Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-05 / 103. szám

SZOLNOK MEGTEl NÉPLAP • 1973. május 5. Mindenekelőtt forradalmár volt Maix Károly születésének 155. évfordulóján Gépkocsik összeszerelése a helyszínen Duzzasztógát a Parana folyón got különösen nyugtalanítja, őszre feltehetően megnöve­kednek az adóterhek is. Az úgynevezett konjunk­turális tanács csütörtökön válságértekezletet tartott Bonnban, egy hét múlva pedig a pénzügyi tanács ül össze. A nyugatnémet lapok nem sok reményt fűznek a „kon- junktúra-tompító erőfeszité- sekhez”. A Frankfurter Rundschau vezércikke szo­morú gúnnyal jegyzi meg, hogy ezeknek a tanácskozá­soknak csali' egyetlen ered­ménye lehet: a tanácstalan­ság. mélygépkocsikat hoznak forgalomba. A „Polski Fiat”-okat túl­nyomórészt lengyel alkat­részekből Kragujevacon, a „Zasztava 101”-eket pedig hasonló módon Varsóban szerelik majd össze. szibériai Tyumenből kap földgázt. Az üzem a Német Demokratikus Köztársaság első olyan gyára, amely szovjet földgázt használ fel. Itaipuban létesítendő gát vízieröművének teljesítmé­nye 1980-ra tervezett elké­szítése után 10 millió kilo­watt lesz. bán csupán a két volgai ví­zierőmű múlja felül. A vízi- erőmű felépítésével jelentő­sen javultak a dunai hajó­zás feltételei is. A duzzasz­tómű felett 50 méter ma­gasságban húzódó széles közlekedési főútvonal össze­köti a két szocialista orszá­got. „Nemzetközi építkezés — barátsági építkezés” így ne­vezték Románia és Jugo­szlávia népei a Vaskapunál folyó óriási munkálatokat. A dunai áramot termelő 12 hatalmas turbina közül ki­lencen ott a híres leningrá- di „SZKP XXII. kongresz- szusa” fémgyár márkája, a többi három pedig a romá­niai Resicka üzemben ké­szült, szovjet tervek alapján. zések építésénél különösen sok gondot okoz a szállítás, s még arra is figyelni kell, hogy az útvonal hidjai, út­jai elbírják a hatalmas ter­helést. A képen látható különle­ges szovjet szállítójármű 300 tonnás teher tqvábbítá­Az évfordulók az elmúlt időkre való emlékezés alkal­mai. De Marx esetében — születésének 155. évfordulór ján — az emlékezés nem állhat meg a történelmi visz- szapillantásnál, nem marad­hat pusztán tiszteletadás a múlt század szellemóriásá­nak. Május 5-én Marxra em­lékezve több mint egy év­század egész történelmét kell felidéznünk: művei, gondola­tai nélkülözhetetlen fegyve­rei voltak a haladó erők har­cának, a munkásosztály for­radalmainak. Marx eszméi jelem voltak, a szocialista or­szágok kialakulásának kor­szakalkotó történelmi fordu­latában, és ma is jelen van­nak korunk minden jelentős történelmi eseményében. Min alapszik a marxi el­méletnek ez a hatalmas, az eszmék történetében párat­lan ereje? Mindenekelőtt azon, amit Marx 1845-ben igy fogalmazott meg: „a filo­zófusok a világot csak kü­lönbözőképpen értelmezték; de a feladat az, hogy meg­változtassuk”. Ez az a gondo­lat, ami az egész életművét meghatározza. Marx számára az elmélet megszűnik öncélú világmagyarázat lenni s a tő­kés társadalom forradalmi megváltoztatásának eszközé­vé válik. Természetesen már Marxot megelőzően, s véle egyidő- ben is léteztek olyan eszme- áramlatok, amelyek elutasí­tották a tőkés társadalmat és kétségtelenül a változta­tás szándékával kritizálták u kapitalizmus embertelen viszonyait De nem láttak a társadalmi folyamatok mé­lyére, nem ismerték a tör­ténelem alakulásának tör­vényszerűségeit, s ebből ere­dően reális kiutat sem talál­tak a fennálló rétid ellent­mondásaiból. A marxi elmélet azért tud­ta gyökeresen meghaladni mind az idealista filozófiai rendszeréket mind pedig a társadalmi utópiákat mert az elmélet és a gyakorlat új típusú összefüggését alapoz­ta meg. Marx az emberiség történelmének tudományos magyarázatában a társada­lom valóságos létfeltételeiből indult ki, az anyagi termelés viszonyaiból vezette le a po­litikai harcokat, s azok esz­mei tükröződését. A tőkés gazdaság és társadalom moz­gástörvényének vizsgálata a magántulajdonon alapuló gé­pi nagyipar gazdasági analí­zise tárta fel Marx előtt a kapitalizmus forradalmi fel­számolásának szükségességét Az NDK-ban — szovjet és NDK-beli tudósok tollából — ezekben a napokban je­lenik meg egy tanulmány­kötet, amely a jelenlegi kí­nai társadalom struktúráját, osztályviszonyait elemzi. A könyv részletesen foglalko­zik Kína belpolitikájával, amely kevésbé ismeretes Európában, mint a maoista vezetők külpolitikája, nagy­hatalmi sovinizmusa. A szerzők kimutatják, hogy Kínában durván meg­sértik a szocializmus fejlő­désének objektív törvény- szerűségeit, s a marxizmus —leninizmust a tudományos szocializmustól idegen mao­ista eszmékkel helyettesítik, így például a maoizmus ta­gadja a munkásosztály ve­zető szerepét, s ehelyett azt hangoztatja, hogy „a falu magával vonja a várost”. A szerzők természetesen nem tagadják, hogy Kínában je­lenleg valóban nagy szere­pet játszik a mezőgazdaság fejlesztése és így magától értetődően a parasztság is. Ez azonban semmiesetre sem jelentheti azt, mintha és útját. A ..magyarázat” és a „megváltoztatás” ebben a gondolatmenetben elválaszt­hatatlan egységbe került. Az elmélet és a gyakorlat egységének marxi gondolata ma sem veszítette el idősze­rűségét. A kapitalizmus mai kispolgári kritikája az „új baloldal” radikális „mindent- tagadása” a szubjektív aka­ratot a társadalmi valóság fölé helyezi és ez á munkás- osztály szerepét, tömegharca­it lebecsülő anarchista, álfor­radalmi kiútkeresés a tőkés társadalmi rend fennmaradá­sát segítheti elő. A gazdasági és történelmi folyamatok marxi vizsgálatá­nak az a célja, hogy a mun­kásosztály gazdasági-politikai hatalmának, a szocializmus társadalmának létrehozását, megszilárdulását szolgálja. A tőkés társadalom gazdasági folyamatainak mozgása auto­matikusan nem vezet el a szocializmusba. De — mint éppen Marx mutatta ki első ízben — a kapitalizmusban nemcsak a szocialista terme­lési viszonyok kialakításának objektív feltételei jönnek lét­re, hanem e folyamat során alakul ki a forradalmi válto­zás szubjektív feltétele, a munkásosztály is, amely ké­pes a kapitalizmust xnegdön- tani. Marx világosan látta azt is, hogy „a tőkés és a kommunista társadalom kö­zött van egy időszak, amely­ben a tőkés társadalom for­radalmi úton kommunista társadalommá alakul át. En­nek megfelel egy politikai átmeneti időszak is. amely­nek az állama nem lehet egyéb, mint a proletáriátus forradalmi diktatúrája.. Hogy miképpen valósul meg a munkásosztály ural­ma, s milyen lesz az elkö­vetkező szocialista-kommu­nista társadalmi rend, arról Marx csak nagy vonásokban, néhány alaptendenciát meg­Kínára nem lenne érvényes a szocializmus építésének az az általános törvényszerűsé­ge, hogy a vezető szerep a munkásosztályé és, hogy a társadalom vezető ereje a munkásosztály marxista—le­ninista pártja kell hogy le-- gyen. Kínában az ötvenes évek elején kialakultak annak a feltételei, hogy a nehézipar tervszerű és tudatos fejlesz­tése esetén mind számszerű­leg, mind politikailag, mind pedig ideológiailag megerő­södjék a munkásosztály, s érvényesülhessenek a mar­xizmus—leninizmus törvény- szerűségei. Ehelyett azonban a kínai vezetés a „nagy ug­rás” politikájával, majd ké­sőbb az úgynevezett kultu­rális forradalommal szétver­te a már meglevő munkás- osztályt is, falusi munkára küldte az ipar szakképzett kádereit, rendszeresen és tudatosan leépítette a mun­kásosztály pozícióit, s így óriási károkat okozott ma­gának a kínai népnek. Jelenleg Kínában az ipart kizárólag a hadiipar jelenti. jelölve beszélt. Teljesen ide­gen volt tőle a jövő speku­latív megkonstruálása; a konkrét tennivalók kijelölé­sét és megoldását a munkás- mozgalom gyakorlatától vár­ta. Ezért üdvözölte lelkesed­ve a Párizsi Kommitnben azt a „végre felfedezett politikai formát”, amelyben a mun­kásosztály uralma megvaló­sul. s ezért hangsúlyozta új­ra és újra, hogy a proletari­átus politikájának mindig a valóság elemzéséből kell ki­indulnia. A marxi gondolatok — a munkásosztály történelmi ér­dekei iránti elkötelezettség, a konkrét valóság konkrét, elemzésének dialektikus módszere — vezettek el a monopolkapitalizmus lenini elemzéséhez, s a történelem első győzelmes szocialista forradalmához 1917-ben. Le­nin a marxi tanok betűihez ragaszkodókkal szemben a változó történelmi körülmé­nyek vizsgálatának szüksé­gességét emelte ki. az oppor­tunista revizionisták elméle­tének kritikájában pedig ar­ra mutatott rá. hogy a mun­kásosztály csak forradalmi pártja vezetésével döntheti meg a kapitalizmus uralmát. Immár több mint egy év­század történelme igazolja, hogy a munkásosztály harca csak a marxizmus elméleté­nek alkotó alkalmazásával lehet eredményes. Marx, akit a polgári társadalomtudo­mány eleinte nem akart ész­revenni. a gondolkodó, akit később romantikus ábrándo- zónak kiáltottak ki ellenfe­lei, hogy újra és újra „meg­cáfolják” tanait — ma is hat, sőt hatása az idő múltával csak fokozódik. S hogy Marx elméletét nem lehet agyon­hallgatni, megkerülni, hzt ma már a polgári ideológia is kénytelen tudomásul venni. Korunk kérdéseit is csak a marxi gondolatok segítsé­gével, a történelmi változá­sok vizsgálatának marxi módszerével lehet megolda­ni. A marxi. eszmék mara­dandó hatása mindenekelőtt abból következik, hogy a munkásosztály alapvető tör­ténelmi érdekeit fejezte lei. Engels így beszélt . barátja sírjánál: Marx „mindenek­előtt forradalmár volt. Igazi élethivatása az volt, hogy valamilyen módon... közre­működjék a modern prole­táriátus felszabadításán, amelyet elsőként ö ébresztett helyzetének és szükségletei­nek tudatára, felszabadulása feltételeinek tudatára”. J. Gy. A laikusok számára két­ségkívül meglepő, mennyi magyar „vonatkozás” kap­csolódik az égbolthoz. öt olyan kisbolygó van, amelynek a neve valami­képpen kapcsolódik hazánk­hoz: a Hungária, a Buda. a Móra, az Ögyalla és az Al­bert. Az utóbbit Montedegói Albert Ferencről, arról a nemzetközi hírű magyar csillagászról nevezték el, aki az 1848/49-es szabadságharc után a rommá lőtt budai csillagvizsgáló műszereit megmentette. 1935 és 1945 között dr. Kulin György, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója 84 kisbolygót fedezett fel, s kö­zülük tizenkettőnek a pá­lyáját is sikerült kiszámíta­nia. Az utóbbiak közé tar­tozik például a Bolyai, a Corvina és a Konkolya. Ugyancsak Kulin György figyelt meg két eddig isme­retlen üstököst is, a Kulint és a Whipple—Bernasconi— Kulint. A piszkéstetői obszerva­tóriumban eddig több. mint egy tucat szupernóvát — egy-egy csillag szétrobbaná­A szovjet sajtó napja A kommunista párt és a világ első szocialista álla­mának megalapítója, Vla­gyimir Iljics Lenin rakta le a szovjet sajtó alapjait. 1901 januárjában indult meg a híres Iszkra (Szikra), a mun­kásosztály első országos és valóban marxista lapja. A lapindítás ötlete és gyakor­lati része Leniné volt. Ezt követően 1917 októberéig az Oroszországi Szociáldemok­rata Munkáspárt különböző időkben az oroszországi vá­rosokban és külföldön tucat­nyi más napi- és hetilapot indított. Az SZKP Központi Bizott­sága központi sajtóorgánu­ma. a Pravda első száma 1912. április 22-én, az új időszámítás szerint május 5- én jelent meg. Az első szá­mot, meglehetősen szerény példányszámban Pétervárott, az Ivanovszkij utcában levő kisebb nyomdában készítet­ték. A nyomdai költséget a munkások adományaiból fe­dezték. Azóta a szovjet sajtó nap­ját minden esztendőben má­jus 5-én tartják. Ma a Pravda 9 millió 200 000 példányban jelenik meg naponta, és a Szovjet­unión kívül 120 országban olvassák. A Szovjetunióban jelenleg nyolcezer lap jelenik meg 57 nyelven. A lapok napi példányszáma meghaladja a 145 milliót. A nyolcezer saj­tótermékből 28 központi, 152 köztársasági, mintegy há­romezer határterületi, terü­leti és járási lap; 91 lap je­lenik meg az autonom köz­társaságokban és az autonom területeken. A nagyobb gyá­rak. kolhozok, állami gaz­daságok. halászflották, sőt egyes tengerjáró hajók sa­ját üzemi. lappal rendelkez­nek. A Szovjetunióban nincs olyan család, amely ne fizetne elő egy, vagy több lapra. A statisztika szerint ma egy családra legalább négy újság jut. A magyar sajtó munkatár­sai ezen a napon szeretettel köszöntik ünneplő kollegái­kat, a szovjet sajtó munka­társait. sát — figyelték meg, majd­nem mindet Lovas Márton csillagász. Az egyik azért ki­emelkedő jelentőségű, mert mindeddig erről sikerült a legrészletesebb színképfelvé­teleket készíteni, s ily mó­don adatokat szerezni egy ilyen kataklizmában elpusz­tuló csillag anyagáról, fel­robbanásának és az utána bekövekező folyamatoknak a lejátszódásáról. Az űrkutatásnak is része van viszont abban, hogy a Holdon ma már egész sor kráter viseli magyar tudósok nevét. így például a Hold felénk néző oldalán egy-egy kráter Hell Miksa, az egy­kori nagy ‘ csillagász, Segner János András, a hajdani fi­zikus emlékét idézi, míg a túlsó oldal egy-egy képződ­ménye Bolyai János a mate­matika. Eötvös Loránd a geofizika, Kármán Tódor és Szilárd Leó a fizika, Petzvál Ferenc az optika és Zsig- mondy Vilmos, a geológia világhírű művelőjére emlé­keztet. S külön krátert ka­pott Izsák Imre is, aki első­ként mutatta ki, hogy a Föld Egyenlítője nem kör, hanem ellipszis alakú. Nyugatnémet gazdasági körökben meglehetősen bo­rúlátóan ítélik meg az in­fláció váratlan meggyorsu­lását: egy év alatt (tavaly áprilishoz képest) a drágu­lás szintje az NSZK-ban elérte a hét és fél százalé­kot, sőt egyes tartományok­ban, így Bajorországban a megélhetési költségek mint­egy nyolc százalékkal emel­kedtek. Májusban újabb áremelé­sek várhatók, elsősorban a mezőgazdasági termékeké. Az idén 12—13 százalékos lakbéreroelkedés is várható és ami a dolgozó laliossá­A varsói „FSO” és a kra- gujevaci „Cverna Zasztava” gyár megállapodott, hogy az idei évtől kezdődően Jugo­szláviában „Polski Fiat”- okat, Lengyelországban pe­dig „Zasztava—101”-es sze­Szovjet földgáz Lipcsében A Lipcse környékén lévő Oschatzban működő üveg­gyapotgyár néhány nap óta az 5000 kilométer hosszúsá­gú távvezetéken keresztül a Brazília és Paraguay a Parana folyón megépíti a világ egyik legnagyobb duzzasztógátját. A mintegy 2 milliárd dollár költséggel A villamosított Románia Mintegy negyedszázaddal ezelőtt Románia lakossága 80 százalékának fogalma se volt arról, mi az az elektro­mosság. Az elmúlt esztendő­ben viszont több mint 39 milliárd kilowattóra elekt­romos áramot termeltek: en­nek a mennyiségnek több mint a felét a Szovjetunió tchnikai segítségével felépí­tett villamoserőművek szol­gáltatták. Az idei év különösen gaz­dagnak ígérkezik a villamo­sítás fejlesztésében. Sok éve tartó munkát fejeztek be Turnu-Severin környékén, s teljes kapacitással működik már a jugoszláv segítséggel épült Vaskapu-vízierőmű, melynek 1050 ezer kilowat- tos teljesítményét Európá­Óriás szállítójármű Az előregyártott elemekből történő építés gazdaságossá­gához ma már nem fér két­ség. De ritka eset az. hogy az elemeket gyártó üzem a létesítmény közvetlen köze­lében dolgozzon, vagy az olyan kedvező helyzet, hogy „háztól-házig” vízi úton le­het a szállítást lebonyolíta­ni. Minden más esetben sok tonna súlyú szerkezeti ele­meket és berendezési egy­ségek hosszabb-rövidebb tá­von való közúti szállításával kell számolni. Hidalt, alag­utak, technológiai berende­sára alkalmas. A sík úton való haladása — csigalassú- ságú menetben — egy von­tatóval is megoldható, de már kisebb emelkedőn is két 275 lóerős MÁZ—543-a erőgép segítségére van szük­ség. Tanulmánykötet Kínáról Magyar bolygók és holdkráterek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom