Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-17 / 165. szám
1973. július 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 jmp u&tn- ncMZájt, Az élet regény volt Antoine de Saint Exupéry még század eleji kis kölyök, mikor beleszeret az aviatikába. Előbb katonai, maid polgári pilóta, a második világháború alatt ismét repül, míg felderítő gépét le nem lövik a németek a Földközi - tenger felett. I Rövid, alig negyven évnyi élete valóban sok kalandra adott lehetőséget. Elsősorban mégsem ezek. amelyek Exupéry életét regénnyé teszik. A mozgalmas élet csak felszín, legfeljebb egy bestseller lenne a ponyván. Exupéry írásainak világsikere azonban nem a' külső cselekmény izgalmának köszönhető, sokkal inkább az író belső vetületeket kereső pózta- ían őszinteségének. Hitelesen ábrázolja a saját magára utalt ember önmaga kereső kínlódásait és sokra képes erejét. Hiteles képet ad a férfias helytállásról, a kockázatvállalás izgalmáról, az összefogásról. De mindezeken túl a tények mögött az embert keresi, érzékeny, sajátosan rezonáló lélekkel. Ez a sajátos Exupéry-hang legszebben a Kis herceg című mesében érzékelhető, (melyet korántsem csak gyermekeknek szánt az író), melyben a tiszta és a dolgok legemberibb logikája szerint keresi az értelmes (és. érzelmileg is teljejs) élet lehetőségeit. Nos, ez a sajátos belső hang, ez az. ami hiányzott Zsombok Tímár György Exu- péry-ről szóló dokumentumműsorából. Valamiféle avant- garde próbálkozással a képzelet és a valóság elemeiből ötvözött-kevert játékot hallottunk (itt-ott bizony nehezen érthető, de érzelmileg is nehezen rezonálható gondolatmenettel). Sajnos ez a próbálkozás nagyon keveset mondott el Exupéryről, az íróról. A bűn nyomában Gj sorozatot indított a Rádióegyetem. A Rádióújság előzetese csak a krimi iránt érzékeny érdeklődésünk felszínét piszkálja meg. Ígér szélhámosságról, az élet elleni bűncselekményekről, az erőszakosságról, a szexuális bűncselekményekről szóló beszélgetést. A műsor. szerencsére több ennél. Tárgyilagos kísérlet arra, hogyan lehet érthetően. népszerűén, s mégis a biztos tárgyi tudást érzékeltetve megismertetni az emberekkel azokat a tudományágakat, melyek éppen az emberekkel foglalkoznak. A bűn ebben a műsorban nem szenzáció, nem kuriózum. — csupán a vizsgálat tárgya. Értő emberek — a pszichológus, a kriminalista, a jogász és a rendőrezredes — keresik a váíaszt néhány, (néha kényes és kényelmetlen) társadalmi kérdésre. Természetesen ebben a témakörben végleges és egyértelmű választ adni nehéz. A sorozat folytatódik. — trömböczky — Ami nem tér nyolc órába Ezerötszáz atmoszféra Szolnokon a Munkás- Őr úton van az olajbányászok — pontosabban szólva a fúrási üzem központja. Az irodaház mögött, az ipartelep végében behemót betontorony tömbje magasodik. Földszintjén az autokláv csoport dolgozói szorgoskodnak. A közeljövőben befejeződik a szerelés, kezdődhet a-berendezés kipróbálása. Tetemes összeget felemésztő, s igen érdekes munka ez. A toronyban ezerötszáz atmoszféra nyomást és 250 °C hőmérsékletet tudnak ’ majd előállítani. Ilyen berendezéssel a környező államok közül csali a Szovjetunió és az NDK rendelkezik. A torony rendeltetése: olyan körülmények között vizsgálni valamit, mintha több . ezer méter mélységben fúrnának. Így sokkal olcsóbb kimutatni az esetleges hibákat. Méltán számíthatnak külföldi rendelésekre is. Ezen a munkahelyen dolgozik Varga Illés, a geofizika szocialista brigádjának vezetője. Öt éve viseli azt a „mindig tartó munkát” jelentő tisztet. A brigád háromszor nyert aranyjelvényt. Társadalmi munkában a Vosztok úti óvodát patronálják. Több ezer forint értékben most festették le a kerítését. Vállalták, hogy az üzem előtt buszmegállót építenek, de