyében A jövedelemnövekedés másik forrása a foglalkoztatottság emelése volt: az iparban öt az énf,AinarKan egv százalékos a létszámbővülés. A ’akossáy kilppc százalékkal ♦öthat költött áruvásárlásába és szolcáUeMsokra. emellett takarékbeiát^kbe a félévhon 187 millió forint került

A megye lakossága nagy mennyiségű (8 százalékkal növekvő) iparcikket vásárolt. A háztartások gazdagodására és arra utal e tény. hogy az árstruktúra Is korszerűsödik. Az időnkénti árleszállítások lehetővé teszik, pl. hogv a lakosság jövedelmének egv részét megtakarítsa E rövid féléves időszakot tartalmazó áttekintés is igazolta hogv Szolnok möeva •»szöasága fotlödőkénes. az Zlptszfrvvon-P-Mitika kö-téo- nnnMában a dolgozó ember

I>r. VéasT T-ltán

a z- 'orT«*e>; Tcfzj-z

gának osztályvezetője i

Hó nap déltől:

Új forgo fnt t rend Szolnokon

%

Megnyitják a Kolozsvári felüljárót

Holnap, 12 órakor átadják a járműforgalomnak az új Kolozsvári felüljárót és a 4- es számú főút szolnoki bevezető szakaszát. A kulcsfontosságú 2237 méter hosszú 14 méter széles négysávos úttest megnyitásával kisebb módosításokkal újból visszaállítják Szolnokon a május 15-e előtti (a régi felüljáró lezárása előtti) forgalmi rendet.

Tegnap Kádár Györggyel,

Kezdjük azzal, a terelő útszakasszal (Landler Jenő út), ahol a Budapest felől és felé haladó járműveknek 7 km-es kénvz.erkerülöt kellett tenniük. A 4-es számú főúta KP szolnoki Közúti Igazgatósásának forgalmi mérnökével és Mészáros Imrével, a Szolnok megyei Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályának munkatársával végiéi ártunk minden olyan forgalmas útvonalat, kereszteződést, forgalmi csomópontot, ahol augusztus

17-én 12 órától megváltozik a közlekedés rendje. Erről tájékoztatjuk olvasóinkat

tenni a gyors gépjárműveknek. Kizárólag a vontatóknak és a lovaskocsinak lesz Kötelező útiránya a terelő útszakasz. Ezek a járművek ugyanis nem közlekedhetnek

— Gyakorlatilag újból visszaáll a régi rend. És ezzel vajon a régi bosszúságok. forgalmi dugók, torlódások is? — A szakemberé, Mészáros Imréé a szó;

— Bízunk abban, hogy nem. Az állomás felől érke- ző menetrend szérinti buszjáratok ugyanis nem az Eötvös téren, közismert nevén a Gólyánál kapcsolódnak a 4- es főút forgalmába, hanem a Beloiannisz útról a Tóth Ferenc utcába fordulnak és onnan kanyarodnak rá a főútvonalra. Kérjük a járművezetőket hogy ha a pályaudvar felől a belvárosba mennek, akkor ezt az utat válasszák.

— Hogyan szabályozzák a vontatók, lovasocsik belvárosi közlekedését?

Megszűnik a kényszerkerülő

Simonra u

szoLNOu. íörvös-ra rwoAim rnve

vonal óriási forgalma három hónapon át ezt az utat terhelte. Ezért volt elsőbbség- adás kötelező jelzőtáblával védett útvonal a 32-es számú (Szolnok—Jászberény) úttal szemben. Most ez megváltozik. Holnap 12 órától a 32-es számú úton haladó járművek élveznek elsőbbséget. Az indok kézenfekvő. Nem Kell már ezt a kerülőutat. meeaz új felüljárón. Útvonaluk: az Ady Endre út. a November 7 felüljáró (amit ismét igénybe vehetnek), a Landler Jenő út és az ebből elágazó a 4-es fúttái párhuzamosan épített, néhány száz méteres új útszakasz, amely az Abonyi úti Külső felüljárót megkerülve torkollik a

4-es számú {útvonalba.

— A Beloianinsz útnak az Eötvös tér és a Tisza Antal utca közötti szakaszán nem haladhatnak. Ezeknek a lassú járműveknek a legcélszerűbb útvonala például a Not vember 7. felüljáró felül; a' Thököly út, Eötvös tér. Jó- csef Attila út és a Hunyadi utca.

— A sokat vitatott Ady Endre és Ságvári út kereszteződésében minden marad a régiben?

— Igen. Az Ady Endre út továbbra is elsőbbséggel ve* dett útvonal lesz. — Ennek több oka van A legdöntőbb, hogy hamarosan megkezdődik a 4-es számú főút átke- lési szakaszának rekonstrukciója, és ismét az Ady Endre útra zúdul a forgalom. Rajta haladó járművek ezért nemcsak a Ságvári úti kereszteződésnél, hanem minden betorkolió útnál elsőbbséget élveznek,

A gyors körséta végére értünk. Amerre jártunk, már mindenütt fekete fóliával borított KRESZ-táblák álltak és a KPM Közúti Igazgatóságának narancssárga gépei, munkásai nyüzsögtek.

Már napokkal ezelőtt — mintegy 70 táblát cseréltünk ki. helyeztük át az új forgalmi rendnek megfelelően. A forgalmas útszakaszokon munkásaink éjjel is teljes kapacitással dolgoznak: kijelölt gyalogátkelőhelveket. terelő, záró. stop-vonalakat festenek az úttestre. Mi felkészültünk. mindent megtettünk hogy sima. villám- evors ’oovpn az átállás.

A úi közlekedési rend koccanás és balesetmentes premierjének sikere a gép- járművezetőkön múlik. Ha ők körültekintsen szabályosan vezetnek, s fokozott aherrZaoei fi-vell’'- a VRESZ- 'ti-’^kat zavartalan lesz az út forgalmi rend bevezetése.

K. K.

A Budapest felől érkező járművek tehát a négysávos impozáns — fényvisszaverő burkolati jelekkel és világító KRESZ-táblákkai ellátott új felüljárón át érkeznek a vá- í-osba és a Bajcsy-Zs. út, József Attila út—Bajcsy-Zs. út kereszteződésénél elsőbbséget élveznek a József Attila úton a Tószeg felől érkező járművekkel szemben.

A Tóth Ferenc utcába továbbra is egyirányú marad a forgalom és STOP-táblával alárendelik a József Attila útnak, amely a Tóth Ferenc és Eötvös tér közötti szakaszon ismét kétirányú lesz.

Az Eötvös tér felől érkező járműveknek eddig a Tóth Ferenc utcába kanyarodva elsőbbségük volt. Az új forgalmi rend életbelépésével az általános kanyarodási szabályok szerint kell itt is közlekedni.

Az Eötvös tér egyiK legkritikusabb közlekedési gócpontja a városnak. A Thö^ köly útról — amelyik itt találkozik a Beloiannisz úttal — eddig csak jobbra kisív- ben lehetett kanyarodni. Az új közlekedés szerint most- már szabad lesz az út balra is, a város felé.

Szormewwyea export Hof kind iába

A békésszen tanórást Háziipari Szövetkezet szőnyeg- szövő üzeme híres szép termékeiről: nemcsak hagyományos mintájú, kézi cso- mózású perzsaszőnyegeket készítenek, hanem különböző változatban szőrmesző- nyesekef is. Perrsaszőnye- seiket a belföldi üzleteV kapják, a szőrrr szőnyege a szövetkezet exportálja többek között Hollandiába Kétszáz öcsödi asszony és leány — közülük hetven — havonta mintegy 1200 négyzetméter szőrme és 200 négyzetméter perzsaszőnyeget készít A kereslet ennél lényegesen nagyobb, de sajnos nincs elegendő munkásuk. A fizetést pedig az utóbbi időben háromszor is rendezték: az átlagbér a szövetkezet- ( ben éves szinten 17 ezer fo- I cint Van aki 1000 — van j aki 2000 forintot keres ha- ' vonta tehetségétől. szorgalmától függően. Talán ha a környező községekre is kiterjesztenék működésüket, több bedola->7ót tudnának j foglalkoztatni. *

A kritikus gócpont