Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-01 / 126. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. június 1. Európa éve Haditechnika -1973 A tudományos technikai forradalom hatására a had­ügyben kibontakozó forra­dalom, a haditechnikában végbemenő fejlődés megvál­toztatta a háború megvívá­sának módját. Ez pedig egyre újabb, mind nagyobb hatású fegyvereket és ha­ditechnikai eszközöket kö­vetel. A támadás és a vé­delem új fegyvereit, a hadi- technika más eszközeit egyetlen kötetben lehetet­len bemutatni. Ezért a Zrí­nyi Katonai Kiadó évről évre — immár negyedik al­kalommal — megjelentetett egy-egy tanulmánygyűjte­ményt, amelyben a szerzői kollektíva az elmúlt év leg­fontosabb haditechnikai ese­ményeiről, fejlesztési ten­denciáiról igyekszik átfogó képet adni. A könyv mind a hat fe­jezete érdekes, új elképze­lésekkel és eszközökkel is­merteti meg az olvasót. Fon­tosnak tűnik a bevezető ta­nulmány, amely a jövőku­tatással és a haditechnika fejlődésével foglalkozik. A szerző abból indul ki, hogy a katonai jövőkutatásnak a fegyverzet és a haditechni­kai felszerelés távlati fej­lesztésében egyre fokozódó szerepe, jelentősége van. De a katonai repülés és a rá­diótechnika problémái, a lé­gitámogatás módja, a katonai műszaki eszközök fejlődése mind olyan kérdések, ame­lyek joggal tartanak igényt érdeklődésre. Az űrhajózás problémaköre is izgalmas, mert a szerző arra irányítja az olvasó figyelmét, hogy hova is tart tulajdonképpen a másfél évtizedes firhajó- eás. Ügy tűnik, hogy az ctóbbi években az az el­képzelés erősödik, miszerint az űrhajózásban egyre in­kább az űrállomások veszik át a vezetőszerepet. Záró- gondolatként pedig az űrha- ditechnika távlataira vet egy pillantást. Az érdekes, gazdagon il­lusztrált __ száztizennyolc á brával és fényképpel — könyv a civil olvasók, az MHSZ-klubtagok és a fiata­lok érdeklődését is felkelt­heti. T. Gy. 7973 — a washingtoni politikai naptár szerint — Európa éve. Európa, ameri­kai szóhasználattal természe­tesen Nyugat-Európát jelent. Számos jel mutatja, hogy az Atlanti-óceán túlsó partján a politikai stratégák a Nyu- gat-Európa és Amerika kö­zötti újfajta viszonyon töpren­genek. Henry Kissinger, Ni­xon mindenható nemzetbiz­tonsági főtanácsadója — aki ritkán mond nemzetközi po­litikai ügyekben fölöslege­set — legutóbb új Atlanti Charta kidolgozásának szük­ségességét emlegette. Az At­lanti-óceán partján lévő or­szágok között új partneri vi­szonyra van szükség — mondta Kissinger. És ezzel együtt egy földrajzilag ab­szurdumnak, politikailag azonban természetesnek tű­nő dolgot mondott: Japán is ezek közé az atlanti országok közé tartozik. Az, hogy az amerikai po­litikában 1973 Európa esz­tendeje. nem elhatározás, ha­nem szükségszerűség kérdé­se. Egyrészt a vietnami há­ború befejezésével ismét e kulcsfontosságú kontinens felé fordulhatott a nemzet­közi figyelem, másrészt a változó világban igencsak szükségessé vált Washington és Nyugat-Európa viszonyát újra átgondolni. A második világhábo­rú utáni időszakban a tőkés Európa nem lehetett vetély- társa a háborúból megerő­södve kikerült, ereje teljé­ben lévő Amerikának. A pénzügyi rendszer, a nyugati katonai szövetségi rendszer az Egyesült Államok vezető szerepén alapult. Nyugat tő­kés körei pedig a hideghá­ború időszakában egyenesen megkövetelték az amerikai részvételt a kommunizmus megállítása, majd felgöngyö­lítése jelszavával jelentkező imperialista stratégia megva­lósításában. Az 1970-es évek világa azonban már más. A há­rom legalapvetőbb változás: a Szovjetunió és a szocialis­ta országok megerősödése következtében, a hideghábo­rú fokozatos megszűnése, a tárgyalásos korszak bekö­szöntése. Igen fontos azon­ban a nyugat-európai egy­ség szorosabbá válásának, Japán előretörésének ten­denciája is, amely időben pontosan egybeesett az Egye­sült Államok gazdasági, po­litikai erejének gyöngülésé­vel. Kezdjilt talán az utób­bival. A vietnami háború — az idő múlásával ez egyre in­kább látszik — döntő befo­lyással volt Amerikának a világban elfoglalt szerepére. A délkelet-ázsiai véres ka­land még kiteljesedésének időszakában megosztotta a nyugati szövetségeseket. Olyan országok kormányai, akik korábban minden kül­politikai lépésében hűségesen követték Washingtont — most nyíltan felléptek a há­ború ellen. A háború és an­nak kudarca mélyre sül­lyesztette az USÄ tekinté­lyét. Olyan országok, ame­lyek a harmadik világban eddig amerikai támogatásra — helyesebben az Ameriká­hoz fűződő egyoldalú kap­csolatra — alapozták gazda­ságpolitikájukat, elkezdtek másfelé is orientálódni. Meg­rendült a tőkés világ gazda­sági építménye. A dollár­válság gyakorlatilag nem más, mint összefoglaló neve annak a folyamatnak, amely libikókaszerűen — az Egye­sült Államok gazdasági ha­talmának süllyedésével egy- időben — az európai tőkés államokat és Japánt emelte magasba. Anelia belépésével mindenképpen nagyobb gaz­dasági hatalommá vált az európai közösség. Olyan erő­vé, amely nem hajlandó ér­dekei fölébe helyezni az amerikai kívánalmakat. Az Egyesült Államok pedig nincs abban a helyzetben, hogy keményen lépjen fel Nyugat-Európával szemben. Hiszen például egy kereske­delmi háború a Közös Piac­cal szemben többet ártana Amerikának, mint Nyugat- Európának. Az USA keres­kedelmi mérlegében ugyan­is az Európai Gazdasági Kö­zösséggel szemben 1,7 mil­liárd dolláros felesleg mu­tatkozik. így alakult ki az­tán az a helyzet, hogy Wa­shington, amely annyi éven át az egyesült Nyugat-Euró­pa — e szocializmus elleni védőfal — összetákolásán fá­radozott, most örömmel fi­gyeli e falban mutatkozó re­pedéseket, és megpróbálja minél jobban kijátszani eze- lásának amerikai igényével folytatódott A szakadék az Atlanti-óceán két partja kö­zött nem lett keskenyebb. A nemzetközi erőviszonyok ro­hamos módosulásának idő­szakában ebben nincs is sem­mi különös. Kereszty András két az országokat egymás el­len. A leglényegesebb új té­nyező a nemzetközi enyhü­lés. A tárgyalások megindu­lása és elsősorban Európá­ban a tartós béke lehetősége egycsapásra feleslegessé tett régi módszereket. Miközben egyre szaporodtak és mé­lyültek a két- és többoldalú tárgyalások, s teret nyertek a kontinensen a békés egy­más mellett élés elvei, a nemzetközi kapcsolatoknak ez a módosulása nem hagyta érintetlenül Nyugat-Európa és Amerika viszonyát sem. Alapvető érdekkülönbségek mutatkoznak. Az t gyet Ült Álla­mok közel három évtizedes szerepvállalása a nyugat­európai stratégiában, az USA domináns szerepe a NATO- ban azt eredményezte, hogy a nyugat-európai országok tudomásul vették azt a ké­nyelmes állapotot, hogy ka­tonai kiadásaik egy részét a tengerentúli adófizetők fe­dezik, s hogy az atomemyő Nyugat-Európa fölött mente­síti őket a katonai terhek jelentős részétől. Ilyen kö­rülmények között az az ame­rikai elképzelés, miszerint a jenki katonák visszatérnének az Atlanti-óceán túlsó part­jára, nem váltott ki lelkese­dést a nyugat-európai poli­tikusokból. Miközben Wa­shington a katonai jelenlét csökkentésében érdekelt, Nyugat-Európában a kor­mányok e csökkentést minél távolabbi időre szeretnék tolni. A gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlődése a szo­cialista országokkal pedig versenytárssá tette az at­lanti országokat. A Szovjet­unió és a többi szocialista ország rendkívül nagy lehe­tőséget jelent a nyugati tő­kés körök számára. A gaz­dasági kapcsolatokat roha­mosan lehet bővíteni — e fejlődésnek azonban keretei vannak. E kapcsolatokat ke­retbe foglalja a szocialista országok tervgazdálkodása, a kiegyensúlyozott gazdasági fejlesztés igénye, valamint az a tény, hogy a szocialista or­szágok között sokoldalú és gyümölcsöző kapcsolatok ala­kultak ki, amelyek természe­tesen a Nyugattal való ke­reskedelem során nem szen­vedhetnek csorbát. A szocia­lista országokkal való gaz­dasági kapcsolatok vonzó, ugyanakkor mégis hosszú tá­von korlátozott volta előre­láthatóan ki fogja élezni a tőkésországóknak e piacokért folyó versenyét. Könyvnyomta* ás Magyarországon 500 év­vel ezelőtt készült először nyomdai úton könyv, a „tíu- dai króniká”-t Hess And­rás 1473-ban adta az ol­vasók kezébe. Kultúránk eme jelentős évfordulójáról a Magyar Posta június 5-én két értékből álló sorozatban emlékezik meg. Az 1 forint névértékű bélyeg Comenius, a nagy cseh pedagógus Sá­rospatakon írott „Orbis sensualium pictus” (A lát­ható világ képekben) című könyvéből a betűszedés első magyarországi képét, amely eredetileg Pesti Gábor evan­gélium fordításában 1536- ban látott napvilágot. A hazai nyomdászat hőskorát megörökítő alkotásokat Haiman György és Kass János alkalmazta bélyegre. A rajzokat fekete nyomás­sal, aranyszínű kerettel ké­szíti el a budapesti Állami Nyomda. Az első nyomdá­kat ábrázoló grafikák ké­pes levelezőlapokon is for­galomba kerülnek. így a gyűjtők a Szövetség útján Zj 500 ÉVES A MAGYAR S KÖNYVNYOMTATÁS ^ 500 ÉVEN A MAGYAR KÖNYVNYOMTATÁS hazai ábrázolását mutatja be. A 3 forintos elénk tárja ß könyvnyomtató sajtó első carte-maximumokhoz jut­hatnak; gyönyörködve az azonos témájú képeslevele­zőlap, bélyegző és bélyeg együttes szépségében. Furcsa gyűjtés A francia gyarmati bélye­gek között ritkaságnak szá­mít szomáli 1914-ben ki­adott 50 frankos bélyege. Ez a magas címlet szinte véletlenül került a kataló­gusokba, mert a posta bér- mentesítésre sohasem fo­gadta el, hanem pénzbünte­tések levonását nyugtázta. A szenvedélyes filatelisták egyike különleges módszert talált ki a bélyeg meg­szerzésére. Felbérelt egy bennszülöttet, hogy olyan vétséget kövessen el, ame­lyért 50 frank összegű bír­ságra számíthat. A vétséget elkövették, az ítélet megszü­letett, a bűnösnek fizetnie kellett, vagy öt nap börtön várta. A tettes a zárkát vá­lasztotta, a büntetés kitölté­sékor így is megkapta az iga­zolást a kívánt bélyeggel, amit a megbízónak néhány frankért eladott. A visszata­szító ötlet nyeresége a gyűj­tőt arra ösztönözte, hogy hasonló módon számos pél­dányt szerezzen be, és tel­jes névértékben az európai érdeklődőknek eladja. A vásárlóknak természetesen fogalmuk sem volt arról, hogy a különlegességhez más ember bebörtönözteté- se útján jutottak. A vét­ségek számának növekedé­sére felfigyeltek a hatóságok és a visszaélések megszün­tetésére a bélyeget csak készpénzben kifizetett bírság ellenében szolgáltatták ki. Európa éve tehát az ellentétek jegyében kez­dődött és egyelőre az új kapcsolatok Chartába fogia­Japán atomerőműveknek szovjet uránium A hét végén japán kül­döttség utazik a Szovjet­unióba, hogy tárgyalásokat folytasson szovjet dúsított uránium japán importjának lehetőségeiről. Eddig Japán csaknem száz százalékban az Egyesült Államokból sze­rezte be az atomerőművei­nek üzemeltetéséhez szüksé­ges dúsított urániumot. Ja­pán gazdasági körökben azonban az utóbbi időben az a vélemény került elő­térbe, hogy japán akkor jár el helyesen, ha nem kizáró­lag az Egyesült Államokra támaszkodik fokozódó urá­niumszükségletének kielé­gítésében. Ezt a véleményt támasztják alá azok a ja­pán becslések, amelyek sze­rint a nyolcvanas években, amikor általánossá válik az atomerőművek alkalmazása, világszerte dúsított uránium­hiánnyal kell számolni. Érthető tehát, hogy Japán új nyersanyagforrások után néz békés célokat szolgáló atom­erőműveinek dúsított urá­niummal való ellátása érde­kében — mutatnak rá ja­pán politikai és gazdasági körökben. Különös örökség Egy gazdag chicagói hölgy végrendeletileg egy krokodiltetemet hagyott a vejére, de pénzt egy árva centet sem. A várakozás­ban megsértődött vő egy ideig tűrte lakásában az élettelen, de mégis csak visszatetsző látványt. Egyszer azután nem bír­ta tovább: felidézve min­den sérelmet, melyet meg­boldogult anyósától szenve­dett, a krokodilt a 24. eme­letről kidobta az utcára. Az aszfalthoz ütődve a kroko­dil szétrepedt, és bendőjé- ből valósággal hullottak az aranypénzek. Mire a sze­rencsétlen tulajdonos leért az utcára, a járókelők fel­kapkodták az aranyakat. Csupán a szétrepedt kroko­dilbőr maradt a járdán, és mellette — bronz keretben — az anyós arcképe. Kopaszak kongresszusa Franciaországban megren­dezték a kopaszok kong­resszusát. amelyre Francia- országból, Svájcból és Olaszországból érkeztek vendégek. Heves viták és gondos mérések után a francia C. Galleaux nyerte el a „kopaszok királya" megtisztelő címet. Kopasz fejrészének felülete 384 négyzetcentiméter. Galleaux egyúttal elnyerte a „Fran­ciaország legszebb kopasz feje” címet is. Madárfészek ma Az utóbbi évek megfigye­lései szerint a technikai forradalom a bioszféra ha­gyományos életritmusába, szokásaiba is beleszólhat. Ennek egyik bizonysága a képen látható madárfészek, A madárfészkek alkatré­szeiként egyre gyakrabban fedeznek fel fémhulladéko­kat, vékony drótszálakat is. Ez az „újítás” néha kelle­metlenségeket is okozhat, elektromos zárlatokat, ha amit az állat nemcsak a „hagyományos” nyersanyag­ból, gallyakból állított ösz- sze, hanem a szemétből „kibányászott” lyukszalago­kat is felhasználta a fé­szeképítéshez. Ekként ke­rült egymással kapcsolatba az adatfeldolgozás és a fé­szeképítés tudománya. a madár távvezetéki oszlop­ra építi a fészkét, ami elég gyakori. Mindenesetre a távvezeték, távközlési rend­szerek hibaelhárítóinak a jövőben gondolkodniuk kell a fészeképítés közben elhul­latott vékony huzalok okoz­ta zavar-lehetőségekre is. Segít a hanglemez A bűnözési hullám növe­kedését használja ki üzle­tileg az a New York-i cég, amely a lakások kifosztá­sának „megakadályozására” különleges sztereofon hang­lemezt hozott forgalomba. A lemezen „erőteljes férfi­hang” hallható. Abban az esetben, ha egy ismeretlen személy követelné, -hogy nyissanak neki ajtót, elég feltenni a lemezt... és a betörő megszeppenten to­vábbáll. Különös Scarborough angol város­ban nemzetközi ,',kiáltás­versenyt” rendeztek. A fér­fiak kategóriájában Ken- neth Leader 62 éves halász lett az első. Rekordja: 111 decibeles kiáltás, amely kö­rülbelül egy induló motor- kerékpár berregésének felel Időjelző Az amerikai férfiak nin­csenek többé ráutalva a rá­dió és televízió időjárás­prognózisaira: az Egyesült Államokban állítólag olyan A harangozás rekord meg. A nők kategóriájában az egyik helyi szállodatu­lajdonos neje, Margaret Featherstone lett a győztes. Kiáltását 106.6 decibelre értékelték. Ez a hangerős­ség megfelel egy teherautó okozta zajnak. gombok mandzsettagombokat hoz­tak forgalomba, amelyek színüket változtatják asze­rint, hogy eső vagy szép idő várható. magasiskolája Európában egyetlen he­lyen — a belgiumi Melec- hen városában — lehet rendszeres oktatás keretében harangozni tanulni. Itt mű­ködik a Királyi Harangjá­ték Iskola. Az iskola nem­rég nemzetközi pályázatot hirdetett harangra írt mű­vekre, idén pedig ritka ze­nei érdekességre került sor az iskola fala között: ha­rangjáték-koncertet rendez­tek. Madárhang magnetofonszalagról A svéd rádió hangszalag­ra rögzíti Európa több száz különböző madárfajtájának hangját. A világ első ma­dárhang lemeze a madár­füttyök, csicsergések, trillák és búgások teljes gyűjtemé­nyét tartalmazza. A svéd rádió kiküldött munkatár­sainak természetesen ke- resztül-kasul kellett utazni­uk e célból csaknem egész * Európát. __

Next

/
Oldalképek
Tartalom