Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-20 / 142. szám
1973. június 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tájkonferencia Szolno-on végzettségét Ez a törekvés mindenképpen dicséretes. A továbbiakban Szigeti László a következőket mondotta: — A szakmai végzettség és munkaköri beosztás tekintetében az utóbbi években jelentős változás következett be a munkások egyes csoportjai között. Bár a szakmunkások száma növekedett, aránya csökkent az összmunkásságon éelüL 1965-ben a munkások 50 százaléka volt szakmunkás, 1970-ben ez az arány 34 százalékra csökkent. Ugyanakkor némileg eftielkedett a betanított munkások száma és aránya (jelenleg 32,9 százalék) és jelentősen emelkedett a szakképzetlen, segédmunkások száma és aránya (jelenleg 33,1 százalék). Szigeti László befejezésül a művelődési lehetőségek értékelésével foglalkozott. A munkásműveltségi konferencia ma kilenc órakor folytatja tanácskozását. — s. b. — Természettudományban jó, olvasásból gyenge A magyar iskolarendszer összehasonlító értékelése Megkezdődtek a vizsgák Kétszáz fiatal i egez a megye szakmunkás épz<S intézeteiben Tegnap a kunhegyes! Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézetben ötvenkét fiatal járult az állami szakmunkás vizsgabizottság elé, hogy bebizonyítsa: elsajátította a növénytermesztő-gépészet szakismereteit. Csütörtökön pedig Jászapátin „érnek” a szarvasmarhatenyésztő, a baromfitenyésztő és a zöldségtermesztő jelöltek. A sort a jövő héten a kenderesi növénytermesztő gépészek számadása zárja megyénkben. Ha az állami vizsgabizottságok is úgy döntenek, az idén százhét növénytermesztő gépésszel, negyvenkét szarvasmarhatenyésztővel, negyven baromfitenyésztővel és tizennyolc zöldségtermelővel gyarapodik a megye mező- gazdaságában dolgozó szakmunkások tábora. Sajnos, ebben az évben sertéstenyésztőszakon nincs kifutó évfolyam, pedig a termelőüzemek egyre jobban keresik az ilyen végzettségű. fiatalokat. Hároméves, szorgos tanulás után olyan fiatalokat kap a megye mezőgazdasága, akik tökéletesen^ ,ismerik azokat a gépeket, eszközöket, amelyekkel dolgoznak majd szakmájukban. A képesítő vizsgákon túljutók- nak lehetőségük lesz kiegészítő szakmák elsajátítására is. A szarvasmarhatenyésztők például tejmestert, in- szemináló és elletőmesteri vizsgát is tehetnek. Azok a fiatal szakmunkások pedig, akik épnél is többet akarnak, a szakközépiskolák második évfolyamán folytathatják tanulmányaikat. A most végzők közül, sok fiatal a termelőszövetkezet, az állami gazdaság ösztöndíján szerezte meg a szakmunkás-képesítést. — vágási —* A tihanyi múzeumban Kondor Béla-emlékkiállítás nyílt meg. Nagy László költő m ondott megnyitó beszédet. A kiállítás bemutatja a nem rég elhunyt művész legkiválóbb alkotásait Új színek, rejtett értékek Hangverseny Szolnokon (Folytatás az 1. oldalrólJ kolázottsági végzettsége magasabb, mint a megye egész népességének átlagos színvonala. Ez főleg a mező- gazdasági termelőszövetkezeti tagok viszonylag alacsony iskolázottsági szintje miatt van. Például a gépiparban dolgozó fizikai munkások 63 százalékának van általános iskolai végzettsége, eddig a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fizikai dolgozóinak 26 százaléka érte el ugyanezt a szintet. Ugyanakkor a megye egész népességének iskolázottsága az országos átlag alatt van, a fejlődés ellenére a régi, műveltségbeli elmaradást csak részben sikerült felszámolni. — Szükséges azt is megemlíteni, hogy a szakmunkásképző intézmények társadalmi rangját nem sikerült megfelelően emelni. Szolnok megye a lakosság általános iskolai végzettsége tekintetében a megyék között a 18 Ä nevelési-tanítási eredmények értékelésére Nemzetközi Pedagógiai Társaság alakult (angol elnevezésének rövidítése: IFA). Tizenkilenc ország pedagógiai intézetével — közöttük a magyar Országos Pedagógiai Intézettel együttműködve — vállalta a tanulók teljesítményének nemzetközi összehasonlítását, és ennek alapján az országok iskolarendszerének hatékonysági elemzését. Az Országos Pedagógiai Intézetben elkészült a hazai eredményeket összegező kutatási beszámoló, és az IFA központja kiadta a nemzetközi adatokat értékelő tanulmánysorozat első kötetét. A nemzetközi számító központban az egyes országok tanulóinak eredményeiből kiszámították az országos átlagokat, ezeket rangsorolva megtudhatjuk, hogy emes Ibolya szerette Pethő Győzőt. Pethő Győző imádta Nemes Ibolyát. Gazdagok voltak mind a ketten, és a fiatalok szülei csak helyeselni tudták a házasságot. Így hát akadály nem lévén, Pethő Győző feleségül vette a mézszőke Ibolyát, aki órákig, megszakítás nélkül tudott ra- jongani férjéről két teljes ‘esztendei házasság után is. Pethő Győzőné született Nemes Ibolya nagyon szerette a férjét, és úgynevezett példás házaséletet éltek, amikor is házasságuk harmadik esztendejében Pethő Győző hirtelen és váratlanul meghalt Egy csúnya, őszi napon lázasan, borzongva jött haza, és „kis meghűlésről” panaszkodott a feleségének. Három nap múlva meghalt. Jó barátságban voltam a családdal, Ibolyát különösen kedveltem, mert okos. szimpatikus asszony volt, de a szörnyű haláleset után nem mertem kondoleálni sem a szerencsétlen fiatalasszonynak, mert úgy éreztem, hogy ekkora bánatra hiába fecsérelek szavakat, itt csak az idő segíthet, és az nem én vagyok. Két héttel a szomorú eset után mégis találkoztunk véletlenül, közös barátainknál, és az első pillanatban nem hittem a szememnek, amikor Ibolyát megláttam. Ízléses, egyszerű, világos ruhában volt, csacsogott, figyelt, véleményt nyilvánított, nem látszott rajta a nagy boldogtalanság, de a legfeltűnőbb az volt, hogy gyász—17„ a középfokú végzettség vonatkozásában a 14— 15„ felsőfokú végzettséget illetően a 15—16. — A munkások, főleg a szakmunkások nagy tömegei elsősorban a 20—45 éves korosztályok, a népesség átlagos kulturális színvonala felett állnak. Magasabb az iskolai végzettségük, korszerűbb ismeretekkel rendelkeznek. Megjelentek a termelésben az emeltszintű szakmunkásképzésben részt vett fiatalok, valamint az érettségivel rendelkező szakmunkások első csoportjai. Szakmunkás-arány — Jelenleg a munkásságnak 48,3 százaléka a nyolc általános iskolai bizonyítvánnyal, 3,3 százaléka közép-, 0,1 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az analfabéták aránya 1.6 százalék. A munkások 21.5 százaléka esti vagy levelező tagozaton szerezte meg a legmagasabb iskolai • tízesztendős diákok csoportjában a magyar gyermekek a természet- tudományban közepes minősítést kaptak, az országok közötti rangsorban a hatodik helyet foglalják el. Az olvasás-megértésben azonban már a kilencedik helyen szerepelünk, és ez a teljesítmény bizony igen gyenge. Ennél is rosszabb a helyzet az olvasás-gyorsaság területén, melyben a magyar kisdiákok teljesítménye a vizsgált országok között a legrosszabb. A 14 esztendősök kategóriájában a természettudományos oktatás hazai szempontból igen jónak minősíthető, ezt bizonyítják r teljesítmények is: Magyarország a második helyen szerepel, nak nyomát sem tudtam felfedezni rajta, még csak egy kis, fekete szövetcsíkot sem viselt. Meghökkentett ez a dolog, és — híres tapintatos ember vagyok — egyenesen megkérdeztem Ibolyától: Királyhegyi Pál: — Bocsáss meg. drágám, igazán semmi közöm az egészhez, és lehet, hogy ízléstelennek tartod a kíváncsiságomat, de nem értem ezt a dolgot. Ibolya megigazította fekete szemüvegét amit valószínűleg azért viselt, mert bántotta szemét a fény. és édes, nő1 mozdulattal körültapogatta szőke haját — Mit? — érdeklődött — Hát, kérlek szépen, én láttam ezt a szerelmet elég közelről a megboldogult uraddal, láttam, hogy ez igazi, nagy valami volt, és kissé furcsállom, hogy két héttel a halála utón nem... nincs rajtad semmi külső jele... már úgy értem, hogy én sem vagyok a külsőségek barátja, de méeis... Meesaináit ded''«ásómért: — Azt akarod tudni, miért nem v'-tczolok? — Azt. — Hát ennek igazán egyszerű ólra van. Először is gyászolok, csak talán a magam módján, és nem úgy. és csak Japán előzi meg. Az olvasás-megértés azonban ebben a korosztályban is gondot jelent diákjainknak, és nyolcadik helyezésükkel csupán közepes teljesítményre képesek. Igen gyenge — rangsorban a tizedik — 14 éves diákjaink teljesítménye az olvasás-gyorsaságban. Középiskolás tanulóink a természettudományos területen a hetedik helyet érték el, és ez jő közepes teljesítménynek számít. Diákjaink meglehetősen jő természettudományos ismereteit és viszonylag gyenge olvasását főleg az magyarázza, hogy más országokhoz képest nálunk viszonylag sok időt fordítanak a fizika, kémia, biológia tanítására, ugyanakkor az anyanyelvi képzésre — ezen belül az olvasástanulásra — viszonylag keveset ahogy az elő van írva. Mindig halálra rémültem azoktól a nőktől, akik talpig gyászban, komoran és feketén jö-t tek felém, mert gyászoltak valakit. Ha az ilyen asszony megjelent valahol, az emberekbe belefagyott a szó, zat varian izegtek. mozogtak, nem tudták, hogyan viselkedjenek. nem tudták, ilhk-e ráterelni a szót a megboldogultra, vagy ne vegyék észre ezt a mély gyászt, amit lehetetlen nem észrevenni. Engem mindig lehangoltak az ilyen hivalkodó gyászba öltözött emberek, . és furcsa megállapításra jutottam. Kiderült, hogy ez a gyász, magát a gyászolót nem érinti, ő nem látja állandóan önmagát' feketében, ő csak a többieket látja, tarka színekben, a napot, ami ragyog, az egész életet,* ami sokszínű, és csak nagy ritkán fekete. Én megfordítottam a dolgot. A ruhámon nem változattam semmit, nem akarom, hoey idegenek részvétteljes arccal beszélgetést kezdenek az ép drága uramról, ellenben s7ü'-cóffét éreztem a"nak hogv én magam szenvedi °-k anélkül hoey másokat megzavarlak a sväszommaf Láthatod. fekete szemüveget hordok. Én mindent feketén látok, a zöld füvet is. a kék hegyeket te. a fehéret is, —mindent. Ez az én külső gyászom. Nem hivalkodó, nem tolakodó, szerény, mély gyász az én fekete szemüvegem, de nem ütközik meg rajta senki. — Érdekes. Bocsáss meg, hogy ilyen butákat kérdeztem. Igazad van. Elvégre az egész gyász csak szokás, és az igazi gyásznál nem fontosak a külsőségek. — A szokásokkal és külsőségekkel én sohasem törődtem. Kínában például a gyász színe — fehér. Japánban fehér és fekete. Különben a kínaiakat azért is irigylem, mert ők nem ismerik a kézfogás kínos szokását sem. — Ne beszélj. Ezt nem is tudtam, Nem fognak kezet? ■— Fognak, dé a sajátjukat, és nem az idegenét. A barátságos üdvözlés náluk az, ha az. ember megfogja a saját kezét, jelezve, hogy nincsen a kezében fegyver, tehát barátságos szándékai vannak. Örülterp, hogy eltértünk a szomorú tárgytól, aztán elváltunk. és megfeledkeztem Ibolyáról és a fekete szemüvegéről. at hónappal később megint láttam. Véletlenül találkoz* tunk egy cukrászdában. ahol Ibolya lelkesen figyelte egy magas, barna, rokonszenves arcú fiatalember előadását Nagyon érdekes dologról lehetett szó. mert Ibolva téliesen el volt merülve a h-'l'ga- tácíhan. Észrevettem, hogy kék szemüveget viselt. Már csak fél gyászban volt. • A karcolat a szerző Ami sürgős, az ráér című kötetéből való. — amely a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent mtc. A kulturális hetek befejezése után alig egy héttel később, ismét hangverseny színhelye volt Szolnokon a városi tanács díszterme. A Bartók Kamarakórus és a Szolnoki Szimfonikus Zenekar közös fellépésére került sor. A tizenhárom tagú női énekegyüttes hétfőn este színes műsorral lépett a közönség elé. Tartalmas volt ez a műsor, akár az előadott művek stílusbeli változatosságát, akár nehézségi fokát tekintjük. Az első énekkari blokk régi, XVI. századbeli madrigálokból, motettákból állt, Palestrina, Regnart, Veechi, Castoldi művei csendültek fel. S ha a kórusnak csak ebben a részben nyújtott teljesítményét mérnénk, akkor is felső fokkal lehetne értékelni teljesítményét. A szólamok kiegyensúlyozottsága, a plasztikus hanghatások, a tisztán érthető szöveg, a fegyelmezett és mégis rendkívül muzikális előadásmód, mind azt bizonyították, hogy a Bartók Kamarakórus a maga műfajában országos színvonalat is tekintve igen előkelő helyen állhatna, ha több hangverseny-lehetőséget kapna, és más városokba is eljuthatna minél többször. Monteverdi két Canzonet- tája következett a madrigálok után. Ezek érdekességét inkább csak a hangszeres kíséret adta. Majd Kodály- és Bartóíc-kórusműveket hallottunk. A fáradtság ekkor már néha érezhető volt. Nem az intonálásban vagy pontatlanságban — ilyesmiről szó sem lehetett — : inkább a szuggesztivitás, az átélés volt kevesebb, mint a I madrigálok előadásában. Ki- : emelkedő volt Kodály PünI kösdölöjének megszólaltatása, a kórusszvit kezdő és befejező részeinek tolmácsolása. Három zongorakísé- retes Britten-mű zárta a Bartók Kamarakórus műsorát. Az együttes Berényi Bogaid vezetésével új értékekkel gyarapodott. Színesebb lett műsoruk, jobban kihasználják saját „rejtett 1 tartalékaikat”, s az előadásmód is sokkal pontosabb, tudatosabb lett. Az első részben a nemrégiben alakult Szolnoki Fúvósötös is fellépett, igaz tartalékosam Puskás Dezső helyett Fancsali Oldamur (klarinét), Melegh Károly (fuvola), Egyed József (oboa), Benedek Sándor (fagott) és Tóth Ilona (kürt). Farkas Ferenc Régi magyar táncok című művét játszották, s bizonyították, hogy nemcsak a zenekarnak kitűnő szólistái, hanem nagyszerű kamaramuzsikusok is. Szünet után operarészletek és nyitányok hangzottak el. Sajnos a két zenekari nyitányra (Mozart Szöktetés a szeráfból és Rossini Sevillai borbély) nem alkalmas a terem akusztikája. Három ária is elhangzott, három szolnoki énekes előadásában. Verdi operájából Aida áriáját Széplaki Katalin énekelte. Aida a zeneirodalom egyik legnehezebb és legigényesebb énekszerepe s az áriát jól elénekelni — önmagában is kitűnő teljesítmény. Mozart Don Juan című operájából Don Ottavio áriájának előadása a szünet utáni rész csúcspontja volt. Szabó Andrásról röviden csak annyit: nagyszerű Mo- zart-énekessé válhat. Hang- színadottsága, kristálytiszta intonálása, egyre jobban kiteljesedő énektechnikája a legmerészebb feltételezéseket is valószerűvé tehetik vele kapcsolatban. Jó volt a kettős is a Traviátábol, melyet Vafna Katalinnal adott elő. Igaz, partnere az ária elején kicsit küszködött a megilletődöttséggel. Az est karmestere Nádor László volt, akinek tulajdonképpen bemutatkozása volt ez a hangverseny — bár régebben már dirigálta a zenekart. Sajnos a két nyitánynál a hangzásbeli adottságok miatt a ritmus tartására és a zenekar összefogására kellett koncentrálnia. Ám az operarészletek kísérésénél már megmutatkozhattak igazi képességei. Mint rutinos színházi karmester — mestere az énekesek kísérésének. A kíséret biztos zenei megformálásával a szólisták sikerét is nagyban elősegítette. K. X Nemes Ibolya talpig szemüvegben /
