Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-19 / 115. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. május 19. A magyar nábob Első állandó híd Tiszafüreden Idegen tőke Etiópia iparában Futószalagon a legújabb Zsiguli-modell vények termesztésére sza­kosított szövetkezet kialakí­tásán fáradozik. A japánok azonban ebben a szektor­ban is részt kértek, és mindössze három év lefor­gása alatt több mint 250 millió dolláros befektetést eszközöltek. Azért is jelen­tős ez a beruházás, mert a befektetett tőke 3—4 év le­forgása alatt amortizálódik. egyébként hónapról hónap­ra fokozza termelését. Nem­rég elérték a napi 1590 gépkocsit. A gyár nemcsak szovjet üzemektől, hanem Magyar­(Tudósitónktól) TISZAFÜREDEN és kör­nyékén sok történet, ado­mát ismernek Pankotay Jó­zsef Györgyről, ismertebb nevén Jőzsa Gyuriról. A történetek mesés gazdasá­gát, tréfás, olykor kegyetlen cselekedeteit, tetteit örökí­tik meg. Megyénk talán egyik személyiségének sincs olyan sokrétű és rangos irodalmi feldolgozása, mint józsa Gyuri alakjának. Jókai Mór róla mintázta az „Egy magyar nábob” fő­hősét. Kárpáthy Jánost, még inkább ráismerhetünk az „És mégis mozog a föld” Csollán Bertijében. Vas Ge­reben az „Egy alispán” cí­mű korrajzában szintén re­gényhőséül választotta. Szá­zadunk elején Mikszáth Kálmán még említi Józsa Gyurit, utoljára 1908-ban, a Noszty fiúban, míg az anek­dota-irodalomban szinte napjainkig él emlékezete. Mór az 1850-es évek elején a Hölgyfutárban, később az Üstökösben, a Vasárnapi Üjságban, a Ludas Maf/i és az Uram-bátyám évfolya­maiban sorakoznak fel hí­res tetteit megörökítő tör­ténetek. Ezek első lejegyző­je a szintén Tiszafüredről származó Bernáth Gáspár (1810—1873), akit nemzedé­ke csak Bernáth Gazsi né­ven ismert. Ä FENNMARADT adatok szerint gazdálkodási rend­szere, gazdasági döntései ki­egyensúlyozatlanok, rapszó- dikusak voltak. Ha szeszé­lyének úgy tetszett, febru­árban kaszáltatott, aratás idején vettetett, a szüretet áprilisban kezdte. Vagyonának mennyiségét maga sem ismerte, tényleges vagyonállapota nem érdekel­te. Efvszer ismerhette vol­na meg valódi vagyoni hely­zetét. amikor egy bécsi bankhoz fordult hitelért, ahonnan egy szakértőt küld­tek ki, hogy Józsa Gyuri birtokát, jószágállományát veeve leltárba. A földesurat hitelképességének kétségbe vonása igen felháborította, de hagyta, hogy a hivatal­nok közel fél évi keserves és kalandos munkával elké­szítse a leltárát, majd közöl­te, hogy felesleges volt a munka, már nincs szüksége a korábban igényelt pénzre. Cselédeit ingyen, „szabad lopásra” szegődtette, de a címeket illetően már nem volt olyan fukar, ezért igen előkelő udvartartást vitt, Volt ott francia szakács, udvari poéta, holland ker­tész, generális perceptor. Az előkelő címekkel illetett ud­vartartásban azonban a tiszttartó juhokat, a holland kertész pulykákat őrzött, az udvari poéta abroncsot ka­lapált, a generális percep­tor pedig vicekocsmárosko- dott. Így fokozta le francia szakácsát is kukoricacsősz- szé. A RAPSZODIKUSAN gaz­dálkodó földesúrnak szép számmal maradtak fenn váltói, bár a pénzt nem minden esetben úri passziói fedezésére vette fel. Az utó­korra az anekdoták, regé­nyek révén jellemének főleg torz kinövései öröklődtek át, míg a pozitív, közügyet elő­mozdító cselekedetei szinte teljesen elfelejtődtek. Ez az ellentmondásos em­ber megérdemli, hogy az utókor ne csak tréfáit, hely­telen cselekedeteit, hanem pozitív tetteit is megismer­je, mely közül legjelentő­sebb a Tiszafüred—Porosz­ló közti első állandó Tisza­iad és a két települést ösz- szekötő út megépítése. Józsa Gyuri 1833-ban el­határozta, hogy a nehézkes és rendszertelen közlekedést Tiszafüred és Poroszló kö­zött megjavítja. A közleke­dést nemcsak az állandó híd hiánya nehezítette, ha­nem az alacsonyan fekvő, kövezetlen ártéri országút is, mely az időjárástól és víz­állástól függően az év nagy részében járhatatlan volt. Ezeknek a földutaknak ja­vítása, felújítása jobbágyi közmunkával történt, melyet az érdekelt megyék csak többszöri erélyes felszólítás­sal tudtak elvégeztetni, de a közmunka az utak minősé­gén erősen meglátszott. Az alacsonyan fekvő utak ese­tében (mint Tiszafüred és Poroszló között), inkább csónakkal, mint szekérrel lehetett közlekedni. A folyóvizeken való átke­lés szintén nehézkes volt. A nagyobb folyókon is csak kevés helyen állt állandó híd, a két part közti közle­kedés csónakkal, komppal bonyolódott le. EZÉRT ÉRDEMEL na­gyobb figyelmet az az 1833. október 19-én kötött szerző­dés,' mely szerint gróf Ká­rolyi István poroszlói föld- birtokostól Pankotay Józsa György azzal a feltétellel vette bérbe 25 évre a po­roszlói révet, kocsmát és az ehhez tartozó legelőt, hogy ,,egy év alatt azon a helyen, hol a part mind a két oldal­ról a grófé, állandó hidat épít a 'Tiszán”. „Az évi haszonbér 2120 pfrt. még pedig úgy, hogy ha az építendő híd víz vagy jég által elvontatva is és bármiképpen használhatat­lanná válna, a haszonbér a kitett mennyiségben fize­tendő ...”. Józsa Gyuri ugyanebben a szerződésben kötelezte magát, hogy a po­roszlói töltést (utat) megcsi­náltatja Ezzel az úttal a megyének is komoly terve volt, a töl­tés elkészítése után ki akar­ta köveztetni, ho'T'r tartó- sabb legyen. 1834-ben közel 34 ezer pengőforint költséggel fel is húzatta Józsa Gyuri a tisza­füredi tölgyfahidat, s ezzel jelentősen megkönnyítette a Bécsből, Pestről és Hatvan felől a Hortobágy, Debrecen felé irányuló kereskedelmi forgalmat. A felépült híd azonban nem sokáig javította a köz­lekedést, mert a 40-es évek elején az árvíz elvitte. Jó­zsa Gyuri 1844-ben tervez­tette meg az új hidat, mely­nek építéséhez 1846-ban kezdtek hozzá. Az építkezés­nél „Edvárd Angol híd mel­lett dolgozó Machinistát” is meghívták szakértőnek. A híd vasszerkezeti ele­meit a diósgyőri vashámor­ból szerezték be, ugyanitt vásárolták meg a jégtörő vasakat is. JÓZSA GYURI nem ér­te meg a híd másodszori fel­építését, de az új híd sem állott sokáig. 1849. február 7-én a híd melletti épülete­ket rombolták le, majd a hadi események során, mi­kor a cári seregek Poroszló felől Tiszafüredhez köze­ledtek, „1849. július hó ele­jén a Tiszai nagy híd 1. Toldalagi Mihály őrnagy 2. Korponay Ezredes 3. Sze- kerka Szolgabíró rendeleteik nyomán felégettetett.” Tartós, kőpilléreken nyug­vó vashidat már csak a század végén, a Debrecen— Füzesabony közti vasútvonal szükségletei miatt ékítettek. Feltárják! a Borostyánkő út. a hajdani római biroda­lom híres útjának Vas me­gyei nyomvonalát Egyik cso­mópontja Szombathely rom­kertjében látható a kora­beli vámház és bazár sor maradványaival együtt. Ez a mintegy két évezrede, hatal­mas kövekből épített transz­A mexikói Monterrey-től mintegy 100 kilométerre csü­törtökön kisiklott és a kör­nyező házaknak rohant egy olajat szállító tartályvonat. 30 vagon azonnal kigyulladt. Az első jelentések szerint 20 A szaktsyervewt követelésére Javí'ja a munkakörülményeket a HAT A Fiat-művek bejelentette, hogy dolgozóinak munkakö­rülményeit megjavító tervet terjesztett a fémipari szak- szervezet elé. Az új terv megvalósítása 150 800 dolgo­zót érintene. A tervezett intézkedések között szerepel egy olyan új fénymáz alkalmazása, amely a fényezőüzemrészlegben je­lentősen megjavítja a mun­kafeltételeket, valamint az automatizálás további kiépí­tése. Ezeket az intézkedéseket nem jószántából teszi meg a Fiat monopólium, hanem a szakszervezet követelésére. Á Thieu-rczsim tigrise Titkos „megbocsátás” Visszahelyezték állásába Nguyen Van Ve őrnagyot, a Con Són dél-vietnami börtönsziget kegyetlenkedé­seiről hírhedt parancsnokát, akit a világ közvéleményé­nek nyomására 1971. elején kénytelenek voltak leválta­ni. Az ő irányítása alatt rendszeresítették a saigoni rendszer foglyai számára a „tigrisketreceket”. Mint Thieu kormányának hivatal­nokai pénteken nyugati tu­dósítóknak elmondották, az őrnagyot 1972. júniusában teljes titokban ismét a bör­tönsziget intézményeinek élére nevezték ki. európai út kötötte össze a mediterrán világot nyugat és Észak-Európával. Az Északi­tenger partvidékén előkerült borostyán ezen jutott délre, ahonnan viszont különböző áru áramlott északra. Emel­lett folytatják Savaria feltá­rását isr személy életét vesztette. A szerencsétlenséget valószínű­leg az okozta, hogy a moz­donyvezető, aki aztán meg­szökött a tett színhelyéről, nagy sebességgel vette a ka­nyart. Négy évvel ezelőtt még az etióp ipar 98 százaléka az olaszok kezében volt Né­hány év óta rosszabbodott a helyzet, mivel az ország­ban megjelent a japán és az amerikai tőke. A textil­ipar 30 százaléka japán el­lenőrzés alatt áll. A FIAT autógyári szere­lőszalagot állít fel, a Maesco mezőgazdasági üzem pedig banán és konyhakerti nö­A volgai Togliatti Autó­gyárban megkezdték a har­madik Zsiguli-modell, a VÁZ—21—03-as típus soro­zatgyártását. Az új gépkocsi motorja 75 lóerős, végsebessége 159 kilométer. A 100 kilomé­teres sebességet állóhely­zetből 19 másodperc alatt éri el. Méreteit tekintve az új modell alig nagyobb, mint elődjei. Megváltozott a ka­rosszéria formája az oldal­díszítések és a hűtőház. Új­szerű a világítás megoldá­sa is. A gépkocsinak négy lámpája van. A Togliatti Autógyár Elektronikus Szupermaketek és egyéb nagyforgalmú kiskereske­delmi egységek számát új- típusú, elektronikus pénz­tárgépet hozott forgalomba egy nagy elektronikai cég az Egyesült Államokban. Az újtípusú készülék rendelkezik mindazokkal a tulajdonságokkal — kimu­tatások készítése a vevők számairól, a számlázás köz­ben előforduló hibás tétel­beütések jelzése fényvilla­országtól, Bulgáriától, Cseh­szlovákiától, Jugoszláviától és Lengyelországtól is kap alkatrészeket. Rádiókészü­lékeket, akkumulátorokat, fényszórókat, lengéscsillapí­tókat stb. A Volgai Autógyár jelen­leg tizenöt országba expor­tálja termékeit. Termelése a kilencedik ötéves terv végére eléri az évi 660 ezer gépkocsit. A képen: VÁZ—21—03-as típusú új Zsiguli-modell. pénztárgép nással. elismervényt nyom­tató egység, táblázatok ké­szítése az igazgatóság szá­mára, korrigálási képesség stb. — amelyekkel a mo­dern pénztárgépek általá­ban rendelkeznek. Az újtípusú pénztárgép kezelése egyszerű, a készü­lék megbízhatóságát számos ellenőrző egység garantálja. A pénztárgépet 1974-ben szándékoznak forgalomba hozni. Robbantás a föld alatt Füvessy Anikó A római birodalom híres útja Megszokott a mozdonyvezető Súlyos vasúti baleset A napokban be­tértem a 12 500­as számú, édes­ségboltba: — Egy kiló ve- csési savanyú ká­posztát kérek. A feleségem szé­kelygulyást sze­retne készíteni — mondtam a szép szőke kofa­asszonynak. — ön rossz he­lyen jár, kérem. Ez itt édességbolt. Adhatok egy kis jó karamellát, esetleg mézcukrot köhögés ellen. — Én láttam a cégtáblát az üzlet bejárata fölött. De nem is régen itt még zöldség­éé gyümölcsüzlet volt — jegyeztem meg kissé érde­sen. — Ami volt, az volt. Jelenleg, amint látpa, üz­letünknek új pro­filja van. — En nem pro­filt szeretnék vá­sárolni, hanem vecsési savanyú káposztát, — mondom némi él­lel, és betettem magam mögött az infravörös sugár­ral süti a csirkét. — Kérem szé­pen, én Bözsi né­nit, a vecsési sa­vanyító asszonyt keresem. — Egy hónapja Áthelyezés ajtót. Felkerestem kedvenc piaco­mon Bözsi nénit, a vecsési savanyí­tó asszonyt. Hó- rihorgas, harcsa- bajúszú férfi állt a pult mögött, és kedvesen rámmo- solygott: — Ma már nél­külözhetetlen a háztartásban a Rez-féle robotgép. Burgonyát hámoz, habot ver, meg­kímél a hagyma­szeleteléstől, és abbahagyta a szakmát. Jelenleg közönségszervező a szentendrei nadrággyárban. — Köszönöm — leheltem hal­kan, és kissé fá­jó fejjel kitánto­rogtam az utcára, hogy a sarki pa­tikában bekapjak egy antineuralgi- kát. A fehérköpe­nyes. gyógyszerész külsejű férfi szuggesztíven a szemembe nézett: — Most vegyen szájharmonikát! Kitűnő gyártmá­nyok érkeztek Svédországból. — Köszönöm. Nem élek vele. Hanem itt nem­rég patika volt, ugyebár? — Igen. Csak­hogy elköltöztek a külső Jászberé­nyi útra. Vegyen legalább egy ci- terakulcsot — né­zett rám könyör­gő tekintettel az eladó. Én azonban komoran távoz­tam. Végül is si­került savanyú káposztát vásárol­tam. Hogy hol? Egy utánjátszó moziban, melyet egy hónapja ala­kítottak át zöld­ségesbolttá ... Galambos Szilveszter A pókok osztályozása Megélénkült a tudományos élet Kínában Egy Vang Feng-csen nevű kínai tudós egymillió írásjel­ből álló könyvön dolgozik, amelyben a Kínában talál­ható 36 pókfajta osztályo­zásának problémáit fejti ki — közölte a kínai sajtó, je­lezve. milyen megbecsülés­nek örvend ismét a szaktu­domány megannyi ága a „kulturális forradalom” után. Az Üj Kína egy tudósítás­ban hírt ad arról, hogy a Kirin tartományi orvosi egyetem tudományos tanács­kozást rendezett, amelyen több mint száz előadás hang­zott el. tudományos folyóira­tot ad ki, és egyes dolgoza­tokat országos tudományos folyóiratok is közölnek. Bár ez a hír természetes lenne más országokban, Kí­nában figyelmet és sajtót ér­demel. Az Egyesült Államok csütörtökön három nukleá­ris szerkezetet robbantott fel mélyen a föld alatt Co­lorado állam nyugati ré­szén. A robbantás kapcso­latos az amerikai energia­problémával és az a célja, hogy újabb földgázkészlete­ket tegyen hozzáférhetővé. Az atomenergia-bizottság elnökének közlése szerint a A gazdag szénkészletek­kel rendelkező Lengyelor­szág energiaiparának eddigi fejlődése a kőszén- és bar- naszénvagyon felhasználá­sára támaszkodott. Az elekt­romos energia termelésének fokozása és az értékes nyersanyaggal, a szénnel való takarékoskodás szük­ségessége azonban már a legközelebbi évtizedben el­kerülhetetlenné teszi atom­erőművek építését. Lengyelországban az első. kb. 440 MW teljesítményű atomerőmű a nyolcvanas évek elején épül fel. A ter­robbantás, mely a Hirosi­mára ledobott atombomba erősségének hétszerese volt, „kitűnően sikerült”, s lehe­tővé teszi, hogy az elkövet­kezendő húsz esztendőben 20 milliárd köbméter föld­gázt termeljenek ki. A de­tonáció nyomán egyébként több mérföldé« körzetben meghasadozott a föld fel­színe. vek szerint 2000-ben a len­gyel atomerőművek össz­teljesítménye 20 000—40 000 megawatt lesz. Az „atomi- zálás” megköveteli a reak­torok anyagait előállító ko­hóipari ágak, a vegyipar, elektronika, automatika, anyagtechnika, finommecha­nika, sőt még az ipari épí­tészet fejlesztését is. Az „atomizálási program” te­hát nem csupán Lengyel- ország energiaszükségletének kielégítését biztosítja, ha­nem lehetővé teszi a ter­melés számos ágán als gyö­keres korszerűsítését is. Az első lengyel atomerőmű

Next

/
Oldalképek
Tartalom