Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-16 / 112. szám

1975. május 1«. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Aki árat mond... (4) Burkoltan, nyíltan 1972-ben a vegyipar csökkentette a termelői árakat. Így lehetővé vált, hogy 12,6 százalékkal mérsékeljék a mosó- és mosogatószerek, a szappanok fogyasztói árát, s keve- seDbe kerültek más háztartási vegyicikkek szintén. Egy fecske nem csinál nyarat, ám — szerencsére — nem egyet­len már ez a „fecske”. Igaz, ma még több a nyílt és our- kolt áremelés, mint ezek fordítottjai, a csökkentés. Persze nincs értelme ott engedni az árból, ahol nem tudják kielé­gíteni a keresletet, ez csak a feszültséget növelné. Am jó- néhány árunál lehetne kisebb is az árcédulán, álló összeg, ha.,. Ez a „ha” azonban eléggé bonyolult. i Újfajta komámasszony Nyílt árdrágítást követnek el ott. ahol a hatósági árat túllépik, szabad ár esetén pe­dig a méltányos hasznot meg­haladó nyereséget kívánnak elérni. Burkolt az árdrágítás, ha az árszámításban szerep­lőnél rosszabb minőséget vagy kisebb mennyiséget ad­nak a vevőnek. A tisztesség­telen haszon — s ez a fontos változás — ma már nem vál­lalatonként kerül mérlegelés­re, mint korábban, hanem termékenként. Szigorúbb az áremelési bejelentések elbí­rálása, szabályozottabb az ár- kalkuláció. Mindez a vállala­tok egy részét — de persze ide tartoznak a szövetkeze­tek, a magániparosok is — újfajta komámasszony-já- ték kitalálására ösztönözte, ám nem az ollót, hanem a kevésbé szembetűnő árnöve­lési lesetőségeket keresik. A gazdasági egységek egy má­sik része azonban kezdi fölis­merni a tisztességes árpoliti­ka hasznát. Szándékosan nem említve vállalat neveket, inkább ter­mékeket: sokféle kender- és jutaáru, festék, több kötött holmi árát a termelők önként csökkentették, ahogy a mat­racokét konfekcionált ágyne­műket, takarókét szintép. Ol­csóbb lett a harisnynadrág. egyéb harisnya, zokni, de ugyancsak ármérséklésként tudható be az is, hogy je­lentősen fölemelték a tele­víziókészülékek, az olajkály­hák garanciális idejét. Arra, hogy ma még egye­diek, s nem tömegesek ezek a példák, a magyarázat a vevők piacában lelhető. Nem az áru keresi a vevőt, ha­nem megfordítva. S ez ter­mészetesen árfelhajtó erő­ként működik. Vannak, akik kihasználják. S vannak, akik messzebbre tekintve döntenek a nagy forgalom, kis haszon elvét érvényesít­ve. Munka nélkül pénzt be­söpörni nemcsak tisztesség­telen, hanem veszélyes is, hiszen árufedezet nélküli jövedeüemek keletkeznek. Az, hogy a termelőnek, a ke­reskedőnek haszonra szük­sége van — ebből fejleszt, növeli a béreket, oszt része­sedést, stb. —, senki nem vitathatja. Arra azonban sem az előállító, sem ér­tékesítő nem törekedhet ki­zárólagos alapon, hogy min­den áru nyereséget hozzon! Márpedig napjainkban szé­leskörben él, ez a szem­lélet. Nem egyszer teljesen figyelmen kívül hagyva a fogyasztói érdekeket. Utasításra Az ilyen vállalati maga­tartás visszaszorítását a köz­ponti irányításnak joga s kö­telessége is szorgalmazni. Közvetett eszközökkel — gazdasági szabályozókkal —, 6 közvetlenül. Például uta­sításokkal. Március elején lépett érvénybe a Könnyű­ipari és Belkereskedelmi Minisztérium együttes ren­delkezése, amely előírja harmincféle gyermekruhá­zati cikk kötelező gyártását, mégpedig meghatározott mi­nőségben, s változatlan áron Való forgalomba hozatalát. Van, ahol a kereslet—kí­nálat szabad érvényesülése vezet árcsökkenésre. 1972­ben egyebek között a fejes- káposzta 33 százalékkal ol­csóbb volt mint 1971-ben, kevesebbért adták a karfiolt, a kelkáposztát. A forgalom fellendítését célozta, hogy csökkent a halak, a befőt­tek, a dzsemek ára, a kötött alsóruházati cikkeké, a bal­lonkabátoké; a nagy forga­lom kis haszon még min­dig jobb, mint a csekély el­adás. semmi nyereség. Fölismerni a vállalat iga­zi érdekét, s annak megfe­lelő árpolitikát folytatni nem egyszerű feladat, de hosszú távon csakis az Ígér boldogulást. Emeli az eleven munka termelékenységét, megköveteli az anyagtakaré­kosságot. szorgalmazni — minőségrontás nélkül — az olcsóbb anyagok, például színesfémek helyett műanya­gok alkalmazását: külön— külön, s együttesen még in­kább a szilárd árpolitiká­hoz teremt kereteket. A.hogy az állóeszközök jobb kihasz­nálása — mert azok amor­tizációja egyformán terheli a terméket ha egy. ha há­rom műszakban nV ködnek — a termelés növelése —, az állandó költségek nagyobb árumennyiségre oszlanak el — szintén. Sorolhatjuk tovább: a célszerszámok, célgépek ug­rásszerűen növelik a terme­lékenységet, a gépi terme­lési programok nagymér­tékben csökkentik a veszte­ségidőket» az átállási költ­ségeket, stb. A modem tö­meggyártás megszervezése — példával élve — lehető­vé tette, hogy az öt évvel korábbi hatezerről 11000 tonnára növekedjék a mosó­szerek eladása, negyvenféle termék közül választhasson — s így valóban választ­hat! — a vevő. Korszerűb­bet kap, olcsón. Ami nem boszorkányság; átgon dőlt termelésfejlesztés, hosszú táv­ra szóló üzletpolitika. Mindenki árfeleiős Ahhoz, hogy valamennyi gazdasági egységre ez legyen a jellemző, jócskán kell még idő. Nagy hiba lenne abban a tévhitben élni, hogy az ár­ellenőrzés, a számonkérés oldja meg a gondokat. A ta­nács megszabhatja és elle­nőrizheti, hogy mennyiért adják a helyi szükségletek­re gyártott termékeket, mibe kerülnek a szolgáltatások, de senki helyett nem képes megtenni a gazdálkodási in­tézkedéseket. ahogy más ár­hatóságok ugyancsak képte­lenek erre. A gazdasági életben rit­kák a véletlenek, s nincse­nek csodák. Az indokolt és az indokolatlan áremelke­dések sem maguktól, valami titokzatos erő hatására men­nek végbe. Az árnövekedés okozat, tehát okok lelhetők mögötte. Ezek kutatása, in­dokolatlan részük fölszámo­lása az árfelelősök dolga. S a maga helyén, a maga mun­kájában mindenki árfelelős. (VÉGE.) Mészáros Ottó Ma airatfák a Tissa 11. vízlépcsőt Fock Jenő miniszterelnök is részt vesz az ünnepségen Ma délelőtt 11 órakor ré­gen várt esemény Színhelye lesz Kiskör^. A Heves megyei kisközség és a Szolnok me ­gyei nagyközség; Kisköre és Abádszalók alatt karcsú vas­beton építmény íveli át a Ti­szát, elkészült a II. tiszai víz­lépcső. ötezer ember alkotta, közel félezer vállalat, kutató, t r- vező intézet, üzem, gyár vett részt vesz részt a jövőben is hazánk eddigi legnagyobb itt 1967 őszétől. Már eddig megmozgattak több mint 12 millió köbméter főidet. Kis­körén beépítettek többek kö­zött 157 ezer köbméter be­tont és vasbetont. KlSX-véd- nökséggel épült a vízlépcső, és úgy épül majd tovább az öntözőrendszer is. Minden kollektíva dereKasan dolgo­zott. külön örömünk, hogy a Középtiszavidéki Vízügy- igazgatóság nevét mindig a legjobb munkát végző vál­a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium, a Köz­lekedés és Postaügyi Minisz­térium, a Nehézipari Minisz­térium. A mai nappal hivatalosan is véget ér a nagy prog­ram első szakasza. A Tisza II. öntözőrendszere azon­ban mostantól épül majd igazán tovább. Hosszabbítják a főcsatorná- Kat. építik az öntözőfürtöket, hátra van még a nagy üdü­lőprogram valóraváltása, a A kiskörei vízlépcső megközelítésének útvonala vízügyi beruházásának meg­valósításában. Óriási munka volt. de ké­szen áll a vízierőmű, négy egyenként hét megawattos csőturbináival. Avatásra vár a duzzasztómű, öt, egyenként 24 méteres nyílású elektro­mos vezérlésű elzáró táblá­jával. Megépült a hajózsilip, fel­épült az üzemi lakótelep 120 két-három szobás la­kással. Kunhegyes alá ért a Nagykunsági és Tiszasüly alá a Jászsági Főcsatorna első Szakasza. Negyvenöt kilométer hosszan kiépült a majdani tározó töl­tése. A Jászsági Főcsatornán három közúti, egy vasúti híd, a Nagykunságin hat közúti és egy vasúti híd épült már eddig. Megtörtént a Tisaa duz­zasztása, s már ebben az év­ben 31 ezer hektárra ad ön­tözővizet, ezer hektár halas­tónak ugyancsak vizet szol­gáltat a Tisza II. Roppant méretű municálatok voltak lalatok között emlegették az építés kezdete óta. Kétszázhatvanmi liió forint értékű munkát teljesített ed­dig a Tisza II. programban a szolnoki vízügyigazgatóság. Több minisztérium, főható­ság működött példásan együtt a nagy építkezés irányításá­ban, szervezésében, közöttük az Országos Vízügyi Hivatal, A legjobbak között Kiváló tsz ünnepsége Tiszaföldváron és Törökszentmiklóson (Folytatás az 1. oldalról.) Náluk is tegnap délután tartották, a tsz központjá­ban, az ünnepséget. A szép eseményen ott volt Tóth János, a megyei pártbizott­ság titkára, Suba István, a nagykunsági tsz-szövetség titkára is. eljöttek a város vezetői, köztük Fehér Mik­lós tanácselnök. — Gön­czi Lajos, a tsz-elnöke kö­szöntötte az ünnepi gyűlést, majd Tóth János méltatta a szövetkezet érdemeit A megyei pártbizottság titkára többek között így szólt elismerően: ■*- Az átlagosnál nem jobb minőségű földön gazdálkodik a Petőfi Tsz. Mégis megmu­tatta, hogyan kell jól ter­meszteni a gabonát, a cukor­répát, fejlődő gazdaság Al­tértek a legkorszerűbb faj­ták termesztésére, korszerű­sítették állattenyésztő tele­peiket. Különösen dicséretes eredmények születnek tíz­ezer férőhelyes új pulykane­velő telepükön. Itt mindössze négy gondozó három és fél millió forint termelési érté­ket állít elő évente, ami ki- tvjnő eredmény. Tóth János méltatta a Pe­tőfi Tsz-nek azt a iószandé- kát is, amivel a háztáji gaz­daságokat segíti. 1970-ben még 369 mázsa hízott sertést értékesített a tsz, amelyet a háztájiban neveltek fel. Ta­valy pedig már 1540 mázsát. Dicsérte Tóth János azt a versenyszellemet is. amely áthatja a szövetkezet tagjait. Különösen, a szocialista bri­gádok tesznek érte sokat. A megyei pártbizottság tit­kára ezek után a miniszter megbízásából átadta Gön­czi Lajos tsz-elnöknek a ki­tti n tetősről szóló okmányt. Ugyancsak Gönczi Lajosnak miniszteri kitüntetést nyúj­tott át Tóth János, mások­nak pedig miniszteri dicsé­retet B. L. Mezőgazdasági közegészségügyi napok A Közép-Tiszai Állami Gaz­daság Bánhalmán három na­pon keresztül látja vendégül a mezőgazdasági közegész­ségügyi napok keretében a járás termelőszövetkezeteinek és ÁFÉSZ-einek vezetőit. A rendezvénysorozat tegnapi megnyitóján — amelyet az MTVB egészségügyi osztá­lya, a törökszentmiklósi Já­rási Hivatal és a Szolnos megyei KÖJÄL helyi szer­vezete rendezett — a részt­vevőket dr. Szén te János, a gazdaság üzemorvosa üdvö­zölte. Megnyitójában dr. Pápav Dénes, a Szolnok megyei KÖJÁL igazgató főorvosa arról szólt, hogy a mezőgaz­dasági termelésben a techni­kai. műszaki átalakulás foko­zottan érinti az ott