Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-17 / 165. szám
1973. július 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 \ Korszakváltás a villamosenergia termelésében A világ első űrhajósának nevét viselő hőerőmű, amelyet májusban avattak fel, okkal sorolható a szocialista építés jelentős alkotásai közé. Az erőművekben korábban épített legnagyobb gépek teljesítőképessége a Mát- ravidéki Erőmű 30 megawattos egységétől előbb 50-re, majd 150-re, s a Gagarin Hőerőműben pedig már 200 megawattra nőtt. A kazánok teljesítőképessége —_ ez ugyancsak lényeges műszaki paraméter — csaknem megtízszereződött. Gyöngyösön több mint 600 tonna óránként a gőztermelésük. Az erőművek nagysága a 100— 200 megawattos értékről a Gagarin Hőerőmű üzembehelyezésével 800 megawattra emelkedett, s a Dunamenti Hőerőmű a folyamatban lévő bővítés során eléri az 1900 megawattot. E számottevő műszakitechnikai haladás gazdasági vetülete; az 1 kilowattóra villamosenergia előállításához szükséges hőfogyasztás az új erőművekben 40—50 százalékkal alacsonyabb, mint a régiekben. Pedig az új erőművek egy. része — példa erre a Gagarin Hőerőmű is — már a leggyengébb minőségű szilárd tüzelőanyagokat fogyasztja. Sőt. hogy pontosak legyünk: a visontai lignit világviszonylatban is- az egyik leggyengébb minőségű tüzelőanyag, amit 'erőműben hasznosítanak, ennek ellenére a Gagarin Hőerőmű fajlagos hőfogyasztása kedvezőbb az országos átlagnál. Tíz évenként megkétszereződik A villamosítás, az egy lakosra jutó villamosenergiatermelés és felhasználás mutatója a műszaki-gazdasági haladás és fejlettség egyik legfőbb ismérve. Jellemző, hogy a villamosenergia fel- használásában mind a mai napig sehol a világon nem észleltek telítődést. A világ villamosenergia igénye és termelése tíz évenként megkétszereződik, s évről évre mintegy 7—8 százalékkal növekszik. Ez a tendencia, nálunk is érvényesül, miközben a növekedés évi átlagüteme minimálisan nagyobb a világátlagnál. Villamosenergia termelésünk az 1950. évi 3 milliárd kilowattóráról 1970-ig 14,5 milliárdra emelkedett, 1972-ben pedig meghaladta a 16,3 milliárd kilowattórát. Mindennek villamosítási mutatóban — egy lakosra jutó villamasenergia-termelés — kifejeződő konzekvenciája: 1961-ben elértük a világátlagot, majd szerény mértékben túlhaladtuk, de még mindig elmaradunk az európai országok 1 lakosra jutó átlagos villamosén ergáa-fejadagjától. Nemzetközi villamosenergia-csere Villagosenergia-termelésünk a tényleges szükségleteket csak mintegy 80 százalékos arányban fedezi, a hiányzó 20 százalékot villamosenergia importjával biztosítjuk. Magyarország tagja a KGST- országok Egyesített Energia- rendszerének. Nagyfeszültségű távvezetékek — 220 és 400 kilovoltosak — kötik ösz- sze a szomszéd országokkal, villamosenergiát exportál, importál, sőt tranzitszállításokat is végez. (Jugoszlávia Csehszlovákiának, Románia pedig Ausztriának exportál villamosenergiát a magyar távvezetékeken.) A nemzetközi villamosenergia-cserében való részvételünk a KGST-országok energetikai, rendszereinek együttműködése kb. 700—800 megawatt kapacitású megépítése alól mentesíti a magyar népgazdaságot. A villamosenergia-igény folyamatos és gyors növekedésének Magyarországok is döntő tényezője a gazdaság általános fejlődése. Az ipar fogyasztása az energia-termelés növekedését követte, évtizedenként ' megkétszereződött. Az egyéb gazdasági ágazatok közül előbb a vasúti közlekedés, majd az elmúlt évtizedben a mezőgazdaság is jelentős fogyasztó lett. Az 1962—1972-es időszakot véve alapul, a villamosenergia fogyasztás a legerőteljesebben — öt és félszeresére — a mezőgazdaságban nőtt, a vegyiparban . csaknem négyszeresére. a háztartások fogyasztása pedig 3,3-szeresé- re. A népgazdaság összes villamos gnergia-fogyasztósában az ipar részesedése az 1950. évi 80 százalékról 56—58 százalékra csökkent. A kommunális fogyasztás, — közvilágítás. közművek, kereskedelem, egészségügy, oktatás — részesedése 17—18 százalék. a háztartások részesedése mintegy 14 százalékra emelkedett. A háztartások 1972-ben csaknem annyi — 2,3 milliárd kwó — villamosenergiát használtak fel, mint 1950-ben az egész magyar ipar. A, jövő a szénhi drogéneké A villamosenergiaipar folyamatos fejlesztését. a népgazdaság növekvő igényei indokolják, ugyanakkor a rendelkezésre álló fűtőanyagbázis többé-kevésbé korlátozza. A jelenlegi tervidőszakban összesen 1500—1600 megawatt kapacitással bővül a hazai erőművek teljesítőképessége. Meglévő erőműveink mintegy 36 százalékos arányban már szénhidrogéneket használnak, s az új kapacitások is nagyobb részt kőolajszármazékokból és földgázból állítják elő a villamosenergiát. Minden arra vall, hogy a Gagarin Hőerőmű korszak- váltást jelez. A folya/.atban lévő bővítések és az új erőművek — így például az olefinmű mellett épülő Tisza Erőmű — üzemanyaga a szénhidrogének és az atomerő lesz. Bizonyos, hogy a következő ötéves tervidőszak végén a villamosenergia termelésében már a szénhidrogének lesznek a főszereplők, de az évtized záróesztendejében — várhatóan 880 megawatt induló kapacitással — az első magyar atomerőművet is üzembehelyezik. Garamvölgyi István Az 1973. év első felében ismét sok új létesítmény került fel hazánk gazdasági térképére. Ezek közül egyesek egy-egy szűkebb közösség gazdagodását szolgálják, mások az ország jólétének emelkedését, a termelési eredmények növekedését biztosítják. A jelentősebbek közül ebben az időszakban adták át a kiskörei víztárolót és az öntözőrendszert, amely az ország legszárazabb vidékének vízellátását oldja meg. Ugyancsak ez év első felétől működnek a Gagarin Hőerőmű 800 megawatt összteljesítményű turbinái, amelyek 5 milliárd kWó elektromos energiát termelnek, majdnem négyszer annyit, mint amennyi Magyarország villamosenergia-termelése 1938- ban volt. Orvosi rendelS f Graboplast J f Autópálya rekonstrukció. Gagarin Hóerőmua Parkolóház, Thorez Rendelőintézet Vasútállomás fíVékonypapirgyár / / ^Viscnta_, Gvőr- Lábatlan y/ / /X*! * ' ' ^BUDAPEST •A’ Martőnvásár • ,) ' 0/ hJjszász P Szalkszentmárton z^S4rboga'rd\/Dunavecsé j \ Nagyatád p. f(\ \ ) _ Tiszafüred Székesfehérvár iVaevár Kiskorei-v/zta r o/ó. fí/mpaburagyár 12 tantermes szakközépiskola Rendelőintézet 7 Művelődi '*"*"*{ / TBCVasúti alagút ff >S°ndbző,Mézet Ruhaüzem Öntöző főcsatorna Borsodban Az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság dolgozói Tokaj-hegyalja és a Taktaköz térségében új főcsatornarendszert építenek. Évente ötven millió köbméter vizet szolgáltat s ezzel húszezer .hektár mesterséges csapadékpótlását lehet megoldani. A húsz kilométer hosszú főcsatorna a tokaji Tisza-parttól Taktaföldvárig húzódik, s ott csatlakozik a Takta patakhoz. Érdekessége lesz, hogy vízszintszabályözó műtárgyait távvezérléssel működtetik, és mellékcsatornáiba is ilyen módon adagolják a kért vízmennyiséget. A csatorna építését és felszerelését 1975-ben fejezik be és akkor már partja mentén egy kilométer széles sáv öntözhetővé válik. Ez a csatorna látja majd el vízzel a már szintén épülő tarcali öntözőfürtöt, amely a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság és Borkombinát, a tarcali termelőszövetkezet, valamint a mádi hegyközség kétezernégyszáz hold szőlőjének mesterséges esőz- tetésére lesz alkalmas. A tarcali öntözőfürt 1976-ra készül, és abban az időben a csatornából már négyezer- hektárt lehet öntözni. Lassan megszokott látvány a növényvédelemben a repülőgép mellett a helikopter is. Ezt a gépet a jászszentandrási Haladás Tsz földjén kaptuk lencsevégre. A hatvani konzervgyár helikoptere — melyet az RNÁ üzemeltet — 400 katasztrális hold paradicsomot permetezett, de később a szövetkezet 300 hold szőlőjében is elvégzi ezt a munkát. A 700 holdas terület permezetéséhez mindössze 4 órára van szükségük. Ez a helikopter még a jászágói, a jászfényszarui és esetenként a jászboldogházi termelő- szövetkezetekben is segíti a munkát Határidőre kész az új szolnoki fedett piac TEGNAP ELKEZDŐDÖTT A MŰSZAKI ÁTADÁS Hazafelé készülődnek az' emberek. A szép fedett piac rendben várja műszaki átadását. Takarítják a szép, frissen festett belső helyiségeket. Asszonyok, férfiak serénykednek. Az utolsó, kis' hibákat is kijavítják. ‘— A nyírségiek közül már csak harmincán vagyunk — mondja Jurkinya László, aki főmunkavezető most. — Aíi is elégedettek vagyunk a munkákkal, ez pedig nagy szó, mert a szakember hamar talál a maga munkájában is hibát, örülök neki, hogy így sikerült. Tőlünk fiatalemberek dolgoztak itt. Az átlagéletkoruk 27—28 év volt. Ilyen fiatal gárdával dolgozni, nem is napi nyolc órát, nem kis dolog. Becsületükre mondom, nem volt itt munkafegyelmi vétség egész idő alatt. Pedig otthontól távol voltunk, és sokszor fáradtak is. Még szabadságra se ké- redzkedett egy se. Megértettük, hogy fontos a gyors munka a városnak, meg nekünk is. A városnak látjuk, égetően szüksége van rá. Nekünk meg nem árt, ha távolban is jó hírünket keltik. A MEZŐGÉP szolnoki központjában fényképalbumot nézegetek Molnár János igazgató szobájában. Sertéstelep, törzslúd-szállás, juhtartó, kacsanevelő, hűtőhöz képei. Egy se a mi megyénkben épült, de mindben része van a szolnoki MEZŐGÉP könnyűszerkezeteinek. Az album vége felé szegedi ABC-áruház és egy szép óvoda is látható. És a legutolsó kép, a mi vásár- csarnokunkról készült! — Áprilisban kezdtük a munkát, három hónap alatt megcsináltuk. A közelmúltban a MEZŐGÉP Tröszt vezérigazgatója is gondosan megnézett mindent. Vele járta az új csarnokot Kukri Béla, a városi tanács elnök- helyettesa. Dicsérte a munkánkat. Miért is tagadnám, hogy jól esett? Itt bent a központban, a könnyűszerkezetes üzemben is igyekeztünk nagyon, hogy a szerelők, építők mindig mindent idejében megkapjanak. Nemcsak munkaidőben. Jött a Kossuth szocialista brigádunk vezetője. „Márpedig az emberek elhatározták, hogy délután két órakor, munkaidejük letelte után a piacon dolgoznak”. Jó szívvel fogadtuk a társadalmi munkára vállalkozókat. Sokat tett munkaidőben, munka után Pinczi Sándor brigádvezető és emberei, Tóth Zoltán, Vágó Béla. Nézzük a névsort, a piacon. A nyírségiekét. Éles Miklós lakatos, Szűcs István kőműves, Réti Ferenc festő, Gerzsenyi Ferenc ács és Ka- luczki József lakatos munkája, lelkes, másokat is ösztönző jó munkája már csak emlék, de a munkáskollektíva megőrzi ezt az emléket. Az is melengető, jó dolog, hogy míg szereltek, építettek, rengeteg dicséretet kaptak a megyeszékhely lakóitól. Még olyan is akadt, aki szólt nekik a nehéz, bitumenes munkák idején: pihenjenek már egy kicsit, elfogy az erejük. A többséget fiatalok alkották. A fiatal erő pedig sokat elbír. — Gondoskodtak rólunk — mondják a fiatalemberek az épület tövében. — Rendes volt a szállásunk, szép a fizetésűnk. Hát persze, hogy dolgoztunk. A MEZŐGÉP szolnoki és nyíregyházi vállalata áprilisban megkezdte és a napokban befejezi Szolnok, a 900 évfordulójára készülődő város első fedett piacát. Háromezer négyzetméteren 35 pavilon költöznek be rövidesen az elárusítók és 500 négyzetméteren kapnak helyet az őstermelő-eladók. Tegnap kezdődött a műszaki átvétel. Reméljük, mihamarabb megnyílik a szép új csarnok. Az építőkön, szerelőkön már nem múlik. Fognak a szatyrok Árusítását betiltották A forgalomban levő termékek hatósági ellenőrzése során a KERMI egyebek között megállapította, hogy a Budapesti Mezőgazdasági Ipari Közös önálló Vállalkozás (MlKÖV) és a Pilisma- róti Mezőgazdasági Tsz 38 forintos pvc bevásárló táskáinak egy része nem felel meg a minőségi követelményeknek. A pvc-szatyrok* mintázásához használt anyagok fognak, a táskák a velük érintkező tárgyakon eltávolíthatatlan foltot hagynak. Ezért a MIKÖV piros színmintás, valamint a Pi- lismaróti Tsz barna, citromsárga, sötétlila és piros színű bevásárló táskáinak árusítását a KERMI megtiltotta, s felhívta a kereskedelmi vállalatokat, hogy ezeket vonják ki a forgalomból. A Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet ellenőrzése állapította meg, hogy olyan 250 voltos „hangszóró” feliratú háztartási aljzatok vannak forgalomban, amelyek téves csatlakoztatásra adnak lehetőséget, s ez baleset előidézője lehet. Ezért az ilyen háztartási aljzatokat életvédelmi okokból árusításra alkalmatlannak minősítették. A MEEI állásfoglalása alapján a KERMI a Kontakta Alkatrészgyár e termékének további árusítását megtiltotta. miüt Ám Üj komplex műtrágyával bővíti választékát a Péti Nitrogénművek. Saját műszaki fejlesztéssel kidolgozta a Mikramid nevű új talaj- táplálékot, amely a hagyományos nitrogén, foszfor és káli hatóanyag mellett számos mikroelemet is tartalmaz. Ezek á kis mennyiségben szükséges, de rendkívül fontos anyagok a növényi szervezetben azt a szerepet töltik be, amit az embernél a vitamin. Hiányuk rossz közérzetet, fejlődési rendellenességet, sőt betegséget is okozhat. Az új műtrágya már nagyüzemi parcellákon vizsgázik, s a tervek szerint a jövő évtől a mezőgazdaság igényeinek megfelelően, már több ezer tonnás mennyiségben is elő tudják állítani/
