Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-08 / 105. szám

1973. május 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Repülőgéppel a Tisza II. fölött Köszöntötték az édesanyákat (Folytatás az 1. oldalról.) vagyunk vele. így, lentről nem is tűnik olyan nagynak a vasbetonóriás. Tulajdon­képpen már lentről sem, hi­szen nagy részét víz rejti. A hirtelen megszélesedett új Tisza-meder tele van vízzel. Az őt elzáró zsilip nem en­gedi haszontalanul elfolyni a vizet. Teherautók járnak a víz­lépcső tetején, a hídon. Em­bert pedig alig látni. Dolguk elvégezték, elmentek. A ha­józsilip zárva, a vízlépcső dolgozik, az erőmű turbinái a helyükön. Az erőmű még majd júniusban kezd csak dolgozni — mondják. Az avatás előtti napok ezek Kiskörén, Abádszalók- nál pedig már mondani se kell, úgyis látnivaló, mi tör­ténik. Nem vártak az ava­tásra : öntöznek. Kell most a földnek a víz, szórják is szép sugárban a gépek. — A szivárgó vízből öntöz a Lenin Tsz — mondják a vízügyisek. Kétoldalt a főcsatorna mentén szivárgó árok húzó­dik. A csatornából kiszökő vizet fogja fel, amelyet auto­mata szivattyúk emelnek vissza. A szivattyúknak azon­ban most nincs semmi dol­guk, a szalóki Lenin Tsz a tavaszi vetésekre viszi előlük a vizet. — Érdekes — mondom kí­sérőimnek — a főcsatorna vize éppolyan szürkészöld, mint a Tiszáé. — Érthető — válaszolják ők — a Nagykunsági Főcsa­tornába közvetlenül a Tiszá­ból ömlik a víz. Amilyen magasra duzzaszt a vízlép­cső, úgy emelkedik a csator­na vize. A Jászságiba viszont egyelőre szivattyúkkal emel­jük át a vizet. A Nagykunsági Főcsatorna még az igazibb „folyó”. Leg­alábbis már igazi öntözőcsa­torna. Az új tiszabői — a Nagykunsági IV-es — öntö­zőrendszer csatornái viszik alattunk sebesen a vizet több irányba. Hamarosan az is ki­tűnik, hogy hová: a Rakat­ba, és a Középtiszai Állami Gazdaságba, a tiszabői Petőfi Tsz rizsföldjére, a fegyver- neki holtágba. Fegyvernek fölött igazi öntözési nagy­üzem képe fogad: a Török­szentmiklósi Állami Gazda­ság a gyümölcsösnek, a nagy­körűi Haladás Tsz a tavaszi vetéseknek ad esőt. Öntik, ontják a Tisza II. vizét. Pálhidy Csaba elteszi a vízügyi térképet, Szolnok felé közeledünk. Nézem, ahogy a mérnök a táskájába csúsztatja az iratot-, s azt mondom: új polgári térkép is kellene már a megyéről. Üj térkép, amely nemcsak a Tiszát, a Köröst, a Zagyvát, hanem a két főcsatornát is láttatja. Aztán megint lenézek a mélybe, Szajolra története­sen. Ide még nem jut el a Tisza II. vize. Még ... Hét évvel ezelőtt ki gondolta vol­na. hogy 1973. május 7-én vé­gig repülhetünk a két főcsa­torna fölött. < Borzák Lajos Megindult a forgatom az abaliqeti alakúiban Éjszaka és vasárnap is megfeszített erővel dolgoz­tak az építők a Budapest— Pécs vasúti fővonal Abali- get—Godisa közötti szaka­szán, ahol 68 órás teljes for­galomszünet alatt 9 ezer köb­méter föld elszállítását, csak­nem 700 méter pálya fekte­tését bekötését kell elvé­gezni három munkahelyen, hogy május 8-án reggel is­mét meginduljon a közleke­dés a már teljesen kész új Abaliget alagúton és a 3700 méter új pályán. A MÁV pécsi igazgatóság vezetői, szakemberei elége­dettek a munka menetével. A jó szervezés, az emberek példás helytállása eredmé­nyeként a technológiai üte­mezésnél gyorsabban is dol­goztak. A szombati start óta vasárnap délig mintegy hét-nyolc órás tartalék 'időt nyertek. Vasárnap az édesanyákat köszöntötték országszerte. Gyerekek, unokák, déduno­kák tisztelete, hálája és sze- retete áradt feléjük. Minden eddigit felülmúló virágválaszték várta az ün­nepet. A Szolnok városi Ta­nács kertészetének három virágüzletében 13 ezer szál szegfű, kétezer szál tulipán, 1500 szál egyéb virág és mintegy 700 olcsó cserepes virág talált gazdára. A legkisebbek műsorral is kedveskedtek az anyáknak. A bölesődések a gondozónők készítette ajándékokat adták át anyukájuknak, az óvodá­sok pedig már maguk alkot­ta rajzokkal, színes figurák­kal, kis könyvjelzőkkel ked­veskedtek édesanyjuknak. A Verseghy úti óvodások, az Áchim úti iskola nagytermé­ben fogadták édesanyjukat. Az Áchim úti óvodában rfl- bumokkal, rajzokkal lepte meg anyukáját száztizén,öt óvodás. A Tallinn körzeti iskola őrsei több mázsa hulladék- papír és vas árából vásárol­tak virágot, hogy köszöntsék vele az anyukákat Gyárakban, üzemekben is rendeztek anyáknapi ünnep­ségeket. A szolnoki Május 1. Ruhagyárban a KlSZ-fiata- lok virágot és emléklapot nyújtottak át a gyárban dol­gozó mintegy négyszáz anyá­nak. A Járműjavítóban röp- gyűlésen köszöntötték a leg­nemesebb feladatot vállaló nőket, az édesanyákat. A tu­lipáncsokor mellé a nagy- családos és gyereküket egye­dül nevelő anyák szakszer­vezeti segélyt is kaptak. A KISZ-fiatalok felkeresték a gyermekgondozási szabadsá­gon lévő fiatal mamákat. A Vöröskereszt megyei szervezete a Hazafias Nép- Eront nőbizottságával közö­sen rendezett a nagymamák és a kismamák részére ben­sőséges ünnepségeket. A vegyipar „vére" Könnyűipar a BNV-n . Felvonulnak a hazai újdonságok Minisztériumi sajtótájékoztató Négy helyen, csaknem öt­ezer négyzetméternyi fedett területen várják az idei BNV közönségét a könnyűipari ki­állítások. Amint azt tegnap a minisztériumban tartott sajtótájékoztatón dr Móré András főosztályvezető a vá­sárbizottság elnöke elmon­dotta, a vállalatok első sor­ban export ajánlataikkal je­lentkeznek, de fokozott gon­dot fordítanak a belföldre szánt termékekre is; olyan árukat mutatnak be, amelyek tömeggyártása megoldott, il­letve már tegteremtették az ahhoz szükséges feltételeket. A kiállításon szereplő 46 minisztériumi, hét tanácsi vállalat és 50 szövetkezet árubemutatója a most folyó textilrekonstrukció két évé­nek eredményeit is tükrözi, elsősorban a kötszövő- és a konfekcióiparban, de az ága­zat más területein is. Az újdonságok között ott lesz a Panyova „Réka” ne­vű kötött» nyomott mintás női ruha kelméje; ebből a vásár ideje alatt kö­rülbelül tízezer készruha ke­rül forgalomba, de az újfaj­ta polyamid alapú kelme a vállalat mintaboltjában mé­teráruként is kapható majd. A lakások és a hétvégi há­Bam árosán elkészül az ózdi acélöntőmű Befejezéséhez közeledik az Ózdi Kohászati Üzemek egyik jelentős beruházása, a folyamatos acélöntőmű épí­tése. A munkát két eszten­deje kezdték meg. A létesít­mény látja majd el alap­anyaggal az új rúd-dróthen- gerművet, amely Center tér­ségében a tervek szerint 1975-ben készül el. Addig a folyamatos acélöntőműben termelt buga egy részét tő­kés piacokon értékesítik, és az így kapott devizát a bankhitel kiegyenlítésére fordítják. A csehszlovák Skoda cég­től a napokban megérkezett a folyamatos öntőberendezés utolsó gépcsoportja, s a már elkészült üzemcsarnokban szerelik az öntőpultot, a hő­cserélőket, a görgősorokat, a bugavágó ollókat. Elkészült a százötven tonna teherbí­rású üstszállító daru is. A munkák jelenlegi állása sze­rint a korszerű létesítmény­ben a második félévben sor kerülhet a termelési pró­bákra, s a tervek szerint eb­ben az évben hatvanezer tonna bugát gyártanak. Egy tonna acélból az eddigi nyolcszáz kilogramm helyett kilencszázhatvan kilogramm bugát készítenek majd. zak színes függönyeinek vá­lasztékát gazdagítja a Len­fonó- és Szövőipari Vállalat újszerű, malimó gépen előál­lított, változatos kelme-szer­kezetű és színösszeállítású varrva hurkolt anyaga, ami­ből még az idén nyolcszáz­ezer—egymillió négyzetméter gyártására tudnak vállal­kozni. A Magyaróvári Kötöttáru- gyár finom pamutfonalaiból készült fehérneműjének kö­tésszerkezete biztosítja a ru­galmasságot, formatartást. Bár elődeinél lényegesen jobb minőségű, a pamutáruk ár- csökkentése folytán nem lesz azoknál drágább. E termé­kekből még ebben az évben 2 és fél millió darabra ad­tak rendelést, s negyedéven­ként további 20—25 ezret még le tudnak gyártani, ter­ven felül. Három gyár kooperációjá­nak termékeit láthatják a cipők, táskák, övék és egyéb öltözködési kellékek között. Ezekhez felhasználják a Győri Pamutszövő- és Mű­bőrgyár „Grabolakk 205 NF” nevű újszerű műbőrét, amely a természetes bőr mintázatát követi, s béleletlenül is al­kalmas lábbeli készítésre, nagyfrekvenciás felületfor­mázással dolgozható fel. A Mylady félcipő a Duna Cipő­gyárban készül, nagyfrek­venciás díszpréssel a termé­szetes bőrt utánozza. A rá­kospalotai Bőr- és Műbőr­konfekció Vállalat ugyaneb­ből az anyagból a cipő ka­rakteréhez alkalmazkodó tás­kákat, öveket készít. A ci­pőkből még ebben a fél év­ben 50 ezer párat, a második (Tudósítónktól) A környezetvédelem kér­déseiről tanácskoznak Szol­nokon a Ságvári Endre mű­velődési központban a teg­nap kezdődött kétnapos an­kéten meghívott olajipari, vegyipari, villamosenergia ipari szakemberek. A me­gyei műszaki hetek rendez­vényeként a Bányászati és Kohászati Egyesület szolno­ki csoportja által szervezett ankéton 12 előadás hangzik el. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szakemberei a szennyvizek tisztításában elért jó ered­ményekről számoltak be az ankét első napján, elmond­ták, hogy bár az olajipar egyike a vízszennyezés szempontjából legveszélye­sebb iparágaknak, a válla­lat évről évre kevesebb szennyvízbírságot fizet Üze­félévben 200 ezer párat ren­delt a belkereskedelem. Az együttest a vásár ideje alatt a Duna Cipőgyár mintabolt­jában árusítják. A kalapgyár nyúlszörme és nyúlvelúr kombinációjából női blúzo­kat készítettek, az eddig hul­ladékként kezelt házi nyúlbő- rökből tőkés exportra állíta­nak elő divatcikkeket. A kesztyűgyár új divatcikke a gazdaságosság és az alap­anyagárak jegyében készült. Belföldön ebből 24 ezer pá­rat adnak el évente. A Férfi Fehérneműgyár „Juniform” néven sportos jellegű, kívül is hordható ingeket tervezett. A poliészter pamutkeverésű lánchurkolt kelméből, amely­nek nyers kikészítésű pamut­szála a farmernadrágokra jellemző karaktert ad. Az idén ezekből már 75 ezer da­rabot rendelt a belkereske­delem. A BNV-n most nem lesz nonstop divatbemutató, a manekenek a szakmai napo­kon vonultatják fel majd a legújabb modelleket. A városligeti tavon a meg­szokott helyen állít ki a Győ­ri Pamutszövő- és Műbőr­gyár, a HISZÖV pavilonban a háziipari szövetkezetek ter­mékeit sorakoztatják fel. A Könnyűipari Gépgyártó Vál­lalat önállóan, az idén két helyen rendez bemutatót, a Városligetben a 10-es csar­nokban, és a kőbányai vásár területén. A bútoripar majd ősszel az „Otthon” kiállítá­son mutatja be termékeit, a BNV-ről most távol marad a papíripar is, mivel termékei­nek nincs kifejezetten fo­gyasztási cikk jellegük. meik, telephelyeik megfele­lő szennyvízvezetékkel, tisz­títókkal rendelkeznek, és az új technológiák bevezetése­kor is elsőrendű feladatnak tekintik a természetes vizek megóvását. A levegő védel­mével kapcsolatban nemré­giben megjelent kormány- rendelet alapján a vállalat 1973 végéig valamennyi te­lephelyén felülvizsgálja a kazánokat, és a levegőtiszta­sági normáknak nem meg­felelő berendezésekre szű­rőket, porleválasztókat sze­relnek fel. A szakmai ankét első napján a Tiszamenti Vegyi­művek szakemberei ismer­tették azt a több év alatt megvalósuló tervet, amely­nek eredményeként a vegyi­művek összes ipari szennv- vizét a normáknak megfele­lő minőségűre tisztítják. A kénsav a vegyipar egy a szerves és szervetlen vegyü tásánái nélkülözhetetlen. Ez kén'avtermelés és felhasznál gok vegyipari fejlettségének túlzás tehát a kénsavat a ve lentőségét mutatja, hogy mi trágya gyártásához 350 kg ké kózműszál előállítása pedig 9 A vezető ipari államok év­ről évre erőteljesen növelik kénsavtermelésüket. A fejlő­dést jól mutatja, hogy amíg a világtermelés 1953-ban — mintegy 31.3 millió tonna, — 1962-ben 53.1 millió tonna, 1965-ben 67.7 millió tonna volt, addig 1970-re elérte a 86 millió tonnát. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok kénsavtermelé- se messze megelőzi a többi országokét és e vonatkozás­ban is külön kis versenyt vívnak egymással. Az Egye­sült Államok termelése 1953- ban még több mint négysze­rese volt a Szovjetunióénak. 1970-ben viszont már alig valamivel haladta meg an­nak kétszeresét. Az elmúlt, két évre az USA kénsavter- melésének stagnálása, és a szovjet termelés további nö­vekedése volt jellemző. A vi­lágranglistán a harmadik he­lyet Japán foglalja el. a ne­gyediket Pedig az NSZK. ik legfontosabb alapanyaga, letek egész sorának előállí- a magyarázata annak hogy a ás mértékét az egyes orszá- jellemzőjeként tekintik. Nem gyipar „vérének” nevezni. Je- nden tonna szuperfoszfát mű- nsav szüksége®, 1 tonna visz- 00 kg-ot „emészt fel”. ki. Azóta jelentős fejlődés történt. Napjainkban csupán a szolnoki Tiszamenti- Vegyi­művekben évi 550 ezer tonna kénsavat gyártanak, az or­szág kénsavtermelésének kö­zel 90 százalékát, „ A kénsavgyártás hazai bá­A magyar kénsavtermelés 1970-ben 485 ezer tonnát tett zisa tehát a szolnoki TVM lett. A múlt év végére elké­szült évi 200 ezer tonna ka­pacitású új gyáregység mint­egy félmilliárd forintos be­ruházással épült, lengyel— magyar kooperációban. — A terveket lengyel mérnökök készítették, és lengyel mű­szaki szakemberek bevonásá­val magyar vállalatok végez­ték a részben Lengyelország­ból származó gépek és beren­dezések szerelését. Az alap­anyagot, a ként ugyancsak Lengyelország szállítja szá­munkra. mégpedig nem szi­lárd, hanem cseppfolyós ál­lapotban. Ezáltal szükségte­lenné válik a kén olvasztása, ami jelentős mennyiségű gőzenergia-megtakarítást eredményez a gyárnak. A liénsav múltja és jelene A kénsav a legrégibb idők­től ismert savak egyike, már az arab alkimisták is leírták tulajdonságát. Ök timsó he­vítésével kéntrioxidot állítot­tak elő, és ebből nyerték víz hozzáadásával a kénsavat. Az ipari méretű kénsav­gyártás alapanyaga kezdet­ben az ásványi kén volt. De ahogy az akkor ismert lelő­helyek kezdtek kimerülni, — egyre nagyobb szerephez ju­tottak a kéntartalmú ásvá­nyok, közöttük elsősorban a pirít Üjabban ismét az ás­ványi kén került előtérbe, miután a Szovjetunióban, Franciaországban, Lengyelor­szágban. Japánban, Spanyol- országban nagy kéntelepeket fedeztek fel. Csupán a len­gyel kénkészletet nagyobbra becsülik, mint az Egyesült Államok egész kénvagyonát A* „ezerarcú“ ti énsav A világ első kénsavgyárát 1741-ben állították üzembe a skóciai Edinburgh közelében, ahol ún. ólomkamrás eljárás­sal készítették a kénsavat, a XX. század eleje óta a kon- takteljárás egyre inkább hát­térbe szorította a korábbi gyártási módot. Ez utóbbinak az a lényege, hogy a kéndi­oxidot különleges katalizáto­rok — ún. kontakt-masszák — segítségéved kéntrioxiddá oxidálják. A kontaktberende­zés akár hígított, akár tö­mény kénsavat gyárthat, és a nyert termék nagyon tisz­ta. Emellett a kontakteljárás jóval gazdaságosabb, mint az ólomkamrás. A modem kén- savgyárban csaknem teljesen automatizált gyártás folyik. Már említettük, hogy a szuperfoszfát műtrágya-gyár­tásnak milyen nagy a kén- savigénye (ezért telepítik egymás közelibe vagy közös létesítménybe a kétféle üze­met). Az olajfinomítókban különböző vegyszerek és rob­banóanyagok előállításához, a festétkek. orvosságok, mű­anyagok és műszálak gyártá­sánál éppoly nélkülözhetet­len a kénsav. mint a műtrá­gyák előállításánál. Környezetvédelmi tanácskozás Szolnokon A Tiszamenti Vegyiművekben ma már évente 550 ezer tonna kénsavat gyártanak. Képünkön a vegyiművek egyik üzeme, a szovjet tervezésű és gyártmányú késavüzem látható Növekvő világtermelés

Next

/
Oldalképek
Tartalom