Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-10 / 134. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. június 1G, Amerika útjain 4. Mélyvízben... Az ismerkedés Virginia államban. Arcolfi kisváros közelében történt egy tágas zöld mezőn, amelyen legalább húsz csíkos mezőgazdasági repülőgép állomásozott. Új ismerősünk, Davis Pa­per éppen akkor ugrott ki az egyik gépből. A gép a mező szélén, az út közvetlen közelében állt. Odamentünk. A kisfiú, háttal a gép szár­nyának támaszkodva, Coca- Colát . iszogatva, válaszolt kérdéseinkre. — Te már tudsz repülni? — Tudok, de még nincs jogosítványom. Ekkor lépett oda hozzánk- Davies apja, William Paper és igazolta fia szavait. Igen, a fiú már tud repülőgépet vehetni, természtesen az ap­ja ellenőrzése mellett. Davies Paper 13 éves. Megvallom őszintén, tetszett nekünk ez a nyíltarcú, vö­röseshajú, kissé zárkózott ifjú pilóta. Megkérdeztük tőle, tudja-e, hogy Neil Armstrong szintén repült kis­fiú korában. — 16 éves korában emel­kedett fel először önállóan a levegőbo. Én is így te­szek majd. Az ifjúság és a tempó További utunkon jóné- hányszor eszünkbe jutott Davies Paper, Kísérő nélkül felemelkedhet a levegőbe. Az amerikaiak úgy vélik, hogy 16 éves korában már alkalmas erre az ember. Az amerikai pilóták, — amatő­rök és hivatásosak — száma körülbelül félmillió. Ötven százalékuk 16 és 24 év kö­zötti. A tanuló repülők kö­zött a serdülőkorúak száma 30 százalék. Nem csupán arról van szó, hogy az óri­ási sebesség hazájában az embert már kora ifjúságá­ban hozzászoktatják ehhez a tempóhoz. A kis Paper arra is példa, hogy az -ame­rikaiak milyen korán dob­ják mélyvízbe a gyerekeket, mondván,-— tanulj úszni! Képletesen szólva, ez már a pelenkában kezdődik. A legtöbb amerikai csecsemőt mesterségesen táplálják. Már zsenge korában rá­szoktatják a gyári készít-1 ményű ételek, vitaminok, porok és különféle levek fogyasztására. A gyermeket növekedése arányában szok­tatják az élet keménységé­be«. A családba és az is­kolába nem nyertünk bepil­lantást, de a televízió, amely Amerikában a gyermekek legfőbb „dadája”, állandóan hajtogatja: Előzd meg! Üss elsőnek! Ne hagyd a maga­dét! Ne szalaszd el az esélyt! Mosolyogj; az erősnek min­dent szabad! S a gyérmékét körülvevő környezet igazol­ja: valóban így kell eljárni. Ebben, a számunkra tel­jesen idegen edzőiskolában mégsem hagyhatunk figyel­men kívül egy rendkívül fontos mozzanatot: „Tanulj meg dolgozni, tanuld meg szeretni a munkát!” Az amerikai gyermekkorától kezdve csak ezt hallja: „Minden munka megtiszte­lő!” És minden munkát ösztönöznek is. Amerika mezőgazdasági vidékein gyakran látni 10—12 éves gyermekeket a traktor kor­mánykerekénél. A farmer apa rábízza fiára a techni­ka minden eszközét. Lát­tunk kis újságárúsokat. Gyerekeket, akik kutyákat sétáltatnak, autót mosnak, utcát sepernek, idegen gye­rekre felügyelnek, vagy ép­penséggel üvegeket mosnak a kávéházban. Ez munka. A családban, függetlenül a vagyoni helyzettől, csak örülnek, ha a fiú vagy lány időt talál magának az isko­la és a pihenés között, hogy keressen. Amerikában van­nak szegények