Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-02 / 179. szám
1973. augusztus 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy év megtakarítás Az esztendő Áz utóbbi hónapokban felgyorsult a 4-es út Pest megyei építkezésén a munka, egymást követik a műszaki átadások, ugyanis a Beton- útépítő Vállalat négyszázhatvan dolgozója felajánlotta, t hogy egy évvel a határidő előtt, 1973. december 31-ig 1 átadják a forgalomnak a részben korszerűsített, részben vadonatúj utat. A 4-es út egyébként két főszakaszban épül. Az első 30 kilométeren a Steinmetz- csomóponttól a Romantika csárdáig a már meglévő nyomvonalat korszerűsítették. Az út koronáját 12 méteresre bővítették, ezen pedig a korábbi 5—5,5 méter széles úttestet 8 méteresre szélesítették, teherbíróképességét növelték. Az üllői és a monori felüljárót is megerősítették, kiszélesítették ! A korszerűsítéssel az üllői és a pilisi átkelési szakasz kivételével elkészültek. Az említett két községben azért húzódik a munka, mert a vízvezetékek, csatornák, kábelek korszerűsítése nehezebb, mint máshol, több vállalatnak kell összehangolnia végén átadják a 4-es tevékenységét. Üllőn elsősorban a rengeteg postakábel, Pilisen 'pedig a csatornázás igényel az átlagosnál intenzívebb munkát. Utóbbi helyen a magas talajvíz leszorítására úgynevezett vákuumos talajvízszint-süly- lyesztést végez a Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat. Csak ez a cég másfél millió forint értékű munkát végez az út Pilisen áthaladó 800 méteres szakaszán, amely összesen 8,5 millió forintba kerül. Az útkorszerűsítés egyébként nem ilyen drága, kilométerenként átlag 5 millió forintba kerül, hogy mégis miért határozták el a Romantika csárda és Abony között a kétszer ennyibe kerülő új nyomvonal építését, annak éppen az az oka, hogy az Albertirsén, Ceglédberce- len és Cegléden áthaladó szakaszok közlekedési szempontból kevésbé biztonságosak, s mivel kétszer-három- szor olyan hosszúak, mint a Pilisen átvezető szakasz, nagyon drágák, nem beszélve arról, hogy három, vasút felett átívelő hidat kellett volna építeni, Albertirsán pedig házsorokat szanálni. A gazdaságossági számítások, utat Ceglédig elemzések tehát azt mutatták: érdemesebb a szántóföldeken áthaladó, új nyomvonalon építeni az utat, amely a távlati tervek szerint az M—4-es, a kétszer kétfor- j galmú nyomsávú autópálya * egyik fele lesz. A Romantika csárdánál még nincs meg a forgalmi csomópont, de az elágazástól Cegléd bércéiig már elkészült az új út. Szeptember végén várhatóan Ceglédig átadják. Az előkészítő munkák jó ütemben haladnak, már csak egy kilométernyi földmunka hiányzik. Az út Abony bejáratáig 450 mHlió forintba kerül, ebben az összegben már szerepelnek a bekötő leágazások, valamint a pilisi és üllői átkelési szakasz is, amelyek az év végi forgalomba helyezésre elkészülnek. Jövő év elején az útépítőik az utolsó simításokat végzik, fásítanak, rézsűt rendeznek, árkot ásnak és füvesítenek. C. V. Gyümölcs-prognózis Almából jó, szőlőből kiemelkedő termés ígérkezik Á mezőgazdasági szakemberek július végi becslése szerint országszerte jó gyü- mülcstermésre lehet számítani. Ezzel kapcsolatban a MÉM illetékesei az MTI munkatársának elmondották, hogy az utóbbi két hónap periodikusan változó időjárása, az esőzéseket követő fel- melegedés. majd az ismételt csapadék — általában kedvezett a gyümölcsök fejlődésének. A nyáreleji hónapokban még attól tartottak. — hogy a júniusi erős lehűlés, — amely a virágzás idején érte a gyümölcsfákat és sokfelé előnytelenül befolyásolta a termés kötődését. — súlyos következményekkel jár, s mindez meglátszik majd a szüreti eredményeken is. Az átlagosnál tényleg valamivel kevesebb gyümölcs van a fákon, a későbbi időjárás azonban annyira