Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-08 / 158. szám
1973. jűBus 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 . Vízlépcső és művelődés A törökszentmiklósi mezőgazdasági szakközépiskola másodikos tanulói gyakorlatból vizsgáznak Kozma Mihály tanár előtt Színfalak mögött Egy este a kunszentmártoni színjátszók között A folyosón csupa előkelőség. Rizsporce, frakkos grófok, csillogó ruhájú dámák. Megszólítom egyiküket: — Bocsásson meg gróf úr... ■— Egy mozdulattal leveszi parókáját, és kezet nyújt; t— Janesnik István. — Jó erős kézszorítása van. ' — Hegesztő vagyok — Inondja nevetve. Nem a fantázia csapongó Játékáról, nem is az idő kefekének visszaforgatásáról van szó, hanem egy színházi előadást követő néhány percről. Színhely a kunszentmártoni művelődési ház nagyterme, a szereplők pedig az Amatőr színjátszó csoport tagjai. Valamennyien meglett korú felnőttek, ipari, mezőgazdasági munkások, tanítónők, tanárok. Vannak persze fiatalabbak is, szakmunkástanulók, ők még csak ííszletezők, kellékesek. Az együttes megalakulásáról faggatom Surányi István rendezőt, aki 25 évig művészeti előadóként dolgozott a művelődési házban. — Tavaly ősszel összehívok a régi színjátszókat. Csupa olyant, aki már 15—20 tvvél ezelőtt is a színpad szerelmese volt. Elhatároztuk, %ogy még egyszer megpróbáljuk, és újra előadunk valamit. A szereplők adottak •toltak, mindössze szerepeket kellett keresnünk számukra. Énekes, zenés darabot akartunk, így esett a választás a Mágnás Miskára. Kaptunk Js éppen eleget miatta. ' — Pedig higgye el, egyedül a játék kedvéért csináltuk — veszi át a szót Veres Istvánná. Civilben tanítónő, a darabban Marcsa. — Tudjuk, nem valami szerencsés a választás, de játszottunk már komoly darabot is. — Mit szóltak a gyerekei, amikor meglátták a színpadon? — Olyan megnyugtató érzés volt jelenlétük az előadásokon. Az első sorból szurkoltak nekem. Csomós Mártonná 1953 óta az állami gazdaságban dolgozik. A színpadon Szilvia szerepében jelenik meg esténként. Életéhez szervesen hozzátartozik az éneklés. — Második otthonunk lett a művelődési központ. Férjemmel, lányommal csaknem minden nap itt vagyunk. Az egész napi munkát Itt felejthetjük csak el igazán. — Én a mesterségbeli játéklehetőséget találtam meg a színjátszásban — kapcsolódik a beszélgetésbe Rácz László. Foglalkozása kőfaragó. A darabban grófot alakít/ — Napközben játék a kövekkel, formálom, alakítgatom őket, este pedig a színpadon az irodalmi alkotásban rejtőző szépséget tárom fel, véső helyett a szavak adta lehetőségekkel. A teremben pillanatok alatt forró vita kerekedik a színjátszásról, a, darabról, Lek késén, szenvedélyesen magyaráznak. Fájlalják a műsorválasztásért kapott kritikákat. Pedig elkerülhették volna, ha a játékon kívül, — ami bármennyire is nemes, nem lehet elegendő — a művészi értékre, a szépségre is gondoltak volna. A Mágnás Miska még egy nagyközség életében sem tölthet be művelődéspolitikai szerepet. A színjátszócsoport több mint harminc tagját azonban hiba lenne mindezért elmarasztalni. Nagyon nemes és szép dolog, amire vállalkoztak. A fárasztó egésznapos munka után mások szórakoztatásáért feláldozzák a szabad idejüket. Tagadhatatlan, ■ hogy a városlakók körében feltartóztathatatlanul terjed a kutyakultusz. A hűséges négylábú- aknák azonban komoly ve- télytársai a madarak, amelyeket szintén egyre többen tartanak. Különösen a papagájtulajdonosok száma emelkedett az utóbbi időben. — A hazai madárkedvelők főleg hullámos papagájokat tartanak — mondja Vargha Béla. a Fővárosi Állat- és Növénykert tudományos munkatársa, a szobamadarak ismert szaktekintélye. Kevesen tudják viszont, hogy a barátkozó, kedves jószág csupán 1840-ben került át Európába. hozzánk pedig még később; feltehetően 1870 után. — Ez a papagáj 50—60 szót tud utánozni. Sokan azt hiszik, hogy a hím tanulékonyabb, pedig feltételezésünk szerint a tojó is hasonló adottságokkal rendelkezik. — A papagájok „beszédre" tanítása gondos foglalkozást igényel. Az „oktatást" legjobb hathetes korukban elkezdeni. Az életkort egyébként könnyen megállapíthatjuk, mert a fiatal hím csőre felett a viaszbőr hússzínű, kicsi orrlyuka van, csőre Életet' teremtenek a művelődési központban, és a hónapok folyamán igazi közösséggé formálódott csoport pozitív szerepet játszik a nagyközség kulturális vérkeringésében. Az azonban furcsa, hogy senki sem próbált tanácsokkal segíteni a műsorválasztásban. holott jónéhány irodalomértő ember dolgozik a gimnáziumban és az iskolákban. Biztos vagyok benne, ha Igazán szeretik a színjátszást, valóban igényes, művészi értékű darab színpadra vitelével is megpróbálkoznak. Ahogyan megismertem őket, tudom, nem is olyan soká. B. Gy. hegye pedig fekete. Á fiatal tojó viaszbőre halványkék, orrlyuka nagyobb, s körülötte halványt ehér karika van. Az idősebb hímeknél a viaszbőr rücskös, színe kék, az idősebb tojóknál pedig fehér vagy barna. — Ha madarunk megszokta helyét, hozzákezdhetünk tanításához. Egy. de csak egy szót naponta több alkalommal ismételjünk el kalitkája előtt. Türelem kell, mert az első szót nehezen, körülbelül egy—másfél hónap alatt tanulja meg, de később már az egyszer hallott szót is képes utánozni. Különben sok kedves történet fűződik a papagájokhoz. Bajazzót, az amazon fajtájú papagájt például Londonból vásárolta a Fővárosi Állat- kert. Nevét különös kacajáról kapta. Ajtócsikorgást, csengetést nagyszerűen utánoz. Néhány szót még „hazulról*’ is őriz, mert néha angol szavakat ismétel. A legfrappánsabb — állítólag — egy, a madárházban tartott értekezleten megesett sztori; az egyik felszólalás utáni rövid csöndben megszólalt az egyik papagáj. Lakonikusan csak ennyit mondott: „Elég a dumából!" A TISZAFÜREDI járásra a gazdasági elmaradottság mellett a kulturális lehetőségek szűkös volta talán még inkább jellemző volt, mint a megye egyéb tájaira. Most szinte egyik évről a másikra a nagy lehetőségek hazája lett ez a környék. Tiszafüredre új üzemeket telepítettek, elkészült a kiskörei vízlépcső, s annak üdülési központjául Tiszafüredet jelölte ki a kormány, nemzeti park lett a járásba nyúló Hortobágy. Tizenhatezer üdülőre számítanak már a következő években. Mondani sem kell, az ilyen nagyarányú változás új kulturális szükségleteket is hoz létre. A tiszafüredi járásra ezért is jobban oda kell figyelni, s azért is, mert a régebbi gondok némelyike most is égető. Erre a járásra jellemző például, hogy a legtöbb képesítés nélküli nevelőt foglalkoztatja, ennek a járásnak nincs egyetlen olyan művelődési háza. ahol rendszeresen tájolhatna a Szigligeti Színház. Ilyen körülmények között minden jó kezdeményezést az átlagosnál is jobban kell támogatni, vélt egyéni vagy vállalati érdeket félretenni mindannak, akiknek szívügye e táj fejlesztése. HAMLET a képernyőn Jónéhány érdekes, vonzó filmet ígér a következő hetekre a televízió. A legnagyobb érdeklődésre a nemrég elhunyt szovjet filmrendező, Kozincev Hamlet-feldolgozá- sa számíthat, amelyet Kozincev életművét bemutató sorozatban tekinhtetünk meg. Ugyancsak nevéhez fűződik Cervantes híres regényének eredeti adaptációja is. A Don Quijote címszerepében a szovjet színház- és filmművészet kiemelkedően jelentős művészét, Cserkaszovot láthatjuk. A régi filmslágerek sorozatban a nagy amerikai zeneszerző, George Gerschwin életéről forgatott Kék rapszódia című filmet vetítik, — amelynek elsősorban a remek zenei részletek az erősségei. Francia—olasz bűnügyi vígjáték a „Dorellik jön”, amely a mozikban is nagy sikert aratott, Ugyancsak a könnyedébb szórakozás jegyében készült az Én kis feleségem című olasz komédia. NSZK-produkció az Ingaóra című alkotás. A kísérleti 2. programban kerül képernyőre a Laura című amerikai bűnügyi film, amelyet 1944-ben forgattak. Jugoszláv rövidfilm a Vérbosszú árnyéka. A hatszoros Oscar-díjas filmrendező, — John Ford készítette a Dohányföldek című pordukciót. Michele Morgant, a sajátos szépségű francia filmsztárt pedig az Észak törvénye című filmben láthatjuk újra. Közgazdasági füzetek Közgazdasági ismeretek címmel új sorozatot indított a Kossuth Kiadó azzal acéllal, hogv elősegítse a helyes köz- gazdasági gondolkodás és szemlélet kialakítását. A sorozat füzeteinek szerzői a témák legjobb szakértői, akik igyekeznek az időszerű köz- gazdasági. gazdaságpolitikai fogalmakat népszerűén kifejteni. Elsőként Nyers Rezső: Népgazdaságunk a szocializmus építésének útján című műve jelent meg. A következő kiadvány Jávorka Edit: Árak és jövedelmek című munkája lese. OLYAN elképzelések hatékony támogatására gondolok, mint a tiszafüredi üdülőkörzetben létesítendő alkotóház ügyének rendezése. Felvetődött a gondolat, hogy egy régi, pompás parkkal övezett kastélyt bocsájtanak erre a célra a Természetvédelmi Hivatal rendelkezésére. Tudósok, művészek alkotó vagy kutató munkájának nagyszerű segítését jelentené ez. s egyúttal Tiszafüred szellemi életének számottevő fejlődését. A JÁRÁS anyagi lehetőségei meglehetősen korlátozottak. ezért minden érték felfedezése, óvása kétszeresen fontos. Űj művelődési intézmények létesítése nem várható, a meglevő lehetőségeket kell kihasználni ahhoz, hogy a járásba érkezők kultúrált környezetben töltsék szabad idejüket. A járás vezetői igyekeznek ezért mindent megtenni. Védetté nyilvánítják például a tiszaiga- ri nyolc hektáros arborétumot, idegenforgalmi látványosság lesz. Támogatják a járási KISZ-bizottság kezdeményezését: országos ifjúsági üdülőtelep létesítését Tiszafüreden. A nagyközségi tanács 30 hektárt bocsájt rendelkezésre az üdülőkörzet legjobb helyén. E terület feA Vas-. Fénl- és Villamosenergiai Dolgozók Szakszervezete területi szervező irodája és a karcagi 629-es számú Szakmunkásképző Intézet szakszervezeti bizottsága szakmunkásavató-ünnepséget rendezett tegnap Karcagon, a törökszentmiklósi, a jászberényi és a karcagi szakmunkásképző intézet vasas szakmunkástanulói részére. Tóth János, a karcagi szakmunkásképző intézet tanárának megnyitója után Zagyi János, a városi pártbizottság első titkára köszöntőjében többek között arról szólt, hogv Karcagon a felszabadu„A bírálat hatására megvizsgáltam a Tisza filmszínház, s az egész vállalat műsorpolitikájának helyzetét. A szolnoki Tisza filmszínház propagandatevékenységét ért bírálattal egyetértek. Elfogadom, hogy nem a szocialista erkölcsnek megfelelően, s túlságosan „egy” rétegnek szólóan történt a bérlet meghirdetése. Igaz. és álláspontommal azonos azon megállapítás, hogy a mi kultúrpolitikánk nem az entellek- tüelekre vonatkozik csupán, és nem elsődlegesen. Itt a vállalat részéről a nyilatkozatot adó személv felelőtlensége egyértelműen fennáll. Hibát követtünk el azzal is, hogy „bérlet”-et hirdettünk ezekre az