Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-13 / 110. szám

8

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1973. május 13,

VIT-staféta, bemutatók, „népi sportversenyek“

A X. VIT sportorogramjából

Drezdában

A drezdai műszaki egyetemen jelenleg 58 ország 20 000 leendő ifjú mérnöke folytatja tanulmányait. Az egyetemet az 1945. utáni években korszerűsítették, s ennek során számos inter- nátust is építettek, ahol a hallgatók mintegy háromnegyed részét sikerült elhelyezni. A diákotthonok rendkívül népszerűek Drezdában, nemcsak azért, mert kiváló tanulási feltételeket és színvonalas szórakozási lehetőségeket nyújtanak, hanem mert „lakbérük” rendkívül olcsó: 10 márka havonta. Az egyetemi előadótermek és laboratóriumok közelében az Elba- parti város déli részén most új egyetemi lakótelep épül. Első lépésként elkészült hat 15 emeletes (egyenként 210 szobás) toronyház, s ezekben tavaly 3200 műszála egyetemi és közlekedési főiskolai hallgató talált otthont

A X. Világifjúsági Találkozó programját július 28 és augusztus 5 között Berlinben számos sportesemény gazdagítja — már csak azért is, mert erre a legutóbbi téli és nyári olimpián elért második, illetve harmadik helyezés is kötelezi a vendéglátókat. Ott. ahol 22 évvel ezelőtt a III. Világifjúsági Találkozó megnyitóját tartották, az idén július 28-án 5000 sportoló lép a közönség elé, külön erre az alkalomra betanult tömeggyakorlatokkal. A program:

1. a tomászifjak gyakorlata;

2, a főiskolai hallgatók bemutatója; 3. a Dinamó sportklub tagjainak parádéja. A sportbemutató-sorozatot 2400 zenész felvonulása fejezi be, akik ezzel tulajdonképpen a német munkássportolók egyik régi hagyományát folytatják. A VIT vendégei természetesen emellett egész sor különböző nemzetközi sporttalálkozót tekinthetnek meg. ezek közül is kiemelkedik a

moszkvai és a berlini Dinamó labdarúgó csapatának barátságos mérkőzése.

Az NDK-ban igen népszerű lett az 1973 méterből álló ún. VIT-mérföld, melynek célja, hogy az ország minden egyes polgára egyszer vagy többször lefussa ezt a távolságot. Mindenütt láthatók a lemért szakaszok; a VIT-vendégek például a berlini parkokban futhatják le a maguk VIT- mérföldjét.

Különleges színfoltot alkotnak majd a VIT sport-programjában a különböző népi sportágakba sorrakerülő versenyek. Berlin nyolc kerületének mindegyikében sport- központokat hoznak létre, ahol edzők, és versenybírók állnak a vendégek redelke- zésére. A nyolc versenypontból (fekvőtámasz, célba- dobás kosárlabda-hálóba, tekézés. célbalövés légfegyverrel. stb.) négyet kell teljesíteni ahhoz, hogy a fiatalok oklevelet és zászlót kapjanak.

Ég és föld között

A krasznodarszki repülőklub ejtőernyős szakosztályiban a legkülönbözőbb foglalkozású emberek kedvene

időtöltése a bátrak sportja. A legtöbb ejtőernyősnek felsőfokú szakképzettsége van, illetve főiskolán, vagy egyetemen tanul. Képünkön egyik hallgatójuk ég és föld között.

SZABAD IDŐ

Társasélet,

művészeti vetélkedő, turisztika,

sport

lítja ki műveit. Minden nyáron (1972-ben harmadszor) 100 fiatal költő találkozik a központi költőszemináriumon az NDK kiemelkedő íróival és iroda- lomftörténészeivel, alkotói tapasztalatcserén.

Az FDJ-énekmozgalom az elmúlt években az ifjúság művészi tevékenységének egyik leghatékonyabb kultúrpolitikai formája lett. Ez idő szerint az NDK-ban 2830 FDJ énekklub működik,

37 800 fiatal részvételével.

Az énekmozgalom egyik megalapítója a berlini Október Klub. 1972 februárjában Berlinben a harmadik politikai dalfesztiválon 23 országból 43 énekklub adott számot tehetségéről. A 40 előadást 25 000 fiatal hallgatta meg.

A színházi világnap

(március 27.) alkalmából az NDK összes színházaiban megrendezik az ,,ifjúsági színházi napot”. A múltban ezeken a rendezvényeken évente 100 000 fiatal vett részt. Az NDK 104 színházában tavaly összesen három millió fiatal tekintette meg a kifejezetten az ő számukra bemutatott ifjúsági darabokat. Sok tehetséges fiatal hódol a színjátszásnak a 93 amatőr színházban, 1972-ben 774 előadásban mutattak be ifjúsági darabokat, s az év folyamán összesen 194 272 fiatalt láttak vendégül.

Az FD.I Központi Bizottsága 1957 óta „Erich-Wei- nert-éremmel” és „FDJ Művészeti Díjjal” jutalmazza az NDK-beli szocialista kultúra fejlesztésében elért kiemelkedő művészeti eredményeket.

Számtalan fiatalember tölti legszívesebben szabad idejét kirándulással, kemAv ]\Fíl£ ifjúsága a mun- nun kában és a ta_

nulásban kiemelkedő teljesítményt nyújt. Egyidejűleg azonban a szabad időben sokoldalú szellemi-kulturális elfoglaltságra törekszik.

1946-ban a fiatal nemzedék négy alapvető jogáról szóló törvényben szavatolták az ifjúság számára az örömhöz és a vidámsághoz való jogot. Azóta az NSZEP. és az NDK kormánya semmilyen eszközt sem sajnált az ifjúságpolitika megvalósítása érdekében, azért, hogy az ifjúságnak tartalmas szabad időt biztosítson.

Az ének és a zene, a tánc és a társasélet, a színjátszás és a költészet, a zeneszerzés, a festészet, a filmezés és a kirándulás ma az NDK-beli fiatalok életkörülményének és optimizmusának megnyilvánulásai.

A Szabad Német Ifjúság Szövetsége (FDJ) új kezdeményezésekkel lendítette fel a fiatalok szabad idejének tartalmas eltöltését. E kezdeményezések közé tartozik az ifjú tehetségek mozgalma, az FDJ-ének- mozgalom, az ifjú költők központi szemináriuma és az ifjúsági színházi napok. Az állam 918 000 klubházat és 3642 klubszobát biztosított ezekre a célokra, bennük 9329 érdekközösség, 297 200 résztvevővel hódol kedvteléseinek. Egyedül 1972-ben 90 millió márkát fordítottak ezeknek a létesítményeknek a fenntartására.

Évente több mint 150 000 lány és fiú vesz részt az ifjú tehetségek művészeti vetélkedőjén. Az ifjúsági szövetség által a vállalatoknál, iskolákban, járásokban és kerületekben, valamint központi szinten szervezett kiállításokon évről évre 640 000 fiatal festő álpingezéssel és turisztikával. Az NDK legszebb vidékein 243 ifjúsági fogadó és 34 állandó türistaház áll rendelkezésükre, Összesen 20 ezer hellyel ezek a létesítmények egész évben a fia- tabk rendelkezésére állnak. Egredül 1972-ben 40 millió ma-kát fordítottak az ál- lanháztartásból az ilyen tí- puú ifjúsági létesítmények femtartására. Közkedvelt- ségiket hangsúlyozza az a téry, hogy minden évben 4 nillió fiatal vendég keres fel az ifjúsági fogadókat és turistaházakat.

gyedül az NDK keleti- tegeri partvidékén 59 tá- bonely található. 1972-ben össesen 516 000 sátorozó kerste fel őket, többségük- ber fiatalok. A berlini ta- vakál minden nyáron tíz sátrtábor nő ki a földből. 197-ban befogadóképességűit 627 helyre fog emel- keci.

A,Jugendtourist”

utaisi iroda a fiatal állam- poljroknak kedvezményes árudilföldi utakat biztosít. 197ben 80 000 fiatal használt ki ezt a lehetőséget arrí hogy szabadságát va- lamyik szocialista testvér- orsóban töltse el. A Magasátrában, a Fekete-ten- gerű, a Rila-hegységben, a iukázusban, Moszkvá- banBudapesten, Zakopane- bana Mazuri-tavaknál és mégok más helyen pihenheti.

ANDK ifjúságának nagy rész sportolással tölti szabad éjét. Ehhez 311 sport- stach, 941 sportpálya és 108 dett uszoda, 1030 nyitott szód a, 200 sportcsarnok? több ezer egyéb kisebt sportlétesítmény áll rendezésükre. A sportlé- tesíények fenntartására 80 llió márkát költenek.

i

Az amerikai katonaszökevények

kilátásai

„Nem hiszem, hogy bűnt követtünk el, és nem fogok térden csúszva könyörögni” — mondja egy amerikai katonaszökevény, aki jelenleg Svédországban él és dolgozik. Egyike azoknak a szökevényeknek és a katonai behívó elől menekülőknek, akik százával élnek száműzetésben Kanadában, Svédországban és Angliában. Számukra a vietnami tűzszünet nem jelenti a gyors hazatérés ígéretét.

Nem ők a bűnözők

Desmond Carragher angliai születésű, amerikai állampolgár a saját választása alapján hamarosan svéddé váló Des egyike azoknak a volt amerikai katonáknak, akik a svédországi száműzetést választották a vietnami szolgálat helyett. „Nem bocsáthatunk meg nekik” — mondotta Nixon elnök nemrégiben tartott sajtóértekezletén. Ha vissza akarnak térni az Egyesült Államokba, vállalniuk kell a büntetést. „Nem egy majálist a Békehadtestnél, vagy valami hasonlót, hanem a bűnözőknek az amerikai törvények megsértéséért járó büntetést”.

A száműzetésben élők — a stockholmi és malmöi interjú alapján — erre a nyilatkozatra nem dühvei vagy könyörgéssel, inkább valamiféle rezignált érdektelenséggel reagálnak.

„Nem hiszem, hogy bármelyikünket érdekelné” — mondja Terry Whitmore,

A legjobban talán egy néger társadalmi munkás foglalta össze a többszáz amerikai dezertálásának közös motívumát, akik a hadseregből vagy a behívás elöl Svédországba menekültek.

egy memphisi néger, akit Vietnamban a Bíbor Szívvel és a Bronz Csillaggal tüntettek ki, mielőtt Japánba dezertált volna. A svéd kormány költségén műszaki »rajzot tanul, egy svéd lány a meoyasszonya, és a Stockholm Stars amatőr kosárlabdacsapat kapitánya. A csapat elsősorban amerikaiakból áll — és a többségük néger.

— Nem mi vagyunk ennek a háborúnak a bűnözői — jelentette ki George Meals. jelenleg hangmérnök a stockholmi egyetemen. George öt évvel ezelőtt egy georgiai katonai táborból jött Svédországba. Elismeri, hogy időnként honvágya van szülővárosa, Atlanta után, és azt mondja, hogy „valószínűleg visszamenne”, ha feltétel nélküli amnesztiát kapna, de kijelenti: „nem hiszem, hogy bűnt követtünk el. és nem fogok térden csúszva könyörögni”.

Mint Herb Washington mondja (5 évvel ezelőtt az NSZK-ban állomásozó alakulatától menekült ide) „Azok többsége, aki idejött, egyszerűen csak ember akar leaai’j. „

Des Carragher például első generációs amerikai. Tizenegy éves volt, amikor édesanyja testvéreivel

együtt Oregonba vitte. Des, mint családjának többi tagja, elfogadta az „Amerikai álmot”. Belépett a hadseregbe, Nyugat-Németországba ment, altiszti iskolára járt. Álmai itt kezdtek összeom- lani. Nem tanítottak másra, csak arra, hogy kell ölni, ellenállni az „agymosásnak” és kínzásnak a fogságban. Mindezt elembertelenítőnek találta, és tudta, hogy előbb- utóbb Vietnamban fog kikötni.

1968-at írtak, és Svédország egyre ismertebbé vált,

Terry Whitmore Japánban feküdt egy kórházban, miután egy vietnami ütközetben megsebesült, és Johnson elnök személyesen tüntette ki. Ekkor került napvilágra az Intrepid matrózainak ügye.

„Dezertőrök? — mondta magának — Ezek a fickók gyávák, én pedig nem vagyok az!” Vietnamba visszamenni azonban nem volt túl nagy kedve. Lábadozása idején találkozott és ösz- szebarátkozott egy japán lánnyal, aki élesen vietnami háborúellenes volt, mint sok fiatal Japánban. Ekkor jöttek a hírek Martin Luther King meggyilkolásáról.

— Ez megrendített. Itt harcolok Amerikától sokezer mérföldre, és akkor ilyesmi történik pont a szülővárosomban”. Szerelmének bátyja megtudta, hogy az a

mint a vietnami szolgálat elől dezertáló amerikai katonák menhelye. Des politikai nézeteit tekintve nem volt radikális, nem tudott elég érvet felhozni a háború ellen vagy mellett ahhoz, hogy választani tudjon a két szembenálló oldal között. Azonban „azt tudtam, mennyire becsülöm az életemet, és Vietnamba menni túl súlyos lépés lett volna”, amikor nem volt biztos benne, hogy helyes-e részt vennie a háborúban. Két hétig gondolkodott a dolgon, aztán úgy döntött, hogy otthagyja a hadsereget.

japán szervezet, amelyik az Intrepid tengerészeit Svédországba csempészte, ugyanezt megteheti vele is.

Terry úgy érzi, hogy „a négerek könnyebben tudnak beilleszkedni a svéd társadalomba, mint a fehérek, mert a fehérbőrű amerikai soha senkit sem fogadott el magával egyenrangúnak”.

Eddie Smith, egy New York-i fekete, néha arra gondol, hogy Kanadába megy — közelebb van az otthonhoz és nincsenek nyelvi problémák, nyilván ezért is keresett ott menedéket az amerikai katona- szökevények többsége.

Nixon elnök határozott kijelentései ellenére azok, akik hazamennek, vállalva a büntetést, eléa kevéssel — maximum három évi börtönnel. — megússzák, __

V

ágynak az emberi életre

Nem gyávaság

LENGYELORSZÁG

A fiatal házask helyzete

A legutóbbi lengyel nép- számlálás adatai szerint a lengyelországi városokban 1970-ben 581 ezer olyan fiatal házaspár élt közös háztartásban. ahol még sem a férj, sem a feleség nem lépte túl a 30. életévét. Milyen ezeknek a fiataloknak

len: hogy mindketten

dóinak. A vizsgált házasok közül csupán 24.8 száik volt olyan, ahol az eg> fél — az esetek túl- ny# többségében a fia- takony — nem állt muviszonyban. A nem kei feleségek az asszoaz életkörülménye, ami kétségtelenül nagy hatással van a családi viszonyok további alakulására, a gyermekek számára és nevelésére, a szakképzettségi szint emelésére, a végzett munkához való viszonyra és az ország társadalmi életében való részvételre?

Ezekre a kérdésekre kísérelte meg a válaszadást a lengyel központi statisztikai hivatal tavaly novemberben végzett felmérése az említett korhatáron aluli házaspárok körében. A felmérés adatait a közelmúltban tették közzé. 1

A mai fiatal házaspárok között szinte általános je1 23,2 százalékát tették Szék a szakmai passzi- fő okául a gyermek- ■lés szükségességét je- k meg.

kereső asszonyoknak mint fele kijelentette,

' gyermekszülés esetén ybe szeretné venni a ésnélküli szülési sza- ságot. — de csupán 11 alékuk kívánja erre ini az ez esetben kl- > teljes három évet. Ez •osan összefügg a pénzesés szükségességével, —■ az okot türítette fel a gkérdezett fiatalasszo- . >k 80 százaléka. • 1 \