Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-22 / 144. szám

1973. június 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Minisztertanács állást foglalt: mikor tisztességtelen a haszon? Készültségi szemle a vízü^yigazgatóságnál A csapadékszegény tél, a kevés esőt hozó tavasz miatt az idén mindössze egyszer került sor másodfokú belvíz- védelmi készültség elrendelé­sére a Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóságnál. Június elején Jászkisér, Kisköre. Karcag környékén több mint 100 milliméter eső adott egy­hetes munkát a szivattyúk­nak, az ár- és belvízvédelmi osztagoknak. A tétlenség azonban csak látszólagos. A szolnoki igaz­gatóság Tisza-parti telepén állandóan előkészítve a gé­pek, telefonriasztásra azon­nal indulnak a különféle vé­dőosztagok. Ezt a készültsé­get ellenőirzte tegnap Szol­nokon Rozsnyói Péter és Fa­zekas Mihály, az OVH árvíz- és belvízvédelmi központjá­nak két főmérnöke. Az éven­ként megismétlődő országos ellenőrzés célja kettős: a vé­delmi készültség felülvizsgá­lása és a védekezési előké­születek tapasztalatainak ösz- szegyűjtése. A Remix Rádiótechnikai Vállalatnál megkezdődött az un. vastag- és vékony rétegű integrált áramkörök gyártása. Az uj üzemből került ki az első magyar elektronikai alkatrészek közül néhány, amelyet műholdba építettek be A pártélet motorjai Mindössze 3500 holdon gazdálkodik a tiszasülyi Rá­kóczi Tsz. A gazdaság párt- alapszervezetének negyven­négy tagja van. A négy párt­csoportot ágazatonként szer­vezték meg. — Tennivalóikat munka­tervben rögzítettük — tájé­koztat Katona Emil párttit­kár. — Tavaly negyedéven­Köfeflen beszélgetések Beszélgetésünkön részt vett Csajbók András, a községi pártbizottság titkára, Donkó István a növénytermesztési, Drávucz István, az állatte­nyésztési és Bálint János, a gépműhely pártcsoport veze­tője. A bizalmiak egybehangzó véleménye: — Az egy — másfélórás értekzleteken szinte minden­ki hozzászól, kötetlen beszél­getések alakulnak ki. Senki sem feszélyezett. A pártcsoportok kitűnnek kezdeményező készségükkel, sok megvalósítható javaslatot tesznek. A növénytermelési pártcsoport megbeszélésein elhangzott például: — A növendékborjakat ne istállózzák, így sokba kerül a tartásuk. Hajtsák ki őket a legelőre. A párttagság nevelése A pártvezetőség a pártcso­portok részvételével felül­vizsgálta az állandó jellegű pártmegbízatásokat. A cso­portok harmincnyolc párttag­nak hatvanhat megbízást ad­tak, melyet taggyűlésen erő­sítettek meg. Minden csoportban akadt egy-egy olyan ember, aki kü­lönböző elfoglaltságra való hivatkozással elhanyagolta a pártrendezvények látogatását. Bírálták magatartásukat, s figyelmeztették őket köteles­ségeik teljesítésére. Máthé László Hajdú-Blharban is aratnak ként ültek össze a pártcso­portok, ez év első félévében már négyszer találkoztak. Megbeszéléseinken részt vesz a vezetőség egy-egy tagja is és feljegyzést készít az ott elhangzottakról. Ha szüksé­ges a vitatott kérdésekre, ja­vaslatokra a taggyűléseken is visszatérünk. Donkó István bizalmi tagja a gazdaságvezetőségnek is. — Továbbítottam a párt­csoport javaslatát, azóta le­gelni jár a nyolcvan növen­dék állat. Megvalósult a gyéren kelt lucerna felülve- tése is. A növénytermelők a tanya- központ, az állattenyésztők a sertéshizlalda fásítását kez­deményezték. A párttitkár mondja: — A gazdaságvezetőség az őszi fásításra felelősöket je­lölt ki. Bálint János hozzáteszi: Tavaly 600 ezer forinttal csökkent a jövedelmünk, mert a késői vetésű rizs egy része szeptemberben megfa­gyott. Javaslatunkra a ta­vasszal a traktorosok is se­gítettek a gátépítésnél, hogy korábban vethessünk. A pártcsoportok segítenek az emberek formálásában, gyengeségeik leküzdésében. — Az állattenyésztésben többször előfordult, hogy egyesek ittasan jelentek meg munkahelyükön — mondja Drávucz István, őket haza- küldjük, s javasoljuk, hogy vonják meg tőlük csak a szorgalmas, fegyelmezett em­bereknek járó hűségjutalmat. A pártcsoport-ülésen külön is beszéltünk velük. Mun­kánk balesetveszélyes, az it­tas ember kárt tehet önma­(IIÍRMAGYARÁZATUNK) A kormányzati szervek a gazdasági reform indulása óta folyamatosan gondos­kodnak arról, hogy ne csak a fix áras, hanem a szabad áras termékek árai is az in­dokolt keretek között ma­radjanak, a vállalatok ne élhessenek vissza a szabad árképzés lehetőségeivel, esetleges monopolhelyzetük­kel. A vállalatok bizonyos esetekben már 1968 óta kö­telesek a minisztériumnak előre bejelenteni áremelési szándékukat, kötelező az árkalkuláció készítése. Kez­dettől mód van arra, hogy a tisztességtelen hasznot fel­számító vállalatot megbírsá­golják, a büntető törvény- könyv pedig 1971-ben pon­tosította a büntetőjogi fele­lősség eseteit. A visszaélések elkerülésére tehát megfelelő jogszabályok állnak rendel­kezésre. A gyakorlatban azonban gyakran okozott nehézsé­get a tisztességtelen ha­szon fogalmának eltérő értelmezése. A megfelelő gyakorlat ki­alakítását segítette az Or­szágos Anyag- és Árhivatal elnökének 1970-ben kibocsá­tott állásfoglalása, amelyben néhány esetre pontosan meghatározta a tisztességte­len árképzési módszerek is­mérveit. Ennél is jóval hatéko­nyabb eszköznek ígérkeznek azonban az árdrágítás meg­előzésére a mostani minisz­tertanácsi határozatban rög­zített irányelvek, amelyek egyértelműen megfogalmaz­zák a tisztességtelen haszon eseteit, s ezzel megfelelően orientálja a gazdasági veze­tőket, lényegesen könnyíti az ellenőrzést, s magas szin­tű védelmet nyújt a vásár­lóknak. A tisztességtelen haszon nemcsak a nyereség mérté­kétől, hanem főként meg­szerzésének módjaitól függ. A minisztertanácsi határo­zat széles körben meghatá­A Minisztertanács tegnapi ülésén a közutak fokozottabb védelme érdekében szabá­lyozta a túlsúlyos járművek közlekedését. A határozat lé­nyege, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően hir vatalosan is engedélyezik a nagyobb tengelyterhelésű jár­művek közlekedését, a túlsú­lyért viszont díjat szednek, az engedély nélkül közlekedő túlsúlyos járművek üzem­bentartóit pedig megbírságol­ják. Hazánkban az 1962-ben ki­adott közlekedési szabályzat szerint a közúti forgalomban csak 8 tonna tengelyterhelésű — kettős tengely esetében 14.5 tonna terhelésű — jármű vehet részt. A rendelkezés annakidején megfelelt az akkori nemzet­közi gyakorlatnak, s nagyjá­ból a hazai úthálózat állapo­tának is. Az utóbbi évtized­ben azonban erőteljesen meg­növekedett közutainkon a te­herforgalom, ezen belül a ne­héz járművek aránya. Ezért a KRESZ említett rendelke­zése tulajdonképpen már formális, a hatóságok kény­telenek voltak tudomásul venni a helyzetet, s közuta­inkon gyakorlatilag 10 tonna tengelyterhelésig minden jár­mű közlekedhetett. A közúthálózatnak az új követelmények szerinti fej­lesztése 1968-ban megkezdő­dött, azóta az új utakat, s a korszerűsítési munkálatokat már 10, illetve 16 tonna ten­gelyterhelésre méretezik. Mi­után az útépítés, a fenntar­tás költségeit az állam viseli, fokozottabban védenie kell a rozza a tisztességtelen ha­szonszerzés módszereinek eseteit, de ismerteti azokat az eseteket is, amikor az ár­képzés nem tisztességtelen. Nem engedhető meg pél­dául, hogy a terméktőr- galmazási szabályok meg­sértésével valamely válla­lat monopolhelyzetet hoz­zon létre, s így kénysze­rítse a vásárlót a maga­sabb árak elfogadására. Tisztességtelen az is, ha a vállalat az olcsó és jó mi­nőségű cikkek helyett drá­gább árut hoz forgalomba, ha az olcsó tömegfogyasztá­si cikkek árát alapos indok nélkül emeli, ha változat­lan áron ad gyengébb minő­ségű árut. Abban az esetben is tisztességtelen a haszon, ha csupán a költségek, az alapanyagok árának emel­kedését követik az árak, költségcsökkenéskor azonban az ár nem mérséklődik. Törvénytelen az Is, ha a vállalat az export árbe­vétel csökkenését a bel­földi árak emelésével akarja ellensúlyozni. Tisztességtelen haszonnak számít az olyan eset, ha a vállalat az átlagot számot­tevően meghaladó mértékű jövedelememelés érdekében emel árat, vagy ha a kapa­citás kihasználatlanságából eredő többletköltségeket egyoldalúan áremeléssel el­lensúlyozza. A Minisztertanács irány­elvei természetesen nem emelnek akadályt olyan vállalati haszon elé, ame­lyet műszaki fejlesztéssel, az üzem- vagy munkaszervezés javításával gazdaságosabb termékszerkezet kialakításá­val, s egyéb hasznos, haté­kony eszközökkel érnek el a vállalatok. A minisztertanácsi hatá­rozat kimondja, hogy tisztességtelen haszon fel­számítása esetén elsősor­nagyértékű — a hazánkban csaknem 100 milliárdos — népgazdasági állóeszközt je­lentő közúthálózatot. Az idő előtt tönkrement útburkolat helyreállítása igen költséges, kilométerenként másfél mil­lió forint. A Minisztertanács éppen ezért a gyakorlatot szentesít­ve hozott rendelkezést arra, hogy a küzúti forgalomban legfeljebb 10 tonna — illetve két tengely esetében 16 ton­na — tengelyterhelésű jár­művek vehetnek részt. Ennél nagyobb terhelésű, túlsúlyos járművek csak az útügyi ha­tóságok előzetes engedélyé- evl, meghatározott útvonalon közlekedhetnek. A túlsúlyos jármű közleke­désének hatósági engedé­lyéért díjat kell fizetni. Az engedély nélkül közlekedj túlsúlyos jármű után az előírt díion felül bírságot — a díi kilencszeresét — rónak ki. A díjakból és a büntetések összegéből részben fedezik a megrongált útpálya helyreál­lításának költségeit, részben fejlesztik az úthálózatot, — megerősítik a gyengébb te­herbírású utakat. A minisz­tertanácsi határozat ugyan­akkor előírja, hogy az euró­pai általános irányzatnak megfelelően az egész közút­hálózatot alkalmassá kell tenni 10 tonna tengelyterhe­lésű járművek közlekedésére. A rend0'kezes ezenkívül a közieked“«- és postaüevi mi­niszter előzetes engedélvéhez köti a túlsúlyos járművek hazai forgalomra való gyár­tását, illetve beszerzését. ban a károsultak, vagyis a megrendelők, a fogyasz­tók kártalanításáról kell gondoskodni. Mint az Országos Anyag- és Árhivatalban rámutatnak, igen fontos, hogy a vásárlók tudomást szerezzenek arról, hogy egy vállalat tisztesség­telen haszonnal hozott for­galomba valamely árut. Ezért szükséges, hogy pél­dául a gazdasági bírságok­ról szóló határozatok minél szélesebb nyilvánosságot kapjanak. Adott esetekben ugyanis gazdasági bírsággal sújtják a tisztességtelen hasznot fel­számító vállalatot. A minisztertanácsi hatá­rozat értelmében a tisztes­ségtelen haszon kialakítá­sában vétkes személyek egyéni felelősségét is meg kell vizsgálni, s az eset körülményeitől függően fegyelmi szabálysértési vagy büntető eljárást kell indítani. A felügyeleti és az ellen­őrző szervek rendszeresen ellenőrzik majd a vállala­tokat, továbbá a magánkis­iparosokat és magánkiske­reskedőket, s adott esetek­ben a felelősségrevonás sem maradhat el. Egy korábbi miniszterta­nácsi határozat értelmében valamennyi érintett tárca szakmai kalkulációs irány­elveket bocsát ki, ezek is a nagyobb árstabilitást, a ha­tékonyabb árellenőrzést szol­gálják. Mindenekelőtt az Országos Anyag- és Árhiva­tal elnöke adja ki ezeket az irányelveket, ehhez igazod­nak majd a tárcák irányel­vei. Az Árhivatal, illetve a minisztériumok pontosan előírják, hogy az árvetésnek milyen adatokat kell tartal­maznia, ily módon gondos­kodnak a többi között arról, hogy az ellenőrök minél jobb áttekintést kaphassa­nak a kalkulációról és fel­fedhessék az esetleges visz- szaéléseket. Az 1974. január 1-én élet­belépő jogszabály hozzájárul­hat a jármű üzembentartói és a népgazdaság érdekei kö­zötti fokozottabb összhang megteremtéséhez. A díjazás bevezetésével a fuvarozókat ösztönzik olyan járművek üzembentartásá- ra, amellyel elkerülhetők a nagyobb költségek; egy- egy komolyabb szállítási feladat előtt a leggazdasá­gosabb megoldás mérlege­lésére késztetik a szállító­kat. A hatósági engedélyért járó díjat a jármű üzembentartó­ja fizeti, s csak akkor hárít­hatja át a fuvaroztatóra, ha a szállítmány másképpen nem továbbítható. Előzetes engedély hiányában viszont a büntetést a fuvarozó köte­les megfizetni. A rendelkezés tulajdonképpen csak a beru- házás-jellegű nagy szálítmá- nyokat, a nem egyszer 100 tonnás transzformátorokat, óriás turbinákat érinti (bár megfelelő trélerekkel ezek is szállíthatók túlsúlyos jármű­vek nélkül) a fosvasztói árakra semmiféle kihatása nem leeht. Az engedélyezett, s most hivatalosan is fel­emelt tengelyterhelésen belül ugyanis a kereskedelem min­denféle áruja elszállítható. A túlsúlyos járművek kor­látozására vonátkozó rendel­kezések megtartását szigo­rúan ellenőrzik: a fontosabb nemzetközi közúti határátkelő helyeken beépített tengely- mérlegekkel. a belföldi for­galomban oedig könnyű, hor­dozható. gyorsan teleoíthető elektronikus mérlegekkel. .. Országos gyümölcstermesztést tanácskozás Nagykörűben A nagykörűi cseresznyés, különösen az új telepítésű gyümölcsös, már régóta or­szágos hírnévnek örvend. Ennek köszönhette a falu, hogy tegnap itt rendezte meg a Fogyasztási Szövet­kezetek Országos Tanácsa, több közreműködővel együtt, az országos nagy bemuta­tót és tanácskozást. Ezen a csonthéjas gyümölcsök, a cseresznye és a meggy, kor­szerű növényvédelmének módszereiről hangzottak el előadások. A résztvevők megtekintették az ottani szakcsoport tagjainak kert­jeit, és a Haladás Tsz új ültetvényét. Bács-Kisikun és Szolnok megye után tegnap reggel egyes Hajdú-Bihar megyei termelőszövetkezetek földjein is munkába álltak az aratók; Ebben az esztendőben a sár­Ä konzervipari üzemek megfelelő számú szerződéses partnert találtak az alap­anyagok szállítására, az üze­mek felkészítése is jól sike­rült. és így az idei konzerv­gyári szezon kedvező elője­lekkel indult meg. Az üze­mek a tavalyinál 58 000 ton­nával több árut termelnek majd. s termelési értékük el­gának és a közösségnek. A kommunistáktól elvárjuk a példamutatást. Erélyes fel­lépésünk sikerrel járt. Ösztönöznek a tanulásra A Rákóczi Tsz központja a tanyavilágban van. tagjai­nak többsége is ott lakik. Korábban sokuknak nem volt alkalmuk az általános iskola elvégzésére. Akadnak olyanok is, akik csak 4—5 osztályt végeztek. A pártszer­vezet. s a pártcsoportok a fi­atalokat, középkorúakat a továbbtanulásra ösztönzik. S ebben, a pártcsoportvezetők is példát mutatnak. Donkó István és Drávucz. István né­hány évvel ezelőtt feiezte be az általános iskolát. így jog­gal szorgalmazhatják a tötjbi- ek tanulását is. A párttitkár örömmel mondta: — Az utóbbi években har­mincán fejezték be tsz-ünk- ben az általános iskolát. Van olyan fiatal is. aki szakkö­zépiskolában folytatja tanul­mányait. A pártcsoportvezetők gyor­san áttekintik, az idén há­nyán tanultak. A három cso­port munkaterületéről be­szélgetésünk napján heten vizsgáztak. A befejeződött évadban harmincán tanultak a párt­oktatásban is. — Az alapszervezet mun­káját legutóbb a községi párt­végrehajtóbizottság is érté­kelte — tájékoztat Csajbók András. — Egyenletesen fej­lődik a gazdaságpolitikai te­vékenység a Rákóczi Tsz- ben. A pártcsoportok mun­kája azonban még kissé egy­síkú. Többet kellene foglal­kozniuk tömegpolitikai mun­kával. A párttitkár is megerősí­ti: elsősorban ezen akarnak javítani. rétudvari Arany Kalász Tsz gabonatábláin dolgoznak az első kombájnok. Az őszi ár­pát vágják. Az ötvenhét hek­táros táblán három gép dol­gozik. a konzerv éri a 8.2 milliárd forintot, ami 463 millió forinttal ha­ladja meg az elmúlt évi eredményt. A gyárak a múlt évihez hasonló mennyiségű gyümölcs-konzervet készí'e- nek — a terv szerint 210 000 tonnát T- és 17 000 tonnával fokozzák a főzelékkonzerv gyártását a tavalyihoz ké- pest. 1 is; A közúti forgalom s korszerűsítéséért Megbírságolják az engedély nélkül közlekedő túlsúlyos járművek üzembentartóit * Több lesz

Next

/
Oldalképek
Tartalom