amerikai filmekre, noha ez kedvezményt nem is jelentett. A jövőben sokkal fQäivJS pro* le a fiatalok, fele pedig a felnőttek üdülését szolgálja. A helyi vezetőszerveknek ezt a kezdeményezését támogatta a Belkereskedelmi Minisztérium, az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda, az Idegenforgalmi Hivatal, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, s a KISZ KB képviselője is, — akik közös tanácskozásuk alkalmával megtekintették a tervezett üdülőtelep helyszínét. Nemcsak a vízpart miatt kedvező az, hanem a sporttelep szomszédsága, az elektromos fővezeték, a műút közelsége miatt is. Ügy tervezik, hogy négy szomszédos megye fiataljainak nyújtanak majd ott kulturált pihenési és szórakozási lehetőséget. EZ UTÓBBIHOZ azonban okvetlenül szükséges a művelődési intézmények korszerűsítése. (A járási könyvtárban például nincs olvasóterem.) Jó lenne, ha a szabadtéri színpad terve is a tömeges üdülés kezdetére valósággá válna. Egyszóval az lenne a jó, ha a járás kulturális élete is jobban tükrözné a megváltozott körülményeket. S. B. lás előtt alig volt ipar. és az összfogialkoztatottaknak — 1941-ben 8 százaléka, 1965- ben 25 százaléka dolgozott az iparban; jelenleg ez az arány 39 százalék. A város ipari üzemei háromezerhá- romszázharmincöt munkást foglalkoztatnak. 48 százalékát a vasiparban, mondotta Zagyi János. Az ünnepség után a vasas szakmában végzett nyolcvannyolc tanuló, (ötvenkilenc fiú és huszonkilenc leány) kapta meg az esztergályos, hegesztő, géplakatos, mechanikai műszerész szakmunkásbizonyítványt pagandatevékenységünket összefogni, filmjeinket reklámozni és ügyelünk arra. hogy elkerüljük az úgynevezett „kommersz” filmek bér- letezéssel történő meghirdetését és vetítését. Az egyes mozik, így a Tisza mozi kultúrpolitikáját megvizsgálva, felelősségem teljes tudatában írom le, -hogy az megfelel a a kultúrpolitikai elvárásoknak: — Ugyanez vonatkozik vállalatunk tevékenységének egészére. Műsorpolitikai eredményeink évek óta az országos átlag felett, az élvonalban vannak. A glossza reális megállapításait elfogadva igyekszünk a jövőben a követelményeknek még jobban megfelelni, filmpolitikánkkal és propagandánkkal egyaránt.” Papp László igazító Ararkori sfrok Edelényben Az egykori „Borsod vármegye” névadó településének, az ősi borsodi Földvárnak szomszédságában fekvő Ede- lény nagyközségben, lakásépítés közben, hajdani temetkezés nyomaira bukkantak. A miskolci Hermán Ottó Múzeum régészei a leletmentő ásatás során nyolc sírt tártak. . fej. A napí.^ry.re került fülkarikák, karperecek, valamint kerámia töredékek alapján megállapították, hogy a hajdani településen késő avar kori sírok „keverednek” a honfoglaláskor! magyarság sírhelyeivel. Az ásatás első része befejeződött. A temető feltárását a miskolci múzeum kutatói ősszel folytatják A papagájok szókincse Cikkünk nyomán Moziüxlet Lapunk június 7-i számában Moziüzlet címmel glosz- szát jelentettünk meg. Kifogásoltuk, hogv a Szolnok megyei Moziüzemi Vállalat Tisza filmszíháza nyári bérletet hirdetett az amerikai filmipar kommersz, silányárucikkeire (A sex és a hajadon; Sógorom a zugügyvéd, stb.) Megjegyzést tettünk arra is — minthogy lapunk a konkrét esetekben szóvá is tette — hogy a vállalat műsorpolitikájában és műsorpropagandájában nem mindig támogatja megfelelően az értékes művészi alkotásokat. Olyan jelenségeket bíráltunk, amelyek véleményünk szerint nem egyeztethetőek össze kultúrpolitikánkkal. Papp László, a moziüzemi vállalat igazgatója levélben válaszolt cikkünkre; Szakmunkásokat avattak Karcagon i» !
