Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-27 / 122. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. május 2ti Emberek az embertelenségben Emlékezés Német Lajos által szervezett és vezetett illegális kommunista szervezkedés 40. évfordulóján A nyelvi sablon Negyvenedöe évfordulója van annak, hogy Karcagon, a zsírosparasztok, kubikos- földmunkások és szegény pa ­rasztok városában megindult a forradalmi munkásmozga­lom, — az illegális kommu­nista párt megkezdte műkö­dését. A 30-as évek élsó évei a forradalmi munkásmozgalom világméretű fellendülésének kezdeti szakasza. Hazánkban is ezekben az években fejlő­dött tömegméretűvé a kom­munista mozgalom. Az ille­gális párt (KMP) nagyipari központokban működő szer­vezetein, összekötőin, szerve­zőin keresztül az ellenforra­dalmi terrorban, munkanél­küliségben, ínségben élő és forradalmi változást váró vi­dék milliós tömege közé is eljutott a párt szava. Forra­dalmi szellemű környezetben nevelkedett Németh Lajos, a fiatal géplakatos-segéd, kar­cagi lakos. A 20-as évek kez­detén Budapesten dolgozva Ismerkedett meg a munkás­mozgalommal. Kezdeménye­zésére Karcagon 1930. őszén megalakult a szociáldemok­rata alapszervezet. Németh Lajos és több pártvezetőségi tag nem követte az ellenfor­radalmi rendszert kiszolgáló munkásáruló pártvezérek vo­nalát, amikor az illegális párt tömeges tüntetésekre hívta fel a munkanélküli tö­megeket. Németh Lajos 1932 tavaszán már több ezres munkanélkülit vezetett éh­ségtüntetésre Karcagon. A tüntetés vezetőit és a bát­rabb tüntetőket letartóztat­ták és elitélték, ez azonban csak látszatra törte meg a harcos elvű embereket. Vasas-iskola Németh Lajos 1932 őszétől ismét Budapesten dolgozott, közben a pfstszenterzsébeti vasas szakszervezetben hat hétig szemináriumot hallga­tott. A szeminárium célja volt az olyan munkások po- titikai képzése, akik tettre kész emberek, a munkásosz­tály ügyéért önállóan is ké­pesek szervezésre és veze­tésre. Az illegális párt is jelen volt, s befolyásolta a Szociál­demokrata Párt és a szak- szervezet által szervezett sze­mináriumot. A párt összekö­tői figyelték és kiválasztot­tók a megfelelő kádereket az illegális pártsejtek és a tö­megbefolyás kiépítése céljá­ból. Németh Lajos a szemi­nárium hallgatása idején az ország legnagyobb tőkés ipa­ri központjában, Csepelen dolgozott. Forradalmi gon­dolkodású baráti körében itt találkozott a KMP egyik összekötőjével, Gál Béla la­katossal. A szeminárium el­végzése után már tudatosan, forradalmi elgondolásokkal telítve utazott haza, és fo­gott a szervező munkához, bár utasítást neki taktikai okokból erre senki sem adott. Szeminárium Karcagon 1933 január végén tért ha­za Karcagra, és megkezdte a szemináriumon tartott és a kommunista elvtársai által sugalmazott módszerek sze­rint elgondolásainak megva­lósítását. A karcagi szociál­demokrata alapszervezet éle­te a? éhségtüntetést követő rendőri erőszak miatt erő­sen visszaesett, de mégis al­kalmas volt arra. hogy fedé­se alatt kommunista sejtek működjenek. Elgondolása alapján február első felé­ben, a megbízhatóbb balol­dali gondolkodású, pártmun­kában addig is kitűnt ta­gokból 5—5 fővel szemináriu­mot szervezett, ami egy-egy sejtnek felelt meg. Az egyik csoportot ipari munkásokból, a másikat kubikos-földmun­kásokból szervezte. ) A nagybirtok árnyékában sínylődő szomszédos Bucsa­telepen a szociáldemokrata alapszervezet szintén Németh Lajos támogatásával alakult meg. Kapcsolata a pártszer­vezet vezetőjével, Vallyon István uradalmi gőzgépész- szel nem szakadt meg. Feb­ruár közepén az ottani szo­ciáldemokrata alapszervezet fedése alatt is megszervezte Gyalog jár ki Németh Lajos a karcagi sejtek szemináriumain, febru­árban és márciusban 6—6 este, 4—5 órás előadásokat tartott. Ebben az időben tar­totta a szemináriumi foglal­kozásokat Bucsatelep köz­ségben is. A Karcaghoz 14 km-nyire lévő helységlet gya­log vagy kerékpáron közelí­tette meg. Visszafelé minden esetben az esti, vagy éjsza­kai órákban, számolva a le­bukással és annak minden következményével. Az első szemináriumi előadására ve­le ment a fiatal asztalos, Tü­dős Imre is. az egyik kar­cagi sejt tagja. A sikereken fellelkesülve levélben számolt be Magyar Ferencnek, Buda­pesten élő egyik legbensőbb elvi barátjánaik. „... több Az archívumi anyagokról arra lehet következtetni, hogy a három szemináriumban a hallgatók sajátos viszonyai­nak megfelelően kellett mó­dosítani az előadások anya­gát. Az ipari munkásokból szervezett szeminárium tag­jai olvasottabbak, szervezet­tebbek voltak. A karcagi építőipari szakszervezetben —, amelynek tagjai voltak, — élénk szervezeti élet folyt, könyvtára is értékes volt. A város kubikos-földmunká­saira pedig jellemző, hogy sok volt közöttük a forradal­mi múltú, akik a Magyár Ta­nácsköztársaság vöröskatonái voltak. Tömegben, brigádok­ban (bandákban) dolgoztak, szoros kapcsolatban voltak a szegényparaszt Sággal. Csator­naépítések közben megis­merkedtek a viharsarki és más vidék kubikos - földműn - kásáival. A bucsatelepi ura­dalmi zsellérekből szervezett Az Észt Kommunista Párt hivatalos folyóirata. az„Eesti Kommunist” áprilisi 'számá­ban terjedelmes cikk jelent meg, amely egy rendkívül fontos évfordulóra hívja fel a figyelmet. 1973-ban 70 esz­tendeje annak, hogy az Oroszországi Szociáldemokra­ta Munkáspárt megtartotta II. kongresszusát, azt a sors­döntő ülést, amelyen Lenin vezetésével győzedelmesked­tek a bolsevikok, s megszü­letett a munkásság első, ön­álló, forradalmi pártja. Ma­ga Lenin, aki az ülést elő­készítette, és a határozatok politikai, ideológiai és szer­vezeti elveit kidolgozta, úgy értékelte az 1903-as összejö­vetelt, hogy „a bolsevizmus mint a politikai gondol'atok folyamata és mint a proleta­riátus pártja 1903 óta léte­zik". A Bolsevik Párt megalaku­lása új korszakot nyitott az oroszországi és a nemzet­közi munkásmozgalomban. A proletáriátus első ízben ka­pott olyan pártot, amely az új történelmi helyzetben si­keresen tudta vezetni a tár­sadalmat önfelszabadító har­cában. Ezért szükséges erről a nevezetes eseményről a 70. évforduló alkalmából meg­emlékezni — zárta tanulmá­nyát az „Eesti Kommunist” cikkírója. A legnagyobb észt újság a „Rahva Hääl” egy világ­hírű orosz pianistáról, Szer- gej Vasziljeyics Rachmanyi­• sejtet, ée megkezdte a ta­gok szemináriumi képzését is. Az ellenforradalmi rend­szer ismerete, a munkásmoz­galmi archívumi anyagok és a mozgalomban résztvevők visszaemlékezései alapján ké­pet lehet alkotni arról a bá­tor kommunista tevékeny­ségről, amelyre Németh La­jos vállalkozott Bucsa telepre embere van, akik komolyan fogják fel a tanulást Külö­nösen. megemlítette Tüdős Imre asztalost amint az egyik igen lelkes hívét...” — ösz- szegezte később a csendőr­ségi megállapítás. Felidézve a kor viszonyait a tanítás és a tanulás nagy teljesítmény volt az előadó és a hallgatók részéről. Né­meth Lajos ahogyan tanult, úgy adta tovább jegyzetei és az illegális forrásanyagok alapján a szemináriumok anyagát. A hallgatóság soha nem hallott és nem olvasott ilyen összefüggően az osz- tálytársadalom, a kizsákmá­nyolás és az elnyomás tör­ténetéről, és egyáltalán sem­mi igazat nem tudott a szo­cializmusról, a Szovjetunió hatalmas eredményeirőL szeminárium tagjainál az ala­csony műveltséget, a sajátos élet- és munkaviszonyokat kellett figyelembe venni. A hat estet betöltő szemináriu­mok előadásának anyaga sorrendben a következő volt: .i9wid —c-é.. aál, 1. Az ősközösség viszonyai, rabszolga tartó rend, kizsák­mányoló és kizsákmányolt vi­szonyairól. 2. A feudalizmus osztály- viszonyai és osztályharcai. 3. Kapitalista társadalom, kizsákmányoló és kizsákmá­nyoltak oszfcályharca. 4. Szocializmus és marxiz­mus. 5. A marxizmusról és a kommunizmusról. 6. A forradalmi proletáriá­tus feladata háború vagy forradalom esetén. Kocsis László tanár novról emlékezett. Rachrna- nyinov zeneszerető családban született. Tanulmányai lezá­rása után világjáró, koncer­tező művészként szerzett ma­gának hírnevet. Már rögtön pályája elején. 1399-ben, Londonban karmesterként mutatkozott be, majd a moszkvai Bolsoj Tyeatr diri­gense lett. Később Drezdá­ban élt, aztán visszatérve Oroszországba, egy ideig a Filharmonikus zenekart irá­nyította. 1917-től világjáró művészként előbb Párizsban, Svájcban, majd New York­ban és Los Angelesben tele­pedett le, mindenütt hatal­mas feltűnést keltve szug- gesztív erejű, drámai fantá­ziától fűtött színpompás zon­gorajátékával, és későroman­tikus szellemű kompozíciói­val. Különösen a Shopin és Liszt darabok interpretálásá­ban volt kiváló. Ezeket tűzte 1941-ben is műsorára, ame­lyet az észt napilap azért emeli ki a többi koncert kö­zül, mert a művész fellépé­sének egész bevételét a Szovjetunió New York-i meg­bízottján keresztül hazájába küldte. „Ez csupán egy orosz ember nyújtotta, erőtlen se­gítség a németekkel hadako­zó testvéreimnek — írta ha- zöküldött levelében. — De hinni akarok és hiszek is a végső győzelemben, s amíg módomban áll, ahogy erőm­ből telik, én is segíteni aka­rom ezt a győzelmet.” . ür Észtországban tradíció lett Tiszasfíly, Kisújszállás KISZ-MEDOSZ ki fűlő klubok Szolnok megyében A hazai klubmozgalom népszerűsége vitathatatlan. Klubok százai és százai vesznek részt évről évre a kiváló ifjúsági klub pályá­zaton, s egyre bővül azok­nak a kluboknak a száma, akik a sajátos jellegű, szak­mai-ágazati vetélkedők ré­szesei. A Mezőgazdasági Erdésze­ti és Vízügyi Dolgozók Szak- szervezete például az idén második' alkalommal hirde­tett eredményt klubpályá­zatán. Pénteken délelőtt Bu­dapesten, a Benczúr utcai SZOT-szállóban Hunya Ist­ván, a MEDOSZ elnöke a szakma annak a tizenegy kiváló klubjának képviselő­jét köszöntötte, akik a száz­negyven vetélkedőből a leg­jobbaknak bizonyultak. Két klub dicséretben részesült, négy klubvezető pedig a ha­zai klubmozgalom történeté­ben először kiváló klubve­zetői kitüntetést kapott. Bár a tizenegy kitüntetett klub között Szolnok megyeit nem találunk, eredményeik­ről mégis elismeréssel szól­hatunk. Szolnok megye me­zőgazdasági klubmozgalmát ugyanis az a sajátosság jel­lemzi, hogy a MEDOSZ- klubok fenntartásában nem­csak a szakszervezeti bizott­ságok vállalnak részt, hanem jelentős mértékben a KISZ is. Ennek megfelelően a me­gye MEDOSZ-klubjaiból kettő, a kisújszállási ME­ZŐGÉP és a tiszasülyi ME­DOSZ művelődési ház „Ju­hász Gyula” ifjúsági klubja a KISZ és a MEDOSZ kivá­ló klubja kitüntető címet egyaránt kiérdemelte. Említ­sük meg a két kiváló klub vezetőjét is, Kisújszálláson Kocsárdi László, Tiszasülyön pedig Polonai Eszter dolgo­zik szép sikerrel. a művészek és a munkáskol- lektívák találkozója. Nemré­giben két tallinni gépgyári műhelyben nyitott festészeti és grafikai kiállítás, ahol a legnevesebb mai művészek: A. Hőidre, E. Pöldroos, J. Arrak, J. Palm. H. Roode. A. Kütt és O. Soans alkotá­saival ismerkedhetett a kö­zönség. Avatott kalauzuk is volt a képekkel ismerkedő gyáriaknak: Aleks Kütt és Olev Soans művészek tartot­tak tárlatvezetést. A látogatást követő beszél­getésen E. Ootsing, az Észt Művészeti Szövetség titkára válaszolt a kérdésekre. „A művészek és a munkások te­vékenységében rengeteg kö­zös vonás van — mondta E. Ootsing. — Mindkét területen vannak művészek és vannak egyszerű mesteremberek, ipa­rosok. A művészek, legyenek azok a szó általánosan vett értelemben művészek, vagy csupán mesterségük művé­szei, közös vonása az, hogy alkotó módon közelednek munkájukhoz, lelkesednek ér­te, új utakat akarnak bejár­ni. S az ilyen munka min­denképpen művészet, függet­lenül attól, hogy egy meg­munkálásra váró fémdarab vagy egy festővászon áll-e előttünk.,. Sas, Is Furcsa ellentmondás van abban, hogy míg öltözködé­sünkben, szobáink bútorza­tában nem szeretjük a sab­lont, s egyre inkább keres­sük az egyedit, a változa­tost, a különlegest, addig nyelvhasználatunkban job­ban fertőz a nyelvi sablon. Ezzel a jelző szerkezettel minősítjük azokat a nyelvi formákat, amelyeket az egy­formaság, a merevség, az elcsépeltség, a természetel- lenesség, a közhelyes kife­jezések kedvelése s az el- személytelenítésre való tö­rekvés jellemez. Különösen sajnáljuk, hogy az árnyalatokban oly gaz­dag és kimeríthetetlen szó­kincsű s még napjainkban is egyre megújuló nyelvünk gazdag tárházából nem vá­logatunk a közlési szándék- : nak és célnak megfelelően, mert rabjai vagyunk a sab­lonszerűségnek. Egy-egy „mindenre jó”, unos unta- ían használt nyelvi forma igen sok tartalmas szót szo­rít ki nyelvhasználatunk­ból. Egyre ritkábban halljuk és olvassuk ezeket a kife­jezéseket: módunk, kilátá­sunk, reményünk, eshetősé­günk van valamire stb., mert nyelvi szerepüket az egyetlen elcsépelt s nagyon tág fogalmikörű, elvont je­lentéstartalmú lehetőség szóalak vette át. Nem azt mondjuk és írjuk, hogy pl. a Mátrában sok szép ki­ránduló hely található, ha­nem meglehetősen elvontan, természetellenesen így fo­galmazunk : A Mátrában sok a kirándulási lehetőség. A hivatali nyelvben, a hi­vatalos stílusban elsorvadás­ra vannak ítélve ezek az igék: fejlődik, kifejlődik, növekedik, növekszik, fel­lendül, előrehalad, tökélete­sedik stb., s helyettük ez a terpeszkedő kifejezés jut nyelvi szerephez: „Szélesen kibontakozik a fejlődés fe­KRESZ-park Szolnoki vállalatok ajándéka az óvodásoknak Gyönyörű KRESZ-parkot kaptak tegnap gyermekna­pi ajándékként a szolnoki Mátyás király úti óvodások. A mintegy 100 ezer forint értékű betonutakat, irányí­tó táblákat, a villanyrend­őrt és a közlekedés más eszközeit a szolnoki MEZŐ­GÉP Vállalat hat szocialis­ta brigádja, a MEDOSZ megyei bizottsága, a Szol­nok megyei Állami Építő­ipari Vállalat KlSZ-alap- szervezete és a gombkötő brigád, a Számítástechnikai és ügyvitelszervező Vállalat szolnoki gyára, a Beton- és Vasbetonipari Művek, az Utasellátó Vállalat" Verseg­hy szocialista brigádja, a Gábor Áron laktanya kato­nái, a Vízügyi Igazgatóság, a Vörös Csillag Ruházati A lassan befejezéshez kö­zeledő VI. szolnoki kultu­rális hetek egyik legkiemel­kedőbb rendezvénysorozata minden bizonnyal a III. szolnoki szimfonikus zene­kari fesztivál lesz. Hat vendég szimfonikus együttes — a kecskeméti, a salgótarjáni, a békéscsabai, a tatabányai, az egri és a szabolcsi — valamint a vendéglátó szolnoki mutat­kozik be hétfőn és kedden Túlságosan személytelen, kaptafaszerű, minden egyéni íz nélküli az egyre többször hallható és olvasható hi­ányosság szó is az alábbi szókapcsolatokban: A válla­lati hiányosság megszünteté­se vonatkozásában intéz­kedtünk; egyes húspótló áruféleségekben nőtt a hi­ányosság; alapvető ellátási hiányosság nem mutatko­zott stb. stb. Itt is elsősor­ban azért kell harcolnunk e nyelvi sablon ellen, mert a hiányosság szóalak szertelen használata miatt egyre rit­kábban beszélünk és írunk lemaradásról, fogyatkozás­ról, elégedetlenségről, hibá- zásról, gyatraságról, meg­rövidítésről, fejletlenségről. A nyelvi sablon elterje­désében elsősorban az ját­szik nagy szerepet, hogy egyesek beszédében, írásá­ban nincs meg a gondolat és a nyelvi forma egysége, s eluralkodik az időt kitöl­tő, fontoskodó, üres beszéd, Nincs használati értéke a valóban „szótlanná vált” szavaknak. Ma már igen so­kan így fogalmaznak: „Ál­landó jelleggel folyik a munka”. — „Tartós jelleg­gel hoztuk a tervet”. (?!) A valamelyik dolog különleges ismertető jeleinek összessé­gét, valaminek meghatáro­zott voltát, sajátságát, tu­lajdonságát megnevező jel­leg szónak semmi keresni­valója nincs az idézett ki­fejezésekben. Hogyan védekezhetünk a nyelvi sablon ellen, a köz­helyek ellen? Merjünk egyé­nileg színesen, változatosan fogalmazni: kerüljük a fon­toskodást, a mellébeszélést, az elködösítést. Az ismétlő­dő, az elcsépelt, az üres, a begyökerezett nyelvi formá­kat, fordulatokat pedig ne vegyünk ajkunkra és tol­iunkra. Ktsz, valamint az óvoda szülői munkaközössége ké­szítette társadalmi munká­ban. A tegnapi ünnepségen, amelyen részt vett Árvái István, az SZMT megyei tit­kára és Szurgyi István, a Pedagógus Szakszervezet megyei titkára, Bagdi Jenő- né vezető óvónő megköszön­te a vállalatok segítségét. Az apróságok pedig műsor­ral szórakoztattak a vendé­geket. Az ünnepség végén dr. Löczi Miklós és dr. Sar- kadi Imre rendőrőrnagy átadták a gyerekeknek a parkot. A „kis rendőrök”- rögtön megkezdték a - for­galom irányítását, az autó­sok, a kerékpárosok és a gyalogosok pedig a szabá­lyos közlekedést. •a Ságvári Endre megyei Művelődési Központ szín­háztermében. ­A Báli József vezényelte Szolnoki Szimfonikus Ze­nekar műsorán Gluck lphí- genia Aulisban — nyitány, Kodály Marosszéki táncok és Liszt Les Preludes című műve szerepel. A kétnapos fesztivál zá­róaktusa a kedd este 7 óra­kor kezdődő disz hang ver-j seny, f Előadások károm helyen (Folytatjuk.) r Észtországban történt... Űr. Bakos József Szimfonikus zenekari fesztivál Szolnokon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom