Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-01 / 126. szám
1973. Június 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gyors ütemben épül Szolnokon a fedett vásárcsarnok. A szolnoki MEZŐGÉP Vállalat dolgozói már a transzformátorházat építik, a napokban pedig sor kerül a víz- és elektromos vezetékek beszerelésére. Képünkön: a vásárcsarnok felülről Ötvenmillió forint lakásépítésre Százszemélyes üzemi óvoda lanács vb-üés a Hűtőgépgyárban Hogyan tovább? A gyermekgondozás segély hat évének tapasztalatai „A felnövekvő nemzedék, a szocialista Magyar- ország jövendő lakossága iránti mélységes felelősségtől áthatva, biztosítanunk kell a népszaporulat kedvezőbb alakulását” — mondta Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke az országgyűlés tavaszi ülésszakán. A Hűtőgépgyárban tartotta tegnap ülését a jászberényi tanács végrehajtó bizottsága. A helyszínt a napirenden szereplő téma határozta meg. A vb tagjai ugyanis a vállalat dolgozói érdekében hozott művelődésügyi, egészségügyi, szociális és munkavédelmi jogszabályok, intézkedések végrehajtásáról tárgyaltak. A dolgozók általános műveltségének emelésére, a szabad idő hasznos eltöltésére és a tömegsportra tavaly 200.000 forintot fordítottak a Hűtőgépgyárban, az 1973-ra tervezett összeg pedig meghaladja a 290 ezer forintot — hangzott a jelentés. A negyedik ötéves tervben lakásépítésre 50 millió forintot fordítottak. Ebből 5 milliót vissza nem térítendő hűségjutalom címén, 5 milliót pedig kamatmenA szovjet pártmunkásküldöttség vezetőjétől, A. P. Filatov elvtárstól, az SZKP Központi Bizottsága póttagjától, a novoszibirsz- ki városi pártbizottság első titkárától interjút kértünk elutazásuk előtt. I Rövid látogatásuk során hogyan érezték magukat nálunk? A magyar és a szovjet nép közötti barátságnak történelmi hagyományai vannak. A barátság a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején született, és tovább erősödött a Nagy Honvédő Háború és Ma- gyorország felszabadítása idején. Megnyilvánul ez a szooialista építés minden ágában. A barátság és a kölcsönös segítségnyújtás mélyen él népeink között, és napról napra erősödik a két nép, a kommunisták és a pártonkívüliek segítségével. Az együttműködésnek fontos része a tapasztalatok kölcsönös cseréje. Az SZKP járási és városi titkárainak csoportja most megismerkedhetett az MSZMP tevékenységével, ezen belül a Szolnok megyei és városi, a jászberényi járási és a jászapáti községi pártbizottság munkájával. tes kölcsönként adnak a lakást építő dolgozóknak. A vb elé terjesztett jelentés a továbbiakban a vállalat dolgozóinak egészségügyi helyzetével foglal- * kozott. Csökkent az üzemi balesetek száma. Egyes munkahelyeken kötelezővé tették a biztonságtechnikai Vizsgákat, tavaly kétszáztizenha- tan tettek ilyen vizsgát. Egyes, eddig balesetveszélyes munkafolyamatok korszerűsítésére az elmúlt két évben körülbelül 20 millió forintot költött a gyár. A végrehajtó bizottság miután megállapította, hogy a Hűtőgépgyárban megfelelő intézkedéseket tettek a dolgozók kulturális, egészségügyi, szociális és munkaügyi helyzetének javítására, elfogadta az előterjesztést. Teljes megelégedéssel tapasztaltuk azt a meleg, baráti, elvtársi vendégfogadtatást, melyben minket barátként részesítettek. I Milyen tapasztalatokat szereztek Szolnok megyében? Nagyon elégedettek vagyunk tárgyalásainkkal, megbeszéléseinkkel, melyeket tapasztalatcsereként folytattunk. Ezeken a