Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-10 / 107. szám
1973. május 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Levelezők magnószalaggal A nyilvánosság inkább csak arról vesz tudomást: milyen küzdelem alakul ki az egyetemekre való felvételért, azért, hogy az érettségizett fiatalok közül minél többen eljussanak a hőn áhított diplomáig. Arról már kevesebbet tud a közvélemény; milyen sokirányú kutatás folyik, hogy minden diploma mögött értékesíthető képzettség, hasznos ismeret legyen. Vonatkozik ez különösen a nem nappali tagozaton szerzett diplomákra. Kétségtelen tény, hogy sokkal nehezebb munka mellett elsajátítani a felsőfokú ismereteket, mint ha valakinek csak a tanulmányaival kell foglalkoznia. Az is természetes. hogy a szervezett, folyamatos oktatás színvonala magasabb, mint ha a hallgatókat csak a vizsgálton ellenőrzik. A probléma ott van, hogy az alacsonyabb szintű képzés, a gyengébb képzettség — jelenleg — egyenértékű diplomával jár. Továbbtanulás telsőbb fokon Az ország korszerű képzettségű diplomás szakemberekből többet igényel, mint amennyit a nappali tagozatokról kibocsátanak. Tehát szükség van és még — várhatóan hosszabb távon — szükség lesz a munka melletti felsőbb fokú továbbtanulási formára. A fentieket figyelembe véve, a megoldás módszereinek vizsgálatára — témabizottság alakult a Felsőoktatási Pedagógiai Kutató Központban. Az eddigi felmérésekből megállapítható: — korábban elsősorban olyanok vettek részt a munka melletti felsőbb fokú képzésben, akiknek utólag vált szükségessé a diploma, akik már nagyrészt a szakmai tapasztalatok birtokában láttak hozzá — igaz idősebb fejjel — a tanuláshoz. Az utóbbi években a levelezőknek jelentkezők korosztálya fiatalodik, és egyre több közöttük, aki — jobb híjján — mert nem vették fel a nappali tagozatra, valahogyan el akar jutni a diplomáig. A tapasztalatok szerint éppen ezen a „valahogyan” felfogáson és gyakorlaton kell változtatni. Magasabb mérce Ennek érdekében magasabb mércét kívánnak szabni a levelező oktatásban résztvevők számára is. és az önálló tanuláshoz magas színvonalú segédeszközöket biztosítsanak. Néhány eredményes kísérletről már be is számolhatunk. A magnószalagos kísérlet alkalmazásakor abból indultak ki: a mondott szó meggyőzőbb az írott betűnél. A módszer lényege: a téma legkiválóbbjainak előadását kölcsönözhető magnószalagon hazaviheti a levelezőhallgató, és otthon tanulási tempójának; megfelelően újra és újra meghallgathatja. Célravezetőnek ígérkezik az úgynevezet kooperatív képzés, — amellyel a xviarx Karoly Kozgazuasagi.uuoii.a- nyi Egyetemen kezaték. meg a kisenetet. Ennek során a naiigatok az évfolyamokat váltva, nappali és levelező tagozaton végzik. Ezzel egyrészt néhány evet nyernek, amit munkápan tölthetnek el, másrészt mégiscsak megismerik a magasabb szintű koncentrált tanulási módszereket. Általános érvényű javulásnak tekinthető, hogy az eddig nagyrészt csak formálisan bonyolított konzultációkon az anyag problematikus részeiről kapnak majd összefoglaló előadást a levelezők. t Vj típusú útmutatók Alapvető fejlődést várnak a levelezők számára szerkesztett, újtípusú útmutatóktól is- Ezentúl nem egyszerűen kötelező irodalmi jegyzéket adnak majd a levelezők kezébe, hanem olyan részletes tájékoztatót, amely magában foglal minden szükséges információt és segít a nehezebb anyagrészek önálló feldolgozásában. Eddig már elkészült az önellenőrzéshez sok segítséget nyújtó segédkönyv elektronikából és szerkesztik a tudományos szocializmus és a politikai gazdaságtan segédkönyvét is. Remélhető, hogy ha sikerül a felsőoktatásnak ezen a nehezebb útján is rendet teremteni, aikkor a végcél — a diploma — nemcsak jól hangzó végzettséget, hanem korszerű elméleti tudást jelöl majd. P. M. Miért nincs Szolnokon antikvárium? A tény nem szorul különösebb bizonyításra. Sem Szolnokon, sem a megyében nincs antikvárium. Szúkebb lakóhelyi környezetünkből hiányzik sokunk kedvelt szórakozása: búvárkodás régi könyvek között. S hogy nemcsak egyszerű szórakozásról van szó, arra elég legyen annyit megemlíteni, hogy a vétel és az eladás az antikvár könyvek űjrafor- gását hivatott biztosítani, a cél nem más, mint egy-egy régebbi, a könyvesboltokból, sőt sokszor a könyvtárakból is hiányzó kiadásnak újabb és újabb híveket toborozni. A könyvesboltokhoz hasonló szerep tehát kiegészül, a szúkebb olvasótáboron kívül egy város, egy megye, annak kulturális intézményei, múzeumai, könyvtárai, iskolái profitálhatnak az antikváriumból. Miskolcon van. Kecskeméten, Szegeden, Debrecenben, Egerben és még sorolhatnám a vidéki városokat tovább, úgyszintén. Szolnokon nincs. Miért? Körkérdésünk erre keres választ. Dr. Kardos Józsefné, a megyei könyvtár csoportvezetője: Antikvárium? Egyetlen oka lehet, a helyhiány. Tulajdonképpen rendes könyvesbolt sincsen. Pedig menynyire hiányzik egy jó antikvárium. Könyvtárunk például rendszeresen vásárol antikváriumokban, Pesten és más vidéki városokban... Jó helytörténeti gyűjtemény antikvárium nélkül elképzelhetetlen. Nagyon várjuk, nagyon bízunk benne, hogy előbb Vagy utóbb, de megvalósul. Hangodi Jánosné, a Szigligeti Könyvesbolt üzletvezető-helyettese : Néhány évvel ezelőtt könyvesboltunkban működött antikvár részleg. Nép- sstírá volt. saeretitek a vásárlók. Sajnos, a helyhiány arra kényszerített bennünket, hogy felszámoljuk. Pillanatnyilag saját állományunk elhelyezése is gondot jelent. A bővítés csali szép álom, a megvalósítás egyre távolabb kerül. Mit tehetünk így? Amire erőnkből futja, valamelyik vidéki antikvárium néhány napos vételt és eladást rendez üzletünkben. Az akcióra várhatóan a nyári hónapok valamelyikében kerül sor. Paraj Istvánná, a „Tisza” Könyvesbolt üzletvezetője: Bizonyára neun mondok .újságot azzal, hogy jelenlegi 'üzlethelyiségünk kicsi és korszerűtlen. Augusztus 31-ig ráadásul innen is elköltözünk, megkezdődik a bontás. Ideiglenes üzletünk a Sólyom utcában várhatóan másfél—két évig lesz otthonunk. Végleges helyünk majd a Petőfi utcában lesz, egy 190 négyzetméteres üzlethelyiség. Persze antikvár részlegről nincs szó. A mi feladatunk az üzemi könyvterjesztés biztosítása. Arról viszont tudok, hogy vállalatunk, a Művelt Nép Könyv- terjesztő foglalkozik a szolnoki antikvárium sorsával, pontosabban szeretnének önálló antikváriumot létesíteni városunkban. A megvalósulás azonban, úgy vélem, csak a távolabbi jövőben képzelhető eL Káplár József, a Szolnok , városi Tanács V. B. művelődésügyi osztályának vezetője: Az antikvámélküliség gondja évek óta foglalkoztatja a város vezetőit. Hétnyolc évvel ezelőtt már tárgyalások folytak antikvárium létesítéséről. Sajnos, a város közismert kereskedelem-hálózati gondjai, értem ezt a helyhiányra, megakadályozták a tervek megvalósulását. A központi antikvárium képviselői ugyanié »* gaszäkodtak hozzá, hogy az üzletet a főútvonalon, helyezzük eL Jelen pillanatban semmi biztatót néni tudok mondani, csupán azt, nem feledkezünk meg az antikváriumról. Ügy érzem, néhány éven, belül azért feltétlen megvalósul Addig is, a Szigligeti Könyvesbolt évenként megismétli népszerű antikvár akcióját. Valamit talán ez is pótol. A nyilatkozatok szükségtelenné teszik a kommentárt. Az olvasó, így az újságíró is, nem tehet mást, minit vár. És bizakodik, H. B. Iskolakombináttal gazdagodott a Csongrád megyei Hódmezővásárhely. A 12 tantermes iskola mellett diákottonis működik Ez a való világ Hat hónap, sok ezer résztvevő— Befejeződött a szovjet film-rejtvény játékpályázat Befejeződött az „Ez a való világ...” cünű rejtvényjáték és filmpályázat, amelyet — a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére — fél esztendeje indított útnak az MSZBT, a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatósága és a MOKÉP társadalmi és állami szervek támogatásával Máris megkezdődött a beküldött pályamunkák értékelése: a zsűriben ismert kritikusok és filmesztéták is részt vesznek. Az ország minden részéből — egyénileg és csoportosan is — sokszázan válaszolták meg — a „Melyik a legkedvesebb szovjet filmem és miért?” című kérdést. A társadalmi érdeklődésre jellemző, hogy a 2—5 gépelt oldal terjedelmű munkák szerzői között egyaránt található villamosmérnök, nyugdíjas bányász; óvónő, tanár. diák. isz- tag, szocialista brigád. . — MSZBT-tagcsoport és ifjúsági klub isi Gén-bank és gén -rezervátum Tanácskozás a Hortobágy Nemzeti Parkról Tegnap délelőtt Debrecenben, a megyei pártbizottság tanácstermében a Hortobágy Nemzeti Park igazgatósága & az Országos Természetvédelmi Hivatal közös szervezésében tájékoztatót tartottak a nemzeti parkkal ösz- szefüggő rendelkezésről, az eddig végrehajtott intézkedésekről és a jövő feladatairól. A tanácskozás vitaindító referátumát dr. Rakonczay Zoltán, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke tartotta. Elmondotta, hogy a természetvédelem, a nemzeti értékek védelme és megőrzése a világon, de hazánkban is közel száz éve kezdődött intenzíven és többé kevésbé következetesen. Utalt arra, hogy ez idő alatt több törvény, rendelet és törvény- erejű rendelet látott napvilágot, és mintegy kétszáz olyan jogszabályt ismerünk, amelynek természetvédelmi vonatkozása van. Így természetes, hogy az OTVH — mondotta — nem tervez újabb jogszabályt, hanem inkább arra szeretné felhívni az illetékeseik és az érdekeltek figyelmét, hogy a meglévő jogszabályokban előírtakat következetesen tartsák és tartassák meg. Ki a legjobb Szolnokon Gyors- és gépírók több órás versenye TEGNAP, TÍZ ÓRA. Délelőtt a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközép- iskolában. Két tanteremből hangos diktálás. — írógépek kattogása hallatsziK a folyosóra. Nem vizsga színhelye az iskola, a „Ki minek mestere” vetélkedő-sorozat újabb városi versenye zajlik a gyors- és gépíró szakmában, A X. Világifjúsági Talál- kizó tiszteletére a KISZ városi bizottsága hirdette meg a gyors- és gépíróversenyt. A város nagyobb üzemeiből, vállalataitól, intézményeiből hatvan fiatal jelentkezett a versenyre, amelyet ebben a szakmában először rendeztek meg a megyében. TIZENEGY ÓRA. A termekben már nagy a mozgolódás. Lejárt az idő. be kell fejezni a munkát. Még egy utolsó leütés, tisztázás, és le lehet adni az anvaeot. Néhá- nyan az izgalomtól kimerültén ülnek le egv sarokba, mások kis csoportokban beszélik meg a verseny eseményeit. — Reggel nyolc órakor politikai teszttel kezdődött a verseny. Minden versenyzőnek tíz aktuális politikai kérdésre kellett válaszolnia. A kérdések között szerepelt, hogy ki a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, mikor volt a VIT Budapesten, ki a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. Ezt követte a gépíróverteny, majd néhány perces diktálás gyorsírásba, amelyet át kellett tenni gépbe — mondja egy fekete hajú, húsz év körüli lány, de már szalad is tovább a többiek után. TIZENKÉT ÓRA. Lázas munkában a zsűri. Mindenki számok ellenőriz. Félórás tanácskozás után megszületik az eredmény. — A győztes gyorsírásban és gépírásban: Csapó Ferencné, a városi tanács dolgozója. A gépíróverseny második helyezettje ■— Borsi Istvánná, a Regionális Vízmű, harmadik Kabáth Ti- horné, a megyei tanács dolgozója. A gyorsírás második helyezettje ugyancsak Kabáth Tiborné, a harmadik pedig a VÍZIG dolgozója, Tóth Zsuzsanna DÉLI EGY ÓRA. Nagy a zaj, de azért néhány szót tudunk váltani a verseny abszolút győztesével. Csapó Fe- r Yenen ével, — Mikor kezdte a szakmát? — A gyors- és gépíróiskolát 1959-ben végeztem el, tizenhat évesen, és rögtön a városi tanács titkárságára kerültem. Ennek már tizennégy éve, és én azóta egy helyen vagyok. — Máskor is vett részt versenyen? — A megyei tanács versenyein kétszer, ilyen jó eredményt azonban egyiken se értem el. — Mennyi idő kellett, hogy felikészüljön? — Eleget gyakorolok én a ■napi nyolc órai munkában... A feladatok nem voltak nehezek. A szöveg, amelyet írni kellett, megszokott szöveg volt. sok hasonlóval találkoztam már. — Jutalma? — Két rádió. De azt mondták, hogy az egyiket visszacserélhetem, és válaszhatók, amire szükségem van. Döntés majd otthon, 5=3 3=S> Dr. Rakonczay Zoltán hangsúlyozta vitaindítójában, hogy a Hortobágy Nemzeti Park létrehozásával nem csali idegenforgalmi «objektumot hoztunk létre, hanem nagyon fontos és felbecsülhetetlen népgazdasági egységet is. Ha a nemzeti park feladatát úgy el tudja látni, ahogy azt szeretnénk, mondotta, akkor létrejön hazánkban egy olyan terület, amely a népgazdaság érdekeit alapvetően szolgálhatja. A növényi és állati kultúrák megmentése és megtartása egyben gén-bankot és gén-rezervátumot is jelent. Ez pedig — nem kell bizonygatni — azt jelenti — mondotta —, hogy az adott esetben van hova nyúlni egy- egy faj vagy fajta megőrzése, felfrissítése érdekében. Az OTVH elnöke a nemzeti park jövőjére utalva beszélt arról a tervről, amely a tájrekonstrukció — nagyjából a múlt század végi tájjellegzetességek visszaállítását jelenti —, az ország élőállat-múzeumának létrehozására irányul. Szólt arról a törekvésről, hogy a jelenleg meglévő tájidegen fasorok helyett, isimét őshonos fafaj- tákből a régi, hagyományos ligeteket hozzák létre. A nemzeti park kulturális, tájjellegű hagyománygazdagságának megőrzése és újbóli létrehozása érdekében bizonyos korlátok is létrejönnek a jövőben. Ilyen például az építkezési előírások, a házak tájjellege — külsőleg —- kötelező lesz, a nemzeti park körül úgynevezett védőkörzetet alakítanák ki. A Horfo- bágynak lesz olyan része, — amely feltétlenül védett lesz, tilalom alatt áll majd, ahová csak tudósok. kutatók mehetnek. A nemzeti park nagyobb része természetesen mindenki számára elérhető és hozzáférhető lesz. A tervek, amelyek a Hortobágy Nemzeti Park jövőjére vonatkoznak, hosszútávú ak. Nem egvik napról a másikra valósulnak meg, megvalósításuk következetes munkát és törekvést igényel. S ez nem elsősorban az anyagi lehetőségek függvénye. hanem sokkal inkább' a szív, a szocialista hazafi- ság, az igaz és őszinte pat- riótizmus, a nemzeti öntudat függvénye mondotta nagy helyeslés közepette dr. Rakonczay Zoltán. A nagy érdeklődéssel hallgatott vitaindító után a tanácskozás résztvevői megvitatták a terveket, a jelenlegi helyzetet és a lehetőségeket Szöllősv Tibii
