Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-16 / 112. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. május 1«. Hová vezet ez az út... Pillanatképek Szolnok új közlekedési rendjéről Az éjszakai csendet csak nagynéha veri fel egy-egy autó a Beloiannisz úton. Még hétfő van. Éjfél lesz tíz perc múlva A változásokat egytlőre semmi sem jelzi. Csupán a Gólyánál van egy kis mozgás. — A Sport presszó előtt ponyvás teherautó berreg. Néhány ember létrával a vállán átmegy az úton. A terelőszigeten még halomban állnak az oszlopok. Néhány perc múlva azonban megváltozik a csomópont képe. Szálkás terelőKorlátokat állítanak fel a Közlekedési Építő Vállalat emberei. A már korábban elhelyezett táblákat „lehámozzák”, leszedik róluk a nylonborítást. A régieKet leszerelik. Egy-két teherkocsi, Debrecen felől jövet behajt a József Attila utcába. A megszokás ... Egy személyautó az állomás felől érkezik. A Gólyánál el van torlaszolva az útja. A vezető kihajol, körülnéz, mintha nem hinne a szemének. — Tudott arról, hogy megváltozik a közlekedés rendje Szolnokon? — Nem tudtam, pedig szolnoki vagyok. — Mi lesz itt a reggeli csúcsforgalomban!? mondja tűnődve a KÉV egyik munkása. Kedd, háromnegyed hét. Ez a reggeli csúcsforgalom ideje. Ismét bejárjuk a megváltozott útvonalakat. Torlódás, idegesség sehol. A gyanútlan járókelő talán nem is veszi észre a változásokat. Igaz, a rendőrség hathatósan „besegít” a járművezetők eligazításába. Rendőr irányítja a forgalmat a Kossuth téren a Tisza Antal utca végénél, a Gólyánál, az Ady Endre utca és a Ság- vári körút kereszteződésében, és valamennyi forgalmasabb csomóponton. Az Ady Endre utca és a Ságvári körút sarkán ketten is állnak. Látszólag jól megy a forgalom. De elég gük van, nem mernek behajtani a kereszteződésbe. — Gyerünk, gyerünk — sürgeti őket a törzsőrmester. Ha a forgalom tovább A fiatalember leugrik á kerékpárról, elbizonytalanodva körülnéz. Valóban, eddig nem is figyelte, hogy csak szembe jönnek gépkocsik. Megadóan tolni kezdi a biciklit a járdán. A Ságvári körútnak az OTP épülete felöli oldalán végig kint van a „Várakozni tilos” tábla. Fél nyolc körül tizennégy álló autót számoltunk meg a járda mellett. Csak egyben ült bent a vezető. A kocsik a megszokott helyen állnak a Ságvári körúton, pedig a tábla azt jelzi, hogy itt tilos várakozni élénkül, karjelzéssel irányít. Ez megnyugtatóbb, bár a gépkocsivezetők így kevésbé figyelik a táblákat, nehezebben szokják meg az új rendet. Kis csoport verődik össze a járdán. Élénken vitatják, ÉjféL Ettől a pillanattól kezdve érvénybe lép a „Megállni tilos” tábla egy-két percet várni.^ — Nem is tudom, benne van-e még a golyó a sípomban — mondja a mosolygós törzsőrmester — vagy már kifújtam belőle. Nem folytatja, mert egy gépkocsi ismét megállás nélkül behajtott a kereszteződésbe a Ságvári kőrútról. A hosszú, éles sípszóra megáll, a vezető csodálkozik. A törzsőrmester a nyolcszögletű, piros táblára mutat. A gépkocsivezető szabadkozik. — Naponta erre járok, megszoktam, hogy itt nekem van elsőbbségem. — Tessék jobban figyelni. Holnapután ez már egy százasába kerül. A kocsi elindul. Az előbbi jelenet szinte percenként ismétlődik. Az Ady Endre útról érkezők nem tudják, hogy elsőbbsékommentálják a változásokat. Magas, sovány férfi viszi a szót. — Szokatlan ez az új közlekedési rend. A magam példájáról mondhatom, hogy a gyakorlott vezetők többsége — különösen, ha ismerős útvonalon jár — alig nézi a táblákat. A József Attila utca egyirányúvá tett szakaszán fiatalember kerékpározik a forgalommal szemben. Egy autós lassít, lecsavarja az ablakot. — Nem látja, hogy ez egyirányú utca? Ha meglátja a rendőr, úgy megbünteti, hogy belezöldül! — Hallott már az új forgalmi rendről? — Igen kérem, hallottam. — Ezen az oldalon tilos a várakozás. — Tilos? Nahát1 A mellékutca után, a kocsitól vagy tíz méterre áll a tábla. — Tényleg. Köszönöm, hogy szóltak, azonnal átmegyek a túlsó oldalra. Délelőtt felhívtuk dr. Sar- kadi Imre őrnagyot, a Szolnok megyei Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetőjét, s arról kérdeztük, hogy néhány órával bevezetése után milyennek ítéli az új közlekedési rendet a városban. — Általában beváltotta a hozzá fűzött reményeket — mondotta dr. Sarkadi Imre. — A gyakorlati tapasztalatok alapján természetesen szükség van néhány kisebb változtatásra, amit folyamatosan meg is valósítunk. Néhány helyen a fák lombjai eltakarják a táblákat, ezen is segíteni kell. A Jólét Áruház sarkára kiteszünk egy táblát, amely jelzi, hogy Debrecen felé ott kell elfordulni. — Történt-e már komolyabb baleset az új forgalmi rend bevezetése óta? — Eddig nem történt komolyabb baleset. A laza útpadka okozott csupán balesetet, de ez nem függ össze az új közlekedési renddel. — Mikortól büntetik a szabálytalanul közlekedőket? — Nem a büntetés, hanem a segítés, az eligazítás az elsőrendű célunk. Két- harom nap múlva azonban már büntetni is fogjuk a szabályok megszegőit. — Mit tanácsol az újonnan kijelölt útvonalon közlekedőknek? — Óvatosságot, körültekintést, a szabályok megtartását, járművezetőknek és gyalogosoknak egyaránt. B. A. Jubilál a Nyírfácska A Kreml kongresszusi palotájában hétfőn 6 ezer néző előtt adott nagysikerű műsorral ünnepelte megalakulásának 25. évfordulóját a Nyírfácska táncegyüttes. A hétfői fellépés is a hagyományoknak megfelelően, a névadó Nyírfácska-tánccal kezdődött: földig érő, piros ruhába öltözött lányok, kezükben fiatal nyírfaággal lejtették táncukat. Az együttes 25 évvel ezelőtt történt megalakulásakor mindössze 20 táncosnőből állt, ma pedig mintegy száztagú, nagy alkotó kollektíva. A férfikarral kiegészítve a Nyírfácska művészeti vezetője ma is Nagvezsda Nagyezs- gyina. A Nyírfácska 25 év alatt az öt világrész több tucatnyi országában fordult meg. Budapesti napok Kecskeméten Kecskemét idei nyári kulturális programjának érdekes színfoltjai lesznek a centenáriumát ünneplő fővárost „Budapesti napok” keretében bemutató rendezvények. A megyeszékhelyen júniusban nyitják majd meg a „Budapest 100 éve” oi~nű kiállítást. Szeptemberben a VIII. kerület, a Bács-Kis'cun megyével együttműködési kapcsolatot tartó Józsefváros történetét mutatják be a „hírős városban”. Párizsban szerepel a pécsi úttöro- táncegy fittes Párizsban június második felében nemzetközi folklór- találkozóit rendeznek európai gyermek táncegyüttesek részvételével. Hazánkat — az Üttörőszövetség hivatalos küldöttségeként — pécsi gyerekek képviselik majd: a Mátyás király utcai általános iskola táncegyüttese. A dr. Siptár Ernőné vezette tánckamak már számos hazai és külföldi szereplése volt, s tavaly nagy sikerrel mutatta be az ország több városában Kodály ..Háry János” című daljátékának gyermekszínpadi változatát. Ez lesz az eddigi legizgalmasabb fellépésük, hiszen a párizsi találkozón Európa ..színe előtt” táncolnak majd a gyerekek. , Téma: a zárt rendszerű cukorrépatermesztés (Tudósítónktól) Tegnap a DATE mezőtúri Mezőgazdasági Gépészeti Karán folytatódott a zárt rendszerű cukorrépa-termesztés gépsorának bemutatása és szakmai rendezvénysorozata. Az állami gazdasági szakemberek részére a Héki Állami Gazdaság szakemberei előadásokat tartottak az iparszerű termelési rendszer kialakításáról, eddigi tapasztalatairól. A Héki ÁG vezérgazdaság-szerepet tölt be a megye cukorrépa-termesztésében. Huszonkét termelőszövetkezet és öt állami gazdaság több mint 4 ezer 600 hektár területtel tartozik e rendszerhez. A gazdaság már az idén segítséget adott és ad a partnerüzemeknek a beszerzések. a termesztés-technológia kialakításához. Gyakorlati szakemberekből álló külön osztály foglalkozik a szaktanácsadással. A géokiállítás megtekintése után a résztvevőknek bemutatták a mezőhéki cukorrépatermő-területeket, ahol az új termesztés-technológia szerint dolgoznak. V. K, Afc= á TiKiPERNVftlE ELŐTT Eltekintve a sorozatoktól, továbbá a tv zenés színházának újabb bemutatójától — ezúttal egy kevésbé ismert vígopera népszerűsítésére vállalkozott a televízió, úgy érzem sikerrel — két játékfilm és két tévéjáték emelkedik ki az elmúlt hét műsorainak tengeréből. Legalábbis én őket láttam kiemelkedni. Maradjunk mindjárt az említett szóképnél, a tengernél. Godard 1960-ban készült filmjének éjszakai vetítésével a képernyőt elöntötte az „új hullám”. Kifulladásig A mozikban már levonult ez a „hullám” és a film- történetben is megcsillapodtak hullámverései. Ügy gondolom, most már kellő távlatunk van. hogy tárgyila- gosabban szembe nézhetünk vele, mint akkor, amikor még túlságosan is újdonságnak számított. Talán ez is indokolhatja, hogy a televízió archív jelleggel műsorára tűzte. Nos, mi az ami 10 év távlatából is megejtő és megnyerő az „új hullám” taraján született alkotásban? Mindenekelőtt a kitűnő színészi játék, Belmondo és Jean Seberg tökéletes kettőse. Ök ketten hiánytalanul hajtják végre művészi feladatukat, és egyéniségük varázsával szuggerálni tudják a rendező gondolatait. Ami azonban most — hogy újra láttuk évek múltán — egyre jobban kiütközött a filmben, mint a felfeslő játékbabából az előbukkanó kóc; ez az egzisztencialista dogmák tolakodó jelenléte. Annak a filozófiának az erőszakos jelentkezése, amelyet Godard igyekezett lefordítani — ravaszul — a film nyelvére. Annak a világszemléletnek, amely a „szabad választás” hamis tételével szeretné igazolni a szélsőséges individualizmust. Hogy az ember élete mi is lehetne más, mint öncélú cselekedetek, véletlenek sorozata. Káros életforma propagálása ez, gyilkos hőséről Godard el akarja hitetni velünk, hogy cselekedetei csupán a „szabad ember” lezserségéból származnak. Azt szeretné bizonyítani, hogy a filmben sem a fiú, sem a lány nem tesznek mást, mint igyekeznek megfelelni személyes lényüknek, és — a filozófia értelmében — biztosítani akarják szabad cselekvésüket. Godard felmenti őket cselekedetei felelőssége alól. Veszélyes elmélet — rokonszenvesen eladva; rútságát azonban még a mesterien elkészített film sem tudja feledtetni. Bármennyire szeretné. Minél többet látjuk a filmet, annál jobban kiütköznek eszmebeli gyengeségei.- Ezt igazolja az archív bemutató tanulsága is. Az Utazás a koponyám körül bemutatásáról csupán annyit; a képernyő talán még jót is tett neki. Bizonyos részletei jobban érvényesültek a ' televízióban, mint a film vásznán. Lauterburg városparancsnoka A tévéjáték Emmanuil Kazakevics Ház a főtéren című regényéből készült, és vendégként a moszkvai televízió főrendezője, Pavel Reznyikov vitte képernyőre. A győzelem napja alkalmából bemutatott tévéjáték — úgyhiszem — kellemes meglepetéssel szolgált. A meglepetést tartalmában tartogatta: a háborús témájú játék gondolatai ugyanis feltűnő maiságról, modernségről tanúskodnak. A tévéjáték középpontjában egy rokonszenves városparancsnok áll, aki minden idegszálával azon iparkodik, hogy a rábízott város élete, amelyet a háború alaposan felkavart, a pusztítás, pusztulás napjait követően ismét a nyugodt kerékvágásba jusson vissza; élet és béke uralkodjék Lauter- burgban. Hogyan alakul viszonya a város lakóihoz, a győzőé a legvőzötthöz, milyen módon építi kapcsolatait, ezt ismerhetjük meg a tévéjátékból az. őt vádoló tisztigyűlés keretébe foglalva, illetve ágyazva. De ennél sokkal izgalmasabb a tévéjátéknak az a gondolati vonulata, az az alternatíva, hogy tudniillik bizalom vagy gyanakvás az emberekkel szemben. Ha bizalom, feltétlen-e és meddig, vagy bízzuk inkább magunkat előítéleteinkre? Olyan kérdések ezek, amelyek nemcsak akkor ott, a kisvárosban a szovjet parancsnok számára voltak fontosak, hanem amelyek felvetődnek mindennapi életünk, napjaink során ma is, gyakran. Bitskey Tibor, a városparancsnok alakitója igazán meggyőző erővel tudta elfogadtatni velünk ennek a mélységesen emberi magatartásnak, gondoskodásmódnak jogosságát és igazságát. Vonzó, rokonszenves egyénisége jól oldódott fel a pozitív hős vonásaiban. Mellette a játék szereplői közül — a professzor szerepében — Tomanek Nándort kell említeni, aki rendkívül egyéni módon formálta meg a lojális, de ugyanakkor tartózkodó német tudóst. De a többiek is Győrffy György, Venczel Vera, Bánki Zsuzsa, Tordy Géza, hogy csak néhányat említsünk a népes szereplőgárdából, figyelemreméltó teljesítményt nyújtottak és részesei a sikernek. A rendező alapos munkája is éppen az alapok pontos rajzában mutatkozott meg leginkább. Reznyikov láthatóan a jellemek kimunkálására helyezte a főhangsúlyt, s ezért is kaphattuk a plasztikus jellemek egész sorát a — mégegyszer mondom — gondolatában hozzánk közel álló. mai hangvételű tévéjátékban. Lúdláb királynő Az élet igazán szomorú lenne, ha a sikamlós gondolatok rózsás raja nem jönne olykor megvigasztalni a rendes embereket — Ana- tole France szavai ezek, s a regényből készült tévéjátékra térve: bizony elszomorító lenne, ha a televízió olykor fárasztó, vagy túlságosan is komoly programjainak sorában nem bukkanna fel egy-egy könnyebb, természetes alkotás, mint például Horváth Z. Gergelyé, aki fejébe vette — s a képernyőn is bizonyította, — hogy Anatole France nyelvi humorát és írói szemléletének iróniáját, a merőben verbális értékeket is át lehet menteni a képernyőre. Méghozzá görcsök nélkül, könnyeden és elegánsan. A regény főszereplőjét, Coignard abbét, minden földi jó barátját, a teológia bölcs doktorát és a művészet jeles mesterét is úgy, hogy életbölcsességének „színei” nem tűnnek el a képernyő fekete-fehér „vásznán” sem. Horváth Z. Gergely szívderítő játékot nyújtott át diplomamunkaként. Rendezésének talán legfőbb érdeme, hogy magától értetődő természetességgel állította képernyőre, — semmi színháziasság — a pajkos részletekben bővelkedő, bővérű játékot. Még az úgynevezett filozofikus eszmefuttatásokat is játszi könnyedséggel „adja el”, egyáltalán nem nehezítik a játék testét. V. M. i i