dolgozó­kat. Különösen érvényes ez Szolnok megyére, ahol a z élelmjszergazdaság meghatá­rozó iparágazat. Szükséges te­hát, hogy a korszerűsít, esel egyidőben arányosan javul- janaa a munkakörülmények — a mezőgazdaságban dol­gozók közegészségügyét az ipari dolgozókéhoz hasonló szintre kell emelni, A szövetkezeti vezetők fe­lelősségéről Búzás Sándor, a törökszentmiklósi Járási Hi­vatal elnöke beszélt. A gaz­daságosság és a munkaegész- séaügyi érdek párhuzamáról dr. Bágyopi Attila, az Egész­ségügyi Minisztérium sajtó­irodájának vezetője. A köz­egészségügyi feladatok társa­dalmasításának lehetőségei a mezőgazdaságban címmel pe­dig dr Veres Pál. a Magyar Vöröskereszt Országos Köz­pontjának osztályvezetője tar­tott előadást. Délután a me­gye! növényvédő-állomást te­kintették meg a szövetkezeti vezetők. Ma a középvezetők részvé­telével tovább tart a köz­egészségügyi napok előadás­sorozata. — A háromnapos program holnap munka- és védőruha-bemutatóval, elő­adásokkal. egészségvédelmi filmek vetítésével fejeződik be. tározótó kiépítése, a nagy természetátalakító munka tu­lajdonképpen még ezután kezdődik. Az első ütem befejezése szép siker. Ünnepélyes lezá­rására készülődnek a kisKö- rei építők. A vízlépcső ünne­pi átadására Fock Jenőt, a kormány elnökét várják ma délelőtt Kiskörére. T J B L Ipari porszívó, kábeivédelmi automata, építőipari gépek Szövetkezetek e Budapesti Nemzetközt Vásáron Tegnap az állami vállala­tok BNV-n bemutatásra kerülő termékeiből ismer­tettünk néhányat. A kiállí­tók sorából az elmúlt évek­hez hasonlóan az idén sem hiányoznak azonban me­gyénk ipari szövetkezetei. Először jelentkezik a nem­zetközi vásáron a karcagi FELISZ — vegyesipari szö­vetkezet — és mindjárt új­donsággal. Egy budapesti tervezőmérnök szabadalmát, az ipari porszívógépet mu­tatják be. Az új gép mű­ködési elve hasonló a ház­tartásban használt porszí­vókhoz. csak a teljesítmé­nye lóval nagyobb. Órán­ként kétezer kilogramm hulladékot, port tud ..el­nyelni”. A gép szívóerejére jellemző, hogy a csaknem félkilós kavicsot is könnye­dén felszippantja. Az új ter­méket az Országos Találmá­nyi Hivatal pavilonjában ál­lítják ki. A gáznyomásos kábelvé­delmi automatára tavalyi, a Lipcsei Nemzetközi Vásá­ron aratott sikere után a gyártó jászberényi Műszer­ipari Szövetkezet itthon is több megrendelőt remél. Mint a szövetkezetnél el­mondták. az idén már öt berendezést szállítottak Bul­gáriába és a napokban tár­gyalnak újabb tizenöt auto­mata gyártásáról. De érdek­lődött a földalatti postaköz- pontok beázását, meghibá­sodását jelző készülék után a kubai és a csehszlovák posta is A Városligetben, az építő­ipar központi pavilonja mögötti szabad területen je­lentkezik a törökszentmik­lósi Gépgyártó és Javító Ipari Szövetkezet. Ismert gyártmányai közül ezúttal a Favorit betonkeverőgép- család 300 és 250 literes tí­pusát mutatják be. Űj ter­mékük a svéd HALTO cég­gel közösen készített beton- vas-vágógép először látható a BNV-n. Ugyancsak az idén kezdték el a gyártását anpak a kézi emelőnek, amely 500 kilogrammot há­rom méter magasságra ké­pes felemelni. Két típusát láthatják a vásárlátogatók a szövetkezetben gyártott épí­tői pari zsalutáipolinak és a különféle gabonaféléket őr­lő EZ 200-as jelű kalapá­csos darálónak. A lista azonban korántsem teljes, hiszen Szolnok me­gyét ennél több lsisebb- nagyobb vállalat, szövetke­zet képviseli. Ezt az előze­tes információt csak „ízelír tőnek” szántuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom