Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-08 / 105. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. május 8. Jár-e kísértet az SPD-hen? Illúziók és polgár-riogatás II. ttŐZÓ folytatásunkban a gondolatsort ott hagytuk ab­ba. hogy semmilyen megle­petést nem jelentett az SPD hannoveri hongresszusának állásfoglalása: szilárdan meg­maradni a bad-godesbergi program talaján. Mit jelent ez a program? Ez a program jelentette 1959-ben a nyugatnémet szo­ciáldemokrácia szakítását még a reformista munkásmozgal­mi hagyományokkal is. Egy­értelműen megtagadták ak­kor a marxizmus elméletét és gyakorlatát, fölszámolták Hannover tehát tulaj­donképpen válasz arra a kér­désre, hogy merre tart a nyugatnémet szociáldemok­rácia: egyáltalán nem a mo­nopoltőkés rendszer alapjai­nak megváltoztatása, hanem csupán a rendszer intézmé­nyeinek korszerűsítése felé Nem tekinti célnak a tulaj­donviszonyok átalakítását, a termelőeszközök társadalma­sítását. Csupán arra törek­szik. hogy reformok segítsé­gével hozzon létre változá­sokat. Olyan reformok út­ján, amelyek nem érintik, nem veszélyeztetik a rend­szer alapjait. zott diszkriminációs intézke­dések, amelyek jelenleg az NSZK belső életében a leg­szélesebb körű felháborodás forrásai... Ismeretes, hogy a jobboldal nyomására a múlt év januárjában a tartomá­nyi miniszterelnökök Willy Brandt egyetértésével — olyan határozatot hoztak, amely „alkotmányellenesség” címén lehetővé teszi, hogy a rendszernek nem tetsző ele­meket, mindenekelőtt a kommunistákat eltávolítsák a közszolgálatból. Az eltelt tizenöt hónap alatt a legátlátszóbb ürügyek­kel kommunisták, szakszer­vezeti funkcionáriusok és más haladó emberek tömegével kerültek utcára, mint „alkot­mányellenes elemek”. Több­ségük pedagógus. Valameny- nyien elismert szakemberek, akik munkájukkal, képzett­ségükkel közmegbecsülést vívtak ki. A hatóságoknak viszont más volt a nézőpont­juk: ha valaki tagja a Né­met Kommunista Pártnak, akkor az már önmagában véve alkotmányellenes csele­kedet, tehát az illető nem dolgozhat állami szolgálat­ban. A közvélemény _ közte a baloldali szociálde­mokraták — heves tiltakozá­sa ellenére az SPD-kongresz- szus nem fordult szembe az alkotmányos jogokat meg­csúfoló, demokráciaelllenes intézkedéssel, csupán módo­sításokat helyezett kilátásba. A BVT elnökség ülése Vasárnap Varsóban foly­tatta munkáját a Béke Vi­lágtanács elnökségének ülés­szaka, amelyen a nemzet­közi helyzet legfontosabb kérdéseit, a BVT tevékeny­ségének főbb területeit, va­lamint a nemzetközi együtt­működés fejlesztési lehető­ségeit vitatják meg. A részvevők vasárnap négy munkabizottságot ala­kítottak. A munkabizottsá­gok az indokínai és a közel- keleti helyzet értékelésével, a nemzetközi biztonság és a leszerelés problematikájával, a nemzeti függetlenség meg­erősítésének, valamint a faj­üldözés és neokolonializmus elleni harcnak kérdéseivel, illetve a nemzetközi együtt­működés fejlesztésének táv­lataival foglalkoznak. Olasz szocialista párikiildöttseg Budapesteu A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására vasár­nap Budapestre érkezett az olasz Szocialista Párt öttagú küldöttsége, Mario Zagari, a párt elnöksége tagjának ve­zetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, az MSZMP Központi Ellen­őrző Bizottságának tagja fo­gadta. „Az SPD-ben a hangot még mindig én határozom meg” —- mondja Herbert Wehner, a párt Bundestag-frakciójának vezetője, aki döntő szerepet játszott a bad-godesbergi prog­ram kidolgozásában az SPD munkáspárt jellegét. Attól az időponttól kezdve afféle — polgári értelem­ben vett — „néppárt” mód­jára tevékenykednek. kife­jezvén, hogy a polgárság bi­zonyos rétegei számára is el­fogadhatóak célkitűzéseik. Osztályharcról hallani sem akarnak, az osztályszemléle­tet teljesen száműzték, a munkaadók és a munkavál­lalók együttműködésén fára­doznak. (Jellemző szóhasz­nálat: munkás helyett kö­vetkezetesen imunkaváEalót mondanak.) Ennek a programnak a szellemében a hannoveri kongresszuson a SPD elnöke — miközben hangzotatta. hogy pártja folytatja a kap­csolatok normalizálására, a nemzetközi feszültség enyhü­lésére irányuló külpolitikáját, és intenzív belpolitikai re­formokra is törekszik — is­mételten elhatárolta az SPD-t a forradalmi munkásmozga­lomtól. Amikor a belső re­formokról szólt, félreérthe­tetlenül kifejezésre juttatta, hogy azok a tőkés rendszer keretein belül valósulnak meg. Nincs helye tehát semmi­féle illúziónak és semmiféle csalódottsági érzésnek. A va­lóság realista szemlélője el­ismeréssel adózhat az SPD külpolitikai realizmusának, amelynek eredményeképpen az NSZK bekapcsolódott a nemzetközi feszültség enyhí­tésének, az európai biztonság megszilárdításának általános folyamatába... Ezzel egyide­jűleg a szemlélő kritikusan mérlegelheti az SPD belpo­litikai tevékenységét. Természetesen a szocialis­ta országok számára rendkí­vül fontos az SPD és a nyu­gatnémet kormány realista magatartása számos külpoli­tikai kérdésben, és fontos az is, hogy a belpolitikai re­formtörekvések (amelyek ugyan nem érintik a rend­szer lényegét) alapvetően megkülönböztetik a szociál­demokrata pártot a minden­féle változtatástól irtózó CDU—CSU magatartástól. Ugyanakkor nem vagyunk közömbösek az olyan tények­kel szemben sem, mint pél­dául a nyugatnémet kommu­nisták és más következetesen haladó erők ellen alkalma­A múlt század első felében épült karcagi szélmalom hosszú ideje nem használható. Az Országos Műemlék Felügyelőség­nél tervet készítettek a helyreállítására VASÁRNAPI VÁZLATOK Széo játék a röplabda Magas, ruganyos fiúk, már- már balettmozdulatokkal to­vábbítják a labdát, hol le- heletfinoman, ujjheggyel, hol aklcora horogütéssel, hogy víz fakad nyomában a vörös salakból. A közönség nagyon élvezi. De milyen közönség! Parányi bikiniben lányok vonulnak fel, talán egyene­sen a ballagásról jöttek, hogy szellőzzenek egy kicsit „érés" előtt. Egyszóval a jó­képű egyetemista röplabdá- soknak is van mit nézni két labdamenet között. Csoda hát, ha magáról megfeled­kezve az egyik fiú lábbal ér a pepita bőrhöz? Piros cé­dula és zord figyelmeztetés a bíró részéről. A bíró. Mindinkább köz­ponti személyiség lesz. Bizo­nyára tetszik neki az ural­kodó szerep. Az egyik oldalon három helyett, szabálytalanul, négy­szer érintik a labdát. Ö nem így látja. Egy hang a közön­ség soraiból: négyig már az óvodában is tudnak számol­ni! Erre ő a rendezőkhöz: Vigyék ki azt az embert, addig nem folytatom a bíráskodást. A jóhumorú szurkoló kimegy a pályáról. Somfordái egy darabig, majd jó távol megáll, hogy vala­mit — ha orvul is — élvez­hessen a játékból. A bíró észreveszi. Még szigorúbban: Egész messzire küldjék! A rendezők: de hiszen már a pályán kívül van. Nem baj, én még látom — így a zord bíró. Bn megértem. Vajon hány­szor mondhatta neki tegnap a felesége: Eridj a szemem elől, látni sem akarlak! Most visszaadta. Gyöngyvérbe autói vezet. Bizony. Nézem vagy hat­évesnek. ahogy a vézna Trabant volánja mögül ki­pislog a kandi szemeivel. Apukája ott ül mögötte, kar­jaival keresztül fonja, segíti a volán kezelésében. Apuka arcán egyébként eufóriás öröm csillog. Szinte bele­kiáltaná a világba: „idenéz­zetek emberek, tehetek még többet a gyerekért? Hát nem csodálatos? Alig hatéves, és már ezt a kívánságát is tudjuk teljesíteni." Mert a jó szülő mit meg nem tesz a gyerekért... A szemben közlekedő gép­kocsivezetők nem lehetnek ilyen gyermekszeretők. A ré­mülettől a bosszús károm­kodásig, sokféle érzést lehet leolvasni az arcukról. E so­rok írója, aki egy darabig a játszócsarnokká előléptetett Trabant mögött haladt, in­kább izgult. Két dologért. Ne legyen baja senkinek e rajongó gyermekszeretetből, no meg azért, jönnek-e már a kékmandzsettások, hogy kellő pedagógiai érzékkel a papának is szerezzenek va­lami örömet. Egyébként azt, hogy a boldog kislányt Gyöngyvér­kének hívják, az anyukától lehetett megtudni, aki visít­va tapsolt örömében a há­zuk előtt, hogy „jaj de okos kislány a Gyöngyvérke, már autót is tud vezetni...” A krónikás nem szívesen írja le, de le kell írni: Ked­ves papa és marna, ha már ilyen ostobácskának tetszik lenni, legalább a sluszkulcsot zárják el ezután. Mert Gyöngyvérke azóta eldicse- kedte az iskolában is, hogy ő már tud autót vezetni. Ne adj isten, csak egyetlen hi­tetlenkedő kispajtás akad­jon. Gyöngyvérke nyomban fogja a kulcsot, s meghívja egy körre az illetőt. Mert az anyuci is mondta, hnn már tud autót vezetni. Tabáni Emlékünnepsések Mauthausenben Vasárnap az ausztriai Mauthausenben, a volt kon­centrációs tábor felszabadu­lásának 28. évfordulója al­kalmából emlékünnepséget rendeztek. Az emlékezés és kegyelet virágait Európa több mint 10 országából hoz­ták el a küldöttségek. Maut- hausenbe érkezett a Felsza­badulás nevű hajóval az egykori magyar foglyok né­pes csoportja is. Küldöttsé­günket Szőnyi János, a ná­cizmus üldözöttéi bizottságá­nak titkára vezeti. A volt koncentrációs tábor területén a nemzetek emlék­műveinek megkoszorúzásá­val kezdődött a kegyeletes ünnepség. A magyar kül­döttség valamennyi emlék­műnél lerótta kegyeletét. A koszorúzásoknál és a köz­ponti ünnepségen részt vett dr. Nagy Lajos, hazánk bé­csi nagykövete. A nemzetek küldöttségei felvonulást rendeztek, majd a láger központjában. az Appelplatzon kandeláberek lángjainál elhelyezték az emlékezés Koszorúit az ár- . tatlanul expa* utóit áldoza- I tok emlékművénél. A Föld második kísérője A földdel és útitársával, a Holddal kapcsolatban áll a kis méretű Toro aszteroid. Két tudós: Danielson, a stockholmi egyetem munka­társa és Ipp, a kaliforniai egyetem tanára elektronikus számítógép segítségével — a Toro röppályájának vizsgá­latával — megállapította, hogy ez az aszteroid a Föld és a Hold rendszerében re- zonanciális helyzetben van. Azt azonban nem voltak ké­pesek tisztázni, hogy ez a hármas kapcsolat a nap­rendszer megszületésének pillanatában keletkezett-e. Ebben az esetben a Toro ta­nulmányozása rendkívül ér­tékes tájékoztatással szolgál­hatna az egész naprendszer fejlődéséről. Lehet azonban, hogy a Toro mindössze 200 évvel ezelőtt tűnt fel a Föld és a Hold rendszerében és 400 éven belül eltűnik on­nan. Az utóbbi időben a tudó­sok sűrűn foglalkoztak az aszteroidok kérdésével. A kaliforniai egyetem munka­társai, valamint Alfvén és Arrhenius svéd tudósok két évvel ezelőtt azzal a felte­véssel álltak elő, hogy a hozzánk legközelebb fekvő aszteroidra irányuló űrrepü­lés szélesebb körűen tájé­koztatna bennünket a nap­rendszerről, mint a szom­szédos bolygók meglátogatá­sa. Alfév és Arrahenius sze­rint az aszteroid vizsgálatá­val megismerhetjük a nap­rendszer történetének azt a távoli időszakát, amelyben a Föld és többi bolygó „ki­nőtt” a bolygóközi „magból”. Lehetséges, hogy a Toro aszteroid és a Föld kaocso- lata kevésbé tartósnak bizo­nyul, mint a csillagászok fel­tételezték. Rezonanciális helyzetüket megbonthatja más bolygók — többek kö­zött a Vénusz — vonzása. Az áramimpuluzus íze Az NDK-ban megállapí­tották, hogy ha a nyelvet áramimpulzusokkal inger­ük, a szájban ízérzeteket le­het kiváltani. Húsz személyt vontak be a kísérletekbe, melyekhez 70 ’ négyzetmilli­méter területű ezüstlemezt használtak fel elektródaként. Változtatták az impulzusok időtartamát és frekvenciá­ját Kis frenkvencia meljgtt az elektróda édesnek tímt. Közepes frekvenciánál sa­vanyúnak " vagy sósnak. A keserű fz érzetét a ma­gas frekvenciájú impulzu­sok váltották ki. ha rövid, vagy közepes ideig tartottak, valamint a hosszú ideig tar­tó impulzusok, ha frekven­ciájuk alacsony volt. Az ősember nyomai Amerikában A dél-amerikai kontinen­sen is hátrahagyta az ősem­ber „nyomjelzőit”. Ezek zömmel fiatalabbak, mint az észak-amerikai kontinens emlékei és nagyrészt az át­meneti kőkorszakot idézik. Venezuelában találtak 15 000—12 000 év közötti kő­korszakot képviselő lelőhe­lyeket. Brazíliában a Lagos Santa-i i. e. a 8000, Peru­ban a mauricicho-i i. e. a 7500 évet képviseli. Ebben az időben még a kerámiát nem találták fel, és az em­ber csak kőemléket hagyott hátra. Patagóniában és Chi­lében az i. e. 9000—6000 kor­ból származó lelőhelvek bi­zonyítják az ember jelenlé­leőlhelyek, illetve az itt ta­lált leletek korából bizonvos következtetést lehet levonni. Dél felé haladva, egyre fia­talabbak a leletek. Ez a tény megerősíti azt a hipotézist, amely szerint az amerikai kontinens benépesedését egyedül a Bering-szoroson keresztül történt bevándor­lás magyarázza. Ezen elmé­let szerint elsőnek az észak­amerikai kontinens népese­dett be. és csak néhánvezer évvel később került sor a dél-amerikai kontinens be- népesedésére. Természetesen további régészeti kutatások deríthetnek csak fényt arra. hogy pontosan mikor, hon­nan és milyen Villámokban tét. Az ember nyomait idéző történt az amerikai konti­nens benépesedése. A képen: Barlanglakások Arizonában az indián őslakők korából Automatikus kocsikapcsoló A lengyel bányászati ku­tatóintézetben automatikus kocsikapcsolót dolgoztak ki a csillékhez. A különleges ütközőkkel felszerelt csil­lék összekapcsolása és szét­kapcsolása a keskenvvágá- nvú bányavasút egyik sza­kaszán felszerelt úgynevezett bütyöknél történik. A gya­korlati kipróbálás megmu­tatta, hogv az automata kao- csoló. feleslegessé téve a ké­zi munkát, elkerülhetővé te­szi a baleseteket, és növeli a ki- és berakodás! mun­kák termelékenységét Hány villámhárító kell egy városnak? A villámhárítók csak egy- egv épületet vagy csak az épület egy részét védik a villámcsapásoktól. Nemrégi­ben román tudósok tovább­ié Vesztették ezt a hagvo- , rnánvoc szerkezetet. Az új tí­pusú vU'-Smhárító 500 mé­I ter sugarú terület védelmét biztosítja. Az új megoldás alapelve nagyon egyszerű: a villámhárító végén ..ioni­záló kúuot” helyeznek el, mely a környező levegőt io­nizálja. így a légköri villa­mos kisüléseket a kúp ma­gához vonzza és földeli. A román tudósok számításai azt mutatják, hogy néhán'’ ilyen villámhárító elegendő egy város teljes védelmére!.

Next

/
Oldalképek
Tartalom