is, például a mezőgazdasági idénymunká­sok, akiknek a gyermekeik segítenek kenyeret keresni. A szülők nem engedik meg, hogy a gyermek elherdálja keresetét, örülnek annak, ha kis tőkéjét hasznos dol­gokba fekteti. Netil Arm­A gazdag emberek és a középosztály gyermekei jár-1 nak egyetemre” strong, a híres űrrepülő, anyja szavai szerint, már 10 éves korában kereső volt. Először a saját fizetéséből fedezte a külön zeneórákat, majd hangszert vásárolt ma­gának, ebből a pénzből vet­te a különböző repülőszak­lapokat és repülőmodelleket is. Pedig a leendő űrhajós szülei mindezeket az eszkö­zöket megvehették volna a számára. Ok azonban úgy gondolták, hogy értékesebb lesz a gyermeknek, ha a saját pénzéből vásárolja mindezeket. i Rászorítják a munkára Még a legtehetősebb, a legnagyobb bőségben élő amerikai is rászorítja fiát vagy lányát, hogy fiatal ko­rában győződjön meg a ke­nyérkereset nehézségeiről. Égy pennsylvaniai kisvá­rosban nagyon bályos kis­lány töltötte meg benzin­nel kocsinkat. Beszélgetni/ kezdtünk. Kiderült, hogy egy magasrangú banktiszt­viselő gyermeke. A papa ráadásul még öt motel tu­lajdonosa. A kislány napon­ta négy órát dolgozik, hogy ebből a fizetéséből részben fedezze egyetemi tanulmá­nyait. Fösvény lenne a kis­lány apja? Nem. Az évi 3000 dollár taníttatási költ­séget az apja adja lányának, hadd keresse meg a másik felét ő maga! Az amerikai főiskolákon nagyon kevés munkás, vagy farmergyerek tanul. Általában a gazdag emberek és a középosztály gyermekei járnak egyetem­re. És a szülők majdnem minden esetben el tudják érni, hogy gyermekük hoz­zájáruljon taníttatási költ­ségeihez, ami pedig igen magas. A washingtoni Ge- orgetowni Egyetemen pél­dául évi 2500 dollár. Ehhez jön még a diákszálló költ­sége, a tankönyvek ára, valamint a különböző labo­ratóriumok és felszerelések használati dija. Vagy itt van például a nyaralás, az utazás. — Az bizony nem rossz — mondja az apa ilyenkor — no és a pénz?. — Gondol­tál erre? — Egy hónapot szeretnék kocsimosóként dolgozni, azt mondják, ott most szükség van emberre. — Miért oda? Gyere az én irodámba! Én sem fize­tek kevesebbet. — Rendben. Ez a párbeszszéd termé­szetesen képzelt, de jellem­ző. A legtöbb amerikai diák azzal tölti a nyári vakációt, hogy panziókban, strando­kon, kávéházakban, nemzeti parkokban vállal munkát. Egyik kollégánkat néhány évvel ezelőtt egy országúti motelben Észak-Dakota ál­lam kormányzójának a lá­nya szolgálta ki. Senki sem csodálkozik azon, ha hasont ló szerepkörben látja egy képviselő, vagy egy szenátor lányát. Igen, Amerikában így ta­nítanak úszni. Másként nem lehet. Az Amerikának ne­vezett tengerben meredek hullámok vannak. S ehhez még hozzájön az is, hogy a melletted úszó úgy kupán találhat, hogy beleszédülsz. (Folytatjuk) X. Peszkov B. Szterlnyikov Könyvjelző A hazudós A nagysikerű Rozsdatemető egy-egy újabb kiadását nem számítva régen találkoztunk új Fejes Endre kötettel. Leg utóbb a Jó estét nyár. jó estét szerelem című kisregény jelent meg. aztán egy színmű, a Cserepes Margit házassá­ga. majd sokáig semmi. I A Magvető Könyvkiadónál most megjelent gyűjtemé­nyes kötet hosszú címet ka­pott: „A hazudós (és más történetek az ezerszer áldott nyolcadik kerületből). Kis túlzással azt mondhatnánk, hosszabb a cím, mint az egész kötet... Tulajdonképpen csupa is­merős írás található a kö­tetben. Irodalmi folyóiratok­ban, Fejes korábbi elbeszé­lésgyűjteményeiben már va­lamennyivel' találkoztunk. Mégis, most újraolvasva, együttolvasva valahogy meg­változott a korábbi benyo­más. Talán a rendkívül igé­nyes válogatás teszi, talán az írások szerencsésen egészítik ki egymást, tény, hogy az utóbbi évek egyik legjobb, legszínvonalasabb elbeszélés­gyűjteményét kapja ajándék­ba az olvasó. Vigyori és Mocorgó, a két kisregény a kötet két vezető anyaga. Ezt egészíti ki a ti­zenöt novella, köztük olya­nok. mint a Vonó Ignác, A hazudós, a Kéktiszta szere­lem és még sorolhatnánk to­vább ... Kíváncsian várjuk Fejes Endre új írásait. —sz —ő VÉGZŐSÖK NYILATKOZTAK iskolájukról, önmagukról Jászberényben, az 1969 óta működő erősáramú szakkö­zépiskolában az idén hatvan­négy fiatal veszi át szakkö­zépiskolai bizonyítványát, V a- jon merre visz az útjuk, mi­lyen elképzelésekkel és esé­lyekkel kezdik életük, új sza­kaszát a végzősök? Rácz Istvántól, az iskola igazgatójától tudtuk meg, hogy a végzettek közül har­mincötén egyetemen, vagy főiskolán akarnak továbbta­nulni. A többiek vállalatok­nál, üzemekben vállalnak munkát. — Elhelyezésük nem. jelent gondot — mondta Rácz Ist­ván. — Negyvennyolc vég­zőst várnak a Ganz Műszer­ipari Müveknél, a Finom- mechanikai Vállalatnál, a Hajdúsági Iparműveknél. Jászberényben a Hűtőgép­gyár minőségi ellenőrző fő­osztályára tizenkét, a villa­mos- és automata laborba, a kísérleti üzembe és a villa­mos tmk-hoz két-két vég­zőst kérnek. Várják szakkö­zépiskolásainkat az Apritó- gépgyárban, a műszeripari szövetkezetben és a rádióál­lomáson is. Mit mondanak iskolájukról és önmagukról az idén érett­ségiző szakközépiskolások? Bárkányi István a buda­pesti Műszaki Egyetemre je­lentkezett. villamosmérnök akar lenni. Tavaly az or­szágos műszaki tanulmányi versenyen az erősáramú szek­cióban első helyezést ért el. A szakközépiskolában eltöl­tött éveiről a következőket mondta: — Nagy erénye iskolánk­nak, hogy az első évektől kezdve konkrét pályára ké­szíti fel a diákokat. A tan­anyag tartalmazza mindazo­kat az általános ismereteket, amelyeket az elektromosság­gal foglalkozó szakemberek­nek tudniok kell. Békési András a helyi mű­szeripari szövetkezetben vál la! majd munkát. — Relészerelő leszek. Eh­hez a szakmához itt az isko­lában kaptam kedvet. Re­mélem, hogy amikor két év múlva technikusi minősítő vizsgára jelentkezem, az is­kolában elsajátított ismeret, az üzemi gyakorlattal kiegé­szítve megfelelő alap lesz, hogy jó technikus váljék be­lőlem. A Kandó Kálmán Műszaki Főiskolára jelentkezett Ben- ke József. — Amikor felvettek az erősáramú szakközépiskolába, csak^annyit tudtam, hogy sze­retem az elektromosságot. Az iskolában eltöltött esztendők erősítették meg bennem a szándékot, hogy műszaki fő­iskolán tanulok tovább. — illés -5 ff Ősztől nem ingáznak Az új iskolai tanévtől több mint 700 általános iskolai tanuló városön belüli „ingá­zását” szüntetik meg Nyír­egyházán. Az Intézkedést az tette szükségessé, hogy a ro­hamosan fejlődő megyeszék­helyen az utóbbi években új lakónegyedek épülnek, vál­tozik a területi elhelyezkedés. Az iskolai körzetek határai viszont mostanáig változatla­nok voltak. így több száz ta­nuló a lakóhelyétől távolab­bi iskolákba járt. A felmérések alapján az új iskolai körzeteket úgy ala­kították ki. hogy a tanulók a lakóhelyükhöz legközelebbi iskolába járhassanak, s az iskolák tanulóinak létszáma arányosabb legyen. Az új beosztás szerint lehetőség nyílik arra. hogy ősztől ki­sebb létszámú osztályokban, kedvezőbb körülmények kö­zött tanulhatnak az általános iskolások. &m ­---r-N . NYELVMŐmES) A lapos guta, avagy a korszerűtlen nyelvi ismeretterjesztés A Pozsonyban megjelenő képes hetilap, a Hét hasáb­jain olvastuk a következő so­rokat: „Egyik olvasónk arra kíváncsi, honnan ered a gu­taütés szavunk.” A szerkesz­tőség a választ így fogalmaz­ta meg: „II. Béla királyunk­nak volt egy Guta , nevű pásztora. Nyáját gyakran tár madta meg farkascsorda, á Guta úgy odasózott a farka­soknak, hogy azok ott a hely­színen felmondták a szolgá­latot. Erről az erős Guta le­gényről nevezték el a guta­ütés betegséget.” Két okból is megdöbbent bennünket ez a válasz. Először azért, mert a guta és a gutaütés szavak eredeztetése tudománytalan. Másodszor azért, mert na­gyon korszerűtlen az ilyen nyelvi ismeretterjesztés. A nép egy-egy szót, szólást a maga módján szokott ere­deztetni és értelmezni. Eze­ket hívjuk népetimológiák­nak. Mind a nyelvtudományt, mind a néprajzi kutatást ér­deklik azok a népi magyará­zatok, amelyeket a nép fan­táziája és leleményessége al­kotott meg egy-egy szó, szó­láshasonlat, közmondás ere­detéről. Szólásgyűjteménye- ink szerkesztői közlik is az ilyen magyarázatokat, etimo­lógiákat. Éppen a címünkben is szereplő lapos guta jelzős szerkezettel kapcsolatban Erdélyi János közmondás­gyűjteményében olvashatjuk a következőket: „Van emlé­kezet Guta Jakab hires ha­ramiáról, aki meglapulva, parittyájával 1 ütötte le az utasokat, honnan jőne a gu­taütés betegségre is a lapos jelző.” A két népetimológiás ma­gyarázatnak semmi köze nincs a guta és a gutaütés szavalt eredetéhez. Az agy- szélhüdés, a bénulás, a szél­ütés, az inaszakadtság, a hir­telen halál, az agyvérzés, az agyérelzáródás jelentésválto­zatokat megnevező guta, gu­taütés szóalakok eredetére vonatkozólag a tudomány azt tanítja, hogy a guta szó a la­tin nyelvből hozzánk került jövevény. A latin guta szó csepp, valaminek egy darab- Icája, egy cseppje jelentésvál­tozatokkal jóformán minden európai nyelvbe bekerült. Mint nemzetközi szó megne­vezi a szélütést is abból a régi tudománytalan nézetből kifolyólag, hogy az szélhű- dést, a szélütést az agyról leváló cseppek okozzák. A guta szó használatát te­kintve a bizalmas stílus sza­va. kifejezése. Az indulatos beszédben, a bosszankodás- ban szitokszóként, zúgolódó kifejezésként szoktuk hasz­nálni a következő változatok­ban: Eredj a gutába! A guta üsse meg! Simítsa meg a la­pos guta stb. Ismeretesek még ezek a formák is: Meg-i üti a guta, megütötte a la­pos guta, kerülgeti a lapos guta. Újabban az erszényünk­kel, bugyellárisunkkal kap­csolatban emlegetjük a la­pos guta nyelvi formát. A régi magyar nyelvben gyógyszerek neveként is gyakran vállalt a guta szó szerepet. Elsősorban ezekben az összetételekben: gutapor, gutavíz, gutabalzsam stb. Ezt ajánlgatták apáinknak a gutaütés ellen. Maga a szó­alak személynévként, helyek megnevezéseként is haszná­latos. Nógr4d és Komárom megyékben vannak Guta el­nevezésű helyek, községek. Régebben gyakori volt mint családnév is. Ma már nagyon ritka, mert a családok Igye­keztek ettől a névtől meg­szabadulni. Dr. Bakos József Az OKISZ ajánlása a szövetkezetekhez Az üzem- és munkaszerve­zés fejlesztését szolgáló új­fajta érdekeltségi rendszer megteremtésére ajánlással fordult a közelmúltban a szövetkezetekhez az OKISZ elnöksége. Ebben rámutatott arra. hogy a szövetkezetek belső rendjének, szervezett­ségének korszerűsítése — számba véve az erőforrások korlátozottságát — különös fontosságú feladat. Éppen ezért az elnökség szükséges­nek tartja, hogy a szövetke­zetek a kitüntetések, jutal­mazások odaítélésénél előny­ben részesítsék azokat a dol­gozókat. akik a legtöbbet tet­ték az üzem-, illetve munka- szervezés fejlesztéséért. A szervezés színvonalának javí­tását az elnökség maga is tá­mogatni kívánja, egyebek között azzal, hogy a „kiváló szövetkezet” címre való fel- terjesztéskor a jövőben ki­emelten kezeli azokat a kö­zösségeket, amelyek e téren számottevő eredményeket tudtak elérni. Ifjúsági kirándulóbásis Kiskörénél A belföldi turizmus fejlesztési programja A szabadidő növekedése szükségessé tette a belföldi turizmusnak az eddigieknél szervezettebb, programsze- rűbb fejlesztését. A program fontos célja a kevésbé szál- lásigénves kiránduló- és pi­henőhelyek kialakítása. Az utóbbi két évben több mint ezer személyt befogadó üdü­lőházakat adtak ót az ország­ban. egyebek között Szege­den. Salgótarjánban és Deb­recenben. A tervek szerint 1975 végéig tdvábbi 2500— 3000 olcsó szálláshely épül. A belföldi turizmus fej­lesztési programjában a leg­gyorsabb ütemben épül a Velencei-tavi ifjúsági kirán­dulócentrum, ahol ifjúsági építőtábor is létesült. A 16 holdnyi üdülőparadicsom egy részét jövőre már birtokba vehetik a fiatalok. A helyi tanácsok saját erőből eddig effvehek között. Gsonfirádon. Zalaegerszeg közelében és a Mezőkövesd melletti Zsóri- fürdőn létesítettek üdülőpar­kot. Még az idén megkezdik a Baranya megyei Orfű kö­zelében is az üdülőparknak kiszemelt terület csatornázá­sát. s egy vízmű építését; jö­vőre már kulturált körülmé­nyek között tölthetik itt sza­badidejüket Pécs és Komló bányászai, a megye gyárai­nak dolgozói. Borsod megyé­ben is lesz hasonló üdülő- központ, amelynek rendezési tervei, beruházási program­jai készülnek. Üdülésre. jó lehetőséget nyúlt a kiskörei vízlépcsőnél tóvá terebélyesedő Tisza. A Belkereskedelmi Minisztéri­um és a KISZ KB nemrégi­ben elvi megállapodást kö­tött arra, hogy a vízlépcső­nél az V. ötéves tervben if­júsági kirándulóbázist alakí­tanak ki;

Next

/
Oldalképek
Tartalom