Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-08 / 158. szám

4 BeoewoB! HPcnria uPrL'r 1973. július 8. Programok júliusban Nyári karnevál Egerben (Júliusban sem lesz szünet a közművelődési tevékeny­ségben: a Népművelési In­tézet — együttműködve a megyei művelődési közpon­tokkal, a fővárosi művelődé­si házzal és a népművelési tanácsadókkal — gazdag programot állított össze. Egerben július 12—15. között kerül sor a hagyományos nyári karneválra, amely a színjátszók, zenészek és bá­bosok vidám fesztiválja lesz. Július 14-én kezdődnek Vác- rátóton a botanikuskerti hangversenyek. Az új szege­di szabadtéri színpadon jú­lius 14—21. között bizonyít­ják rátermettségüket, tudá­sukat a negyedik nemzetkö­zi szakszervezeti néptánc­fesztivál meghívottjai. Sze­geden a József Attila Tudo­mányegyetem július 17-től 26-ig a pedagógiai nyári egyetem hallgatói gazdagít­ják tudásukat, ismereteiket. Kiállítások Szegeden, Miskolcon A szegedi sajtóhézban július 9-én érdekesnek ígér­kező néprajzi kiállítást avat­nak. Miskolcon július 13-tól a megyei művelődési köz­pontban tekinthető meg a budapesti népművészeti •». háziipari szövetkezeti válla- \ lat kiállítása. Ugyancsak Szegeden, a Tisza-parti sé­tányon szabadtéri szoborki­állítás örvendezteti meg jú­lius közepétől a város la­kosait és az átutazó turistá­kat. A József Attila Tudo­mányegyetem KlSZ-klubjá- ban kiállítást rendeznek a szegedi szabadtéri játékok elmúlt 15 évének emlékei­ből. Július 22-én nyílik a 14. Szegedi Nyári Tárlat. Végül ismét Szegeden, a November 7. Művelődési Központban július 25-én Bartók a képző- művészetben címmel lesz bemutató. Balassagyarmaton a Horváth Endre Galériá­ban Koszta Rozália festő­művész képeiből rendeznek tárlatot. Koncert az esztergomi vármúzeumban Á vidéki Zenei események közül nagy érdeklődésre szá­míthat július 12-én a pécsi Hotel Tourist udvarán meg­rendezésre kerülő hangver­seny, amelyen a kolozsvári filharmónia vonósnégyese szólaltat meg klasszikus ze­neműveket. Egerben a Ba­zilika előtti téren júliusban J a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia fúvószenekara ad koncertet. Az esztergomi Vármúzeumban július 18-án hangversenyre invitálják az érdeklődőket. Á kiállítási programban találjuk — július 20-i meg­nyitással — azt a bemutatót, amely a Csongrád megyei könyvnyomtatás 500. évfor­dulójának állít emléket a szegedi Somogyi Könyvtár­ban. Július 14-től a tatabá­nyai Népházban kereshetik fel az érdeklődők dr. Kriván Pál geológiai gyűjteményé­nek kiállítását. A dömsödi Ápajpusztán július 28-án és 30-án bonyolítják le a kis­kunsági pásztor és lovásna- pok látványos rendezvényeit. F ilmmüvészeti nyári egyetem Eger jelentős nemzetközi, kulturális esemény színhe­lye lesz az elkövetkező na­pokban. A Francia—Magyar Baráti Társaság, valamint a Francia Filmszövetség kez­deményezésére filmművésze­ti nyári egyetemet rendez a a városban a tudományos ismeretterjesztő társulat. fíiduli és friss maradsz Sportpark a parkban 2. Tömegsport az NDK-ban Mint a mi Városligetünk, festői szépségű Lipcsében a Clara Zetkin park. Az idő­sebbek az árnyas fák alatti padokon üldögélnek mások a sakktáblák mellett a spe­ciális „jótszótéren”. Mi egy másik játszóteret kerestünk. Olyat, amely az NDK na­gyobb városaiban szinte mindenütt megtalálható, já­tékos szórakozást és felüdü­lést szolgál. A helyi tanács a gazdája ezeknek az általában egy márkáért, azaz négy forin­tért vehetik bérbe másfél órára a mini golfpályát, a pinpong asztalt, s az egyéb létesítményeket. A bérleti díj fejében szerelést is kap­nak a résztvevők. A mini golfról már hallottunk, a Boccia, ez a különleges te­kejáték, azonban újdonság volt számunkra. Bérelhető pálya A bérelhető pálya is isme­retlen nálunk, s amikor a sportpark a Nonne bejára­tához érkeztünk, eszünkbe jutott egy otthon elhangzott kérdés: miért nem nyitnak pingpongtermeket? Akkor az illetékes válasza az volt: túl sokba kerül a beruházás. Wolfgang Bartel a fiatalok és a dolgozók felüdülését szolgáló sportpark vezetője elmondta, hogy 1969-ben épült ez a létesítmény, amelyhez hasonló még egy van a városban, éspedig a Központi Stadionban. A Nonne-ban 50 személyes öl­töző, zuhanyozó várja a vendégeket, gyerekektől a nagyszülőkig. a színhelye a szakszervezeti sportvezetők képzésének. Minden üzemben, hivatalnál, illetve a brigádoknál, rész­legeknél van sportfelelős. Évente egyszer egyhetes ok­tatáson vesznek részt, zöm­mel 18—38 évesek, akik nemcsak elméleti előadáso­kat hallhatnak, de gyakor­lati oktatást is kapnak. S kinn a gyakorlattal is megismerkedtünk. Ponto­sabban egyik helyi gépgyár kis kollektívájával. — A Volkszeitungban, a lipcsei népújságban olvas­tunk a tömegsportot szol­gáló futótanfolyamról — mondotta Werner Geisler brigádvezető. — Jelentkez­A célra összpontosítva.^ Á kis sportpark sokrétű feladatot lát el. Különböző tanfolyamok színhelye. Az egyik tanfolyamot egy 20 órás kurzus jelenti, amely­nek műsorán többek között tornav futás szerepel, s hogy milyen intenzitással végzik ezt a résztvevők, azt az életkoruk szabja meg. Ugyancsak a Nonne tünk, s most volt a premie­rünk. ötperces gimnasztika után két kilométer váltako­zó tempójú futás volt a fel­adat egy sportvezető irányí­tása mellett. Őszig hetente egyszer jövünk majd ki a parkba. Már az első nap után elmondhatjuk, nagyon jól esett a felüdítő test­mozgás. FútófanfoTyam Ä futótanfolyamra jelent­kezést orvosi és tesztvizsgá­lat előzte meg. Csak azok vehetnek részt, akik az egészségügyi előírásnak meg­felelnek. Egyébként úgyne­vezett „Konditions-test” cí­mű füzetet is kiadott a sportszövetség. Ebben külön­böző sportágak gyakorlatait sorolták fel, valamennyinél feltüntetve, hány pont jár ezek elvégzéséért. Ebből mindenki ellenőrizheti fej­lődését, illetve azt, hogyan tartja korábbi szintjét. A zöldasztaloji izgalmas pingpont csata dúl. A lip­csei városépitő-tervező iroda dolgozói forgatták az ütőt. Vajon, ha nálunk is len­nének ilyen bérelhető szó­rakoztató, játékos testmoz­gásra alkalmas kis pályák, akkor megváltozna a hely­zet? Versenyben nincs hiány Sok töfiiegsport-akció mozgósítja az NDK lakos­ságát. A legjelentősebb a „Fuss az egészségedért” me­zei futóverseny 500 méter­től 3,6 kilométeres távig. Míg kezdetben 250 ezren vetélkedtek, most már több­milliós a létszám, s a diá­kok mellett a dolgozók több mint fele is ott van a me­zőnyben. A viadal tíz évvel ezelőtt szólította először rajthoz az ifjúságot, s a tizedik verse- seny több mint egy millió fiatal állt rajthoz. A pira­mis csúcsára, az országos döntőbe 700-an jutottak, s elsősorban a gerai kerület diákjai jeleskedtek. Igen nagy sikert aratott a gyerekek részére kiírt kis kerékpáros békeversény. A" legjobbak számára külön él­ményt jelentett, hogy neves sportolóktól vehették át a díjakat. Az ilyen ösztönzést jól volna nálunk is rend­szeresíteni. Ezek asztalitenisz torná­ja, a kajakozók erőpróbája, úgyszólván minden sportág hívei találnak szereplési le­hetőséget. Az NDK-ban a sport közös ügy, s ehhez a tévé, a rádió és az újságok is hozzájárulnak. Joachim Pfitzner, a sportszövetség külügyi információs osztá­lyának. vezetője elmondta: 48 verseny zajlik a rádió, a tv és a sajtó égisze alatt. A lipcsei Abendzeitung sportoldalán mi is láttuk a hagyományos, immár nyol­cadszor sorra kerülő motor- versenyre invitáló felhívást és a jelentkezési lapot. Bor- nából kiindulva, 70 kilo­méteres távot tesznek meg a mopedek, a motorkerék­párok pedig 100 kilométert, ügyességi szakaszokkal köz­beiktatva. Az öt géposztály első három helyezettje díjat és emléklapot kap. Hírközlési szervek a sportért Ilyen tömegsport verseny­re invitáló felhívással a Ma­gyar Rádió és Televízió új­ságban nemrég találkoztunk — a normafai kocogásra — és ez is valami a múlthoz képest, de jó volna szélesí­teni a kört. A berlini esti újság röp­labda tornára mozgósítja a dolgozókat, a Tribüne, a szakszervezetek lapja, az üdülők közötti versenyt nép­szerűsíti. Igen érdekes a „Für dich” a Nők Lapja versenysorozata, a családi vetélkedő, amelynek műso­rán több sportág szerepel. Mintegy 10 ezer família vett részt ezen legutóbb. Itt az üdülési szezon, s. a figyelmeztető mottó: „Az üdülés nem üdülés sport nélkül”, s egy másik invi­táló: „Indulj, hogy friss maradj!”. Mindenütt külön szervezők gondoskodnak a szervezett programról. Az üzemek, vállalatok év­ről évre sorra kerülő sport- ünnepélyei szélesítik a ská­lát. Ez a sok esemény, a rendszeres testmozgás jelen­tőségének állandó tudatosí­tása, figyelmeztető: a mai kor embere számára elen­gedhetetlen a kikapcsolódás, a felfrissülés. A lehetőségekhez hozzá­tartoznak az olcsó sportsze­rek is, hiszen enélkül nem valósítható meg a tömeg­sport, de a minőségi sport sem nélkülözheti az olcsó kellékeket. Reitter László nyelvművelés) Rokonaink-e a csuvasok? Egy érdeklődő olvasónk azt kérdezte, hogy újságjainkban miért emlegetik rokonként a csuvas népet, és van-e való­di rokonság a csuvasok és a magyarok között Ezzel a kis cikkel köszönöm meg jász­berényi olvasónknak az ér­deklődést. Valóban úgy igaz, hogy új­ságjainkban gyakran olvas­hatunk a magyar és a csuvas nép kapcsolatairól. Több cikkben is emlegetik a ma­gyar és a csuvas nép rokon­ságát is, s egy-két esetben bizonyos szókincsbeli eleme­ket sorakoztatnak fel a „ro­konság” bizonyítására. Egyes szavak egyeztetését jogosnak tartjuk, de a mindkét nyelv­ben megtalálható azonos szó­alakok nem jelentik azt, hogy vérségi rokonság áll fenn a csuvas és a magyar nép kö­zött. Akkor miről árulkodnak ezek a szavak? Elsősorban arról, hogy az idő távolában volt olyan időszak, amikor a mi őseink együtt éltek csu­vas barátaink őseivel. A Vol­gái bolgár—törököktől szár­mazó mai csuvasok ősei a nyugati-török nyelvet be­szélték, s az együttélés ide­jében ebből a csuvasos jel­legű nyelvből került nyel­vünk finnugor alaprétegébe sok török jövevényszó. Hogy sok és fontos szót vettünk át a csuvasos jelle­gű török nyelvből, bizonyít­ják a következő szavak: bá­tor, bér, kopó, agár, ökör, ti­nó. kos, disznó, tyúk, karám, búza, árpa. eke, sarló, ken­der, szérű, komló, torma, al­ma, körte, szőlő, bor, táltos, dara, borsó, sátor, kupa stb., stb. Kihalványodott nyelvünk­ből a marok jelentésű gü- gyű, a gödölye jelentéstar­talmat hordozó olló. továbbá a kölyü mozsár jelentésben, az ildomos eszes, okos je­lentéstartalommal. A mai koporsó szavunk az átvélet idején a ládát jelentette, s később ez a szó kiszorította a Sellye szavunkat a nyelv- használatból. Koporsó jelen­tésben a régi egriek is a sellye hangsort használták. A hozzánk elkerülő, vagy velünk baráti kapcsolatot te­remtő csuvasok a rokonság bizonyítására különösen em­legetik a csuvas söpre és sur szavakat. Magyar megfelelőik a söprő (porsöprő) és a sár hangsorok. A felsorakoztatott szavak a hosszan tartó együttélés, talán keveredés epilékei nyelvünkben. A régi bolgár —török nyelvből nyelvünkbe került számtalan jövevény­szó. s az a tudat, hogy őse­ink valóban együtt éltek, eredményezi azt, hogy csuvas barátaink a két nép rokon­ságáról beszélnek. Számunkra mindenképpen megtisztelő, hogy egy távoli okos, szorgalmas nép vallja és hirdeti ezt a rokonságot, s nekünk akkor is vállalni kell e véleményük iránti tiszteletet, amikor a tudo­mány nem igazolja a vérségi rokonságot. A nyelvtörténeti kutatás számára csuvas ba­rátaink nyelve