Kedvezett, hogy a gyümölcs — főleg az alma — jóval „darabosabb”, tehát nagyobb szemű, mint például az elmúlt évben volt. Ennek megfelelően a minőséggel is elégedettek a kertészek, akik arra számítanak, hogy a tavalyinál ízesebb gyümölcs kerül mai a piacokra, és kevesebb lesz az osztályon aluli kis szemű termés. Téli almából a tavalyihoz A fogyasztási szövetkezetek idei forgalma az élelmiszerekből alakult a legkedvezőbben — állapították meg a SZÖVOSZ-ban egy közelmúltban végzett felrrjérés során. Ezekből a cikkekből ugyanis a szövetkezetek 14 százalékos forgalomnövekedést értek el. az állami kereskedelem 9 százalékos növekedésével szemben. Ezek az adatok egyébként arról tanúskodnak, hogy az év első felében a fogyasztási szövetkezetek sokat tettek a vidék ellátásának javításáért. Nőtt a ruházati cikkek forgalma is. amiben nem kis része van annak a céltudatos fejleszt és i politikának, amely hasonló mennyiségű termést Várnak, a minőség azonban várhatóan jobb lesz a tavalyinál. Szőlőből az utóbbi tíz év legjobb termése ígérkezik. A mezőgazdasági üzemek a peronoszpóra ellen mindenhol időben védekezr tek, és a lisztharmat is csak egészen kis területeken pusztított, így most igen kedvezőek a terméskilátások. (Természetesen sok függ a hátralévő hetek időjárásától, mert amint az köztudomású — a szőlőtermést nagyban befolyásolja a szüretet közvetlenül megelőző időszak, és a szüreti idény időjárása.) Körtéből szintén jó termésre számítanak, egyedül a szilva hoz várhatóan kevesebt>et a tavalyinál, mert a szilvafákat megviselte a nyáreleji hűvös időjárás. Idén mintegy ötezer hektáron fordulnak termőre az új telepítésű gyümölcsösök, de ugyanekkora területről kivágják az elöregedett fákat. Az új fokozatosan megerősödő gyümölcsösök azonban többet hoznak maid a régieknél, hiszen a korszerű fajták termése lényegesen nagyobb. Különösen a következő két-három évben mutatkozik majd meg fölényük a régiekkel szemben. az áruházi hálózat bővítésére a választék gazdagítására irányul. A szövetkezeti boltok, áruházak azonban a különféle vegyes iparcikkekből kevésbé tudták növelni forgalmukat, mint az állami szektor, s némileg elmaradt attól a szövetkezeti vendéglátók forgalmának növekedése is. Megállapították azt is. hogy lassan forog az árukészlet. A fogyasztási szövetkezetek ugyanis országosan mintegy 500—800 millió forint értékű készletet kezelnek, s ennek a munkának a költségei sokmillió forintot tesznek ki. líj dinnyefajták nemesítéssel Időszerű a hazai görögdinnye-termesztés felújítása, mivel leromlottak, gazdaságtalanok a köztermesztésben lévő fajták, s változott a fogyasztók igénye is. A jövő fajtája a korai érésű, kisgyü- mölcsű görögdinnye. A fajtaváltáshoz. a választék bővítéséhez Kecskeméten. — a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben nemesítik az új hibrideket. Inner) került ki termesztésbe a kecskeméti piros húsú és még jónéhány kisgyümölcsy görögdinnye- fajta az intézet tenyészkert- jében számos új, kedvező tulajdonságokkal rendelkező hibrid érleli termését. — Ilyenkor kérem, a mezőtúri határban csak rókára les a vadász, meg a vadőr is. Sok éve járom a vidéket, nagyon szeretem ezt a szabad, szép életet. Az olajbányász vadásztársaság alkalmazottja vagyok Kedvezően alakult a fogyasztási szövetkezetek éleim Iszeríorgalma Pillantás a lakásépítésre A tizenöt éves lakásépítési terv, amelynek végrehajtását 1961-ben kezdték meg, egymillió új otthon tető alá hozását tűzte ki célul. Azt tehát, hogy másfél évtized alatt az ország lakosságának közel egyharmada jusson korszerűbb lakáskörülmények közé. 1961 és 1970 között a tervezettnél valamivel több, összesen 610 000 lakás épült fel. Ennek eredményeként míg 1960-ban ezer lakosra 275, 1970-ben már 314 lakás jutott. 1970. április 16-án a párt Központi Bizottságának és a Minisztertanácsnak együttes ülésén hozott határozatokkal a lakásépítés és -elosztás új feltételei teremtődtek meg. Abban az évben a hazai lakásépítés rekordot ért el: 80 276 új otthon fogadta falai közé a boldog bérlőket, vagy tulajdonosokat. Az ezer lakosra számított évi 7,8 lakás megépítésével a nemzetközi ranglistán jó nagyot ugrottunk előre. A rekord azonban rövid életűnek bizonyult. Kétféle értelemben is. Gyengébb rajt Sporthasonlattal élve, a negyedik ötéves terv lakás- építési rajtja gyengébben sikerült. Bonyolult, itt hely híján nem részletezett okok miatt 1971-ben „mindössze” 75 302 lakás került tető alá, s bár ez a hatvanas évek második felében csúcsnak számított volna, fiz 1970-es eredmény fényében a reméltnél kisebb sikernek bizonyult. 1972 azután rálicitált minden korábbira a 90194 fölépült lakással. A sportnyelvnél maradva a formajavulást az érzékelteti igazán, ha leírjuk: 1965-ben ezer lakosra számítva 5,5, míg 1972-ben 8,7 új lakás jutott. Jogos bizakodással állapíthatta meg az országgyűlés 1973. március 21-1 ülésén Fock Jenő. a kormány elnöke: az egymillióból „még hiányzó 226 000 lakás felépítése a hátralevő három év alatt megvalósítható”. Igaz, nem kicsiny erőfeszítéssel. Valójában az 1961-es kezdéshez mérten ma már sok minden nem úgy fest, mint vélték, tervezték akkor. A gyorsabb ütem — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vállalatai idén, az első félévben 13 289 lakást adtak át, 1211-el többet, mint tavaly a hasonló időszakban, a második félévben pedig 19 417 új otthon átadása a kötelezettségük — összhangban áll a tervvel, ahogy az épített lakások összetételének módosulása Ugyancsak. Míg 1965-ben száz tető alá került lakásból húsz volt egyszobás, 1972-ben már csupán nyolc; az állami lakások alapterülete az átlagos 48-ról 52 négyzetméterre növekedett... ám e kedvező minőségi haladáshoz hozzácsapódtak kedvezőtlen, sőt, káros jelenségek is. A számítottnál kisebb például az állami lakásépítés aránya. Tavaly állami erőből 29 600 otthon felépítése valósult meg, igaz a magánerőből történő lakásépítést is segítik az OTP-köl- csönök, 1972-ben száz lakás közül mindössze tizenkettőt emeltek kölcsön igénybe vétele nélkül. Erőteljesen megnövekedtek a költségek — 1968 és 1971 között, mintegy negyvenhat százalékkal! — túlzottá vált a szanálások mértéke, akadtak sokmilliót fölemésztő városközpont-rekonstrukciók, s állami hitelekkel luxusvillát összehozók.Ésszeru határ Á Minisztertanács a napokban — július 19-i ülésén _ tudomásul vette a lakásépítés előirányzatainak teljesítéséről, valamint a szanálásokra, az építkezések költségeinek stabilizálására hozott intézkedések végrehajtásáról szólót, jelentést, s határozatot fogadott el egyebek között a lakások, üdülők maximális nagyságáról, ezzel összefüggésben a köl- csönfeltételek elveinek módosításáról. E korlátozások — mert tagadhatatlanul azok — az ésszerű határok rögzítésével éppen a gyorsaságot, a tizenöt éves lakás- építési terv teljesítését, s az ötödik ötéves terv lakás- programjának jó előkészítését szolgálják. Tavaly a tanácsok 10,2 milliárdot — 1971-ben 8,3 milliárdot — költöttek lakás- építkezésekre, s a nagyobb összegeket részben több lakásra, de másrészt a költségek emelkedésének ellensúlyozására fordították. 1972- ben ugyanis — folyó áron — 20 600 forinttal volt drágább egy lakás, mint 1971- ben, s ennek felét magyarázhatjuk csak a tényleges áremelkedéssel, azaz az anyagok, szerelvények drágulásával. Az összeg másik felét annak tudhatjuk be, hogy egyre több, az átlagosnál költségesebb, magasházat építenek, nem fordítanak kellő figyelmet a területkiválasztásra, s ezért sokszor különleges alapozást Igényelnek a lakóépületek... Ugyanakkor a magánépítkezéseknél is kiskapukon jár- tak-keltek az „ügyesek”. Ésszerű határt kellett kijelölni, itt-ott radikális eszközökkel. Egy szó a válasz Eredeti előirányzat szerint a negyedik ötéves tervben 54 milliárd forint fedezte volna a lakásépítési kiadásokat. Az áremelkedések egy részének jogosként való elismeréséül ezt az összeget 1972-ben további 2,6 mil- liárddal toldotta meg a kormány, de ennél messzibbre nyújtózni már nem lehet. Azaz az adott pénzügyi keretek között kell teljesíteni a lakásépítési tervet. Jelek szerint 1973 első félévében a lakásépítés költségeinek növekedése megállt — sokféle Intézkedés hatására — rriérséklődtek a szanálások, 8 a Minisztertanács említett ülésén hozott — 1974. július I-én életbe lépő —- rendelkezések pedig elősegítik a Jogos igényeknek megfelelő magánlakás-építést. Továbbra is rrjinden segítséget megad az állam a telepszerű építkezésekhez — ez vidéken legkevesebb 60 lakás összefüggő, több emeletes épületekben való létrehozásával egyenlő —, de nem támogatja a jogos igényeket meghaladó otthonok kialakítását, sőt, 1974-től ezekre az engedély kiadását is megtagadják. Az állami lakásépítkezéseknél bevezetett szigorítások —■ így az, hogy a házgyárak árjegyzékben kötelesek feltüntetni az egyes lakástípusok árát — szintén a meglevő eszközeinkkel való ésszerűbb gazdálkodást szolgálják. Azt, hogy 1975 végén a kérdésre, felépült-e az egvnnillió lakás, magyarázkodás nélkül, egy szóval felelhessünk: igen! Mészáros Ottó Napi háromszáz látogató Féléves a szolnoki szolgáltatóhoz Tavaly, december 17-én öt szolnoki ipari szövetkezet költözött a Várkonyi téri szolgáltatóházba. A 18 emeletes toronyház két alsó szintjén a szolnoki háziipari, a fényképész és a fodrász szövetkezet új szalont nyitott, míg a TEMPÓ és a ,,Minőségi Szabók” ruházati szövetkezet ott rendezte be központi irodáját is. Az eddig eltelt fél év hagyományos szolgáltatási eredményein túl a legnagyobb sikert kétségtelen a TEMPÓ Ipari Szolgáltató Szövetkezet barkácsboltja és műhelye könyvelheti el. Az országban harmadikként átadott szövetkezeti barkácsboltba naponta 3— 400-an látogatnak, és ha nem is vásárol mindenki, a havi forgalom átlagban meghaladja a 250 ezer forintot. Mint Kertész Miklós, a szövetkezet elnöke elmondta, sikerült az emberekkel a barkácsolást jnegkedveltetni. Jóval kevesebben ismerik a TEMPÓ szövetkezet kevésbé látványos, idén elkezdett új szolgáltatását, a lakás- karbantartást, javítást. A Várkonyi téri megrendelő irodájukban 8—9 szakmában állnak a szolnokiak segítségére. Negyvenhárom dolgozójuk a szövetkezet éves tervéből négymillió forintot, azaz a teljes árbevétel 10 százalékát vállalta. A félévi mutatók alapján ezt a szolgáltatási vállalásukat minden bizonnyal teljesítik majd. Az új szolgáltatóháznak legjobban a „Minőségi Szabók” ruházati szövetkezet tagjai örültek. Sikerült ösz- szevonni az eddig 8 helyen dolgozó szabórészlegeiket, és optimális körülmények között dolgozhat a szövetkezet vezetősége is. A korszerű műhelyekben 25 százalékos termelés-növekedést terveztek az idén, amelynek több mint a fele közvetlenül lakossági szolgáltatás: öltönyök, női ruhák varrása, átalakítása. Egyöntetű a Várkonyi tér környékén lakók és az ott dolgozók véleménye: a szolnoki szolgáltatóház jól bevált Ha kívül is esik a közvetlen, mostani városközponton, a környékbeliek az elmúlt félév alatt megszerették szolgáltató házukat. Az odaköltözött fodrászok, kozmetikusok, szabók pedig a város más részeiből is magukkal vitték „kuncsaftjaikat”. A szolgáltatóhoz sikeres félévet zárt, és ml sem bizonyítja jobban szolgáltatási körének bővülését, mint hogy a TEMPÓ szövetkezet befogadta a tavasszal alakult szolnoki Taxi Szolgáltató Szövetkezetét is.
