Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-22 / 170. szám

1973. július 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 TISZAI LAJOS: HÁROM NAP PETŐFIVEL A szegedi szabadtéri játékok jubileumi éradja Hét bemutatót tartanak ’A Görög-házhoz megyek. A lőtéri épületen, az első emeleti erkély fölött emlék­tábla; Itt még ember volt, innét indult ki nagy útra Hogy csillag legyen 0> Fénye örökre ragyog! Képzeletemben már újra 1849-ben járok. Július 30- adika van, hétfő, a sereg útra készülődik. A költő még a szobájában. Ott mi történhetett? Er­ről Egressy Gábor emlékira­taiból tudunk részleteket. A szekerek zörgésekor Pe­tőfi már talpon van, költö- geti lakótársát, Egressy Gá­bort, a híres színészt. — Megyek, Gábor. Nem tudok elmaradni az öreg­től. Akár visz, akár nem visz, megyek. — Az este mondtad: meg­tiltotta. Akkor ne menj! Se lovad, se fegyvered. Bevá­rod ide a hívását. Pár nap múlva már mellette lehetsz — próbálja lebeszélni az utazásról Petőfit Egressy. Hajthatatlan marad ... — Az öreg mellett a he­lyem .. A hadak • vonulását nézi, a huszárokban gyönyörkö­dik. — Holnapra, Gábor, kész az egyenruhám. Menj el ér­te, ide a másik utcába, a 6zabóműhelybe, hozd ne­A költő szekeret igyekszik szerezni magának. Nehezen talál ismerősre. Bem kocsi­jához nem mer odamenni, tudja, az altábornagy me­gint elutasítaná a kérését, nem vinné magával. Egy vásárhelyi katona ka- ronülő gyereket babusgat. Mellette csendesen sirdogál az asszonya. Majdhogy oda lép hozzá­juk, hogy valami vigaszta­lót, megnyugtatót mondjon. Megint eszébe jutnak a teg­napi levele sorai: „Hogyan vagytok, kedves imádott lelkeim? Ha én hallhatnék valamit felőletek! Ha lehet, ha valahogy szerét ejtheted, írj, ha csak egy szócskát is, édes angyalom. Én nem mulasztom el az arra menő alkalmakat. Szopik-e még a fiam? Válasszátok el minél előbb, s tanítsd beszélni, hogy meglepjen.” Semmi sejtés nem él tu­datában, hogy ez az utolsó levele imádott Júliájához. Szekeret keres, amelyiken a csatába indulhat. De nem meghalni. Teli élni akarás­sal, tervekkel. Szemrevaló, rugós, kóbe- res kocsit talál az egyik mellékutcában1: Gyalókay Lajos, táborkari századosét. Az "'utazás részleteit Gya­lókay későbbi leírása alap­Petőfi utolsó arcképe. Orlai Petrich Soma lestette, 1849. július elején i — Azt gondoltam végig, hogy a szegénységtől elnyo- moritott népek mindegyiké­nek végig kell járnia ezt az utat: csatába kell egyszer mindenüknek szállnia, hogy kivívják szabadságukat. Mindegy milyen nyelven köszöntik az ébredő napot, egy a bánatuk, az örömük is csak azonos lehet. A százados nevet, legyint: •— A magyar csak a ma­gyarban bízhat! Addig es­kü az eskü, amíg magya­rul mondják. A költőt bosszantja Gya­lókay bizalmatlansága Mi­lyen balvégzete ennek a nemzetnek, gondolja, hogy legjobbjai, amilyen ez a Gyalókay is, aki szívét, lel­két áldozza a hazájáért, még ezek sem értik, hogy a nemzet a nép, azt kell fel­szabadítani a nyomorúság­ból, de nem más népek el­nyomásával. Megpróbál újra vitatkoz­ni a századossal, hogy meg­magyarázza, mit is ért a világszabadság gondolatán. De Gyalókay ebből sem­mit sem ért. Petőfi inge­rült: — Hát akkor most már azt mondd meg, ki akar több jót-, nagyobb szépséget a magyarnak, aki magyar nyelven alkuszik az ellen­séggel, a népe kárára, vagy az, áld ugyan egy szót sem tud magyarul, de ha kell, az életét adja a szabadulá­sunkért. A százados megérti, hogy utitársa Bemre, az „öreg­re” céloz. Megpróbál kitér­ni a válasz elől. Bemet ő is nagyon becsüli, szereti, de a költő igazát sem akarja elismerni. — Ilyen csak egy van! Bem az más. Az öreg már magyar. A szívében. A költő majdhogy nem kiabál, de igyekszik visz- szafogni magát. Azzal há­lálja meg a százados szíves­ségét, hogy összeveszik ve­le V: — Ilyen ember, amilyen az öreg, valóban kevés lé­tezik. Annál több az aljas, akik Európa diplomáciai asztalainál árulják a forra­dalmat, a nép ügyét. Kelementelkére érkeznek Bem kocsija a Simén-kú ria előtt áll meg. Az altá bomagyot és törzskarát őz vegy Siménné villásreggeli re hívja Már az asztalnál ülnek, amikor valaki magsúgja Bemnek, hogy a „civilruhás nrnaev” csak követte ... kém el! Addig meg akarom nézni, mit csinál az öreg. Holnaputánra itt vagyok. Kószálj addig egyet, gyö­nyörű vidék. l%tam is Júli­ámnak, Erdély valamelyik csendes zugában akarok le­telepedni. Csik-Szeredának, Kézdi Vásárhelynek gyönyö­rű vidéke van; Sepsi-Szent- györgyé talán még szebb, a város is jobban tetszik. Szeretném Júliámmal be­utazni Háromszéket, mint a fészket rakni akaró fecs­kék ... Teli bizakodással, remény­kedéssel. Megöleli Egressyit és ki­lép az utcára. De még a za­jos hadinép között a Júli­ának írt tegnapi sorok mu­zsikálnak fejében. Bem ígé­retére hivatkozott a levél­ben. „ ... ma az útban azt mondta, hogy neked itt Maros-Vásárhelyt csináljunk szállást s ide hozzalak. Ne­kem is ez a fő vágyam, de míg erősebb lábra nem ál­lunk a szomszédban lévő oroszok irányában, addig ezt tenni nem merem.” A hatalmas vásárhelyi pi­actéren már ott nyüzsög, . sorakozik Bem készülődő áhadinépe. ján próbálom megeleveníte­ni. Íme a végzetes utazás el­ső szakasza; ' Petőfi még Pestről Ismeri a szekér tulajdonosát, akit végre megtalál a sokaság­ban: — Pajtás, ’ nekem azt mondták, hogy neked ma­gadnak van kocsid, adhat- nál-e nekem egy kis he­lyet. A százados szívesen fo­gadja a kérést. Nem tud Bem tiltásáról. A kocsihoz invitálja a költőt. — Egész örömmel, elfé­rünk, jól. A kétlovas kocsi bakján, a kocsis mellett, Csordás János honvéd, Gyalókay ka­tonája. Elindulnak. Petőfi komoran ül a ko­csin. Gyalókay azt hiszi va­lami bántja, sérti. — Búnak eresztetted ma­gad, pajtás. Hangod sincs. Mi nyom? A költő az út mellett in­tegető magyar és román pa­rasztokra mutat: — Hívják ide! — mond­ja Bem lehangoltam Petőfi atillaszabású vitor­lavászon blúzban, kihajtott fehér ingben, csípőhöz szo­rított honvédtiszti tábori sapkával, fekete nadrágban áll a tábornok elé. A szája is remeg az indulattól, hogy Bem visszaküldi... A tábornok odainti maga mellé. — Mégis jött...? Üljön ide, mellém... • • • Megismerkedtem a he­gyek lábánál, a gagyi víz­választó alatt egy öreg he­gyipásztorral. Hova megyek? Petőfi ha­lálhelyére, mondtam. Sehová! Nem halt ott meg Petőfi! Az ő — így mondta — akkori famíliája bújtat­ta, mentette meg, itt, Kele­mentelkén ... (Folytatjuk) Mózes; Sinkovits Imre A hét végén hagyományos kettős premier nyitotta meg Szegeden a szabadtéri játé­kokat. A 15. jubileumi év­ad érdekessége, hogy hét bemutatót tartanak — soha ennyi még nem volt a játékok történetében, — és öt tel­jes társulat vendégszerepei a Dóm téri színpadon. A budapesti Nemzeti Színház Madách Mózesét, a szak- szervezeti néptáncfesztiválon fellépett hazai és külföldi csoportok a Hegyen-völgyön lakodalom című összeállí­tást, az Operaház Gershwin Porgy-ját, a Belgrádi Opera az Igor herceget és a Nor­mát mutatta, illetve mutat­ja be, s két augusztusi es­tén műsort ad az ukrán táncegyüttes is. A közön­ség érdeklődése rendkívüli: a jegyiroda jóval a nyitány előtt túlteljesítette bevételi tervét, 67 ezer belépőt adott ki. A fanfárok péntek este a Mózes szabadtéri bemutató­jára hívták a közönséget. Az 1861-ben született drá­ma, melyet a Bánk bánhoz hasonlóan sikertelen pálya­műként akkor a feledésnek szántak, igazán csak az 1966-os veszprémi premi­eren, Keresztury Dezső át­dolgozásával lépett ki papír- koporsójából. Azóta pedig, hogy a budapestiek Marton Endre rendezésében több mint fél évtized alatt las­san a háromszázadik elő­adását tartják, óriási nép­szerűséggel, valóban el­mondhatjuk, a Mózes szín­padon is nemzeti értékünk lett. Marton Endre úgy nyi­latkozott, hogy a mű esz­mei tartalmának és a játék koncepciójának megőrzése mellett új elgondolásokkal Az állami oktatás tovább- fejleszéséről szóló elmúlt évi párthatározat egyebek között felhívja a figyelmet, hogy az óvodába járó gyermekek szá­mát és arányát jelentősen növelni kell, s az óvodába nem járó gyermekek számá­ra is gondoskodni kell az iskolaelőkészítés lehetőségé­ről. Mi tette szükségessé az is­koláskor előtti nevelés hang- súlyozottabb figyelemmel kí­Nem véletlen tehát, hogy a fiziológia, a lélektan, és a pedagógia hosszú évtizedek óta behatóan foglalkozik az egyes életkorokra jellem­ző sajátosságok kutatásával, és ezek rögzítésével. Mind­ezekből a vizsgálatokból a legutóbbi évtizedekig úgy látszott, hogy az életkori sa­játosságok jellemzői — leg­alábbis főbb vonalaiban — világosan kirajzolódnak. Időközben azonban gz elmé­leti és a gyakorlati szak­embereket egyaránt meglepe­tés érte. Legelőször talán a sporttevékenység területén derült ki, hogy annak szá­mos fajtájában lényegesen korábban meg lehet kezdeni a rendszeres oktatást, mint eddig merték. Ezek közül a leglátványosabb a japánok A pedagógiai szakemberek egyértelműen válaszolják:- a második világháború óta el­telt több mipt negyed szás­zad alatt mindazokban az országokban, ahol béke van, az életszínvonal és a technir kai fejlettség jelentősen emelkedett, a jobb táplálko­zás és életkörülmények foly­tervezték meg a szegedi elő­adást, a népvezér és a veze­tettek drámájában a sok­arcú nép hatalmas küzde­lem során válik nemzetté. A gondolatok vizuális meg­jelenítésével láthatóbbá, érthetőbbé válnak Madách eszméi. A címszereplő sérését? — ez foglalkoztatja a magyar pedagógiai kutató­kat is. Az oktatás-nevelés eredményességének egyik fontos tényezője: az optimá­lis időszak helyes megválasz­tása. Köztudott, hogy a he­lyes- célszerű pedagógiai el­járások eredménytelenek, vagy csak részben eredmé­nyesek akkor, ha azok nem legmegfelelőbb időben érvé­nyesülnek. kezdeményezése volt, a há­rom-négyévesek úszás-okta­tásában, amelyet hasonló lát­ványossággal követett az ugyancsak japán Suzuki he­gedűoktatási módszere az óvodás korban. És ezek a kezdeményezések azért érde­kesek, mert nem korláto­zódnak egyes „zseniális” gyerekekre, hanem majdnem tömegméretekben voltak ké­pesek eddig három-négy éves korban megtanulhatatlannak hitt, bonyolult mozgásformá­kat elsajátíttatni. Úgy tűnik, hogy az élet­kori sajátosságok időrendje megingott, a gyermekek tel­jesítőképességére vonatkozó eddigi feltételezések helyes­sége kérdésessé vált Vajon mi lehet mindennek az oka? tán az új nemzedék testi fejlődése meggyorsult, — szaknyelven ezt accelaráció- nak nevezik, — és ez többi között a testméretek növeke­désében, a nemi érés koráb­bi megindulásában egyaránt kimutatható. A társadalom jobb anyagi körülményei a gyermekek kulturáltabb kör­Sinkovits Imre mellett Avar István, Sinkó László, Szir­tes Ádám, Agárdy Gábor kapott még fontosabb sze­repeket A szombati folklór­bemutató, Novák Ferenc ko­reográfiájával, lényegében a nagysikerű tavalyi elő­adást ismételte. nevelés nyezetét is biztosították, mert a rádió, televízió' tömeges elterjedése emelte a szülők tájékozottságát, műveltségét de a gyermekek maguk is már óvodás kortól korábban nem ismert tudásanyagot szerezhetnek meg. Újabban a szakemberek meglepődve veszik észre: a gyermekek már az iskolai tanítás előtt több olyan fizikai törvény- szerűséget felismernek, ame­lyet az általános iskolai tan­terv nem hasznosít. A mai 4—5 éves gyermekek pszichi­kus fejlettsége messze meg­haladja tehát a 20—30 év előtt hasonló életkorúakét A kutatómunka céljai Nálunk sem tekinthető le­zártnak a kérdés, hogy kellő­képpen kihasználjuk-e az oktatási célok és feladatok meghatározásánál az accela- ráció adta lehetőségeket az iskoláskor előtti nevelésben. Persze a kérdés nemcsak ez: milyen mértékben kell, ha­nem az is. milyen mérték­ben szabad az iskoláskor előtti gyermekeket igénybe venni? Mindezek tisztázásá­hoz természetesen széleskörű kutatómunkára lesz szükség. A szakemberek azonban má­ris hangsúlyozzák: meg kell vizsgálni a szaktanárok be­vonásának lehetőségét az óvodai oktatásba, másrészt szükséges, hogy kidolgozzák az oktatás és a képesség­megállapítás új módszereit is a gyermekek túlterhelésé­nek megakadályozására. Ki kell fejleszteni a négy-öt­éves gyermekek számára megfelelő vizsgálati krité­riumokat és a korai diagnó­zis módszereit. NAPIRENDEN az iskoláskor előtti Meglepetés érte a szikembe eket Az új nemzedék testi fe lődése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom