Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-01 / 126. szám
1973. június 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Vasárnap avatták és változatlanul nagy népszerűségnek örvend a szolnoki Mátyás király úti óvodások KRESZ-parkja , Levélszekrényes kézbesítés Mától Törökszentmiklós külterületén is A posta újabb külterülethez jut el a rendszeres napi kézbesítéssel. Török- Bzentmiklós város külterülete — a megyénkben már bevezetett kisújszállási és mezőtúri kézbesítés példájára — szintén bekapcsolódik a levélszekrényes kézbesítési rendszerbe. Közel 750 családhoz jut el így naponta rendszeresen a sajtó, emellett az egyéb postai küldemények, levelek, csomagok és pénzküldemények is. Igen jelentős erőfeszítést Igényelt a posta részéről az újabb külterület bekapcsolása az újrendszerű kézbesítésbe. Az itt élő családok nagy része eddig nem jutott naponta postai küldeményekhez, - így lapokhoz sem és e területen a napilapok előfizetése is igen szórványos volt csak. Az eddigi külterületi kézbesítés ugyanis heti két-három esetben tudta csak megoldani a postai küldemények és vele együtt a lapok kiszállítását. Ennek alapján nem volt lehetőség arra, hogy az itt élők naponta tájékozódjanak a világ és hazánk eseményeiről, szűkebb hazánk, megyénk gondjairól és eredményeiről. Nagy vívmánynak tartjuk magunk is, hogy a külterület napi kézbesítési megoldásával újabb családok százai lesznek részesei a kulturáltabb és korszerűbb postai kézbesítésnek, még akkor is, ha ez bizonyos nehézséggel jár. Az országosan is folyamatba tett levélszekrényes kézbesítési rendszer meghonosítása most már kétségtelen azzal az előnnyel jár, hogy a lakosság naponta kapcsolatot tarthat a postával és hozzájuthat mindennemű postai küldeményhez, legyen az levél csomag, távirat, pénz, vagy éppen sajtótermék. Feltétlen megéri tehát, hogy az itt lakók egy kis áldozatvállalással segítsék e kézbesítési mód bevezetését és 1 féázl Vállaljanak az új rendszer erősítéséből, hiszen most már naponta rendszeresen, egy adott időpontban fognak hozzájutni a postai küldeményekhez. Örömmel köszöntjük magunk is a Törökszentmiklós külterületén bevezetésre kerülő új kézbesítési rendszert, és kívánjuk, hogy az érdekeltek mielőbb élvezzék előnyeit Az új kézbesítési forma bevezetéséhez sok sikert kívánunk a postának. V. J. Lakás pedagógusoknak A pedagógusok lakásépítésének eredményeit elmúlt évi tapasztalatait összegezték tegnap a Pedagógusok Szakszervezeti elnökségének ülésén. A tanácskozás megállapította: jő eredménnyel zárult a nevelők kedvezményes lakásépítési akciója 1972-ben is. A megyei művelődésügyi osztályok ebben az időszakban 1236 kölcsönigényt terjesztettek fel a Művelődésügyi Minisztériumhoz. A korábbi évhez képest a községekből benyújtott igények száma némileg csökkent a városiaké pedig növekedett Az Országos Takarékpénztár 1100 kölcsönkeretet biztosított. Örvendetes, hogy az építkezők 26 százaléka pedagógus házaspár és szembetűnő, hogy növekszik az építkező óvónők száma is. Továbbra is sok segítséget jelent a pedagógusok számára a szolgálati lakás- vásárlás és építés. A megyék részére költségvetésből biztosított lakásvásárlási összegek ebben a tervidőszakban nem változnak. — Halló, a kar- társnőt kérném... — Az Icát? Ügy kérdezi, mintha cicát mondana. Olyan bizalmasan meghitt dorombolással. Szinte látom magam előtt a vonal túlsó végén a hang tulajdonosát, aki miközben beszél, a körmét manikűrözi, a kagylót pedig a válla és a füle közé szorítja ősi rutinnal. Megszokott hivatali póz ez. Mint az is, hogy manapság oly divatos mnidenkit a keresztnevén szólítani, vagy becenévvel illetni. Még a vadidegeneket is. Pedig sokszor milyen hamisan és erőlte- tetten hangzik ez a mesterkélt közvetlenség. Az X kartársnőt keresem... — Az Icát! Most már nem kérdezi, hanem állítja. Szigorúan és rendreutasító- an. Az van a hangjában: miért nem mindjárt ezzel kezdtem, •minek fontoskodom? Rettenetes nagyképű alak lehetek, ha az Icát egyszerűen le X kartársnö- zöm. Pedig az X kartársnő min— Akkor talán nekem is elmondhatja ... Elmondom. Hosszan, tagoltan, tőlem telhetőén viszonylag értelmesen. ő pedig türelmesen hallBizalmaskodunk denkinek Ica. Az öreg rokkant portásnak a Poldi bácsinak éppen úgy, mint a vezérnek. Aki pedig igazán mondhatná az Icának, hogy X kartársnő, de nem mondja. És akkor jövök én és okoskodom. Mintha valami felettes szerv lennék. Kényszeredetten bököm ki hát: — Igen őt! — Milyen ügyben? — érdeklődik a hang tulaj- • donosa, aki már valószínűleg a körmét fújja, hogy hamarább száradjon rajta a lakk. — Hivatalos ügyben... gatja. Nem szól közbe. Pedig mindig várom kérdezzen valamit a dologgal kapcsolatban, hogy apró kis töredék szavakkal, érdeklődés morzsákkal, melyekkel jelzi, hogy köze van az ügyhöz, hogy érdekli egyáltalában, amit mondok. De semmi. A végén csak sajnálkozva közli: — Sajnos én nem tehetek semmit! — És az X kar- társnő? — Az Ica szabira ment... — És a helyettese? — A Béla? Nem tudom ki az a Béla, de már neki is örülnék, ha volna. — Igen, ő... — Értekezleten van. Nem is szabadul onnan délutánig, ha csak meg nem lóg. Bélának pedig különös tehetsége van az ilyesmihez. Pillanatok alatt úgy fel tud szívódni, hogy az ember a nyomát sem találja ... Olyan az egész társalgás, mintha valami kedélyes vállalati büfében ücsörögnénk és tárgyalnánk meg pajtáskodó modorban az apró- cseprő személyes, titkos és benső dolgainkat... — És ha bejön az Ica, mit mondjak, ki kereste? Pillanatig tűnődöm, aztán hirtelen rávágom: — A Géza! Szerintem meg fogja mondani neki. Aztán majd törhetik a fejüket, hogy tulajdonképpen ki is az a Géza ... Ágh Tihamér Múzeumok hová, merre? — Gondolatok a Szolnok megyei múzeumi szervezet feladatairól az országos agitációs, propaganda és művelődési tanácskozás tükrében. A tanácskozás után elemi erővel kell hogy felvetődjék a kérdés közművelődési intézményrendszerünk minden ágazatában, így a múzeumban is: hogyan tovább? A kérdés még csak nem is mai keletű. Már pártunk X. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolójában hangsúlyozta Kádár elvtárs, hogy „a közművelődés további tökéletesítése szocialista továbbfejlődésünk egyik alapkérdése”. A KB 1972. november 14—15-i ülésén ugyancsak Kádár elvtárs szögezte le, hogy a marxista irányvonalat az eddiginél még következetesebben kell érvényesíteni. Ennek részeként át kell tekinteni a közművelődés területét is, elsősorban azért, Magasabb szinten Mit tehetnek a múzeumok? Egyetlen lényeges dolgot tehetnek, s minden feladatuk ebből következik: tevékenységüket magasabb szintre kell hogy emeljék. Mint tudjuk a múzeumok tevékenysége hármas funkciót tölt be. 1. A múzeumok dolgozói felkutatják, gyűjtik, őrzik és védik a hazai és nemzetközi jelentőségű múzeális tárgyi és dokumentációs anyagot. 2. Rendszerezik, a tudományos és népgazdasági érdekeknek megfelelően nyilvántartják, tudományos feldolgozását és közlését elvégzik. 3. A tudományos eredményeket kiállítások, ismeretterjesztő előadások, közlemények és kiadványok útján a közművelődés szolgálatába állítják. Tegyük mindéhez hozzá, hogy a múzeumok tevékenysége széles körben valójában a kulturális forradalom részeként bontakozott ki. A múzeumok a kulturális foradalomban tevékenységüket a munkásosztály szocializmusért folytatott harcának szolgálatába állították. Ehhez kezdettől szükséges volt a marxizmus—leninizmus eszméinek elsajátítása és következetes védelme más eszmei irányzatokkal szemben. A marxizmus—leninizmus alapján a múzeumi tevékenység tudatosan a világnézeti nevelés, a tudomány fejlesztése és rendszeres művelése, valamint a művészi ízlés fejlesztésének szolgálatában áll, mindenkor a munkás- osztály pártjának iránymutatása alapján, élve a proletár állam kulturális szervező tevékenységével. Mindebből következik a múzeumi szervezet tevékenységének célja — sajátos, eszközökkel a szocializmus építése. Mielőtt a Szolnok megyei szervezet sajátos feladataira térnénk át, két dolgot kell tisztázni. Egyrészt azt, hogy múzeumi tárgyon, dokuKözelebb napjaink problémáihoz mert nagyon sokat segíthet az ideológiai munka és az ideológiai helyzet megjavításában. A tanácskozáson Aczél elvtárs a következőképpen vázolta a területet érintő munkát: „A közművelődés fejlesztésének most kidolgozandó, átfogó távlati terve nemcsak a szokásos „közművelődési terület” — művelődési otthonok, amatőr együttesek, könyvtárak, múzeumok, ismeretterjesztés — munkáját érinti, hanem kiterjed egész kulturális, szellemi életünkre. E feladatok kimunkálásában és megoldásában a tudománynak éppúgy nagy szerepet kell vállalni, mint a közoktatásnak, a művészeti tevékenységnek és a tömegszervezeteknek”. mentációs anyagon mennyire régi tárgyat értünk, ez ugyanis akarva akaratlanul meghatározza egy-egy szervezet tudományos tevékenységét, és így eredményeinek a közművelődésben való közzététele konkrét társadalmi hasznosságát, illetve annak minőségét. Másrészt újra hangsúlyozásra szorul, hogy a múzeumi szervezet dolgozói által művelt tudományágak jellege milyen. Világosan kell látni, hogy korunkban a múzeumi tárgy időhatára kitágult, s nemcsak a régmúltra, vagy a feudalizmusra, de a kapitalizmusra, sőt napjainkra vonatkozó tárgyak és dokumentumok is múzeumi tárgy értékűek. Ennek következtében a hagyományos mu- zeológiai ágak mellett kifejlődött a legújabbkori muzeológia, s a múzeumokban gyakorolt tudományágak rendszerébe beilleszkedett, mint napjaink problémáihoz leginkább közelálló tudományág. Ugyancsak a Szolnok megyei múzeumi szervezet munkáját tekintve lényeges szem előtt tartani, hogy a szervezet dolgozói által művelt tudományágak: a régészet, a űiéprajz, a hely- és legújabbkori történelem, a művészettörténet (talán egyedül a Tiszazugi Földrajzi Múzeum természettudományos profilja kivétel, de ez sem egyértelműen) társadalomtudományok, s ebből következően ideoló- gikus jellegűek. így a múzeumi munka gyakorlata, a tudományos és közművelődési munka múzeumon belüli szerves kapcsolata, ma még nem eléggé kihasznált lehetőségeket biztosít a tudományos eredmények közkinccsé tételére, jóllehet erre feltétlenül szükség van, jelentős társadalmi haszna miatt hiszen a kutatások alapvetően Szolnok megyére vonatkoznak. Mi akkor végezzük jól a munkánkat, ha eredményeinkkel hozzájárulunk napjaink problémáinak jobb megértéséhez, s közművelődési tevékenységünkkel mindennek megértetéséhez. Szervezetünk eddigi eredményei, amelyekre már az MSZMP KB tudománypolitikai irányelveivel kapcsolatos múzeumi feladatokat is építettük, elégséges alapot adnak az ilyen irányú munkára. Ebben a munkában minden múzeumban művelt tudományágnak megvan a maga társadalmi szerepe. A tudományágak együttes eredményei hatnak. Egyiket sem lehet ab- szolútizálni a többi rovására. A régészeti kutatások nyúlnak a legrégibb múltba vissza. Eredményeiket még a marxista filozófia is felhasználja, pl. a tudattal kapcsolatos problémakörben. A régészeti eredmények közzététele a közművelődésben elsősorban szemléletet formálhat. A néprajzi kutatásoknak közvetlen hasznosíthatósága többek között abban van, hogy a változó falusi közösségek szemléletbeli és életmódbeli különbségeinek okait, a különféle termék- struktúrák ilyen vagy olyan minőségének, méreteinek társadalmi és gazdasági okait feltárja. A mindennapi társadalmi hasznosíthatóságban a legtöbbet a hely- és legújabbkori történelem eredményei jelentik a múzeumok közművelődési és az irányító testületek munkájában is felhasználva. így pl. Szolnok 900. évfordulójára készülve szükség volna a város történetének összefoglalásara. ugvanis erre ezidáig semmiféle kísérlet nem történt. Ugyancsak e tudományág segít területünkön legtöbbet a szocialista hazafiság kialakításában, s napjaink fejlődésének megértetésében lényeges részletproblémák feldolgozásával A művészettörténeti kutatások a nagymúltű szolnoki művésztelep egy- egy korszakáról, egyes alkotóiról adhatnak képet, beleértve a mát is. A szakág segítséget adhat pL annak a mai problémának a megoldásához, hogy a telep bizonyos bezárkózottságából kilépjen, s alkotói összemérhessék erejüket más telepek alkotóival A múzeumi könyvtár tudományos szak- könyvtár jellegénél fogva lehetőségeiben kiegészíti a megyei könyvtár munkáját. De ugyanígy sorolhatnánk tovább egyes tájcentrumok múzeumainak feladatait és lehetőségeit is. Aczél elvtárs vitaindító beszédében summázta a társadalomtudományok által elért eredményeket. Elmondta, hogy a leg jelentő-; sebb eredmények ott születtek, ahol érvényesült a marxizmus alkotó, vitázó szelleme, s ahol a kutatók a kutatási eredmények gyakorlati megvalósításában is részt vettek, vagyis intenzíven részt vettek szocialista társadalmunk életében. A múzeumi szervezet dolgozói fiatalok. Alig évtizedes tudományos gyakorlatuk eredménye napjainkban kezd beérni. Ebben az évben a néprajz lépett a megyei néprajzi atlasz első kötetével és a jászdózsai monográfiával az ország nyilvánossága elé. 1974-ben a régészek tudományos eredménye kerül a tudományág közvéleménye elé a rendezendő településtörténeti konferencián. Ugyanakkor problémaként jelentkezik, hogy éppen a legújabbkori szakhálózat nem került kiépítésre, így a legújabbkori feladatokat az egyetlen szakos muzeológus mellett más szakágban dolgozók látják el Marxista szel lem ti alkotóműhely A Szolnok megyei múzeumi szervezet az országban társadalmi problémaérzékenységéről és viszonylag gyors reaktív képességéről ismert. Ezért is lehetünk elsők között szakterületünk közművelődési munkájában. Azonban ilyen jellegű eredményeink java a nagy évfordulókkal kapcsolatos, és általános tudatformáló jellegű. Ugyanez a probléma- érzékenység a helyi kutatásokban többféle ok miatt csak nagyon korlátozottan valósul meg. Az előrelépés feltétele, ez utóbbin változtatni. Emellett a különböző tudományágakban dolgozók munkáit egységes irányításban egymásra kell építeni, hogy valóban alkotóműhely- lyé váljon a múzeumi szervezet, ahol egy-egy téma több tudományággal való megközelítése folyhat, ahol a vizsgálati módszerek nem ideológia mentesek, hanem a marxista ideológiával telítettek, ahol a kutatási eredmények megalapozottak és társadalmunk számára hasznosak. Ahhoz, hogy a helyi kutatók alkotókedve kibontakozzék, a műhely műhelyként funkcionáljon, az is szükséges, hogy a kutatási eredmények gyakorlati megvalósításában a kutatók is részt vegyenek. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a szervezet és az állami irányító szervek között a kutatási témákban az eredmények hasznosíthatóságáról (— a helyi szinten leginkább olyan égető problémákról, amelyeknek feltárásához a szervezet tudományos apparátusa hozzá tud járulni) állandó párbeszéd íollyék. Ezen az úton is csak a kezdeti lépéseket tettük meg. Kutatási programjaink, elképzeléseink tudománypolitikai szempontok alapián történő segítőkész bírálatát rendszeresen várjuk. Csak így valósíthatjuk meg programunkat, csak így tudjuk magasabb szintre emelni munkánkat. Dr. Selmeczi László ,»
