Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-17 / 165. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. július 17. Az uráli kövek művészei ♦ Bolívia nem adja ki a „lyoni hóhért“ A hivatalos látogatáson Venezuelában tartózkodó Hu­go Banzer bolíviai elnök is­mét kijelentette, hogy nem hajlandó kiadni Franciaor­szágnak Klaus Barbie-t, a „lyoni hóhért”, akit francia bíróságok háborús tömeggyil­kosság miatt távollétében kétszer is halálra ítéltek. A Gestapo-hóhér a háború óta Dél-Amerikában bujkál, s jóllehet egyéb bűncselekmé­nyekért nemrégen Bolíviá­ban letartóztatták, a jobbol­dali katonai kormány nem hajlandó kiadni Franciaor­szágnak. V Temp'omtiizek Kigyulladt Velence egyik XVI. századi temploma, And­rea Palladio építőmester al­kotása. A templomot villany- lámpafüzérekkel díszítették 1*1, s ez okozta a tüzet, ame­lyet a tűzoltók csak 12 óra múltán tudtak eloltani. A kupola annyira tönkrement, hogy valószínűleg teljesen új­já kfell építeni, a tűz követ­keztében ugyanis leolvadt róla az ólomborítás. Pótolhatatlan értékű, késő középkori remekművek pusz­tultak el az egyik észak- bretagne-i falucska, Maer Carhaix templomában július 14-én, amikor a nemzéti ün­nep alkalmából rendezett tűzijáték felgyújtotta a temp­lomot. A lángok martaléka lett az oltár két szárnya, több fára festett táblakép és fél- domborművek. Csak a temp­lom harangtornya „élte túl” az ünnepi tűzijátékot. Óceánkutató expedíció Toulon francia kikötőből kifutott az Archimedes fran­cia mélytengeri kutatóhajó, hogy a következő hetekben az Atlanti-óceán középső tér­ségében végrehajtsa az eddig egyik legnagyobb szabású óceánkutató expedíciót. A fedélzetén lévő francia és amerikai tudósok több évre szóló közös kutatási program, alapján elsősorban az Atlanti­óceán fenéktérségét tanulmá­nyozzák. Az első merülésre július 29-én kerül sor. A szverdlovszki Orosz féldrágakövek” az egyik legrégibb gyár az Uraiban — 247 éves. Termékeit orosz és kül­földi kiállításokon változat­lanul a legmagasabb díjak­kal jutalmazzák. Az 1900-as Párizsi Világkiállításra az uráli mesterek mindenkit ámulatba ejtő, féldrágakö­vekből kirakott Franciaor- szág-térképet küldtek. Az 1937-es Párizsi Világ- kiállításon a gyár a Szovjet­unió drágakövekből és fél- dágakövekből kirakott tér­képének kivitelezéséért a Grand Prix-t és nagy arany­érmet kapott. Jásois 200-fele színárnyalata Jevgenyij Vasziljev, az „Orosz féldrágakövek” gyár vezető tervezője néhány do­bozt tesz ki az asztalra. A gyár fő profilját az ajándéktárgyak alkotják — mondja. — Ugyanakkor ha- / gyoinányos termékeket is gyártunk, melyek állandó hírnevet biztosítanak a gyárnak: vázákat, szelencé­ket és mozaikképeket. Vasziljev mutatja a hal­ványrózsaszín rodonit pú­deres dobozt, a tigris csí- kozású kőből készült virág­vázát, gyertyatartót. A váza és a gyertyatartó-jáspis. Az Uraiban ennek az eredeti színes kőnek mintegy két­száz fajtája ismeretes. Rendkívül mutatós a fe­hérrel pettyezett kék lazur- kő, a világoszöld, tarkás li- tionit. Még a legegyszerűbb holmik is — hamutartó, tolltartó, díszkosár — nem mindennapian szépek uráli féldrágakőből. Egészen más típusú aján­déktárgyak — az orosz mo­zaikművészet stílusában ké­szült, féldrágakövekből ki­rakott tájképek. Zöld partok között áttetsző kis patak folyik. Az előtérben fenyő, s a vízből kiugró kövek. Távolban hegylánc húzódik. E tájkép palettáján — szer­pentin, amazonit, hegyi kris­tály. jáspis. Ennek és sok más kőből kirakott kép vázlatának alkotója 1— Jev­genyij Vasziljev. A kő szépségének felfedezete .Miként jönnek létre ezek a féldrágakövekből