párt- politikai, gazdasági, építő és kulturális munka kérdései kerültek szóba. Érezzük, hogy a magyar elvtársak alkotó módon dolgoznak az új társadalom felépítéséért. A pártmunkában különösen megragadtak bennünket a kádermunka tapasztalatai, főként a káderek előkészítésének, nevelésének módszerei. Helyes, hogy a pártbizottságok munkájának középpontjában az emberek közötti élő szervező munka áll. Elvtársaink őszintén szóltak saját életükről, terveikről a jövőbeni elképzeléseikről. Ilyen közvetlen eszmecsere csak barátok között lehetséges. Mély benyomásokat tett ránk Magyáország természeti szépsége. Nagyon magas színvonalú a mezőgazdasági kultúrájuk, melyet a földek láttán tapasztaltunk. Megragadott bennünket az Belvízrendezési munkák a liszamentén A kiskörei Tisza II. vízlépcső üzembe helyezése óta, illetve a Tisza emiatti magasabb vízállása következtében a poroszlói és az újlőrincfalvai belvízöblözet- ből nem lehet gravitációs úton a Tiszába vezetni a káros belvizet. A több mint nyolcvan négyzetkilométer kiterjedésű területen éppen ezért nagyszabású belvízrendezési munkálatok kezdődtek. Átépítik a főcsatornákat, és a rajtuk levő „műtárgyakat” — a hidakat és az átereszeket. Poroszló határában és a Las- kó-patak torkolatánál másodpercenként két köbméter teljesítményű szivattyútelepeket szerelnek fel a csatornákból érkező víz átemelésére. A jelentős belvízvédelmi munkákat jövőre fejezik be. emberek munkakészsége és vendégszeretete. Teljes szívünkből kívánjuk barátainknak, hogy sikeresen teljesítsék az MSZMP X. kongresszusának határozatait, Központi Bizottságunk 1972. novemberi határozatát, és újabb sikereket érjenek el Szolnok megye gazdaságának és társadalmának fejlesztésében. Az SZKP a mi i: pártunknál jóval nagyobb tapasztalatokkal rendelkezik. Véleménye szerint szereztek-e nálunk ott- £ hon is hasznosítható S tapasztalatokat? Itt tartózkodásunk tapasztalataiból sokat hasznosíthatunk odahaza. Például a már említett kádermunkából. Több hasznos munkamódszert szereztünk. Ezeket otthon elemezni kell és keresni a módokat, hogy saját viszonyainkra alkalmazzuk őket. Látogatásunk hozzájárul munkánk színesítéséhez. Testvérpártunktól vesszük át a tapasztalatokat, ezt a célt tűztük magunk elé, mielőtt idejöttünk. I Köszönöm az interjút. Máthé László Mit mutat a gyermekgondozási segély hatévi mérlege? A kedvezménnyel $lők száma elérte a négyszázezret. Közülük ezren a három év lejárta után, százhúszezren pedig ennél korábban mentek vissza dolgozni. Kétszázezer azoknak a száma, Az elmúlt években egy-egy esztendőben átlag egymilli- árd 300 millió forintot költött államunk az anj’ák segélyezésére. Szolnok megyében jelenleg 6787-en vannak gyermekgondozási szabadságon. Közülük 5749-en ipari munkások, a többiek a mezőgazdaságban dolgoznak. Az adatok egyértelműen jelzik: főként azok az édesanyák maradnak otthon, a havi 600 forintnyi segéllyel, akik rendkívül nehéz körülmények között dolgoznak. Népgazdasági áganként is vizsgálják a helyzet alakulását. Az ipari tárcák terüA gyermekgondozási segély bevezetésének rendkívüli társadalmi jelentőségét ma már nem kell bizonyítani, nemcsak nálunk, külföldön is elismeréssel szólnak róla. A statisztikai megfigyelés azonban azt is jelzi, hogy fokozatosan veszít vonzerejéből. A segélyt igénybevevő nők mintegy fele hamarabb visszamegy a munkahelyére dolgozni. Magyarán szólva: a 600 forintos segély összege alacsonynak bizonyul. Meglehetősen általánosítható, jellemző