Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-10 / 134. szám
1973. június 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szójatermesztési kísérlet AbédszaSókon Az utóbbi években szépen fejlődik a nagykunsági termelőszövetkezetek állattenyésztése. Takarmánytermesztésük azonban korántsem követi ezt a lépést, főként a minőséget tekintve. A fehérjetartalmú takarmányok nagy részét ma is importálja az ország. Ez pedig sokmillió dolláros kiadást jelent a népgazdaságnak. A fehérjeimport legjelentősebb részét a szójadara teszi ki. Ezért lenne nagy ■ horderejű a szója hazai termesztése. Van is erre próbálkozás, de az eddigi kísérletek egyike sem járt még sikerrel. Az ember azonban állandóan tökéletesíti tudását. A nemesítők új, szárazságtű- rőbb, rövidebb tenyészidejű fajtákat állítottak elő. Figyelemreméltóak az amerikai szójafajták hazai terméseredményei is. A növény vegyszeres gyomirtásának technológiáját 1 is megfelelően kidolgozták. Épül az ország legnagyobb öntözőrendszere, a Tisza II. Közvetlen közelében a szójának kedvező éghajlat, talajvízszint alakul- * hat ki, s meg lesz a lehetőség a szója öntözésére is. Ezek alapján kezdte el szójatermesztési kísérletét az abádszalóki Lenin Tsz. a nagykunsági tsz-szövetség ajánlatára. , A Nagykunsági Főcsatorna mellett, mélyfekvésű, rétiagyag talajon egyelőre 11 hektár kísérleti terfile- *■ tét vetettek be, két amerikai és két magyar fajtával. A termelőszvetkezet szakemberei, dr. Magyar Gábor egyetemi adjunktus szaktanácsadásai alapján mélyba- rázdás öntözéssel segítik a növény fejlődését. Eddig még szép reménnyel kecsegtet a kísérlet. Amennyiben teljes sikerrel jár majd, a szövetkezet megemeli vetés- területét. A szója ugyanis elsősorban az évente 12 ezer A MTESZ Szolnok megyei Szervezete elkészítette a 4. Szolnok megyei műszaki hetek rendezvénysorozatának mérlegét. Az 1973. április 12. és május 18. között, öt héten át tartó seregszemle méltónak bizonyult a MTESZ megalakulásának 25. évforduójához. A programban az idén is főszerepe volt a vízgazdálkodásnak, a vízkár elhárításnak és a vízminőségvédelemnek. Kiemelkedő sikere volt a GTE törökszentmiklósi csoportjának a Mezőgazdasági Gépgyár 125 éves jubileuma alkalmából rendezett ankét- ja és kiállítása. A több mint ötezres látogatottság jelzi a műszaki-agrár szakemberek nagy érdeklődését és egyúttal azt is, hogy. a MTESZ helyi szervezeteiben milyen pezsgő az élet. Az agrárszakemberek tanácskozásai, bemutatói ezúttal is a jövő útját, a gyors fejlesztés lehetőségét egyengették. Az iparszerű, zá£t hízott sertést kibocsátó szakosított telepüket látná el fehérjével. A környék szakemberei nagy érdeklődéssel figyelik az abádszalóki Lenin Tsz kísérleteit, hiszen vállalkozásuk bebizonyíthatja, hogy az új feltételekkel, a Nagykunságban is sikerrel termeszthető e fontos növény. Kasuba Junos termelési rendszerek elterjesztésével foglalkozó rendezvények különösen fontosak voltak, hiszen ez a nagy jelentőségű kezdeményezés megyénkben az elmúlt évben bontakozott ki. A MAE- nak is része van abban, hogy ma mór megyénkben a nagyüzemi kukorica és cukorrépa vetésterület háromötöd, illetve hétharmad részén ilyen korszerű módon folyik a termesztés. A jászberényi csoportok programjai, s a többi egyesület (ELFT, MÉTE, OTE Szolnok, SZTE, _ PNYME) rendezvényei s jó példáját adták annak, hogy milyen hasznos az üzemek és az egyesületek közötti eleven kapcsolat. A 4. Szolnok megyei műszaki hetek sikerét lényegében a kapcsolat egyre tar- talmasbbá és igényesebbé válása jelenti. Madarász Tibor MTESZ Szolnok megyei Szervezeténék titkára * Gazdag program, nagy érdeklődés Moszkvics-busz a szolnoki AFIT-telepen Utazó oktatóterem Szolnokon A moszkvai AFTOEXPORT Vállalat a Moszkvics 412-es autótípusának alaposabb szakmai megismertetése céljából az ország nagyobb városaiban a szervizek csoportvezetői részére háromnapos tanfolyamokat rendez, az oktatóteremnek berendezett autóbuszban. Egy Moszkvics 412-es gépkocsi szétszedett és külön-külön működő alkatrészeinek megismerésével sok új gyakorlati tapasztalatra tehetnek szert a szakemberek. A szolnoki AFIT-telepen a kecskeméti, nagykőrösi, szarvasi, békéscsabai és szolnoki szervizből vettek részt a bemutató oktatáson. A Moszkvics-busz Miskolc és Debrecen után érkezett Szolnokra. A legközelebbi állomása Szeged, ahová tegnap indult eL Urbán László és Gál János a szolnoki szerviz dolgozóinak a szovjet szakoktató ismerteti a motor szerkezeté,', ,, ........,.^r F ejlődésünk ellentmondásai Szinte mester ő, hogy a politikailag tudatos közvéleményben is milyen vágyódás él egy ellentmondásoktól mentes állapot iránt. Pedig a feszültségmentes fejlődés feltételezése nem egyéb mint illúzió. „A történelemben előbbre lépni lehet, de kilépni belőle — azaz megszüntetni a társadalmi mozgás ellentmondásosságát — nem lehet! — mondotta Aczél György, az országos agitációs és propaganda tanácskozáson. — Az ellentmondások nem tekinthetők pusztán negatívumnak, létezésük, megoldásuk és magasabb szinten való újrake- letkezésük a társadalmi fejlődés feltétele. alapja.” Alapjában téves tehát az olyan vélemény, mely szerint az ellentmondás a szocializmusnak valamiféle fogyatékossága, valami véletlen dolog, vagy a vezetés hibáiból, az emberek helytelen viselkedéséből származik. Az ellentmondások szükségszerűen, akaratunktól és szándékainktól függetlenül léteznek a mi társadalmunkban is. * Miért vannak, s milyen jellegűek a mi társadalmunkban mutatkozó ellentmondások? Számos ellentmondás forrása a múlt öröksége, áz előző társadalomtól örökölt tényezők és a jövő igényei között feszülő ellentét. S amikor a ráült örökségét említjük, távolról sem csupán a gyakran emlegetett burzsoá maradványokra, hagyományokra, tudati megnyilvánulásokra gondolunk. Ezek is jelen vannak még életünkben, szerepet játszanak, olykor zavarokat, konfliktusokat is okoznak. Különösen azért, mert hatásuk összefonódik a két társadalmi rendszer világméretű szembenállásának és kölcsönhatásának állandóan érezhető következményeivel. A múlt öröksége sokkal szélesebb fogalom: mindazt magában foglalja, amit a kapitalizmustól egészen a felépült kommunizmusig vezető átmenet során le kell küzdenünk, át kell alakítanunk, gyökeresén újjá kell formálnunk. A termelőerőik színvonala, a munkamegosztás, az emberek szak- képzettsége, műveltsége, a szükségszerűen fennmaradó áru- és pénzviszonyok és az ugyancsak szükségszerű társadalmi egyenlőtlenség, az állami és társadalmi irányítás, az életmód, a szokások — hosszan lehetne még sorolni, milyen területeken kell gyökeres átalakulásokat végbevinni a kommunizmus eléréséig, szüntelenül változtatva az örökölt állapotokon és egyúttal (némelyikre rövidebb, másokra hosszú ideig) építve, támaszkodva rájuk. Hogyan mehetne ez végbe ellentétek, feszültségek nélkül, hiszen magának a folyamatnak a lényege az ellentmondás: a múlt és a jövő ellentmondásai! Ezekhez kapcsolódnak azok az ellentmondások, amelyek már magából az új társadalmi rendből, , a szocializmus viszonyaiból fakadnak. Ezek is többféle tényezőből származnak. így abból, hogy a szocializmus viszonyai között vannak bizonyos részleges eltérések, sőt ellentétek az egyes társadalmi osztályok, rétegek, csoportok, illetve az össztársadalom, a kisebb közösségek és az egyének közvetlen érdekei között. Ellentmondások forrása, hogy a szocializmus által i létrehozott gazdasági és társadalmi viszonyok egyes oldalai, vonásai. formái a fejlődés fo-. lyamán elavulnak, az előrehaladás fékjévé válnak. Vagy egyes területeken gyorsabb az előrehaladás, másutt lassabb, s az ütem különbsége okoz ellentmondást. így került ellentmondásba például a hatvanas évek közepén a gazdaságirányítás akkori rendszere az intenzív fejlődés szükségleteivel. Ilyen ellent-, mondás tapasztalható ma több területen a termelés igényei és a dolgozók szak- képzettségi színvonala között, és így tovább. Nem lehet természetesen minden tapasztalt ellentmondást a fejlődés objektív, szükségszerű következményének tekinteni. Keletkeznek ellentmondások szubjektív okokból: hibákból, tévedésekből, kellően át nem gondolt intézkedésekből, egyes személyek felelőtlenségéből is. Ezek közül egyik sem tekinthető szükségszerűnek (bár az alighanem természetes és törvényszerű, hogy mindig lesznek bizonyos szubjektív fogyatékosságok és tévedések, s soha nem érhetünk el egy teljesen hibamentes állapotot). A társadalom szubjektív erőin — a vezetésen és a tömegeken egyaránt! — múlik, hogy lehetőleg elkerüljük azokat, s számuk minél csekélyebb legyen. A szubjektív erők szerepe azonban nem merül ki ebben. Nagyon fontos. hogy helyesen foglalkozzanak az objektíve, szükségszerűen keletkező és létező ellentmondásokkal. Ezeket idejében fel kell ismerni, le kell belőlük vonni a szükséges következtetéseket a cselekvés módjára vonatkozóan, s ha megérett rá az idő, intézkedni kell megoldásuk érdekében. A szocialista építés számos hazai és külföldi tapasztalata igazolja: éppoly káros lehet a megoldás halogatása, mint a túl korán, túl radikálisan történő fellépés: konfliktust okoz az adott ellentmondás lekicsinylése, bagatellizálása csakúgy, mint a „túldrama- tizálása”, szükségtelen kiélezése. De még több tapasztalat tanúskodik amellett, hogy a szocialista építést irányító kommunista pártok képesek az ellentmondások időben történő felismerésére és helyes Irányú megoldására. Nyugodt lélekkel állíthatjuk, hogy az utóbbi csaknem tizenhét esztendőben ez jellemezte a mi pártunk politikáját, s az 1972 novemberi párthatározat ezt ismételten tanúsította. Azt azonban tudnunk kell: a megoldott ellentmondások helyébe szükségszerűen mások lépnek, s ha azokat feloldottuk, megint csak újak keletkeznek. Ez a fejlődés egyetlen lehetséges útja a mi társadalmunkban is. Az ellentmondások szüntelen keletkezésén és megoldásán keresztül visz az út mind előbbre, mind messzebbre és magasabbra. De sohasem visz el egy olyan állapothoz, amelyben már nem lesznek — megoldandó és megoldható — ellentmondások. GY. L. Félmillió apróvad gazdái Megyei közgyűlést tartottak a vadásztársaságok Szolnok megyében majdnem félmillió apróvad — nyúl. fácán, fogoly, túzok, őz — gazdái a vadásztársaságok. Tegyük hozzá, jó gazdái. A Magyar Vadászok Országos Szövetsége legutóbbi ellenőrzéséről készült, jelentés azt állapította meg: „A Szolnok megyei vadásztársaságok hosszú évek óta a magyar vadgazdálkodás élenjárói”. Ezt az is bizonyíthatja, a múlt évben az országban kilőtt és eladott vadak értékéből Szolnok megye „állta” majdnem az egyhatod részt. A megyében több mint százezer nyulat, kétszázhuszonöt- ezer fácánt, hetvenezer foglyot, tizenkétezer őzet. félezer túzokot tartanak nyilván többek között. Ma már elsősorban a vad-, gazdálkodás, a vadnevelés a feladatuk, és nem a puskázás. Méghozzá nagyüzemi méretekről van szó.'A megyében például, tavaly. 82 ezer fácáncsibét, 6 ezer fogolycsibét neveltek fel és engedtek szabadon. Igen értékes a megye őzállománya is. Tavaly történetesen nyolc aranyérmes, huszonhét ezüst- és huszonhat bronzérmes trófea került ki a megyéből. Az őzbakokat elsősorban külföldi vadászokkal lövetik ki a megye vadásztársaságai. A vadásztársaságok tegnapi megyei közgyűlésén, Szolnokon’ — amelyet Bereczki Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese nyitott meg — arról is szó esett hogy a jövőben nagy fácánvadászó helyeket alakítanak ki Jász- felsőszentgyörgyőn, Jás zárok- szálláson, Jászjákóhalmán, Jászkiséren, Abádszalókon, Űjszászan, Túrkevén, Kún- szentmártonban és Öcsödön. E helyeken 300 hektárnál nagyobb erdőségek vannak, amelyekben sok fácán tanyázik. s az erdő biztonságosabbá teszi a vadászatot is. Erről szólva egyébként örömmel jelentette be dr. Dallos István, a megyei vadász intéző bizottság titkára, hogy a múlt évben mindössze három vadászbaleset — Túrkevén, Mezőtúron és Szolnokon — fordult elő. Kettőt ebből is külföldi állampolgárok idéztek elő. A balesetek csökkentésében nagyon jó szolgálatot tesznek a rendszeres tanfolyamok. A múlt évben hatvanhétén tettek vadgazdálkodási vizsgát a megyében, az idén induló ózselejtezésf tanfolyamra már eddig százki- lemcvenen jelentkeztek. Munkácsi István, megyei főva- dász arról Is szólt, hogyan védekeznek a dúvadak ellen. Több mint negyvenekor mérgezett tojást raktak ki s tízezernél több dűvad pusztult el ezáltal. Elszaporodtak ellenben a vaddisznók, mintegy félszázra akadnak évente belőlük, ezeket tűzzel- vassal irtják a vadászok. A megyei közgyűlésen azt is elhatározták, hogy a jövőben több tagot vesznek fel a vadásztársaságok. Elsősorban a fizikai munkásokat és a fiatalokat várják. ,i- b. £ /
