Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-05 / 103. szám

1973. május 5. SZOLNOK MEGYEI NfiPLAP Isk ol aegészség ügyi vándorgyűlés J ászber eny ben Május 3. és 10. között finn kulturális hetet rendeznek Budapesten. Az ünnepségso­rozat kiemelkedő pontja a Nemzeti Galériában tegnap megnyílt „Finn népművészet" című kiállítás. (MTI Foto—Keleti Éva felv.—KS) A hazafias és internacionalista nevelés Ülést tartott a KISZ Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága Rangos rendezvénnyel — a Fodor József Iskolaegész­ségügyi Társaság vándor- gyűlésével — kezdődött teg­nap Jászberényben az idei tudományos és kulturális hónap. A vándorgyűlést dr. Katona Ibolya, az Iskola­egészségügyi Társaság elnö­ke nyitotta meg. A megnyi­tó után a társaság tisztelet­beli tagjává választották a csehszlovák dr. F. Janda professzort, majd átadták az Egészséges ifjúságért emlék­plakettet az iskolaegészség­ügyi munkában érdemeket szerzett orvosoknak és peda­gógusoknak. Dr. Róna Borbála, a tár­saság főtitkára arra a kér­désünkre, hogy miért Jász­berényben tartja az Iskola­egészségügyi Társaság ván­dorgyűlését, a következőket mondta: — Több oka is van an­nak, hogy másodszor is itt rendezzük meg a vándor- gyűlést. Jászberényben ör­vendetesen jó az egészség- ügyi dolgozók és a pedagó­gusok közötti együttműkö­dés, ami alapfeltétele az eredményes iskolaegészség­ügyi munkának. Másik ok: itt szinte mindenki, — leg­főképpen pedig a város ve­zetői — őszintén érdeklőd­nek e nemes munka iránt. Méltó helye Jászberény egy A tiszafüredi könyvtár ki­csi, alig 104 négyzetméter alapterületű terme szolgál raktárként és kölcsönző te­remként egyaránt. Itt he­lyezték el a mennyezetig érő polcokon a 33 ezer kötet könyvet. A terem túlzsúfolt, olvasóhelyiség nincs, tehát helyben olvasni, kutatgatni nem lehet. Ennek ellenére a nagyközség országosai! is nagyon jó, 29,8 százalékos olvasóaránnyal dicsekedhet. Rendszeresen tartanak könyvbarát esteket, irodalmi összejöveteleket, a gyermek- részlegben szakköröket ve­zetnek. Azért, hogy munkájuk még eredményesebb legyen, szo­cialista szerződést kötöttek a tanács költségvetési üze­mének Ybl Miklós szocia­Regen, amikor még legény- kurjantásnyira voltak egy­máshoz a tanyák, mindem pusztán élt egy-egy nagyo­kat mondó ember. A sovány derzsi határban Balázs bátyám volt a nagyot mondó. — Almádi Balázs kisbir­tokos! — igazítana ki. ha élne. A birtok csak akkora volt, hogy egy fürge veréb tizné- hány nekirugaszkodással széltébem-hosszában átugor- hatta. Téltől tavaszig ez a szikes rög volt az öreg minden re­ménysége. A nyár azután elrontotta a dolgot. A megálmodott ne­gyedzsákos dinnyék helyett ecetnek valót termett a bir­tok. A tanyasiak megmosolyog­ták: — A termés? — A termés? — szívott egyet a meggyfaszáron — Hát az idén nem jól ütött be ... Majd jövőre! A nyár mindig szép volt. Vizet talált a csordakútban, ürgét is lehetett önteni, egy­két bokoralja krumpli csak akadt a határban, meg az ilyen rendezvénynek azért is, mert az elmúlt tíz esz­tendőben itt olyan — iskola­egészségügyi szempontból — fontos eredmények és kez­deményezések születtek, amelyekre hazánk határain túl is felfigyeltek. A vándorgyűlésen több, nagy érdeklődéssel kíséri előadás elhangzott. „A hi­giénés kutatás helyzete Eu­rópában” címmel dr. Janda professzor, az iskolaegész­ségügyi világszervezet elnök- helyettese tartott előadást. A prágai Károly egyetem higiéniai tanszékén működő iskolahigieniai osztály mun­káját és kutatási eredmé­nyeit ismertette. Uyancsak nagy érdeklődés kísérte dr. W. Tieíenbach berlini, dr. F. Wurst klagen­furti professzor előadását. A vándorgyűlés délelőtti programja prof. dr. B. Janev előadásával ért véget, aki ismertette a bolgár iskola- egészségügy helyzetét. Dél­után dr. Székely András — „A pedagógus munka né­hány pszichoszomatikus vo­natkozása a túlterhelés szempontjából” és dr. Mé­száros Márta „Gyermekkar­diológiai szűrővizsgálatának hazai eredményei, módsze­rei és jelentőségük” címmel tartott előadást. i. a. lista brigádjával. A szerző­désben a könyvtár dolgozói vállalták, hogy segítenek a brigádtagoknak az éves kul­turális tervük összeállításá­ban és végrehajtásában, meghívják őket irodalmi estjeikre. A brigád ezzel szemben felújítja a könyv­tár felnőtt részlegét, kifesti a termet, lemázolja az aj­tókat, ablakokat. A volt if­júsági termet pedig kipar- kettázzák. Ezt a szobát majd raktárnak rendezik be, így a kölcsönző teremben a mostani zsúfoltság megszű­nik és tágasabb, kultúrál- tabb környezet várja majd az olvasókat. Az Ybl Mik­lós szocialista brigád augusz­tus 20-án átadja a felújított könyvtárat. uraság tyúkjait is M tudta lesni, hogy hova tojnak ... Jó volt a nyár, igazi kis­birtokosnak érezte magát, de amikor hóval sietett az észa­ki szél, ott kellett hagynia a napraforgószár-tanyát, a birtokot. A hurcolkodás könnyen ment: fogta a gubászsákot, meg a pipát... Nem csinált gondot a téli szállásból. Bezörgetett vala­melyik cselédházba, leült a közös konyhában. Rakta a tüzet csutkával, rőzsével. Egy percre se szüntette a mondó- káját. Mondta, mondta... Mindenütt szívesen fogad­ták. Ünnep volt az öreg a majorban, mert amikor be­szorult a szegényember a szántásból, nem tudott mit csinálni. Volt hallgatóság bőven. Négy asszony főzött a tűzhelyen, egy tyúkalja gyerek kitett vagy fél tuca­tot: tízen-húszan csüngtünk a mondókáján. Az öregből nem apadt a szó. Elmondta, hol úszkáltak a legszebb hattyúk a kengyeli laposan, ahol akkor még tó volt. Nem is tó. hanem ten­ger, mert olyan nagy báty­Mit ígér a televízió a jövő hétre? Május 8-án, kedden este kerül képernyőre az „Uta­zás a koponyám körül” cí­mű magyar film. A forgató- könyvet Karinthy Frigyes műve alapján írta és a fil­met rendezte: Révész György. A főszereplő Lati- novits Zoltán. Ezen a napon a kísérleti (második) prog­ramban „Műhely” címmel új „folyóirat” indul, amely a történelemtudomány és a szociológia fóruma kíván lenni. Az első műsorban szóba kerülő egyik téma: 1848/49 és az európai hely­zet, melyről Glatz Ferenc, Hanák Péter és Urbán -Ala­dár beszélget. A szabolcsi földvár ásatásairól Németh Péter régész számol be. Május 9-én, szerdán mu­tatják be a „Lauterburg vá­rosparancsnoka” című tévé­játékot. Az író Kazakevics a témát a Nagy Honvédő Há­ború eseményeiből meríti. Május 10-én, csütörtökön a „Hosszú forró nyár” XI. epizódja után folytatódik a VIT-vetélkedő. Május 11-én, pénteken indul az a háromrészes úti­filmsorozat, amelyet a ma­gyar televíziósok forgattak Mongóliában. A „300 tó és a tajga” megmutatja a válto­zatosan szép tájakat, meg­ismerteti az ország múltjá­val és jelenével. Este köz­vetítik a rádió zongoraver­senye győzteseinek gálaest­jét. Május 12-én, szombaton Krúdy Gyula halálának 40. évfordulójára készült a „Vallomások prózában” cí­mű műsor. Az író emlékét Karinthy Ferenc idézi. A ze­nés tv-szinház ezen az estén mutatja be Ibert: „Angeli­ka” című vígoperáját. Az éjszakai elődás címe: „Ki­fulladásig”. A film a francia „új hullám” kezdetének ki­emelkedő alkotása. Az 1960- ban készült film Jean-Luc Godard első játékfilmje, de első filmes a főszereplő is: Jean Paul Belmondo. Május 13-án, vasárnap délután megismétlik a „Ha­lál után öt perccel című do­kumentumfilmet, mely a mentők munkájával foglal­kozik. Este Anatole France „Lúdláb királynő” című mű­véből készült tévéfilmet lát­hatjuk. tyúk, amiken lovagolni le­het, csak a tengeren úszkál­hatnak __ L egjobban az alvégi domb történetét csodáltuk. Hogy az nem homokból van. meg fe­kete földből, hanem török­ből ... — Tán maga másképp tud­ja?! — mordult oda, ha va­lakin hitetlenséget észlelt. — Így van ez, mert én így tu­dom ... Törökből van, mert akkor gyüttek a bitang kopa­szok, egy hős magyar vitéz mindőjüket levágta ... Ezt már senki sem merte meghazudtolni. De azt sem, hogy a vén Almádinál jobb varjúleső nincs az egész pusztán. Kiment a szérűbe, ki tudja hogy csinálta: egy röpke óra alatt tíz-tizenöt varjút fogott. Nem volt rosz- szabb húsuk a pásztorpecse­nyénél. Csak főzni kellett fa­zékolvadásig. mert ahogy mondta, némelyik még Kos­suth apánk lova után csi­pegetett. Olyan vén volt már, akár az alvégi domb. amikor egy­szer azt újságolta, hogy üzent a fia Amerikából... Eltátottuk a szánkat. Ügy tudtuk, olyan az öreg, minit káró a pusztán. Olvasótáborok nyílnak Az „Olvasó népért” mozga­lom megindulása óta eltelt négy év alatt országszerte számos kezdeményezés szü­letett az általános és közép­iskolás-korú fiatalok olvasá­si-művelődési szokásainak felmérésére, kulturális, iro­dalmi. képző- és zeneművé­szeti igényeinek felkeltésére, elmélyítésére. Az összegyűlt tapasztalatok felvetettek — olyan, úgynevezett olvasótá­borok létrehozásának szüksé­gességét, ahol — fiatal írók értő kalauzolásával — külön­böző adottságú és műveltségű gyerekek kis csoportjai is­merkednek az irodalommal és a művészetekkel. Pénteken a népfront Belg­rad rakparti székházában — Fábián Zoltán, az írószövet­ség titkárságának tagja is­mertette írókkal, pedagógu­sokkal, közművelődési szak­emberekkel az olvasótáborok működési elvét, alapvető cél­jait. Az idén 12 ilyen tábor működik majd: hét Pest me­gyében, kettő Szabolcs-Szat- már megyében, egy-egy Mis­kolcon, Balmazújvároson, il­letve a Heves megyei Felső- tárkányban. A Hazafias Népfront és az írószövetség KISZ szervezete által indított akció elsősor­ban a műveltségi hátránnyal induló gyermekek számára kíván lehetőséget nyújtani a kultúra értékeinek megisme­résére. Hi tétlenkedtünk. ö meg erősködött, hogy majd meg­látjuk, mi mindent küld ne­ki a gyerek. Egyszer... Ak­kor majd nekünk is ad a sok jóból... Csak várni kell, amíg ideér a kocsi, mert az az ország, ahol a gyerek van, jóval túl van még Szögedén is. Csak várjátok ki... Egyszer, jó december dere­kán, az ökrös fogatok búzát vitték a városba. Felkéredz- kedett az egyik szekérre. Vit­te a gubászsákját is. Körülugráltuk: Bírjátok mán ki holna­pig, a fene csapjon meg ben­neteket! Akkor örüljetek...! A szekerek az öreg nélkül jöttek vissza. Senki sem tud­ta hova tűnt! Pár napra rá nekifogott havazni, dühön­gött az idő. Szigorú tél volt. A vénembert már minden­ki eltemette, amikor beállí­tott. A konyha közepére tet­te a gubászsákot. — Egyetek, a kiskésit a ha­satoknak! Megjött a cso­mag ... Egymásnak estünk. Maj­szoltuk a banánt, ropogtattuk a selyemcukrot. Az öreg mo­solygott: — Mit marakodtok! Lesz még több is! Hozok még! Csak most nem bírtam... Lem bírta a göthös vállam. Nagyot nőtt az öreg. Hát, mégiscsak igaz az amerikás fimakTJ A végrehajtó bizottság meg­tárgyalta a fiatalok körében végzett hazafias és interna­cionalista nevetlőmunka ta­pasztalatairól készített jelen­tést. A vita résztvevői álta­lában kedvezően ítélték meg a megye fiataljai körében folytatott ilyen irányú neve­lőmunkát. — Hangsúlyozták, hogy a kérdés soKkal széle­sebb körű a KISZ tevékeny­ségénél, hiszen az iskola, a család, a munkahely, a tár­sadalmi és tömegszervezetek is igen nagy mértékben be­folyásolják a fiatalok haza­fias és internacionalista ne­velését. Ebből a szempont­ból is kiemelkedő a honvé­delmi nevelés tudatformáló hatása. Az internacionaliz­mus ®ép megnyilvánulásai­ként említették az ülésen, a Vietnamot segítő akciók so­rozatát és az egyre bővülő kapcsolatokat a szocialista országok ifjúsági szervezetei­vel. Elsősorban a cselekvő hazaszeretet és internaciona­lizmus értékét hangsúlyoz­ták. Bólogatott, magyarázott. — Olyan nagy a gyerek há­za, akár a szentmiklósi temp­lom. Vagy nagyobb. Majd- hogy ezer tehene van! Akko­ra görögdinnyéi teremnek, mint... mint egy hektós hor­dó! Abból a magból, amit én küldtem... Hajnalig mondta. Akkorra kiürült a zsák. A' feje alá tet­te, magára húzta a nagyka­bátját. Olyan elégedettnek látszott, mintha megnőttek volna a dinnyéi a nyáron. Reggeltájt valaki rugdosta a zsaluajtóit. Kicsődültünk a jéghideg konyhába. A béres- gazda elhúzta a reteszt. — Na, szedje a motyóját, vén tolvaj! — mordultak rá Balázs bácsira. Az öreg a földet leste, úgy állt oda a puskások közé. — Mehetünk, őrmester úr! Senki sem tudta mit csi­nált, miért vitték el. Voltak akik azt mondták, a fiáért, mert az kém! Mások legyin­tettek. Biztosan lopta azt a sok, drága nyalánkságot. Azért tették vas alá. Két nap se múlt. vissza­jött. — Csak tanúskodni vittek valamiért, megtettem a val­lomást, aztán hintán hoztak haza. A kék foltokat is ki magya­rázta: — Eltört a hintő tengelye* Ebben az összefüggésben említették, hogy a passzivi­tásra kényszerítő, „nagygyű­lés centrikus” rendezvényso­rozatok kevésbé érik el a kí­vánt hatást. Konkrétan a Forradalmi Ifjúsági Napok programjával kapcsolatban került ez szóba, s egyúttal az is hangot kapott, hogy az egyéni kezdeményezésre több lehetőséget adó diáknapi ren­dezvények általában közked­veltségnek örvendenek a fia­talok körében. A jelentéshez több kiegé­szítést is javasoltak a vb tagjai, ezek között is kiemel­kedő a cigányszármazású fia­talok körében végzett munka értékelése, illetve a további feladatok meghatározása. A végrehajtó bizottság egy személyi kérdésben is dön­tött. Bíró Boldizsárt, akit a szolnoki városi tanács elnök- helyettesévé választottak, fel­mentette középiskolai felelő­si megbízatása alól. Utódjá­nak kijelöléséről késeibb szü­letik döntés. leestem a parádéskocsis mö­gül. Szerencsére a hóba. Ácsingóztunk rajta, mond­ja már meg mikor hozza a csomag másik felét? Végig- hordta rajtunk nagy szürke tekintetét. Szó nélkül lefe­küdt. Álmában jajgatott, nyöszörgött. Már fel akartuk kelteni, hogy megkérdezzük mi baja, amikor megint rugdosni kezdték az ajtót. A gazda­tiszt volt: — Idefigyeljenek, aki be­fogadja ezt a vén tolvajt a konyhájába, már hurcolícod- hat is... Ki a hóra! Ez az uraság parancsa. A béresgazda szépszóval próbálkozott, könyörgőre fog­ta. Hová menne szegény, éj­nek idején? Megfagy. Az öreg mérgesen csapott... — Ne dlamizsnáskodjatok folyvást! Ha nem lehetek itt. akkor hazamegyek. Van ne­kem házam, birtokom ... — Nincs takarója, Balázs sógor. Hogy marad meg a hóban? A vénember nevetett: —• Hát a csomag? Van ab­ban lópokröc is! Nem is egy. Ott van, otthon, a birtokon. Azt már hazavittem. Két nap se múlt, amikor a kerülő hírül hozta, hogy az öreg Almádi csonttá fa­gyott a szárkúpban. Tiszai feaiíü Szocialista brigád a könyvtárért Igaz mese a kukás tanyáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom