Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-24 / 146. szám

OVOHELYFK EPITESE A kereskedelemben kapható építőanyagokból és helyi szükséganyagokból II. rész A legegyszerűbb helyi anyagok­ból készíthető árokóvóhelyek ktiszó- ródás elleni védelemre: Rőzsehengerek felhasználásával készíthető árokóvóhely (7. ábra.) Főbb építési anyagok: rőzsehenger, gyékényfonat, tégla, szigetelőanyag, föld, nyílászárók stb. Leginkább család nagyságúra készítik. Födémé többszörösen kötözött rőzsehenger boltozatszerűen kiképezve, földbe süllyesztett vállmegtámasztással Az ülő- és fekvőhelyek gyékényfonattal r fold használt vízszintes szelemeneket ne fektessük közvetlen a talajra, ha­nem keresztirányban elhelyezett te­herelosztó deszkára fektessük fel azokat. Az óvóhely ferde oldalfalát ajánlatos pergés ellen vesszőfonat­tal bevonni. Amennyiben a talaj la­za, úgy az óvóhely csak biztosított oldalfalakkal építhető meg. A szi­getelést itt is gondosan el kell vé­gezni. Faanyagból készíthető, térfelszíni, vagy enyhén süllyesztett óvóhely.-vízszigetelés s-scm. rőzsehenger A szefíSzo »ggaggat vezeték Drót összekötés három helyen d - i-3 mm ngolceskolessel 7ABRA k íkO béleltek. Bejáratnál, a fordulósa­raknál, valamint a vészkijáróknál nem nélkülözhető az építőmesteri munka. Kivitelezésénél különös gondossággal kell a szigetelő mun­kákat elvégezni. Nyílások lezárása, ácsolt, tömített ajtókkal történik. Sugár és kiszóró­dás elleni védelem: földfeltöltéssel. Szelemennel alátámasztott növé­nyi szárakból készíthető födémű óvóhely. (8. ábra.) Főbb építési anyagok: rőzse, nád, kukoricaszár, szalma, stb. Fűrészelt vagy egyéb gömbszelvényű faanyag minimum 10 cm átmérőjű körszelvénnyel. Szigetelőanyag, tégla, föld, stb. Nyí­lászárók, vagy ezt helyettesítő anya­gok. A létesítmény nagysága és építési módja megegyezik a megelőző óvó­helyével. A kivitelezésnél ügyelni kell arra, hogy a növényi szárak­ból készített kerítést középen alá­támasztott szelemen 60-80 cm-ként legalább 10 cm átmérőjű gömbfák­kal alátámasszuk. Az alátámasztó gömbfaszerkezet együttdolgozását biztosítani kell és azokat egymás­hoz ki kell merevíteni (andrásolás- sal). Az oszlopokat a talajba lega­lább 40 cm mélyre be kell süllyesz­teni. A földből kiképzett ülőpad (fekhely) függőleges oldalát rőzse­fonattal kell biztosítani és ajánla­tos az ülő (fekvő) felületre fará­csozatot, vagy más burkolatot ki­alakítani. Az alátámasztásra fel­jára is felhasználható. Egyszerű igényű óvóhely, a sátortetőt a rög­zített sárgerendához kell kitámasz­tani. A szarufákat a földterhelés­nek megfelelő mérettel kell megvá­lasztani. Szigetelése gondosan készí­tendő. A kiszóródás elleni védel­met a minimum 60 cm földfeltöl­tés biztosítja. Fa nyílászáró szerke­zettel vannak általában ellátva. A bejárati részt sugárvédelmi szem­pontból, vagy homokzsákkal kell biztosítani, vagy pedig kettős desz­kafalat kell építeni egymástól 50 cm-re, közötte földkitöltéssel. A szükségóvóhelyek, árokóvóhe­lyek kiválasztásánál az alábbiakra kell figyelemmel lenni. 1. Romhatáron kívülre kell tele­píteni az óvóhelyet. 2. A típus megválasztásánál a helyben feltalálható szükséganya­gok mennyiségére és minőségére tekintettel kell lenni. A telepítési terület átlagos talajvíz szintjét is­merni kell. 3. A kivitelezés egy szakképzett munkavezető irányítása mellett, a lakosság közreműködésével valósul­hat meg. Csak kiszóródás ellen védő lakás­óvóhelyek: Középfőfolyosós épületben a kö­zépfolyosó légterében, a többfogatú épületben pedig egy-egy körülépí­tett, védett helyiségben alakítható ki célszerűen. Az árokóvóhelyek, szükségóvóhe­lyek kiépítése a lakosság öntevé­keny közreműködésével valósítható csak meg, éppen ezért döntő, hogy megyénk minden lakosa a most megindult és folyamatosan szerve­r fold- vízszigetelés J -5 cm agyag —szár (nád) szJop 0 Zen A polgári védelem önvédelmi szervezeteinek feladatairól A polgári védelmi szakfeladatok — nevezetesen a támadófegyverek elleni védekezés megszervezését, valamint a támadást követően ki­alakult helyzetben a mentés, men­tesítés — ellátását, mint ahogyan azt az államigazgatás területén szakszolgálatok és szakszolgálati alakulatok oldják meg, ugyanúgy az üzemekben is megfelelő szerve­zettel kell biztosítani. A szakszol­gálatok és szakszolgálati alakula­tok mellett tehát olyan üzemi pol­gári védelmi szervezetek létreho­zására is szükség van, amelyek a polgári védelmi feladatokat az üzemben helyi jelleggel valósítják meg. A helyi védelem azt a tevékeny­séget foglalja magában, amelyet egy-egy üzem a nagyhatású táma­dófegyverek elleni védekezés fel­tételeinek megteremtése, illetve a támadást követő helyzetben — a körülményektől függően — önmen­tése érdekében saját területén ki­fejt, és amelynek ellátására külön önvédelmi szervezetet hoz létre. Az önvédelemnek a polgári vé­delemben betöltött helyét és sze­repét vizsgálva induljunk ki az ön­védelem fogalmából. Az önvédelem azt a cselekményt jelenti, amellyel valaki az életét, vagy létérdekét veszélyeztető támadást elhárítja, vagy a támadás elhárítására fel­készült. Polgári védelmi vonatko­zásban azonban az önvédelem nem személyre vonatkozik (a személy védelmét az „egyéni védelem” fo­galma fejezi ki), hanem a támadó­fegyverek hatása ellen való kollek­tív védekezés egyik szervezeti for­mája, amely a támadófegyverek al­kalmazása esetén egy közösség (kol­lektíva) védelmét és önmentését hi­vatott ellátni. Az üzemi önvédelmi szervezet feladata tehát, hogy a polgári szer­vek részére megállapított különle­ges polgári védelmi feladatok el­látását — amennyiben ezek a szerv működése keretében nem való­síthatók meg — biztosítsa. Ennek megfelelően tehát a támadófegyve­rek használatának következménye­ként várható veszteségek megelő­zése és csökkentése, a dolgozók életkörülményeinek és a termelés­nek a biztosítása. A polgári szerv rendeltetésszerű tevékenységének továbbfolytatása érdekében az ön­védelmi szervezetnek működési területén a következő feladatokat kell megvalósítani: — megszervezni és végrehajtani az épületek, ipari fények, jármű­vek stb. fényálcázását (elsötétítését); — közreműködni a támadás ve- \ szélyének, a támadás következ­ményeként kialakult helyzetnek, a veszély elmúltának, vagy egyéb tá­jékoztatásoknak helyi közlésére szolgáló riasztó és tájékoztató rendszer létrehozásában és működ­tetésében ; — az óvóhelyet készenlétbe he­lyezni és a dolgozókat az óvóhelyen elhelyezni; — megszervezni a dolgozók ki- * 6 A.ABRA (9. ábra.) Főbb építési anyagok: fűrészelt vagy faragott fa és desz­ka, valamint szigetelő lemez _ és föld, továbbá nyílászárók stb. Az említett létesítmény igen nagy előnye, hogy már békeidőben is megépíthető, hiszen verem cél­60cm fold i rétég szigetelőlemez zett kiképzéseken sajátítsa el a vé­delem megvalósításához szükséges alapvető polgári védelmi szakmai ismereteket. Csábi József megyei szakszolgálati kiképzési felelős deszkdbontas gerenda r. gömbrud 50 cm - ként őo tógerenda zó cm hosszú corek 60 - mélyen lerer ke vízlevezető aro^ 3.ÄSKA telepítését és a végrehajtásban köz­reműködni ; — előkészíteni a termelőeszkö­zök, szállítóeszközök (vasúti, hajó­zási, légiforgalmi), a hírközlő és egyéb berendezések védelmében való részvételt; — megszervezni és ellátni a dol­gozók, az anyagi készletek, a tech­nikai, gépi berendezések, üzemi területek és épületek vegyi sugár- mentesítésével kapcsolatos fel­adatokat ; — közreműködni az állatállo­mány, a növényzet, az élelmiszer, a víz és takarmány megelőző védel­mének megvalósításában, végrehaj­tani a vegyi sugárellenőrzéssel és felderítéssel, a mentesítéssel és mentéssel, kapcsolatos feladatokat; — ellátni a támadás után az el­sődleges mentő és mentesítő mun­kákat, illetve az ezekkel összefüggő egyéb feladatokat (ideiglenes hely­reállítás, dolgozók elhelyezése stb.) önmentő jelleggel. Az önvédelmi szervezetek fela­datuk jellegéből és ellátásuk rend­jéből adódóan — bár a kollektív védelem szerves részét képezik — szűkebb működési területük és te­vékenységi körük miatt eltérnek az üzemi szakszolgálati alakulatoktól. A nagyhatású támadófegyverek elleni védekezés, valamint a táma­dás után kialakult hely­zetben a mentés és mentesítés el­látásában, amíg az üzemi szakszol­gálati alakulatok területvédelmi jelleggel, tehát egy-egy államigaz­gatási területen vesznek részt, ad­dig e feladatok megvalósításában a polgári szerv (üzem, intézmény stb.) területén az üzem dolgozóinak és va­gyontárgyainak védelme érdekében az önvédelmi szervezetek helyi jel­leggel működnek. További lényeges különbség mind szervezeti, mind működési vonatkozásban, hogy a szakszolgálati alakulatok szakosított szervezetek, ennek megfelelően egy- egy meghatározott szaktevékenység ellátását hivatottak biztosítani és a mentés komplex f eladatait csak más szakszolgálati alakulatokkal (szak- szolgálatokkal) közösen tudják vég­rehajtani. Ezzel szemben az önvé­delmi szervezetek keretében általá­ban minden polgári védelmi szak- tevékenység ellátására alkalmas al­egység megtalálható. Az önvédelemnek a polgári véde­lemben betöltött helyét és szerepét tehát a következőkben összegezhet­jük: Az önvédelmi szervezet a polgári védelem szervezeti rendszerének fontos és nélkülözhetetlen része. Feladata, hogy a polgári szervre há_ ruló különleges polgári védelmi fel­adatok megvalósításában: a táma­dófegyverek hatásai ellen való vé­dekezés feltételeinek megteremtésé­ben, a támadás következtében ki­alakult helyzetben a mentés, men­tesítés stb. ellátásában közremű­ködjön. Dr. Kevés István őrnagy ■■■ MHMiH INNEN- ONNA N A dán hadseregben befejeződött egy kísérleti csökkentett kiképzési időszak, amelynek során 9 hónap alatt hajtottak végre azokat a ki­képzési feladatokat, amelyeket ed­dig 12 hónapra terveztek. A kísér­leti kiképzésben részt vett vala­mennyi tiszt egyöntetű véleménye szerint az eredmény negatív. A kísérlet bebizonyította, hogy, a ki­képzés évek óta tartott színvonalát a 9 hónapos szolgálati idő nem biz­tosítaná, a kormány által tervezett 6 hónapos szolgálati idő pedig csaknem nullával tenné egyenlővé a haderő minőségi színvonalát. Görögország a NATO keretén be­lül évente 400 millió dollárt költ hadikiadásra, ami a társadalmi összmérték 5,9 százalékot és egy főre számítva több mint 100 dollár — állapítja meg a legutóbb kiadott NATO-bulletin. Görögországnak a NATO-költségekhez történő hozzá­járulása a tagállamok közül egyike a legnagyobbaknak, és ebben még nincs benne az az évi 80—100 mil­lió dolláros amerikai állandó se­gély, amit az USA azért biztosít, mert a Földközi-tenger keleti me­dencéjében Görögország az USA legfontosabb támaszpontja. Csaknem 10 éves fejlesztés után szolgálatba állították a brit had­erőben a RAPIER könnyű légvé­delmi rakétarendszert. A 70 millió fontsterling értékű első gyártási szériából körülbelül három rakéta- üteget állítanak fel — a 40 milli­méteres L—179 típusjelzésű gép­ágyúk felváltására — ütegenként 12 kilövőberendezéssel és 147 ra­kétával. A RAPIER-rendszer, amely a földi erőnél csapatlégvédelmi fel­adatok ellátására, a légierő kereté­ben repülőterek oltalmazására szol­gál, csak jó látási viszonyok között alkalmazható 700—6500 méter fer­de, 200—3350 méter függőleges lő- távolsággal — maximum 1440 kilo- méter/óra sebességű repülőgépek ellen — azonban egy fejlesztés alatt álló, új tűzvezető lokátorral rossz látási viszonyok között is alkal­mazható lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom