Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-12 / 85. szám

1973. április 12. SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP 3 Helyünk a világban A mezőgazdaság felzárkózik az élvonalba Az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezeté­nek, a FAO-nak az évkönyvében megtaláljuk a világ élel­miszertermelésének 1971-es adatait. Ezekből ugyancsak a magyar gazdaság közepes fedettségére következtethetünk, íme hogyan alakultak a legfontosabb szántóföldi növé­nyek hektáronkénti termésátlagai hazánkban, illetve más országokban. 1971. évi termés átlagok q-ban Kukorica 41.7 40.1 28,0 35.4 26 24 28.8 57.7 57.7 51.1 33,3 13 37.2 54.5 Burgonya 123 169 189 115.7 184 103 116 258 300 274 125 122 131 257 Cukorrépa 302 370 370 277,7 312 187 233 444 431 444 505 400 263 416 Bulgária Búza 29.5 Csehszlovákia 31.7 NDK 36.7 Magyarország 30,7 Lengyelország 24,4 Románia 20 Szovjetunió 14,1 Ausztria 35,6 Belgium 45.2 NSZK 46.2 Görögország 18,2 Portugália 13.1 Spanyolország 14.9 USA 22.8 E termésátlagok sem telje­sen egyértelműen jelzik a mezőgazdaság fejlettségét, teljesítő képességét A termé­szeti viszonyok (mindenek­előtt az időjárás), az egyes növények vetésterületének nagysága — például a Szov­jetunióban közel 70 millió hetkáron, az Egyesült Álla­mokban 22 millió hektáron, Magyarországon 1,3 millió hektáron termesztenek búzát — erősen befolyásolják a ter­méseredmények alakulását. Mégis az 1971. évi magyar termésátlagokat vizsgálva — megállapíthatjuk: búzából és kukoricából meghaladtuk az európai átlagot (a 28,5, illet­ve a 35 mázsát hektáronként), míg burgonyából, illetve cu­korrépából jelentősen el­maradtunk a 190, illetve 354 mázsás európai átlagtól. Kü­lönösen burgonyatermelésünk fejletlen- Cukorrépából a szo­kásosnál rosszabb volt a ter­més 1971-ben.) A magvar bú­za és kukorica termésátlagai mintegy háromszorosan ha­ladják meg az ázsiai és az af­rikai átlagszintet, a burgonya termésátlagai pedig csupán 20, illetve 50 százalékkal ma­gasabbak mint e gazdasági­lag elmaradott földrészeken. Az állattenyésztés fejlettsége A növénytermelésnél ked­vezőbbek az állattenyésztés fajlagos mutató számai. A magyar hústermelés például, a«ár a mezőgazdasági terü­lethez, akár a lakosság szá­mához viszonyítjuk, a nem­zetközi élmezőnyben helyez­kedik el. (Mint ismeretes a húsexport a tőkés világpiacon a legjelentősebb magyar de­vizaszerző eszköz.) Az egv lakosra jutó tejtermelést te­kintve viszont Magyarország a KGST partnerei közül is a legutolsó. A fejési átlagok­ban pedig közepes helyet fog­lalunk el; egy tehén évente és átlagosan 60—80 százalék­kal kevesebb tejet ad Ma­gyarországon mint a világ élenjáró országaiban- A teljes képhez tartozik, hogy a magyar mezőgazda­ság termelésének évi növeke­dési üteme igen alacsony, 0,7 —0,8 százalék volt Í935 és 1965 között. Ugyanezen 30 esztendő alatt Valamennyi földrészen Kelet-Európábán és a Szovjetunióban is éven­te átlagosan valamivel több mint két, a mezőgazdaságilag fejlettebb Nyugat-Európában 1,6 százalékkal nőtt a mező- gazdasági termelés. A mező- gazdaság a termelés növeke­dési ütemét tekintve 1957-től zárkózott fel a világátlaghoz. A magyar agrárpolitika je­lentős eredménye, hogy a me­zőgazdaság a szocialista át­szervezés időszakában is tö­retlenül, évi 2 százalékkal növelte termelését s a leg­utóbbi öt évben valamelyest még fokozta is azt (átlagosan évi 2,8 százalékra). Így évről évre valamelyest javul a ma­gyar mezőgazdaság pozíciója a világranglistán. És csökken hazánkat a világszínvonaltól elválasztó távolság. Ez a távolság egyébként nem olyan nagy, mint az iparban, vagy az infrastruk­turális ágakban (pl. a közle­kedésben). A viszonylag gyors felzárkózáshoz a feltételek is kedvezőbbek. Mindenekelőtt az átlagos üzemi méretek ha­zánkban nagyobbak, mint a fejlett tőkés országokban, az Egyesült Államokat is bele­értve. Így lehetőség nyílik a legkorszerűbb technika ki­használására, az élenjáró módszerek, a tudományos és technikai vívmányok alkal­mazására. Alig egy évtized alatt egy­séges osztállyá szerveződött a termelőszövetkezeti paraszt­ság. megváltozott a termelő- eszközökhöz, a munkához való viszonya, bővült látóköre, ter­melési tapasztalata- Az alsó-, közép- ég felsőfokon szak­képzett dolgozók tízezrei munkálKodnak a termelés korszerű nagyüzei módszerei­nek meghonosításán és to­vábbfejlesztésén, a munkafo­lyamatok magasfokú gépesí­tésén és kemizálásán. r Érdemes becsülni a földet A gyorsuló fejlődésnek kedveznek az üzemméreteK- ben. a szervezeti lehetősége­ken és a személyi feltétele­ken túl az utóbbi évek nagy mezőgazdasági beruházásai is. A szocialista nagyüzemek mind hozzáértőbben haszno­sítják épületeiket, gépeiket, termelő berendezéseiket. Végezetül pedig a magyar mezőgazdaság természeti adottságait sem mondhatjuk kedvezőtlennek- Különösen magas a megművelhető föld­terület aránya: Magyarország összterületének több mint a fele szántóföld. Európában csak Dániában és Lengyelor­szágban találkozunk hasonló aránnyal. (Bulgária, Francia- ország, Spanyolország terüle­tének alig több mint egyhar- mada. Ausztriának pedig csak egyötöde szántóföld.) Érde­mes tehát becsülni, védeni és jól hasznosítani legfőbb ter­mészeti kincsünket, a mező- gazdasági termelés alapját, a termőföldet. Kovács József (Folyt, köv.) A könnyűipar távlatai a megyében Minisztériumi munkamegbeszélés Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról.) tésén túl exportpiacon is nagy jövőjük van. örven­detes, hogy a szolnöki nyomda új üzeme is a ter­vezettnél gyorsabban való­sul meg. Olyan döntés szü­letett. hogy a megyei Nép­lap előállítását „Saphir 96” típusú, két nyomóműves, két papírpályás géppel kell b<ztosítani. A korszerű nyomdatechnika alkalma­zásával, külsőségeiben is szebb, változatosabb lesz napilapunk. Megkezdődött a jászfényszarui kalapgyár fejlesztése, a fiatal üzem bővítése 1974. első felében készül el. A tárgyaláson kiemelten foglalkoztak a martfűi Ti­sza Cipőgyár helyzetével. Hangsúlyozták, hogy az or­szág legnagyobb cipőgyárá­ban intézkedések történtek a minőségi reklamációk megszüntetésére. Itt első­sorban üzemen belül kell á miftőségi színvonalat ja­vítani. ehhez megvannak a techhikai feltételek. A gvár kellékellátásával a minisz­térium foglalkozik. A cipő­ipar árkérdéseiről szólva a megye vezetői kifogásolták, hogy a tömegigényeket szolgáló tornacipő fröccsön­tött talpú változatának az ára igen magas, mert a nyersanyag ára többé kerül, mint a kész cipő. A minisz­tériumi válasz szerint az Országos Anyag- és Arhi- vatal még ebben a negyed­évben döntést hoz az ár- kéroést illetően. A Szolnoki Papírgyár helyzetéről szólva megyénk képviselői kiemelték, hogy erről az üzemről kissé „megfeledkeztek” a minisz­tériumban. Holott feileszté- se. korszerűsítése nagvon időszerű. A termelés fej­lesztése és zavartalansága érdekében sürgető az 1-es és a 3-as nanOgvártó gé­pek mielőbbi kicserélése. Megállapították. hoév a szalmacellulőzgyártás leállí­tása helyes, célszerű intéz­kedés volt. a helvéré tele­pített évi 3600 tonna fénv- Tnásolónanfrt gyártó üzem beváltotta a hozzáfűzött töményeket A tárgyalás kapcsán na­pirendre került többek kö­zött az ipari szövetkezetek helyzete is. Egyöntetű volt az a megállapítás, hogy kü­lönösen a faipari szövetke­zetek fejlesztése, munkájá­nak korszerűsítése indokolt, ezért a közeljövőben újból megvizsgálják a fejlesztési koncepciókat Ugyancsak visszatérnek a Jászsági Ci­pő és Háziipari Vállalat bő­vítésének vizsgálatára, vala­mint a Váci Kötöttárugyár Tiszafüredre telepítendő száz milliós beruházásának kérdésére is. A megye vezetői és a minisztérium képviselői megogveztek abban, hogy a jövőben szorosabb kapcso­latokat tartanak és közös erőf^s-o lseket tesznek a meevp könnvűinarának to­vábbié Vesztésére, korszerű­sítésre. A tanácskozás résztvevői látogatást tettek a papír­ipari vállalat szolnoki gvá- rában és a jászberényi Ci­pő és Háziipari Vállalat­nál. A KGST kooperációs programja szerint az NDK és Magyarország fejlesztette ki a Kertitex építőszekrény rendszerű növényvédő gépcsaládot. A gyártást a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár debreceni gyára vállalta. A napokban sokszáz gépet indí­tottak útnak az NDK-ba és Csehszlovákiába, valamint hazánk különböző gazdasá­gaiba. A Járási párt v.b. megtárgyalta Kádermunka Kunhegyesen A törökszentmiklósi járási párt-végrehajtóbizottság be­számoltatta a Kunhegyes nagyközségi párt-végrehaj­tóbizottságot a pártalapszer- vezetek kádermunkájáról, s a véleményezési jogkör gya­korlásának helyi tapasztala­tairól. Ellenőrizte: Kunhe­gyesen hogyan hajtják végre a Politikai Bizottság 1967. május 9-i, a kádermunká­ról szóló határozatát, vala­mint a járási pártbizottság és a végrehajtó bizottság ezzel kapcsolatos állásfogla­lását. A nagyközségben 22 párt- alapszervezet tevékenykedik. A két újonnan alakult alap­szervezet kivételével vala­mennyien rendelkeznek a követelményeknek megfele­lő káderhatásköri, vélemé­nyezési jegyzékkel. Ezekben a felsőbb pártszerv hatás­körébe nem tartozó, párt-, tömegszervezeti és gazdasá­gi funkciókat jelölték meg. A hatáskörükben lévő sze­mélyek ügyében gyakorolják döntési, véleményezési jog­körüket. szíteni őket a különböző funkciókra. Kár, hogy mind a fiatalok, mind a nők kö­zött viszonylag kevés a fi­zikai dolgozó. Ezen változ­tatni kellene. A párt- és tömegszerveze­tek vezetőségeiben, a tanács­tagjelöltek között növekedett a nők, a fiatalok és a fizi­kai dolgozók aránya. Hason­ló a helyzet a gazdaságve­zetőségekben és a szövetke­zeti bizottságokban is. A pártalapszervezetek munkájában megfelelően jutnak érvényre a káderpo­litika! irányelvek, nagyobb gondot fordítanak a káderek nevelésére, segítésére, be­számoltatásuk előkészítésére. A gazdasági, hivatali és in­tézményi vezetők nagy több­sége tiszteletben tartja az alapszervezetek hatáskörét, kikéri azok véleményét. Néhány esetben azonban előfordult, hogy a gazdaság­vezetők kész tények elé ál­lították az alapszervezeték vezetőségeit, taggyűléseit. Az ilyen jelenségek ellen hatá­rozottan fellépték az alap­szervezetek és a községi párt vb is. Egy év óta hasonló esetek nem ismétlődtek meg. ként az őszinteség és a bi­zalom hiánya is fellelhető. A pártfórumokon a káder- és személyzeti munkát, a káderpolitikai elvek érvé­nyesítését évenként egyszer önálló napirenden tárgyal­ják, s meghatározzák a he­lyi feladatokat Rendszerese sé vált a gazdasági-hivatali vezetők beszámoltatása is. A személyzeti munkát több helyen az első számú gazdaságvezetők végzik, a személyzeti vezetők, ügyin­tézők közreműködésével. A nagyobb gazdasági egysé­gekben önálló személyzeti vezető dolgozik, a kisebbek­ben kapcsolt munkakörben végzik azt A pártszer­vezetek véleményezési jegy­zékében szereplő személyek minősítése választott testü­leti ülések elé kerül. A mi­nősítések elkészítésében a korábbi lemaradás meg­szűnt. A község nyolc gaz- daságábari mintegy kétszáz személyt minősítettek. A községi párt vb éven­ként értékeli az alapszerve­zetek kádermunkáját s meg­szabja a további feladato­kat Állásfoglalását írásban megküldi az alapszerveze­teknek. A nagyobb alapszer­vezetek káderpolitikái tevé­kenységét a községi párt vb külön is ellenőrzi. Az utób­bi két évben például öt alapszervezetet számoltatott be. Ezenkívül a különböző párthatározatok vizsgálata­kor is számonkéri a káder­politikai határozat végre­hajtását. Nyíltan, pártszerűen A járási párt-végrehajtö- blzottság elfogadta a kun- hegyesi párt vb tájékoztató jelentését. Megállapította, hogy a nagyközségben ered­ményesen hajtják végre a Politikai Bizottság határo­zatát és érvényesítik a já­rási állásfoglalást. Az alap­szervezetekben a hatásköri jegyzéknek megfelelően járnak el a káderügyekben. Pozitív vonás, hogy elkészí­tették a továbbképzési ter­veket, és gondoltak az után­pótlás nevelésére. A vb hangsúlyozta a testületi munka fontosságát: a káder- munka a vezetőségek és a taggyűlések hatáskörébe tar­tozik. A vb állásfoglalása a ne­gatív jelenségekre is rámu­tatott. Mindén alapszerve­zetnek jobban kell megis­mernie jogkörét. Ne tűrjék, hogy kész helyzet elé állít­sák őket. Tegyék rendszere­sebbé az első számú vezetők beszámoltatását. A vb meg­állapította azt is, hogy he­lyenként túl sok a hatás­köri jegyzékbe vettek szá­ma, ezért csökkenteni kell azokat. (A beosztott köny­velő, brigádvezető helyesebb, ha a gazdaságvezető hatás­körébe tartozik, ezzel is nö­velik felelősségérzetüket.) A vb felhívta a figyelmét arra is, hogy a felsőbb szer­vek hatáskörébe tartozó ká­derek ügyében az alapszer­vezetek legyenek kezdemé­nyezőbbek. Jelezzék, ha va­lamilyen problémát látnak. A káderek megítélésében ugyanakkor szüntessék meg a bizalom, őszinteség hi­ányát. Tárják fel nyíltan, pártszerűen a munka fogya­tékosságait.-dúl- ' Bővült az alapszeivezetek hatásköre Az utóbbi évékben bő­vült az alapszervezetek ha­tásköre. A községi párt vb — az első számú gazdasági vezető és a párttitkár sze­mélyének kivételével — több fontos funkció hatás­körének gyakorlását adta át az alapszervezeteknek. (Például tsz-elnökhelyettes, főkönyvelő.) Az alapszerve­zetek véleményezhetik ki­nevezésüket, előléptetésü­ket, minősítésüket, kitünte­tésükét stb. A kunhegyesi pártalap­szervezetek többsége tovább­képzési tervet készített, me­lyet a helyi tömegszerveze­ti és gazdasági vezetőkkel előzetesen egyeztetett. Ezek­ben 366 személy politikai-, szakmai- és általáno« kép­zése szerepel. Gondoltak a kádertartalékok, az utánpót­lás nevelésére is. E közép­távú tervben szereplők 84 százaléka párttag, 16 szá­zalékuk pártonkívüli. Di­csérendő tehát, ahogy a jö­vő utánpótlásáról gondos­kodnak. A beiskolázási tervekben gondoltak a fiatalokra és a nőkre is. Igyekeznek felké­Ervényesül a hármas követelmény Az alapszervezetek Irányí­tó, ellenőrző tevékenységük során a káderek kiválasztá­sakor érvényesítik a veze­tőkkel szemben támasztott hármas követelményt (po­litikai megbízhatóság, szak­mai rátermettség, vezető­készség), Általában a terv- szerűségre törekednek, jel­lemző a céltudatosság. A káderek munkájának meg­ítélése azonban esetenként szubjektív, nem mindig a tényeken alapszik. Helyen-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom