Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-10 / 107. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. május 10. A győzelem napja Moszkvában Harminc tüzérségi díszsor- tűz köszöntötte tegnap este Moszkvában, a hős városok­ban, továbbá Murmamszk- ban, Szverdlovszkban, Novo- szibirszkben, Habarovszkban és Vlagyivosztokban a hit­leri fasizmus felett aratott győzelem 28. évfordulóját. A győzelem napja alkal­mából kiadott ünnepi napi­parancsában, amelyet a teg­nap reggeli moszkvai lapok közöltek, Grecsko marsall, az SZKP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere töb­bek között hangsúlyozza, hogy a szovjet hadsereg katonái ,,szoros együttműkö­désben a Varsói Szerződés tagországainak hadseregeivel, éberen őrzik a szocializmus nagy vívmányait, és mindig készek bármely agresszor erélyes szétzúzására.” A szovjet honvédelmi mi­niszter rámutat: „a hitlerista Németország felett aratott győzelem a szovjet állam legyőzhetetlenségének, a szo­cialista társadalmi rend óriási előnyeinek, a tőkés rend feletti vitathatatlan fö­lényének tanúsága volt”. Grecsko marsall napipa­rancsa a továbbiakban utal a Szovjetunió, a szocialista országok békepolitikájának eredményeire, a nemzetközi helyzet és az államok kö­zötti kapcsolatok javulásá­ra, külön kiemelve a hős vietnami nép győzelmének jelentőségét. Egyszersmind figyelmeztet arra, hogy a reakció befolyásos erői még nem tették le a fegyvert, s továbbra is veszélyeztetik a békét. Nem sikerült felszá­molni a közel-keleti izraeli agresszió következményeit sem. A Pravda tegnapi száma ugyancsak Grecsko marsall nagy cikkét közli, amelyben átfogó elemzést ad a szovjet hadsereg második világhá­borúban aratott győzelmé­nek történelemformáló je­lentőségéről. Jellemzi Grecsko marsall a szovjet fegyveres erők mai technikai színvonalát és harckészültségét, hangoztat­va, hogy az SZKP, miköz­ben óriási jelentőséget tu­lajdonít a hadsereg és flotta legkorszerűbb technikával való felszerelésének, úgy véli, hogy a fegyveres erők harci erejének döntő ténye­zője az ember, a szovjet ka­tona, aki a nép legneme­sebb vonásait egyesíti ma­gában, s mggasrendű erköl­csi, politikai és harci tulaj­donságokkal rendelkezik. A KGST kollektív valutája Egyenlő lehetőségek és jogok l. Részletek K. Mirosnyicsenko tanulmányából Újsághír: Május 8-án Budapesten megkezdődött a I KGST valuta és pénzügyi állandó bizottságának 24. ülésszaka. K. Mirosnyicsenko tanulmányát, amelyet a Mezsdunarodnaja Zsiznyből Benda Kálmán, fordí­tásában vettünk át — ebből az alkalomból közöljük. 1 8 Sorozatunkat elsősorban a marxizmus—leninizmus ! esti egyetemen tanuló olvasóink, és a pénzügyi szak- I emberek figyelmébe ajánljuk. 1XXXXX>XXXXXXX>OOC)COCXXXXXXXXXXXDOOOOOCXX»CXXOOOOOOOOOOOÓOOOOOOOC)OOOOOOOOOOOOOC> í Az antagonisztikus tőkés el­lentmondások körülményei között lehetetlen a nemzet­közi elszámolásoknak olyan ténylegesen kollektív valu­tán, alapuló mechanizmusát létrehozni, melynek forgal­mazása valamennyi partner érdekeit kielégítené, egyen­lő jogokat és azonos előnyö­ket biztosítana nekik. Csak a nemzetközi gazdasági kap­csolatok szocialista jellege ad a kollektív valutának új vonásokat és sajátosságokat — ténylegesen internaciona­lista jelleget. A KGST-or­szágok sokoldalú nemzetközi elszámolásainak mechaniz­musa egyenlő lehetőségeket biztosít, egyenlő jogokat nyújt az elszámolási rend­szert felhasználó valamennyi országnak. Ezek a jogok biz­tosíthatók azoknak az orszá­goknak is, melyek kifejezik azt a kívánságukat, hogy a KGST-országok által létre­hozott valutáris rendszer résztvevőivé váljanak. Ul, magasabb lépcsőfok A KGST-országok gazda­sági együttműködésében fon­tos szerepet játszik kollektív valutájuk, a transzferábilis rubel. A nemzetközi valutá­ris és pénzügyi kapcsolatok története nem ismer más hasonló példát egy ország­csoport olyan kollektív va­lutájának létrehozására és működésére, amely azonos mértékben szolgálja vala­mennyi partner érdekeit, egyiküknek sem biztosítva semmiféle előnyt vagy ki­váltságot. A KGST-országok új nemzetközi elszámolási rend­szerének létreho'zása 1964- ben, mely a transzferábilis rubelen, ezen országok kol­lektív valutáján alapul, új, magasabb lépcsőfokot jelen­tett a partnereknek a KGST kereteiben folytatott együtt­működése fejlődésében a gazdasági, a valutáris és pénzügyi kapcsolatok terü­letén. A transzferábilis ru­bel bevezetésével és a transz­ferábilis rubelben lebonyo­lított elszámolások sokoldalú rendszerének megteremtésé­vel egyidejűleg megszervez­ték a szocialista közösség országainak első nemzetközi pénzügyi intézményét, a Nemzetközi Gazdasági Együtt­működési Bankot. A bank működése és feladatai A transzferábilis rubel funkcionálásának kezdeté­től a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankban részt vevő országok azonos jogokat és lehetőségeket kap­tak a transzferábilis rubel felhasználására. Minden or­szág csak az exportált áruk, vagy a nyújtott szolgáltatá­sok ellenértékeként, valamint a bank rövid lejáratú hite­lei révén, juthatott transzfe­rábilis rubelhez. Bár az or­szágok a bank alaptőkéjéhez a bankhoz tartozó többi or­szággal folytatott külkeres­kedelmük volumenével ará­nyosan járultak hozzá, a transzferábilis rubelben nyújtott hitelek függetlenek az alaptőkéhez való hozzá­járulás nagyságától. A hitel összegét az ország adott idő­szakbeli szükségletei hatá­rozzák meg. a kölcsönös kül­kereskedelem elszámolásai­nak, az országok gazdasági együttműködése fejlődésének folyamán, felmerülő szezo­nális és egyéb rövid távú igények fedezésének meg­felelően. A bank tanácsa az egyes országoknak nyújtandó hitel mértékét meghatározó dön­téseket, akárcsak a bankte­vékenységének más alapvető kérdéseivel foglalkozó dön­téseket is, valamennyi or­Örök hűség Nagy feltűnést keltett a nemrégiben tartott kiállítá­son egy értékes bélyegeket tartalmazó spanyol gyűjte­mény. Sokan faggatták tu­lajdonosát, egy idősebb höl­gyet, hogyan jutott a csak­nem hiánytalan , albúmhoz. A hölgy elmondta, hogy öt­ven évvel ezelőtt egyik ud­varlója könytelen volt Spa­nyolországba költözni. A lo­vag, aki tudta, hogy itthon maradt barátnője szereti a bélyegeket, szorgalmasan küldte a leveleket, amelyek­hez mindig mellékelt néhány filatéliai különlegességet. Évtizedek alatt mindig tel­jesebb lett az album, amely­re a hölgy a legnehezebb körülmények között is vi­gyázott, de közben az ősz­hajúvá lett fiatalember sem feledkezett el az újdonsá­gokról, sőt a háború miatt elmaradt sorozatokat is pó­tolta. A nagyszerű anyagot az érdeklődők közül többen szerették volna megvásárol­ni, de az emlékként őrzött filatelista kincsektől a hölgy nem válik meg. IKRA blokk A Magyar Posta május 11-én a müncheni nemzet­közi bélyegkiállítás napján 10 forint névértékű légi­posta blokkot ad ki. Az feltűnnek . az olimpiai léte­sítmények jól ismert, mo­dem formái és az 1867— 1908 között épült városháza homlokzata. Cziglényi Ádám grafikusművész a blokk kö­zepén helyezte el Németor­szág első bélyegének, a bajor posta fekete 1 krajcárosának képét. Ezt a ritkaságot, amelynek legkülönlegesebb változataiban gyönyörköd­hetünk a kiállításon, egy érdekes bélyegzőlenyomattal, az ún. malomkerék lebé­lyegzéssel mutatja be blok­kunk. A kereten a kiállítás IBRA elnevezésű kiállításon 120 ország vesz részt, a fil'a- telisták valódi világtalálko­zója lesz. Az új kiadvsayon emblémáját látjuk, míg az alsó részt az 1961. és 1971. évi budapesti nemzetközi ki­állítások jelképe díszíti. szág képviselője egyhangú­ságának elvén hozza. Az or­szágoknak a bank tanácsá­ban 1—1 szavazata van, ugyancsak függetlenül az alaptőkéhez való hozzájáru­lás mértékétől. Az országok egyenjogúsá­gának elve a szocialista kol­lektív valuta felhasználásá­ban és a bank, e kollektív pénzügyi intézmény irányí­tásában egyes országok más országokkal szembeni bármiféle diszkriminálásá­nak hiánya, a kölcsönös bi­zalom, a kölcsönös segítség és az együttműködés a mun­kában — ezek azok a jelleg­zetességei a transzferábilis rubelben lebonyolított el­számolások és hitelezések rendszere funkcionálásának, melyek megkülönböztetik a kapitalista országok összes mai és múltbeli sokoldalú elszámolási rendszereitől és „kollektív valutáitól”. A transzferábilis rubelben lebonyolított sokoldalú el­számolások rendszere a Nemzeti Gazdasági Együtt­működési Bankban résztve­vő országoknak jelentős gaz­dasági és technikai előnyö­ket biztosított az országok közötti elszámolások koráb­ban működő kétoldalú rend­szeréhez képest. A szocialis­ta országok között a háború utáni időszakban kialakított bilaterális elszámolások po­zitív szerepet játszottak. De a későbbiekben, az országok gazdasági együttműködése gyors fejlődésének körülmé­nyei között jelentkezett a kétoldalú elszámolások rend­szerének néhány kedvezőt­len oldala is. I bekezd etsz im tlási forma Az országoknak az a tö­rekvése, hogy a kétoldalú kliringszámlán jelentkező adósság kialakulásának el­kerülése céljából a külke­reskedelem volumenét bila­terálisán egyensúlyozzák ki, néha elkerülhetetlenné tette, hogy ezt a kiegyensúlyozást a kisebb exportlehetőségek­kel rendelkezi ország szint­jén valósítsák meg. Más sza­vakkal az elszámolási forma bizonyos mértékig fékezően kezdett hatni a kölcsönös kereskedelem fejlődésére, ho­lott a termelési lehetőségek bővülése és a szocialista or­szágok gazdasági együttmű­ködésének egész menete a kereskedelem fejlesztését diktálta. Másrészről az elszámolá­sokban keletkező aktív és passzív szaldókat a bilaterá­lis számlákon nem lehetett kölcsönösen kiegyenlíteni, ami az elszámolásokat meg­nehezítette és növelte azok­nak az eszközöknek az ösz- szegét, melyeket a kölcsö­nös nemzetközi elszámolások szférája elvont az egyes or­szágok népgazdaságából. (Folytatjuk) Nyugalom Sikkimben A Himalája-hegységben fekvő, indiai védnökség alatt álló Sikkim hercegségben helyreállt a nyugalom. A protektorátus uralkodója, az indiai kormány képviselője és a hercegség három poli­tikai pártjának vezetői ked­den eset Gangtokban meg­állapodást írtak alá, amely demokratikus rendszer létre­hozását, új nemzetgyűlés megalakítását, az etnikai kisebbségek jogainak és az igazságszolgáltatás függet­lenségének biztosítását írja elő Ausztráliában gyenge lesz a termés Az Ausztráliából érkező jelentések arról számolnak be, hogy a rendkívül hosz- szantartó szárazság után végre esőt kaptak az ország egyes részei, de a lehullott csapadék mennyisége nem volt jelentős és az ország nagyobb részén változatla­nul tovább tart a száraz­ság. Ausztráliában most aratnak, és a folyamatosan A kubai sörgyártás A kubai sörgyárak 1972. évi teljes termelése 1.9 mil­lió hektoliter sör volt. A termelés egy részét 0,35 li- teles palackokban szállítják a kereskedelmi hálózatba és a vendéglátóipari egysé­gekbe. Vidékre rendszerint végzett próbacséplések eredményei azt írjutatják, hogy búzából, árpából és zabból gyenge lesz a ter­més. A gyenge termés kö­vetkeztében kisebb lesz Ausztrália gabonaexportja is, mivel az ottani földmű­vesek a termés nagyobb ré­szét, különösen a takar­mánygabonát, saját gazda­ságukban használ1' ’. 3 hektoliteres konténerek­ben szállítják a sört. Ha­vannában, ahol legnagobb a sörfogyasztás, a sört for­galomba hozó vállalatok 10 hektoliter űrtartalmú hűtő- tartály-gépkocsikat állítot­tak be a sör szállítására. Fűrésztárcsa a traktoron Mind erőteljesebben ér­vényesül az az irányzat, amely a traktorokat tökéle­tesen kihasználható, sokcélú munkaeszközökké akarja fejleszteni. Egyre-másra készülnek az erőgép ..lóere­jét” hasznosító különféle kiegészítő szerkezetek, ami­re a képen látható, angol gyártmányú fűrésztárcsás nyírómechanizmus is jó pél­csolója rögtön kikapcsol, mihelyt a nyírótárcsa aka­dályba ütközik, vagy túlter­helés éri. A nyiróberende- zés súlyelosztása olyan, hogy haladás és munka közben nem rontja a trak­tor stabilitását. A tartószerkezet egyéb­ként tetszés szerint emel­hető, süllyeszthető, bármi­lyen szögben elfordítható a da. Minden olyan traktorra felszerelhető, amely rendel­kezik hidraulikus olajszi­vattyúval. A fűrésztárcsát ugyanis egy, olajjal mozgatott hid- romotor hajtja megfelelő áttételeken keresztül. A tár­csa rugalmas tengelykap­hidraulikus „izmok” segítsé­gével. A nyírószerkezet ter­vezői eredetileg magas sö­vények, bokrok nyírására szánták konstrukciójukat, de nyílván sok más célra is használható (például fa­sorok szabályozására, erdő- gazdasági munkákra stb.). Kína belépett a FAO-ba A Kínai Népköztársaság 1973-ban újra belépett a FAO-ba — adta hírül Ad- deke Beorma, a FAO vezér- igazgatója. Boerma rövid pekingi tartózkodása során tárgyalta meg Kína tagsá­gának részleteit. A Kínai Népköztársaság késznek mutatkozott egyidejűleg ar­ra is. hogy 4—5 százalék­kal hozzájáruljon a FAO költségvetéséhez (ennek összege 1972—73-ban 86 millió dollár volt). Kína azok közé az alapító országok közé tartozik, amelyek 1945-ben az ENSZ szerveként — létre­hozták a FAO-t. Kína 1951- ben lépett ki a szervezet­ből. Kína mindenekelőtt me­zőgazdasági téren szerzett tapasztalataival és különle­ges műszaki el járásaival járulhat hozzá a szervezet munkájához. Értékes ta­pasztalatokkal rendelkezik Kína mindenekelőtt a bio­lógiai trágyázás, valamint egyes ottani növényfajták termelése terén. Nagy beruházások Indiában Indiában kereken 70 mil­liárd rúpia értékű beruhá­zást valósítanak meg a me­zőgazdaságban annak érde­kében, hogy az elkövetke­zendő ötéves tervidőszak során — 1974—1979 évek­ben — öt százalékkal növel­jék a mezőgazdasági ter­melést. E cél elérése érde­kében a kormány nagy fi­gyelmet fordít a műtrágya­termelés fokozására. A me­zőgazdasági művelés céljá­ra hasznosított terület nö­velése érdekében az orszá­gos tervbizottság — többek között — mesterséges öntö­zőrendszerek létesítését ha­tározta el a 20 legnagyobb indiai mezőgazdasági kör-» zetben, t

Next

/
Oldalképek
Tartalom