azonban igen érdekes forrás. Dr. Bakos József Országos „látóhatár“ Fél évvel ezelőtt jelentek meg az új folyóiratnak, a Látóhatárnak első példányai. A magyar kulturális sajtó­ból válogatott írások újraközlése különleges felelősséget ró a szerkesztőség tagjaira. Agárdi Péter szerkesztő tá­jékoztat munkájukról. — Nagymennyiségű napi- és hetilapot, il­letve folyóiratot kell elolvasniuk és dönteni arról, hogy melyik írás kerüljön a Látóhatár olvasói elé. Hány em­ber végzi ezt a mun­kát? És milyen meg­gondolás szerint „válo­gatnak”? — A Látóhatárnak van egy szerkesztőbizottsága, amely­nek tagjai: Szabolcsi Miklós főszerkesztő, Czine Mihály főszerkesztőhelyettes, Tarján Tamás segédszerkesztő. Dió­szegi István. Hubay Miklós, Maróti Andor és Tóth Gyu­la. Mint s$ nevek is elárul­ják, a kulturális élet külön­böző területein munkálkodó emberek a szerkesztő bizott­ság tagjai. Egyetlen mun­katársunk. R. Takács Olga technikai szerkesztő van csak státusban. Az olvasás­ban egy héttagú, úgynevezett előválogató társaság segít. Valamennyien fiatal értelmi­ségiek. egynéhányan még egyetemisták, akik minimá­lis havi tiszteletdíjért figye­lik az egy-egy témakörben megjelenő írásokat vagy egy-egy laptípust. Havonta kétszer ül össze a szerkesztő bizottság, ilyenkor már az előválogatókkal végzett kon­zultáció alapján megbeszél­jük és természetesen megvi­tatjuk a következő havi anyagot. A válogatás mér­céje: színvonalas szépirodal­mi alkotások, valamint szo­cialista társadalmunk prob­lémáival foglalkozó írások jelenjenek meg újból. — Mit tart a Látóha­tár elsődleges felada­tának? — Bemutatni, nyomon kö­vetni a magyar szellemi élet mozgásait. Sajnos, kezdetben elég helytelenül fogalmazott reklámszövegekkel próbál­ták népszerűsíteni a folyó­iratot. A Látóhatár ugyanis nem a többi folyóirat helyett van — ellenkezően. Azzal, hogy kiemelünk írásokat, fel­hívjuk a figyelmet egy-egy újságra vagy témakörre, ösztönözni szeretnénk az ér­telmes, igényes olvasásra. Ezt a szándékunkat propagálja a cikkbibliográfia is. amely azokra az előző havi jelen­tősebb tanulmányokra, vita­iratokra, cikkekre hívja fel a figyelmet, amelyek közlé­sére terjedelmi okokból a Látóhatár nem vállalkozhat. — Egy érdekes jelen­ség már a folyóirat féléves „múltján” is lemérhető. Nevezetesen az, hogy olyan nagy az érdeklődés a riportok, tanulmányok, interjúk iránt, hogy az, úgy tű­nik háttérbe szorítot­ta a szépirodalmat. — Az olvasók igényének ez a változása körülbelül egy évtizede nyomon követhető. A könyvtárstatisztikák is azt bizonyítják, hogy az embe­rek igénye megnövekedett az ismeretterjesztő, valamint a társadalmi problémákkal foglalkozó irodalom iránt. Ez a folyamat azonban összessé­gében egészséges, és nem je­lenti a szépirodalom háttér­be szorulását, csak egyfaj­ta arányváltozásra hívja fel a figyelmet. — A Látóhatár kez­detben valóban csak válogatott. Ám a kü­lönböző ciklusok, mon­tázs-szerű összeállítá­sok sajátságos és iz­galmas profilt alakí­tottak ki ilyen rövid idő alatt is. Hogyan reagáltak erre a kísér­letre az olvasók? — Lényegében pozitív vé­lemény kísérte eddig ezt a törekvésünket. Azzal. hogy összefoglalva közlünk külön­böző véleményeket, vitákat, segíteni szeretnénk az olva­sókat eligazodni egész társa­dalmunkat érintő bonyolult kérdésekben. A ciklusok tu­datos szerkesztői politizálás elvét követik. Szeretném itt megjegyezni, hogy a magvar társadalomtudománnyal fog­lalkozó irodalom olyan szí­nes és gazdag, hogy külön örömet jelent az összeállítás munkáját végezni. I — Mi okoz legtöbb gondot a szerkesztő­ségnek? — A rangos szépirodalmi anyag válogatása. — Kik nyújthatnak legtöbb segítséget munj kdjükhöz? — Maguk a folyóiratok, jó írások, viták publikálásával. L. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom