Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-19 / 115. szám
1978. május 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szervezéstudományi ankét Szolnokon Buda István, munkaügyi miniszterhelyettes előadása Tegnap munka- és üzem- szervezési megyei ankétot tartott Szolnokon a Szervezés- és Vezetéstudományi Társaság Szolnok megyei szervezete. Buda István, a munkaügyi miniszter helyettese tartott előadást a témáról. —- A munka- és üzem- szervezés, a gazdaságpolitikai célok valóraváltásának eszközrendszere, csakúgy, mint a közgazdasági szabályzók is — kezdte előadását Buda István. Ez a megállapítás éppúgy érvényes a népgazdaság egészére, mint az iparágakra és a vállalatokra. Ezért érthetetlen, hogy a vállalatoknál még nem ismerik fel kellően a jelentőségét, illetve nem érdemben foglalkoznak vele. Márpedig egyszerűen nincs is más választási lehetősége a magyar népgazdaságnak, ha vplóra akarja váltani a távlati elképzeléseket. Arról van ugyanis szó, hogy a következő 10—15 évben meg akarjuk kétszerezni az ország nemzeti jövedelmét. A termelőerők legfontosabb eleme, a munkaerő azonban — az ország demográfiai helyzetét ismerve — alig nő valamit 1985-ig, 1990-ig. S ha a munkaerőlétszám emelkedik is majd valamelyest, a magyar gazdaság munka- időalapja nem követi ezt. Márcsak azért sem, mert fokozatosan áttérünk a rövidített munkahétre. Ezért a termelés emelésének a magasfokú gépesítés és az ésszerű foglalkoztatás az útja. A magyar népgazdaságban magas a foglalkoztatottság, azonban a feleslegesen, vagy nem megfelelő hatásfokkal foglalkoztatott létszámot fel kell szabadítani, át keil csoportosítani oda, ahol szükség van rá. j Legnagyobb szervezési feladatok egyike, már a közeljövőben, az anyagmozgatás gépesítése. Magyarországon több mint egymillió embert foglalkoztatnak anyagszállítással, rakodással, belső anyagmozgatással. A termelés emelkedését alapul véve, a jelenlegi technikával és szervezettséggel legalább másfél millió emberrel kellene számolni a közeljövőben, noha már most sem elegendő a munkaerő. E feszültség feloldása az anyagmozgatás kiemelt technikai, szervezeti fejlesztésével lehetséges. A termelés hatékonyságának ugyancsak fontos eleme a műszakszám emelése, az állóalapok jobb kihasználása. A magyar iparban jelenleg csökken a műszakszám. Alacsony hatásfokú gépek, termelő berendezések esetében kisebb a pazarlás. mint a legnagyobb teljesítőképességű, ezért általában, drágább gépeknél. Ez azért is ütközik ellenállásba. mert az emberek egyéni igénye az, hogy egy műszakban, nappali műszakban dolgozhassanak. Mindenkinek meg kell azonban értenie, hogy nem pazarolhatjuk a termelőberendezéseket azzal, hogy csupán egy műszakban termelünk velük, a kettő, vagy három helyett. A foglalkoztatottság racionalizálásához az ügyvitel- szervezés, az ügyvitel egyszerűsítése is, a magas alkalmazotti állomány csökkentése is hozzátartozik. Ebben és még a munka- és üzemszervezés sok más eleA Központi Statisztikai Hivatal idei első negyedévi adatai szerint 6 százalékkal emelkedett a gépipar termelése az elmúlt év első három hónapjával összehasonlítva. Az adatok különösen kedvező fejlődést mutatnak a háztartási villamos- és gáztűzhely gyártásánál. A gáztűzhelyből például több mint 47 000 került ki a mében sem kell a minisztériumi, főhatósági utasításokra, javaslatokra várni. A vállalatok zöme ugyanis arra hivatkozik; hogy a minisztériumok útmutatásaira várnak, ezért késlekednek a munkaszervezés korszerűsítésével. Bizonyos, hogy a főhatóságoknak is megvan a maguk feladata, de hol marad a vállalati önállóság, öntevékenység? Azt mégis csak a vállalatok ismerik jobban, hogy hol van gép- és élőmunkapazarlás, hol, mitől magas az önköltség és így tovább — hangsúlyozta. Előadás befejező részében pedig arról beszélt Buda István, hogy a legtehetségesebb hivatásos szervezők sem mennek sokra ön- maguktól, ha a vállalati kollektíva, a munkásközösségek bevonása nélkül tevé- kehykednek. Az előadást négy korreferátum egészítette ki: Ná- nási Gyula, a karcagi Általános Szerelőipari Ktsz főmérnöke; Sándor Gábor, a mezőtúri Villamoscikkek Gyárának igazgatója; Gor- jane Ignácné, a jászberényi Aprítógépgyár gazdasági igazgatója és Sz. Nagy Béla, a martfűi Tisza Cipőgyár igazgató-főkönyvelője, a náluk kialakult szervezési modelleket ismertették. B. L. gyárakból három hónap alatt, majdnem kétszerany- nyi, mint a múlt év hasonló időszakában. így sikerült elérni, hogy a sokáig hiánycikk-listán Szereplő gáztűzhelyekből most már bőven jusson a vásárlóknak. Ugrásszerűen növekedett a magnetofonok termelése, a tavalyi első negyedévi 5,5 ezerről több mint 8000-re. A kazettás magnetofon megjelenése növelte a Keresletet, méghozzá olyan arányban. hogy a régi vetélytárs, a lemezjátszó jócskán lemaradt a vásárlási vetélkedésben. Magnóból már évente 80 000-et ad el a kereskedelem, de lemezjátszóból Csak 3Ö 000-et. Az elmúlt hónapokban gyakran hiába keresték a vásárlók a villanykörtét. A hiány pótlására az Egyesült Izzó fokozta termelését, az 1972-es évi áprilisig gyártott 48 millió égővel ellentétben idén március végéig 54 milliót készítettek. Ennek eredményeként az üzletekben megszűnt a hiány. Szovjet szakszervezeti küldöttség megyénkben Tegnap Szolnok megyébe látogatott Píszárjeva Larisz- sza Nyikolajevna, a Szovjet Szakszervezetek Országos Tanácsa közgazdasági alosztályvezetőjének vezetésével, a SZOT vendégeként hazánkban tartózkodó szak- szervezeti küldöttség. Délelőtt az S2MT székházéban megyénk szakszervezeti vezetőivel találkoztak. Árvái István, az SZMT vezető titkára tájékoztatta Őket a megve gazdasági életéről, egészségügyi hálózatáról, gyermekintézményeikről és részeletesen beszélt a szakszervezeti munkáról. A háromtagú küldöttséget délután a jászberényi Hűtőgépgyár látta vendégül Öcsöd Bizakodnak a Szabadság Tsz-ben A téli csapadékhiány megyénk legtöbb mezőgazdasági termelőszövetkezetét arra késztette, hogy már hónapokkal ezelőtt megkezdje az öntözést. Az öcsödi Szabadság Tsz-ben is felkészültek rá, de alig kezdtek hozzá, az eső miatt abba is hagyhatták. Ottjártunkkor a 6300 holdas gazdaság kötött talajú földjeire a gépek sem tudtak rámenni. Szerencsére ez különösebb gondot nem okozott, mert a kukoricavetést már befejezték, és amint a föld „elbírja” a gépeket, megkezdik a napraforgó kulti- vátorozását és a kukorica vegyszerezését. A gabonafélék — a kedvezőtlen időjárás ellenére — jól vészelték át a telet és a szövetkezet vezetői remélik, hogy a tavalyi év eredményei alapján az egy tagra jutó 24 ezer 600 forintos jövedelem az idén sem fog csökkenni. Az univerzális „homlokrakodókat” már a lucernabetakarításhoz készítik elő Nagyobb kereslet Több gáztűzhely, magnó, villanykörte Fokozta az ipar a termelést A salgótarjáni Kohászati Üzemekben csaknem 200 millió forintos beruházással ú.1 huzalpácoló üzemet építenek. A 78 méter hosszú. 22 méter széles vasszerkezeti csarnokban osztrák technológiai berendezéseket szerelnek fel. A próbaüzemelést 1974 első negyedében kezdik meg. Képünkön; Az IPAUTEItV tervezésében épülő vasszerkezeti pácolócsarnok Kevesen dolgoznak folyamatosan, eit I rések a bérezésben A nők helyzetét vizsgálták a póitelki Máicius 15 Tsz-ben Pórtelken, a Március 15. Tsz-ben a dolgozó nők helyzetét Vizsgálta a termelőszövetkezet vezetősége. A gazdaságban számos, a párt Központi Bizottsága 1970. februári határozatának szellemében tett intézkedéssel gondoskodnak a nők élet- és munkakörülményeinek javításáról, jogaiknak védelméről. Az 5100 holdon gazdálkodó szövetkezetnek négyszáz- nyolcvankilenc tagja van, száztizenegy a nők száma. Hetvennyolcán nyugdíjasok vagy járadékosok. A közös munkában folyamatosan tehát mindössze harminchat nő vesz részt. Az alacsony szám elsősorban azzal magyarázható, hogy a tsz tagságának jelentős része a szétszórt ta- nyavilágban él. A gazdaság területén 346 tanya van, az ott élő csaknem háromszáz nő feladatát még mindig elsősorban a házi munkában látják. Ezt a nézetet leginkább a férjek — tsz-tagok is — vallják. Figyelemre méltó viszont az a munka, amit a nők a háztáji gazdaságokban végeznek. Az elmúlt évben 165 hízósertés, 14 hízómarha, 57 növendékmarha, 6189 hektoliter tej értékesítésével járultak hozzá ezek a gazdaságok a lakosság hús-, illetve tejellátásához. Fokozódott a februári határozat óta a gazdaságban dolgozó nők közéleti tevékenysége. A tsz pártalapszer- vezetében öt nő van, közülük ketten az elmúlt két évben kerültek a párttagok soraiba. A tsz különböző bizottságaiban tizenhárom nő dolgozik. a városi tanácsban egy, a területi tsz-szövetségben ugyancsak egy nő tevékenykedik. Nem kielégítő a nők szakmai továbbképzése sem. A növénytermesztésben dolgozó nők közül például senki nem vesz részt sem állami, sem szakmai oktatásban. Valamivel megnyugtatóbb a helyzet az adminisztratív dolgozóknál, ahol ketten tanulnak tovább. Ezzel — vagyis a szakképzettség hiányával — magyarázható, hogy bár érvényesül a szövetkezetben az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, mégis eltérések vannak a nők és a férfiak keresete között. A növénytermesztésben például amíg egy férfi átlagkeresete 1218 forint, a nőé 975. az állattenyésztésben 2068 forint a férfié, a nő keresete csupán 1611. Adminisztratív munkakörökben pedig a férfi 2011 forintos átlagkeresetével szemben a nő 1671 forintot kap. Az eltérések abból is adódnak. hogy egyes területeken nem tudnak folyamatos munkalehetőséget biztosítani, más területre viszont nem kap a tsz folyamatos munkavállalót. ■ « Javultak az elmúlt években a tsz-ben dolgozó nők élet- és munkakörülményei. A korábban nehéz fizikai munkát korszerű gépek — gabonatisztító, gabonafelszedő és csávázó gépek — könnyítik. Gépesítették a tejházat, a tejcsarnokot, az adminisztratív dolgozók munkáját korszerű irodagépek segítik. A tsz módosított alapszaHat héttel ezelőtt országos agitátorképző tanfolyam kezdődött a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztályának szervezésében. A tanfolyam résztvevői irányítják majd Budapesten és a megyékben az agitátorok képzését. A tanfolyam elsősorban az agitációs munka módszertani kérdéseihez igyekszik segítséget nyújtani. Ezt a célt szolgálta a tanfolyam résztvevőinek a Jászságban tett minapi látogatása, tanulmányi kirándulása is. A tanfolyam hallgatóit Semsei Imre, a jászberényi városi pártbizottság első titkára tájékoztatta a város gazdasági, mozgalmi tevékenységéről, kulturális életéről. gondjairól. A résztvevők meghallgatták Szabó Istvánnak, a megyei párt- bizottság osztályvezető-he- Ivpftesének magasszfnvonalű előadását a szociológiai munka alkalmazásának, hasznosításának tapasztalatairól. A szociológiai munkaközösség négy éve alakult a megyében. Azóta hat felmérést végzett a különböző társadalmi rétegek körében, többek között a tömegpolibálya, különböző szociális juttatásokat biztosít a nők részére. Tavaly mintegy 3 ezer forint rendkívüli segélyt adtak, 8 nő térítésnélküli tüzelőt, négy rászorult idős nő pedig díjtalan fejadagot kapott. 'Szabályozták a nők háztáji föld juttatását is. 55 éves korig 130 tízórás munkanap után, 60 éves korig 180, 65 éves korig pedig 160 tízórás munkanapot kell ledolgozniuk ahhoz, hogy háztáji földre meg legyein a jogosultságuk. A nők erkölcsi megbecsülését tükrözi, hogy az elmúlt két évben a tsz hat kitüntetettje között két nő volt, külföldi jutalomutazáson is részt vett két dolgozó nő. L A. tikai munka helyzetéről, hatékonyságáról is. A felmérés nyomán a megyei pártbizottság megfelelő intézkedéseket tett a tömegpolitikai munka megjavítására. Megkezdődött az alapszervezetekben a tömegpolitikai munka felelőseinek képzése. A megyében hatvankilenc politikai vitakör működött, számuk ősztől tovább növekszik. Rendszeresebbé vált a munkahelyeken a dolgozók tájékoztatása. Megélénkült az egyéni agitáció, a meggyőzés hatásos formája. A tanfolyam résztvevői meghallgatták Bedő Andrásnak, a városi pártbizottság propaganda és művelődési osztályvezetőjének előadását a politikai közvélemény irányításának helyzetéről. A városi pártbizottság e fontos pártpolitikai tevékenységet szintén a szociológiai munkacsoport fel - mérése alapján elemezte. A városi pártbizottság így alaposabban megismerhette a lakosság hangulatát, a tájékoztatás hiányosságait, s megfelelő határozatot hozott a pártpolitikai munka megjavítására. A Jászságban tett látogatás hasznos volt, gyarapította a leendő tanfolyamvezetők ismereteit — m. L m 1 Tanulmányi kirándulás
