Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-22 / 170. szám
1973. július 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 TISZAI LAJOS: HÁROM NAP PETŐFIVEL A szegedi szabadtéri játékok jubileumi éradja Hét bemutatót tartanak ’A Görög-házhoz megyek. A lőtéri épületen, az első emeleti erkély fölött emléktábla; Itt még ember volt, innét indult ki nagy útra Hogy csillag legyen 0> Fénye örökre ragyog! Képzeletemben már újra 1849-ben járok. Július 30- adika van, hétfő, a sereg útra készülődik. A költő még a szobájában. Ott mi történhetett? Erről Egressy Gábor emlékirataiból tudunk részleteket. A szekerek zörgésekor Petőfi már talpon van, költö- geti lakótársát, Egressy Gábort, a híres színészt. — Megyek, Gábor. Nem tudok elmaradni az öregtől. Akár visz, akár nem visz, megyek. — Az este mondtad: megtiltotta. Akkor ne menj! Se lovad, se fegyvered. Bevárod ide a hívását. Pár nap múlva már mellette lehetsz — próbálja lebeszélni az utazásról Petőfit Egressy. Hajthatatlan marad ... — Az öreg mellett a helyem .. A hadak • vonulását nézi, a huszárokban gyönyörködik. — Holnapra, Gábor, kész az egyenruhám. Menj el érte, ide a másik utcába, a 6zabóműhelybe, hozd neA költő szekeret igyekszik szerezni magának. Nehezen talál ismerősre. Bem kocsijához nem mer odamenni, tudja, az altábornagy megint elutasítaná a kérését, nem vinné magával. Egy vásárhelyi katona ka- ronülő gyereket babusgat. Mellette csendesen sirdogál az asszonya. Majdhogy oda lép hozzájuk, hogy valami vigasztalót, megnyugtatót mondjon. Megint eszébe jutnak a tegnapi levele sorai: „Hogyan vagytok, kedves imádott lelkeim? Ha én hallhatnék valamit felőletek! Ha lehet, ha valahogy szerét ejtheted, írj, ha csak egy szócskát is, édes angyalom. Én nem mulasztom el az arra menő alkalmakat. Szopik-e még a fiam? Válasszátok el minél előbb, s tanítsd beszélni, hogy meglepjen.” Semmi sejtés nem él tudatában, hogy ez az utolsó levele imádott Júliájához. Szekeret keres, amelyiken a csatába indulhat. De nem meghalni. Teli élni akarással, tervekkel. Szemrevaló, rugós, kóbe- res kocsit talál az egyik mellékutcában1: Gyalókay Lajos, táborkari századosét. Az "'utazás részleteit Gyalókay későbbi leírása alapPetőfi utolsó arcképe. Orlai Petrich Soma lestette, 1849. július elején i — Azt gondoltam végig, hogy a szegénységtől elnyo- moritott népek mindegyikének végig kell járnia ezt az utat: csatába kell egyszer mindenüknek szállnia, hogy kivívják szabadságukat. Mindegy milyen nyelven köszöntik az ébredő napot, egy a bánatuk, az örömük is csak azonos lehet. A százados nevet, legyint: •— A magyar csak a magyarban bízhat! Addig eskü az eskü, amíg magyarul mondják. A költőt bosszantja Gyalókay bizalmatlansága Milyen balvégzete ennek a nemzetnek, gondolja, hogy legjobbjai, amilyen ez a Gyalókay is, aki szívét, lelkét áldozza a hazájáért, még ezek sem értik, hogy a nemzet a nép, azt kell felszabadítani a nyomorúságból, de nem más népek elnyomásával. Megpróbál újra vitatkozni a századossal, hogy megmagyarázza, mit is ért a világszabadság gondolatán. De Gyalókay ebből semmit sem ért. Petőfi ingerült: — Hát akkor most már azt mondd meg, ki akar több jót-, nagyobb szépséget a magyarnak, aki magyar nyelven alkuszik az ellenséggel, a népe kárára, vagy az, áld ugyan egy szót sem tud magyarul, de ha kell, az életét adja a szabadulásunkért. A százados megérti, hogy utitársa Bemre, az „öregre” céloz. Megpróbál kitérni a válasz elől. Bemet ő is nagyon becsüli, szereti, de a költő igazát sem akarja elismerni. — Ilyen csak egy van! Bem az más. Az öreg már magyar. A szívében. A költő majdhogy nem kiabál, de igyekszik visz- szafogni magát. Azzal hálálja meg a százados szívességét, hogy összeveszik vele V: — Ilyen ember, amilyen az öreg, valóban kevés létezik. Annál több az aljas, akik Európa diplomáciai asztalainál árulják a forradalmat, a nép ügyét. Kelementelkére érkeznek Bem kocsija a Simén-kú ria előtt áll meg. Az altá bomagyot és törzskarát őz vegy Siménné villásreggeli re hívja Már az asztalnál ülnek, amikor valaki magsúgja Bemnek, hogy a „civilruhás nrnaev” csak követte ... kém el! Addig meg akarom nézni, mit csinál az öreg. Holnaputánra itt vagyok. Kószálj addig egyet, gyönyörű vidék. l%tam is Júliámnak, Erdély valamelyik csendes zugában akarok letelepedni. Csik-Szeredának, Kézdi Vásárhelynek gyönyörű vidéke van; Sepsi-Szent- györgyé talán még szebb, a város is jobban tetszik. Szeretném Júliámmal beutazni Háromszéket, mint a fészket rakni akaró fecskék ... Teli bizakodással, reménykedéssel. Megöleli Egressyit és kilép az utcára. De még a zajos hadinép között a Júliának írt tegnapi sorok muzsikálnak fejében. Bem ígéretére hivatkozott a levélben. „ ... ma az útban azt mondta, hogy neked itt Maros-Vásárhelyt csináljunk szállást s ide hozzalak. Nekem is ez a fő vágyam, de míg erősebb lábra nem állunk a szomszédban lévő oroszok irányában, addig ezt tenni nem merem.” A hatalmas vásárhelyi piactéren már ott nyüzsög, . sorakozik Bem készülődő áhadinépe. ján próbálom megeleveníteni. Íme a végzetes utazás első szakasza; ' Petőfi még Pestről Ismeri a szekér tulajdonosát, akit végre megtalál a sokaságban: — Pajtás, ’ nekem azt mondták, hogy neked magadnak van kocsid, adhat- nál-e nekem egy kis helyet. A százados szívesen fogadja a kérést. Nem tud Bem tiltásáról. A kocsihoz invitálja a költőt. — Egész örömmel, elférünk, jól. A kétlovas kocsi bakján, a kocsis mellett, Csordás János honvéd, Gyalókay katonája. Elindulnak. Petőfi komoran ül a kocsin. Gyalókay azt hiszi valami bántja, sérti. — Búnak eresztetted magad, pajtás. Hangod sincs. Mi nyom? A költő az út mellett integető magyar és román parasztokra mutat: — Hívják ide! — mondja Bem lehangoltam Petőfi atillaszabású vitorlavászon blúzban, kihajtott fehér ingben, csípőhöz szorított honvédtiszti tábori sapkával, fekete nadrágban áll a tábornok elé. A szája is remeg az indulattól, hogy Bem visszaküldi... A tábornok odainti maga mellé. — Mégis jött...? Üljön ide, mellém... • • • Megismerkedtem a hegyek lábánál, a gagyi vízválasztó alatt egy öreg hegyipásztorral. Hova megyek? Petőfi halálhelyére, mondtam. Sehová! Nem halt ott meg Petőfi! Az ő — így mondta — akkori famíliája bújtatta, mentette meg, itt, Kelementelkén ... (Folytatjuk) Mózes; Sinkovits Imre A hét végén hagyományos kettős premier nyitotta meg Szegeden a szabadtéri játékokat. A 15. jubileumi évad érdekessége, hogy hét bemutatót tartanak — soha ennyi még nem volt a játékok történetében, — és öt teljes társulat vendégszerepei a Dóm téri színpadon. A budapesti Nemzeti Színház Madách Mózesét, a szak- szervezeti néptáncfesztiválon fellépett hazai és külföldi csoportok a Hegyen-völgyön lakodalom című összeállítást, az Operaház Gershwin Porgy-ját, a Belgrádi Opera az Igor herceget és a Normát mutatta, illetve mutatja be, s két augusztusi estén műsort ad az ukrán táncegyüttes is. A közönség érdeklődése rendkívüli: a jegyiroda jóval a nyitány előtt túlteljesítette bevételi tervét, 67 ezer belépőt adott ki. A fanfárok péntek este a Mózes szabadtéri bemutatójára hívták a közönséget. Az 1861-ben született dráma, melyet a Bánk bánhoz hasonlóan sikertelen pályaműként akkor a feledésnek szántak, igazán csak az 1966-os veszprémi premieren, Keresztury Dezső átdolgozásával lépett ki papír- koporsójából. Azóta pedig, hogy a budapestiek Marton Endre rendezésében több mint fél évtized alatt lassan a háromszázadik előadását tartják, óriási népszerűséggel, valóban elmondhatjuk, a Mózes színpadon is nemzeti értékünk lett. Marton Endre úgy nyilatkozott, hogy a mű eszmei tartalmának és a játék koncepciójának megőrzése mellett új elgondolásokkal Az állami oktatás tovább- fejleszéséről szóló elmúlt évi párthatározat egyebek között felhívja a figyelmet, hogy az óvodába járó gyermekek számát és arányát jelentősen növelni kell, s az óvodába nem járó gyermekek számára is gondoskodni kell az iskolaelőkészítés lehetőségéről. Mi tette szükségessé az iskoláskor előtti nevelés hang- súlyozottabb figyelemmel kíNem véletlen tehát, hogy a fiziológia, a lélektan, és a pedagógia hosszú évtizedek óta behatóan foglalkozik az egyes életkorokra jellemző sajátosságok kutatásával, és ezek rögzítésével. Mindezekből a vizsgálatokból a legutóbbi évtizedekig úgy látszott, hogy az életkori sajátosságok jellemzői — legalábbis főbb vonalaiban — világosan kirajzolódnak. Időközben azonban gz elméleti és a gyakorlati szakembereket egyaránt meglepetés érte. Legelőször talán a sporttevékenység területén derült ki, hogy annak számos fajtájában lényegesen korábban meg lehet kezdeni a rendszeres oktatást, mint eddig merték. Ezek közül a leglátványosabb a japánok A pedagógiai szakemberek egyértelműen válaszolják:- a második világháború óta eltelt több mipt negyed szászad alatt mindazokban az országokban, ahol béke van, az életszínvonal és a technir kai fejlettség jelentősen emelkedett, a jobb táplálkozás és életkörülmények folytervezték meg a szegedi előadást, a népvezér és a vezetettek drámájában a sokarcú nép hatalmas küzdelem során válik nemzetté. A gondolatok vizuális megjelenítésével láthatóbbá, érthetőbbé válnak Madách eszméi. A címszereplő sérését? — ez foglalkoztatja a magyar pedagógiai kutatókat is. Az oktatás-nevelés eredményességének egyik fontos tényezője: az optimális időszak helyes megválasztása. Köztudott, hogy a helyes- célszerű pedagógiai eljárások eredménytelenek, vagy csak részben eredményesek akkor, ha azok nem legmegfelelőbb időben érvényesülnek. kezdeményezése volt, a három-négyévesek úszás-oktatásában, amelyet hasonló látványossággal követett az ugyancsak japán Suzuki hegedűoktatási módszere az óvodás korban. És ezek a kezdeményezések azért érdekesek, mert nem korlátozódnak egyes „zseniális” gyerekekre, hanem majdnem tömegméretekben voltak képesek eddig három-négy éves korban megtanulhatatlannak hitt, bonyolult mozgásformákat elsajátíttatni. Úgy tűnik, hogy az életkori sajátosságok időrendje megingott, a gyermekek teljesítőképességére vonatkozó eddigi feltételezések helyessége kérdésessé vált Vajon mi lehet mindennek az oka? tán az új nemzedék testi fejlődése meggyorsult, — szaknyelven ezt accelaráció- nak nevezik, — és ez többi között a testméretek növekedésében, a nemi érés korábbi megindulásában egyaránt kimutatható. A társadalom jobb anyagi körülményei a gyermekek kulturáltabb körSinkovits Imre mellett Avar István, Sinkó László, Szirtes Ádám, Agárdy Gábor kapott még fontosabb szerepeket A szombati folklórbemutató, Novák Ferenc koreográfiájával, lényegében a nagysikerű tavalyi előadást ismételte. nevelés nyezetét is biztosították, mert a rádió, televízió' tömeges elterjedése emelte a szülők tájékozottságát, műveltségét de a gyermekek maguk is már óvodás kortól korábban nem ismert tudásanyagot szerezhetnek meg. Újabban a szakemberek meglepődve veszik észre: a gyermekek már az iskolai tanítás előtt több olyan fizikai törvény- szerűséget felismernek, amelyet az általános iskolai tanterv nem hasznosít. A mai 4—5 éves gyermekek pszichikus fejlettsége messze meghaladja tehát a 20—30 év előtt hasonló életkorúakét A kutatómunka céljai Nálunk sem tekinthető lezártnak a kérdés, hogy kellőképpen kihasználjuk-e az oktatási célok és feladatok meghatározásánál az accela- ráció adta lehetőségeket az iskoláskor előtti nevelésben. Persze a kérdés nemcsak ez: milyen mértékben kell, hanem az is. milyen mértékben szabad az iskoláskor előtti gyermekeket igénybe venni? Mindezek tisztázásához természetesen széleskörű kutatómunkára lesz szükség. A szakemberek azonban máris hangsúlyozzák: meg kell vizsgálni a szaktanárok bevonásának lehetőségét az óvodai oktatásba, másrészt szükséges, hogy kidolgozzák az oktatás és a képességmegállapítás új módszereit is a gyermekek túlterhelésének megakadályozására. Ki kell fejleszteni a négy-ötéves gyermekek számára megfelelő vizsgálati kritériumokat és a korai diagnózis módszereit. NAPIRENDEN az iskoláskor előtti Meglepetés érte a szikembe eket Az új nemzedék testi fe lődése