körülmény, hogy az első, illetve a második gyermek megszületése a családok többségénél egybeesik a fiatal házasok életének egyik legnehezebb gondjával: az otthonteremtés komoly anyagi áldozatokat is kívánó időszakával. Ezért egyre több kisgyermekes családban az anya újbóli munkábaállásában látnak kivezető utat az anyagi gondokkal küszöködő fiatalok. A statisztika szerint az anyák KlSZ-védnökség a nagyobb cukorrépatermésért (Tudósítónktól.) A KISZ Szolnok megyei bizottságának kezdeményezésére — elsőként az országban — a cukorrépa zárt termelési rendszerének KISZ- védnökségére született megállapodás. Az erről szóló szocialista szerződést tegnap írták alá Szolnokon, a KISZ megyei bizottsága, a vezető, gesztor-gazdaság szerepét betöltő Héki Állami Gazdaság és a Mezőgazdasági Ellátó Vállalat, az AGROKER párt-, gazdasági és ifjúsági vezetői. A hasznos szerződésben megfogalmazták, hogy az ifjúsági szervezet mozgósítja a Héki Állami Gazdaság fejlett termelési rendszeréhez tartozó 27 nagyüzem, 22 tsz és 5 állami gazdaság fiataljait; vegyenek részt a mozgalomban, ismerjék meg a korszerű termelési módszerrel kapcsolatos új feladataikat. A Mezőgazdasági Ellátó Vállalat KlSZ-esei a rendszerhez soron kívül biztosítják a speciális gépeket, növényvédőszereket, műtrágyát, a Héki Állami Gazdaság pedig megteremti a feltételét az összehangolt, korszerű nagyüzemi termelő mun- | kának. E. S. akik jelenleg is igénybe veszik a segélyt. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a gyermeküket otthon nevelni kívánó anyák intézményes állami segítése jó kezdeményezés volt, de tovább kell fejleszteni. létén például legtöbben, a textil-, a ruházati iparban, a bőr-, a szőrme- és a cipőiparban dolgozó, gyermeket szülő nők közül maradnak otthon három évre. Utánuk az egészségügy és a szociális szolgáltatás következik, majd a kereskedelem. Ezeken a területeken természetesen egy ideig hiányoznak az otthon maradt nők, s nagyobb munkaerőgondokkal küzdenek, mint másutt. De a gondok a segélyben részesülő nőktől függetlenül is jelentősek; vagyis nem elsősorban ezeknek az anyáknak a munkából való kiesése jelenti a problémát. 40 százaléka emiatt a tervezettnél korábban tér visz- sza munkahelyére. A gondozási segély — mint ismeretes — biztosította a gyermekével otthon tartózkodó anyák jogfolytonosságát. De közben itt is problémák jelentkeztek. Például az, hogy jónéhány üzemben a fizetésemelésre javasoltak listájáról sorozatosan lehagyták a gyermekgondozási segéllyel otthon tartózkodók nevét, azzal az indoklással, hogy majd akkor rendezik a bérüket, ha újból munkába állnak. Amikor ezután erre sor került, sok munkahelyen újabb kifogást találtak, s ismét elodázták a fizetés- emelést. Az elmúlt két évre, de különösen 1972-re jellemző, hogy a legdinamikusabban fejlődő iparág — a vas- és gépgyártás — iránt csökkent a megrendelés. Különös nehézséget okozott ez a szolnoki Vas- és Faipari, a törökszentmiklósi Gépgyártó, valamint a karcagi FELISZ szövetkezetben. Ugyanakkor mindez figyelmeztető a többi szövetkezetnek. Túlzott biztonságot reméltek a kooperációs kapcsolatoktól és nem törekedtek a kétségtelen komoly Annyi nagyjából már világos, hogy a gondozási segély igénybevétele hátráltató tényezőként jelentkezik a nők munkájában, hivatásában, általános fejlődésében. Sajnos, nemcsak a munkahelyén éri gyakran olyasfajta sérelem. amelyet az előbb említettünk; a családon belül is felborul a korábbi, többé-kevésbé egészséges munkamegosztás férj és feleség között. Azzal a kimondott, vagy ki nem mondott érveléssel, hogy az asszonyka úev is egész nap otthon van. ismét minden gond, teher a nő vállára hárul. S a logikai lánc ilyenkor természetesen így folytatódik: kevés, vagy semmi idő nem jut az önképzésre, az olvasásra, nem is beszélve olyan kulturális igényekről, mint egy-egy színházi előadás, koncert, múzeumlátogatás. Szemléletbeli és anvagi okok A gondozási segély igény- bevételének csökkenését a demográfusok abban látják, hogy az első, illetve a második gyermek megszületését a családok általában a tervezettnél korábbra hozták. Miután azonban a harmadik gyerek vállalását a családok túlnyomó többségében — szemléletbeli és anyagi okok miatt — nem kívánják, egyre többen gondolják, hogy a gondozási segély összegének differenciálásával is lehetne segíteni a harmadik gyerek vállalását. A segély mai formájának továbbfejlesztése természetesen és elsősorban népgazdaságunk teherbíróképességétől függ. A kormányzat — és ezt a miniszterelnök idézett parlamenti felszólalása is nyomatékkai megerősítette — mindent megtesz annak érdekében, hogy ezen a téren minél előbb tovább léphessünk. De a legnagyobb segítséget itt is az jelenti, ha gyermek-centrikusabbá tesz- szük társadalmunkat, a közszellemet. vetkezetekben dolgozók átlagkeresete pedig 6,2 százalékkal növekedett. Meghökkentő azonban, hogy a lakossági szolgáltatások csökkentek a tavalyi első négy hónaphoz képest, és főleg emiatt 9 szövetkezet veszteséggel zárta az első negyedévet. A küldöttközgyűlés bizottságainak beszámolóját vita követte, majd a megyei szövetség ügyrendjének változtatásában és a kölcsönös fejlesztési alap kérelmek ügyében hoztak határozatot. — illés — H rr Őszinte eszmecsere csak barátok között lehetséges Interjú a szovjet pártmunkás-küldöttség vezetőjével Esztendőnként 1,3 milliárd forint Fokozatosan veszít vonzerejéből U. L • • Önkritikusan, javító szándékkal Tanácskozott a KISZÖV küldöttközgyűlése Fontos kérdéseket tárgyalt tegnap a KISZÖV küldöttközgyűlése. Az ipari szövetkezetek megyei szövetsége elnökségének nevében a tagszövetkezetek 1971—72-es fejlődéséről szóló írásos jelentést Bordás László, a KISZÖV elnöke egészítette ki, tájékoztatta a küldötteket az elnökség, az ügyviteli szervezet munkájáról, szólt a szövetkezetek káderhelyzetéről. A negyedik ötéves terv első két évének eredményeiről elmondta, hogy megyénk ipari szövetkezeteinek 1971— 72-es gazdálkodási eredményei a szövetkezeti ipar országos átlagán belül csak néhány mutató tekintetében állják a versenyt. A legszembetűnőbb változás, hogy a termelés üteme lelassult, csökkent a szövetkezeti tagok száma, és továbbra is alacsony a szolgáltatások színvonala. szellemi és anyagi befektetésekkel járó saját gyártmányok, termékek fejlesztésére. Annak ellenére, hogy az elnökség értékelése negatív, néhány szövetkezet kiemelkedően gazdálkodott. Tavalyi munkája alapján az ÉVM kiváló szövetkezete lett a Jászsági Építőipar) Szövetkezet. Ugyanezt a címet nyerte el a Szolnok megyei Fényképész, a kisújszállási Cipész, a törökszentmiklósi Ruhaipari és a szolnoki Vas- és Faipari Szövetkezet. Az 1973-as tervekből érezhető a felelősség, hogy a szövetkezetek emelték a mércét. A termelési értéket 17.5 százalékkal, a belkereskedelmi értékesítést 22, az exportot pedig 30 százalékkal tervezik növelni. Az év első négy hónapjának adataiból kitűnik: a termelési érték 11 százalékkal, a sző-