a munka valamilyen engedélyezési vita miatt elhúzódott. Egyéb feladat azonban mindig van. Igaza van a brigádvezetőnek: — Nem vagyunk egy szinten sem szakmai, sem politikai képzettség tekintetében. Ha azt akarjuk, hogy mindenki fejlődjön, néha egészen az alapról kell indulni. Nem elégszünk meg például azzal, hogy pártoktatásra járnak a brigádból, előadásokat is tartunk, vitatkozunk különböző témákról. Arról nem beszél, hogy a brigádban a közösségi szellem kialakításában a példamutatás a legjobb eszköz. Csak annak van hitele, aki valamit le is tesz az asztalra. Ügy, mint ő. A brigád- vezetés és megannyi egyéb társadalmi munka mellett tíz éve munkásőr. Ezt csak az tudja megbecsülni, aki tisztában van azzal: a mun- l^sőrség arra törekszik, hogy a kiképzés a szabad szombatokra. vasárnapokra essen. A munkaidőből csak a folyamatos szolgálat esik ki. A műszakot meghaladó órák akkor is a szabad időből. Hogy hány hónapot tesznek ki az órák, amelyek így teltek el, senki sem számolja. Mint ahogy arra sem fordítanak sok helyen figyelmet: tapasztalható ellentétes tendencia is. Az egyik csoport azt nézi elsősorban, hogy mit adhat a közösségnek, a másik azt: mit kaphat tőle. Az olajbányászok mindinkább felfigyelnek erre. — Elég* későn kezdtünk el ezzel foglalkozni, — summázza véleményét Varga Illés. — Érthetetlen, hogy amikor anyági gondokkal küzdünk, miért kellett 80—90 százalékban jó irodabútorokat kicserélni. Az üzemi lap is foglalkozott azzal, i hogy egy osztályvezető irodájának új berendezésére huszonnyolcezret költöttek. Szerényebbnek. kellene lenni,, hiszen a tekintélyt nem az iroda berendezése, hanem az érdemi munka adja. Elismerem, kell egy bizonyos színvonal, de azon felül álljon meg a menet! Tudom, hogy az üzem új igazgatója a rend megszilárdításáért több szigorú intézkedést foganatosított, A szeszes italt például a büféből és a reprezentációból egyaránt száműzték. Néhány olyan sajtóterméket (A kutya, Ez a divat- stb.). ami nem segíti sem a politikai, sem a szakmai tájékoztatást, hanem csak néhány üres munkaóra eltöltését, nem járatnak tovább közpénzen. Jellemző: huszonötezer forintot takarít meg csupán ezzel a vállalat. Kíváncsian hallgatom a .brigádvezető véleményét ezekről. — Nemcsak az a baj általában. hogy a vállalatoknál néhány ember nem tart mértéket a reprezentációs költségekben. Több kárt okoz ennél a „példamutatás” ha- fása. Ma már nem olyan körülmények között dolgoznak a munkások, mint tizenöt évvel ezelőtt. Nálunk különösen fontos a pontos munka. Az italozás: kész hibaforrás. Régebbel} 'megtörtént nálunk is, hogy egy-egy veze- j tő nemcsak ivott, hanem le is ittasodott. Ilyenkor ' aztán hiába mondtuk a brigádokban, hogy emberek, ne igyatok. Azt vágták a fejünkhöz: miért csak a melóst ütitek? A vezetőkön több múlik, nekik miért nem szóltok? Ezért helyesek az új rendelkezések, mégha varázsütésre nem is változik meg egyből minden, — de fokozatosan biztosan. — Azt is helytelenítettük, hogy mi az üzemi lapot sem kaptuk meg néha, szaladgálnunk kellett, • kérdezősködni: hol a mi újságunk? Néhá- nyan meg passziójukat szolgáló folyóiratokat járattak közpénzen. Járassák, ha akarják, — de a saját zsebükből. Úgy bizony Mert amit az egyik plusz munkával is előállít, ne fecsérelje el a másik. Főleg munkaidőben ne! Simon Béla (Következik: Két oklevél egy keretben) Filmjeqyzet Az Androméda törzs Egy város meghal. Idegen. Földünkön eddig ismeretlen kórokozó fertőzte meg lakóit, mely a világűrből érkezett. Az emberiség létéről, jövőjéről van tehát szó. Izolálni kell a kórokozót, meg kell szüntetni a fertőzést. Az Andromédával végezni kell... Mi ez? Sci-fi? Krimi? vagy dokumentum ? Talán ez is, az is. Műfaját tekintve, a három együtt. S, hogy mégis csak a tudományos fantasztikumot keressük benne, annak a műfaj népszerűsége az oka. A sci-fi könyvek nálunk is közismertek. Tízezrek olvassák izgalommal Asimov, Lem vagy éppen Bradbury egy-egy művét. De a filmek... Szóval a filmekkel eddig nem volt szerencsénk. Valahogy mindig a gyengébb, a1 primitívebb alkotások kerültek vetítésre a mozikban, de a televízióban is. Kétségtelen, belőlük van több. Susan Montag „A pusztulás képei” című tanulmányában nem minden ok nélkül említ néhány „bevált” sci-fi filmsémát. Nézzük meg az egyiket: ,-l. Szörnyek jelennek meg... csak egyetlen ember gyanakszik: egy ifjú tudós... 2. Többen • megerősítik, hogy szemtanúi voltak valamilyen nagyméretű pusztításnak... kiszáll a helyi rendőrség... ,3. Tudósok és katonai vezetők megbeszéléseket tartanak... a hős elmagyaráz-. za a helyzetet... szükségállapot... az egész bolygót fenyegető veszély... a megsemmisítés terve... 4. Újabb borzalmak... a legmodernebb fegyverek mind hatástalanok... 5. Üjabb tanácskozások... laboratóriumában a hős felderíti, hogy az idegenek nem sebezhetetlenek... újabb stratégia... tökéletes fegyver... leszámolás...” A vázra az egész Andro- méda sztori felépíthető... A sci-fi legavatottabb hazai ismerője, Kuczka Péter szerint: „fontosak az egyezések, de még fontosabbak az eltérések”. Valóban így van. De a legfontosabb azonban: hogy jó-e a film vagy rossz? (Csak sci-fi filmek készülnek sémák szerint?) Az Androméda törzs jó film. Szigorúan szerkesztett, szenvtelen, csak a tényszerű közlésre szorítkozó, de mindvégig az érthetőség határán belül maradó alkotás. Ez elsősorban a rendező, a kétszex-es Oscar-díjas amerikai Robert Wise érdeme. (Ö készítette a West Side Storyt is). Persze kitűnő alapanyagot kapott: Michael Crichton azonos című regényét. A forgatókönyv Nelson Gidding munkája. Külön kell szólni a nagyszerű operatőrről — Richard H. Kline — és a színészekről. A főbb szerepeket Arthur Hill. David Wayne, James Olson és Kate Reid alakítja — meggyőző erővel. — sz — ő Kilencven fellépés Népes művészküldöttség utazik a VlT-re Kulturális ‘ életünk képviseletében 165 fiatal művész utazik Berlinbe, a X. Világ- ifjúsági és Diáktalálkozóra. 'a kulturális delegációnak 90 fellépése lesz Berlinben. A kulturális felkészüléshez tartozott az a jónéhány pályázat, amelyet VIT-emblé- mával hirdetett meg a KISZ Központi Bizottsága. A 165 tagú kulturális delegáció magas mércével válogatott fiatal művészekből áll. Delegátusként utazik Berlinbe a pécsi balett. A kulturális delegáció tagja a KISZ központi művészegyüttese, közelebbről az együttes tánckara, rajkó zenekara és egyetemi énekkara. A köny- nyűzenét, tánczenét a Ber- gendy-együttes, a Lokomotív GT, a Kaláka és a Vízöntő együttes képviseli. Néhány név az utazók közül: Agonás György zongoraművész, Al- mási Éva színművész- Antal Imre zongoraművész — aki egyben a kulturális delegáció műsorvezetője ’ is — Csengery Adrienné operaénekes, Dévai Kamilla daléne-' kés, Falvai Sándor zongora- művész, Faragó Laura népdalénekes, Hofi Géza színművész és Kádár Miklós festőművész. Tagja a delegációnak Dubovitz Péter és Szalai András, a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr tanszakának hallgatója: mindketten diploma- filmjüket forgatják Berlinben a nemzetközi békeharcról és a haladó ifjúsági mozgalmakról. Aj ándékszobrok Zuglónak Pest-Buda egyesítésének centenáriuma * tiszteletére Szolnok megye lakói jubileumi emlékparkot létesítettek Budapest XIV. kerületében, a zuglói testvérkerületben. Az impozáns, szép parkot fogja díszíteni három szolnoki szobrászművész — Simon Ferenc, Nagy István és Szabó László — alkotása is. Képünkön a három szobor látható. Simon Ferenc: Kun paraszt