készült remekművek? A kőfaragó műhely rak­tárában kötőmből? hevernek — szürkén, jelentéktelenül. — A mi munkánk azzal kez­dődik hogy fölfedezzük a kőben rejlő szépséget — mondja Vasziljev. — Nézze, például, hogy húzódik itt a minta! E minta alapján a kőmetszőnek el kell találnia a kő természetes rájzola- tát, és vigyázni arra, hogy szétfűrészelésnél nehogy véletlenül elrontsa azt. Sőt! Még valahogyan ki is kell hangsúlyoznia... A vésett termékek vázla­tát ugyanitt, a gyárban ké­szítik. Tervezők és modell­készítő kőmetszők. A váz­lat bármennyire is jó. csak egy rajz a papíron. De mi­ként válik valóra a kőben? Az egyik kő túlságosan ke­mény, a másik rideg, a harmadiknál nem sikerül kialakítani az elgondolt for­mát. Szóval, ahány ásvány, annyi probléma. Ez az oka, hogy modell­készítők a legkiválóbb kő­faragókból lesznek. Nemrég az „Izvesztyija” díjaként a nemzetközi jég­korong torna győzteseinek eredeti díjakat készítettek féldrágakőből. Most Viktor Molcsanov és Viktor Szargin modelltervezők a város név­adójának, az első szovjet elnöknek, Jakov Szverd- lovnak mozaik arcképén dolgoznak. A képet a város Szverdlov Múzeumába szán­ják. Technika és mű észet A kőfaragó műhely nagy. világos termében, a legkü­lönfélébb gépeken csiszol­ják polírozzák a féldrága­köveket. Kísérőm megjegyzi: — Már évtizedek óta vi­tatkoznak azon: mi a sze­repe a gépesítésnek a mű­vészeti iparágban ? Vasziljev odavezet egy esztergapadhoz, s megfog egy éppen akkor csiszolt vázát. — Kitűnő, nemde? Mi szükség lenne ezt kézzel csiszolni ? A kőfaragók segítségére gyémántból készült szerszá­mok jöttek és az ultrahang. Az ultrahanggal működő berendezés kitűnőnek bizo­nyult domborművek és kő­be vésett képek készítésé­nél. Erre régebben hetek, hónapok mentek el. A gép ezeket a műveleteket né­hány perc, esetleg néhány óra alatt elvégzi. Természetesen a féldrága­kövek megmunkálásánál az egyén tudása, művészi érzé­ke és ízlése nem veszített és nem veszít továbbra sem értékéből. L. B. Gazdaságpolitika ételreceptben elbeszélve Becsületszavamra újságot írni könnyebb, mint olvasni. Mármint úgy igazán olvasni. A sorok mögött a mondani­valót megtalálni. Itt van például a Népsza­badság vasárnapi száma. Iga­zán nem is sejti mindenki, hogy milyen fontos gazdaság- politikai döntések rejlenek — mondjuk — a családi oldal­ban, egy szakácskönyv is­mertetésében. Olvassák csak velem: A könyv a mai dol­gozó nőnek ad tanácsokat, ötleteket, s nemcsak hogy a megváltozott főzési igények­nek megfelelő recepteket gyűjtötte össze, de még a piaci kínálatot is figyelembe vette, amikor például kihagy­ta könyvéből a borjúhús re­cepteket. Egy szakácskönyv ismertetése során megtudjuk tehát, hogy a borjúhús nem átmeneti hiánycikk volt. Végleg megszűnt — hisz még a receptjeit is törölték. Mint ahogy anakronizmus lenne ma már a nyereg alatt puhított hús készítési módjának leírása egy ilyen műben. Felnőtt egy ifjú nem­zedék. amely már az ízét sem ismerhette meg a borjúnak, csak öregedő, kéjenc tollfor- gatók csipkelődő írásaiból tu­dott róla. Dehát ez a hábo­rús korosztály már ilyen — gondolhatták a fiatalok — semmi sem tetszik nekik. Azt sem tudják már megvárni mohóságukban, amíg felnő az a jószág, felfalnák már piciny korában. S íme, ne­kik van igazuk. A fiatalok­nak. Akik már borjúpörkölt nélkül fognak élni az eljö­vendő jobb korban. S ami­lyen hálátlanok, bizonyára el­felejtik, hogy e jobb kor elő- harcosai mi voltunk. Az előt­tük járó nemzedék. A borjúhús probléma ily- módon való megoldása egyéb­ként példamutató. És nagy távlatokat rejt magában min­den más gondunk, bajunk megoldását illetően, — vélem máris, hallani. Itt van példá­ul a lakáskérdés. Vegyünk egy fiatal párt. Házasságkö­téstől számítva 8—10 évet várnak átlagban, amíg önálló lakáshoz jutnak. Addig meg­húzódnak a szülőknél, itt- ott. Elfásulnak, lassan még az önálló lakás gondolatától is elszoknak. Nos — ezt a folyamatot kellene meggyor­sítani, — hallom a javaslatot. Először is le kellene állítani az építkezéseket, ugyanis ha ilyet látnak, mindig a lakás- igénylés jut eszükbe. Imi sem kellene lakásépítési ter­vekről, mert minden ilyen cikk csak hiú ábrándot szül bennük. Véeül magát a la­kás szót is ki kellene hagyni az értelmező szótárból. Míg­nem — az új kiadás kapcsán — akádna egy tollforgató egyén, aki azért dicsérné meg a kiadót, — lásd: borjúhús­probléma —, mert merészen korszerűsített. Az olyan el­avult. divatból kiment, nem létező fogalmakat, mint: új lakás, már meg sem említi. Lakásprobléma tehát nincs többé. De álljunk meg egy szóra, mielőtt lelkesült«! sorolni kezdik egyesek, hogy még mi mindent kellene ilymódon gyorsan elintézni. Mert én elhiszem ugyan a központi lap minden sorát, úgy ezt a szakácskönyv dicséretet is, de eszembe jut, hogy olvastam ott már mást is. Például szép nagy cikkeket az állatte­nyésztés fejlesztéséről, komp­lex szarvasmarhaprogramról, meg hasonlókról. Ezek nem olyan közérthetőek ugyan, mint egy szakácskönyv, de érdemes megtanulni a ked­vükért „szakemberül”. Mert kiderül belőlük, hogy lesz itt marha rövidesen elég. Fia­tal is, idős is. Mégpedig va­lódi, olyan, amiből bécsi sze­let, borjúbecsinált és egyéb finom falat készülhet. És én inkább ezeknek a cikkeknek hiszek, mint a szakácsköny­vekben elrejtett bizalmas közgazdasági közlemények­nek. Jóslás nélkül állíthatom, megérjük rövidesen azt is, hegy kedvenc lapomban mérgeshangú bírálat jelenik meg a szakácskönyv kiadás helyzetéről, ilymódon: „Tö­megével költöznek új lakás­ba a fiatal házasok. Az ifjú asszonykák boldogan veszik birtokukba a konyhát, s mo­hón nyúlnak a szakácskönyv­höz. Ám mit kezdjenek ezek­kel az elavult irományokkal, hisz olyan egyszerű, tömeg­élelmezési cikkek receptjét sem találják bennük, mint a borjúpaprikáé, a borjúláb rántva, vagy a borjúszelet rizottóval. Sürgős intézke­dést kérünk!" Tabáni Lopott festménnyel kereskedett Lopott Picasso- és' Breu- ghel-festményeket akart el­adni egy amerikai turistának a nyílt utcán Párizsban egy férfi. A vakmerő képárust a rendőrség azonnal letartóz­tatta. A körülbelül kétmillió francia frank értékűre be­csült festményeket Picasso egyik barátjának lakásából . lopták eL Olajdiéfa Az olaj fontos és értékes nyersanyag, de minden élő­lény ostorává válik, ha a tengerbe ömlik, s finom léghatlan hártyaként terjed szét a felszínen. Különösen nagy baj, hogy a kiömlött olaj ellen igen nehéz har­colni, mert semmivel sem lehet eltakarítani. Mikrobiológusok olyan baktériumok tenyésztésével foglalkoznak, amelyek „fel­falják” a kőolajat. Már 62 baktériumfajtát találtak, amelyek mindegyikének megvannak a maga kedvenc olajtermékei és benzin faj­tái. Ezak a baktériumok gyorsan szaporodnak az „olajdiétán”, majd maguk is bekerülnek a nagyobb ten­geri állatok szervezetébe. A szúnyogokat a test szaga csábítja Svéd kutatók szeretnék megállapítani, miért kedvel­nek a szúnyogok egyes em­bereket jobban, mint má­sokat. A cél Hatásos védő­szer előállítása szúnyogcsí­pés ellen. A lundi egyetem zoológiái intézetének kuta­tói — tízezer szúnyog meg­figyelése után — csak any- nyit tudtak megállapítani, hogy a szúnyogokat a test szaga vonza „áldozatukra”, de egyelőre nem sikerült megállapítani, milyen szag váltja ki a csípési ingert. Óriási meteorit kráter Tízezer szuperhatóerejű nukleáris töltet egyidejű felrobbantásával egyenérté­kű erejű csapást vészelt át Földünk, fejlődésének törté­nelem előtti szakaszában. Ez a grandiózus „szilárdságvizs­gálat” néhány millió éve történt, amikor bolygónk összeütközött egy aszteroi­dával ... Geológusok Szibé­ria messzi északi részén, 250 kilométerre a tengerparttól bukkantak a természeti ka­tasztrófa nyomaira. A katasztrófa helyén ha­talmas, körülbelül 100 kilo­méter átmérőjű és 400 mé­ter mély, megolvadt kövek­kel telt tölcsért találtak. Sok kilométeren át háznagyságú kődarabok borítják a kör­nyéket. A kráter különleges szer­kezeti vonásai, az itt talált ásványok összetétele, vala­mint a terület magnetikus és gravitációs jellege két­ségtelenné tették a tudósok előtt, hogy a tölcsér egy hajdani gigantikus robba­nás, vagy inkább, „karam­bol” nyomán keletkezett. Kézi szőnyegfoltozó ötletes kis készüléket ho­zott forgalomba az egyik hamburgi cég. az utóbbi idő­ben agyre elterjedtebb sző­nyegpadló javítására. A fal- tól-falig szőnyegnek ugyan­a szőnyeg felületére, jobbra- balra meg kell csavarni (te­hát éppúgy működik, mint­ha pogácsaszaggatóval dol­goznánk). A körtárcsa ki­vágja a hibás szőnyegrészt, is talán egyedüli hátránya az, hogy a kiégett, kisza­kadt vagy foltot kapott részt eddig csak a hibás csík felfejtésével és cseréjével le­hetett eltüntetni. Az új kézi „foltozó készüléket” rá kell helyezni a szőnyeg hibás ré-. szérei, ahol azt a hegyes belső tüskék rögzítik. Ekkor a készülék külső, vágóéllel ellátott gyűrűjét, rányomva amelynek helyére egy má­sik, az anyag maradék da­rabjából hasonló módon ki­szabott hibátlan folt ragaszt­ható be, természetesen szál- irányosan elhelyezve. A folt eleinte kissé még elüt az eredeti anyagtól, de néhány napi használat után észre sem lehet venni a javítás helyét. A szőnyegjavító „po­gácsaszaggatót” többféle nagyságban lehet kapni. Vizet termel a napenergia Naponta 2400 köbméter desztillált vizet termel a Kaspi-tenger partján, Krasz- novodszkban épülő, napfény­energiával működő vízpárló. A napenergia népgazda­ságban való felhasználásá­val foglalkozó türkmén kí­sérleti telep tudósai egy sor érdekes tudományos kí­sérletet végeztek. Létrehoz­ták például a napfényenergi­ával működő abszorbeiós hűtőgép prototípusát, sokla­kásos lakóházat építettek, amelyben a Nap energiája hűti a levegőt. Vízemelőket, automata szivattyúkat készí­tettek, melyeket napenergia hoz működésbe. Kísérletek folynak különféle fémek ön­tésére is a Nap segítségével. Keresik a nátha ellenszerét A széles körű orvosi kuta­tás és az egyre fejlődő gyógyszeripar eredményei ellenére úgy tűnik, hogy az orvosok még nem találtak az aszpirinnél jobb meghű­lés elleni gyógyszert. Az angliai Orvostudomá­nyi Kutató Központnak egy egész külön csoportja foglal­kozik a közönséges meghű­lés tanulmányozásával. A csoport legutóbbi beszámoló­jában optimistán nyilatko­zott a meghűlés speciális kezelésének lehetőségéről. A kutatócsoport önkéntes jelentkezőkön tanulmányoz­ta a légutak fertőzésének Interferon-nal való kezelési lehetőségét. Az Interferon a vírus okozta fertőzés reak­ciójaképpen létrejött, élő sejtekből álló oldható pro­tein. Megállítja vagy lassít­ja a vírus szaporodását, ez­ért elméletben alkalmas le­het a vírusos eredetű beteg­ségek gyógyítására. Sajnos vegyileg annyira bonyolult szerkezetű, hogy laboratóri­umban nem állítható elő, es a szer alapanyagát vérsej-, tekből kell kivonni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom