Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-02 / 179. szám
4 SZOLNOK MEGVEI NÉPLAP 1973. augusztus 2. Arab Az integráció hétköznapjai kertészmérnökök a megyében A CEMENT A MÉM és a TESCO (Nemzetközi Műszaki Tudományos Iroda) szervezésében arab kertészmérnökök érkeztek július 12-én hazánkba. A harminchárom, hazájában vezető beosztású, mezőgazdasági szakember 5 héten át ismerkedik Magyarország jellegzetes tájegységeinek termékeivel. Észak- és dél-dunántúli, majd dél-magyarországi körutazások után Taba Vilmos főiskolai tanár vezetésével tegnap érkeztek megyénkbe. Égyhertes Szolnok megyei tartózkodásuk alatt ellátogatnak a törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárba, a kisújszállási Búzakalász Termelőszövetkezetbe, az öntözéses gazdálkodással ismerkednek, megnézik a kiskörei vízlépcsőt, a Tilalmas! Állami Gazdaságban pedig a szikes talajok javításának módszereit és a rizstermelést tanulmányozzák. Budapestre készülnek a -világ legnevesebb közgazdászai 1974 augusztusában Budapesten tartja negyedik világkongresszusát a Nemzetközi Közgazdasági Társaság. Az eddigi három Rómában, Bécsben és Montrealban volt, tehát a budapesti lesz az első, amelyet szocialista országba hívtak össze. A tanácskozás rendezését a Magyar Közgazdasági Társaság vállalta. A kongresszuson előreláthatólag példátlanul nagy lesz a részvétel: 2000—2400 közgazdászt várnak a világ minden tájáról. Körülbelül egyenlő arányban lesznek jelen a szocialista és a kapitalista közgazdaságtudomány képviselői. A világkongresszus fővédnökségét Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke vállalta. A tanácskozással párhuzamosan nagy nemzetközi kiállítást is rendeznek, ahol eredeti kéziratokat, első kiadásokat és a világ legjelentősebb közgazdasági kiadóinak legújabb kiadványait mutatják majd be. Valamennyi KGST tagországban javában folynak a következő ötéves tervek összeállításának előkészületei. Ezek már nagy mértékben a gazdasági integrálódás, a gazdasági összekapcsolódás gondolatának jegyében zajlanak. Ebből a szempontból jelentős az a munka is, amellyel a közelmúltban készültek el a KGST tagországok építőanyaggyártó szakemberéi: több vaskos tanulmányt tettek le a KGST tagországok gépiparának asztalára, az NDK, a bolgár, a szovjet, a lengyel, a csehszlovák és a magyar építőanyaggyártó ágazat egyeztetett és összesített gyár és gépmegrendelését az 1975. utáni időszakra. 500 ember — A gépek felhasználói ültek össze és vizsgálták meg: milyen új gyárakra, berendezésekre lesz szükség 1980- ig, hogy a növekvő építőipari szükségletekkel az építőanyagipar lépést tarthasson. Korszerű, új formája ez az együttműködésnek. Meghatározták a jövőbeli gyárak kapacitását is. Így például szükség lesz — Közép-Euró- pa területén egy naponta 1800 és egy naponta 3000 tonnát adó cementgyárra; egy gázszilikát (hőszigetelő elem) üzemre; egy ásványgyapot gyárra és egy évente 30 illetve 60 millió darab téglát készítő gyártó vonalra és még sok-sok gépre, gépsorra, berendezésre. A megrendelők mértéktartóan bántak az igényekkel, nem kívántak lehetetlent a gépgyártóktól: nem a legdráA békére A cement a szocialista országok többségében hiánycikk, a szükségesnél kevesebb van belőle. Ezért valamennyi KGST országban tekintélyes a nyugati import. Pedig a cement egyre drágább, hiszen szerte Európában nagy az építési kedv. A cement a tőzsdéken, a békére érzékeny cikk: félév alatt 12 dollárról 20 dollárra nőtt egy tonna cement ára — a nemzetközi légkör érezhető enyhülése következtében. Ezért, a nyugati import csökkentése is cél volt. amikor az anyaggyártók kidolgozták a következő ötéves tervre szóló cementipa/ millió tonna gább és a még egyedülálló színvonalat kérik. (Pl. ma már létezik olyan cementgyár a világon, amelyben évente 500 ezer tonna cementet 50 ember állít elő.) Az 1975. utánra szóló közös megrendelés az „egymillió tonna — 500 ember” technikai színvonalat kéri a gyártóberendezések előállítóitól. Nem kell tehát tapogatóznia a gépiparnak egyetlen országban sem; a gépeket használó anyaggyártók egyeztetett és egyesített megrendelésében 6 ország kapacitás szükségletét ismerhetik meg. A pontosan és együttesen kimunkált szükségletek alapján most szakosodhatnak a gépgyártók is. Kitűnő, komplex terv ez, két ágazat szakosodott együttműködéséhez. érzékeny ri szakosítási és összehangolt fejlesztési javaslataikat. Különösen az un. speciális cementek — fehércement, tamponcement (a metró építéséhez), a tűzállócement és a bauxitcement gyártását érdemes szakosítani: egy-egy cementfajta gyártására üzemet csak egy-egy helyen építeni. A cementipar fejlesztéséhez is összeállították a gépszükségleti fejezetet a gépipar számára, de itt még külön kimunkálták azt is, hogy a közeljövőben ki, milyen licencet akar esetleg vehni, hogy a továbbiakban ebben is elkerülhessük a párhuzamosságot. A foszló kőzet A 6 ország építőanyaggyártó szakemberei által összeállított tervtanulmányok bármelyikét is üti fel az ember, valóban a legkorszerűbb, a gazdasági integráció felé mutató megoldásokat találja a javaslatok között. Az egyesített kapacitás fejlesztési terv, a nemzetközi méretű géprendelési tanulmány, egy-egy építőanyag gyártására készült szakosítási javaslat — ezek Esztergom A Magyar Posta a tájakat- városokat bemutató forgalmi sorozatot rövidesen 4 forint névértékű címlettel egészíti ki, amely az éppen most 1000 éves fennállását ünneplő Esztergom látképét ábrázolja. A bélyegen hazánk legnagyobb temploma, a Várhegyet uraló bazilika tűnik elénk. 1822—69 között építették klasszicista stílusban, a jellegzetes templomot az 1947. évi Repülő sorozat 20 filléres értékén és az 1969. évi Dunakanyar sorozat 3 forintos címletén is láttuk. A bazilika alatt a Keresztény Múzeum épülettömbjének nemesen egyszerű körvonalai látszanak. Az ott őrzött gazdag kincsek 1970-ben blokkon és hét értékű sorozaton gyönyörködtették a filatelistákat, de a város jubileumára az év végén újabb értékes alkotásokat is bemutat majd postánk. Színház A színjátszás, mint a művészet egyik ősi megnyilvánulása már nagyon sok bélyeg témájául szolgált. A filatelista színházi világ az utóbbi időben számos újdonsággal gazdagodott, sőt e tünékeny, időtállónak nem nevezhető művészet több évszázados alkotásai is életre kelnek az albumokban. Az angol posta négy bélyeggel emlékezett meg Inigo Jones építész és díszlettervező születésének 400. évfordulójáról. A sorozat bemutatja Oberon és Titánia jelmezét, színpadképét, amelyet 1611-ben tervezett Shakespeare kor- társa, Ben Jonson színháza részére. Ausztria Max Reinhardt arcképével díszíti legújabb bélyegét. A 100 éve született Reinhardt a színházművészet egyik megújí- tója, az előadások technikai és művészi színvonalának emelésére törekedett. Színpadképeket látunk az NDK legutóbbi hárpmértékű sorozatán, amely hazai rendezők kiemelkedő munkáját örökítette meg. Újítások A gyűjtői igények változása befolyásolja a bélyegnyomtatást. Korábban a hamisítás ellen vízjeles papír használatával védekeztek. A különleges eljárással, sok színben nyomtatott újdonságok utánozhatatlanok, lassan teljesen kiszorul a vízjel. Ezt a gyűjtők is szorgalmazzák, mert a vízjel helyén elvékonyodó papír megtöri, sokszor elcsúfítja a bélyegábra szépségét. A Magyar Posta 1962 óta nem használ vízjeles papírt. A gyűjtők kívánságára módosul a bélyegek hátoldala is. Évtizedek óta tért hódít a postatiszta bélyegek gyűjtése, ami fontossá teszi a hátoldali enyvesség tökéletességét. Az értékesebb példányokat sokan javítják, sőt utólag új enyvezéssel is ellátják. Ez ellen védelmet nyújt a hátoldalra nyomott szöveg, amelv utólagos beavatkozásra helyreállífhatat- lanul megsérül. A Magvar Posta állítólag szinten tervbe vette olyan újdonságok forgalomba hozatalát, amelynek enyvezésére szöveget nyomtatnak. mindegyike az együttműködés minőségi változását hozza majd a nyolcvanas évekre: integrálódást az építőanyaggyártásban. Hasonlóan a legkorszerűbb közös gazdaságfejlesztési megoldás — a közös beruházás. Erre is van példa 6 ország anyaggyártóinak egyesített fejlesztési tanulmányaiban. Nevezetesen az azbeszt-kitermelési együttműködés. Ezt a vékony, szálakra bontható, foszló tűzálló kőzetet, az azbesztet — szerte a világon keresik. Lelőhely csak Kanadában, Dél-Afrikában és a Szovjetunióban létezik. Az azbeszt szerte a világon a korszerű építőipar, a könnyűszerkezetes építési mód egyik kulcs-anyaga: ebből készül (cementtel, homokkal ' keverve) az eternit hullámlemez, a síkpala, az etemitcső — válaszfalakhoz, tetőfedéshez, borításhoz, burkoláshoz, lefolyók, nyomócsövek, csatornák készítéséhez. Hazánkban a selypi eternit csőgyár tavaly kezdett dolgozni; a 70 esztendős nyergesújfalui azbesztlemez gyár rekonstrukciója pedig — 6 új, részben automata gyártósor telepítése — jövőre fejeződik be. Ezzel a negyedik ötéves terv végére 1300 kilométer eternitcső és 22 millió négyzetméter lemezgyártó kapacitás szolgálja majd az építőipart és a hazai könnyűszerkezetes program végrehajtását. Így, a hetvenes évek elejéhez képest például a palatermelés és a csőgyártás kétszeres, a lemeztermelés pedig négyszeres lesz 1975-ben. Meqelő1 evezett fizetség A KGST tagországok mindegyikében növekvő eternittermeléshez az azbesztet a Szovjetunió szállítja. Nagy mennyiségekről van szó, különösen ha a következő évek szükségleteit tekintjük. Ezekkel kell a szovjet azbesztbányáknak lépést tar- taniok, — no, de .ez a lépéstartás közös érdek, tehát az új bányák nyitásának terheit is illik közösen vállalni. A beruházások költségeit — akár késztermék előállító, akár nyersanyag kitermelő beruházásról van szó — a termelő az árban mindig megfizetteti a vevővel. Itt, ennék a fizetségnek megelőlegezéséről van szó, aminek eredményeként hamarabb nyílik a bánya, és kezd működni mellette a feldolgozó üzem. Ezzel — hogy több KGST tagország, velünk együtt — közösen vállalja az új bánya és a feldolgozóüzem beruházási költségeit, hamarabb léphetnek be az azbeszt anyaggyártó kapacitások az érintett országokban, teljes erővel szolgálva az építőipart — pl. a lakásépítkezésekben. S ebben időt nyerni, a korábban tervezettnél többet építeni — mert nincs anyaghiány — valamennyi ország számára nagy nyereség. Gerencsér Ferenc ui oltóanyaggal kísérleteznek ■ Az osztrák egészségügyi hatóságok minden reményüket az új gyártmányú száj- és körömfájás elleni oltóanyagba vetik. Az új szérummal már négy-öt nappal az oltás után teljes védettséget lehet elérni a sertéseknél, az oltás hatása pedig négy-öt hónapig tart. Az új oltóanyaggal „védőgvűrűt” kívánnak kialakítani Mistelbach körzet nvugati határától — az osztrák—cseh határtól — kiindulva Korneu- burg körzeten át a Duna vonaláig. Ezen túlmenően a fertőzött területen a helyzet további javulását remélik az oltástól. ű\m Illatos parádé A csehszlovák Olomouc város közismert „Flóra” virágkiállításáról, melyet minden évben megrendeznek. A virágtermesztés szakemberei ebből az alkalombó találkozókat tartanak, kicserélik egymás közt az új virágfaj- ták magvait és hagymáit. Az illatos kiállítási tárgyak parádéjának befejezése után a kiállítási pavilonokat madarak foglalják el. Az egzotikus madarak legutóbbi kiállítására a Szovjetunióból, Magyarországról, az NDK- ból és Ausztriából is „érkeztek” vendégek. A nagydíjat az idén B. A. Szimo- nov, taskenti orvosnak ítélték oda. aki több mint ötven, Közép-Ázsiában élő madárfajtából álló „kollekciót” mutatott be. Mongólia kertjei Mongol tudósok tervszerű munkájának eredményeként az ország félsivatagi vidékein termést hozó kertek létesülnek. A Mongol Altáj déli lábánál nyáron a hőségtől, télen a fagytól repedezik meg a talaj. Mégis, 1959- ben éppen itt létesítettek egy kísérleti kertet, ahol eredményes kutatásokat folytatnak a különféle gyümölcskultúrák meghonosítására. Jól aklimatizálódnak. itt például a szovjet növénynemesítőktől kapott alma-, szilva- és fekete szederfák. Ipari méretekben sikerült termeszteni a homoktövist, amely igen értékes gyógynövény. Az erdészeti tangazdaságban topolyafa-csemeté- ,ket nevelnek a Góbi-sivatag fásítására. Megkezdték a kísérleteket a szilfával, a sárga akáccal és a fűzfával is.’ .Mongóliában az utóbbi időben mintegy 10 000 hektár területet hódítottak el a félsivatagoktól. , A lengyel mezőgazdaság sikerei A szocialista mezőgazda- 37 százaléka, a tejnek pedig ság alapvető formái Len- 22 százaléka. gyelországban jelenleg az állami gazdaságok. Számuk 7794, a birtokukban levő haszonterület 2 940 000 hektár (vagyis az ország ősz-' szes haszonterületének több mint 15 százaléka). A mezőgazdasági árutermelés mintegy 20 százalékát az állami gazdaságok szolgáltatják, s így fontos szerepet töltenek be a hazai piac ellátásában és a mezőgazda- sági termékek exportjában. A mezőgazdasági termékek országos felvásárlásában az állami gazdaságokból származik a gabona körülbelül Az 1975-ig szóló mezőgazdaság-fejlesztési terv az ál-, lami gazdaságok elé fokozottabb feladatokat állít, mint az egész mezőgazdaság elé.' Míg a terv szerint a mező- gazdasági termelés globális növekedése kb,. ül százalékos lesz, az állami gazdaságok össztermeléséé több mint 38 százalék. E feladatoknak nemcsak a lakosság fokozódó szükségleteinek kielégítése a célja, hanem a mezőgazdasági termelés tervszerű jel^ legének megszilárdítása és a kollektív, szocialista termelési formák fejlesztése is.’ A termelést egyre több modern gép segíti a lengyel mezőgazdaságban Üj burgonyaszedő gép A burgonyatermés begyűjtése igen sok munkát igénvel és nehezen gépesíthető. A nemrég konstruált burgonyakombáinok közül a „Druzsba” nevű a legnépszerűbb a Szovjetunióban. A gép minden munkát maga végez — kiás két sor krumplit, megtisztítja a gumókat a földtől, a szártól és a növényi szennyezőktől, egy tartályban összegyűjti, majd autóra rakja a termést. A „Druzsba” nagy előnye, hogy nemcsak kombájnként, hanem mint egyszerű krumpliszedő is dolgozhat — napi 3—4 hektáros termelé- kenvséggel. A kombájn cékla és répahagyma begyűjtésére is felhasználható — könnyű, közepes, agyagos, homokos és köves tataion egvaránt; kerekes és lánctalpas traktorokhoz csatolva egvaránt működik. Egyetlen igénve egy sebességcsökkentő reduktor. mivel kis sebes-' séggel halad. Az USA tenyészmarha-kivitele Tejtermelő tehénfajtákból a kivitel 1972-ben az USA- ban majdnem 29 százalékkal volt magasabb az előző évinél, ami annak tulajdonítható, hogv általában világszerte fokozódó kereslet tapasztalható a nagyteljesítményű fajták iránt. Tejtermelő tenyészmarhából a legtöbbet Mexikó vásárolta ai Egvesült Államokból, a má<- sodik legnagyobb mennyír séget Kanada, de számottevő vásárlásokat bonyolított la Olaszország is. A kivitel 99t százalékban, Holstein fajtá-J ból állt. i
