Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-30 / 100. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. április 30. Számítógép üzem épül Varsó környékén A Varsó környéki Bioiéban rekordtempóban épül a számítógépeket „beszélő- szerveit” a lyukszalagolvasókat, gyorsnyomtatókat és egyéb kimenő-berendezéseket előállító üzem. Néhány hónap múlva, fél évvel a kitűzött határidő előtt megkezdi munkáját a Finom- mechanikai Gyár területén emelt új üzemrész. Az üzem kivételes jelentőségét jól tükrözi a kivételes munkatempó. így például a központi üzemcsarnok, ahol a szerelő- és az ellenőrző részleg kap helyet (s amelyet saját gyártmányú számítógépekkel szerelnek fel) egy hónap alatt felépült. Ez valóban rekordteljesítmény, ha figyelembe vesszük, hogy a csarnok alapterülete több ezer négyzetméter. Az elsőrendű munkaszervezés jóvoltából az NDK-ból behozott acél- szerkezet összeállítása és hazai épületeelmekkel való „kitöltése” az előirányzottnál jóval kevesebb időt vett igénybe. A Finommechanikai Gyár új üzemrészéből kikerülő termékek felvevőpiaca máris biztosított. Az eddig aláírt megállapodások értelmében az üzem gyártmányainak háromnegyed része a KGST- országokba kerül. Az üzem építését teljes egészében a KGST Nemzetközi Beruházási Bankja finanszírozta, amely hiteleivel elsősorban az összes tagállam számára jelentős beruházásokat támogatja. Gazdaságfejlesztés, Internacionalista alapon Magyarország gazdasági-társadalmi fejlődésének évtizedek óta — és természetesen napjainkban is — fontos összetevője a szocialista internacionalizmus, amelynek elveit a gazdasági életben a KGST- országok széleskörű együttműködése, fejlődő integrációja tükrözi és érvényesíti. A szocialista országokkal való gazdasági együttműködés jelentőségét export-im- port-forgalmunkban való részvételük, arányuk híven kifejezi, hogy az együttműködés a népgazdaság egész újratermelési folyamatában — a nyersanyagbeszerzéstől az értékesítésig — kapcsolja össze gazdaságunkat a szocialista országokéval. Gazdasági együttműködésnek ugyan ez a fő jellemzője, számunkra azonban annak is nagy jelentősége van, hogy az együttműködés csomópontjai, legintenzívebb formái azokon a területeken alakulnak ki, amelyeken egy-egy középlejáratú tervidőszakban elsősorban és nagy lépésekkel kívánunk előrehaladni. Más fogalmazásban: együttműködésünk mindig a gazdaságfejlesztésben kulcs-szerepet betöltő területekre, feadaltokra összpontosul. A jelenlegi tervidőszakban gazdaságpolitikánk fő célja a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése, amit az iparban a gazdaságosabb termelési struktúra kialakításával kívánunk szolgálni. Ezt a gazdaságpolitikai célt és feladatot tükrözik a negyedik ötéves terv központi fejlesztési programjai, amelyek népgazdasági szinten javítják — részben a termelés, részben a felhasználás — hatékonyságát. A hat központi fejlesztési program közül öt szorosan kapcsolódik a KGST-országokkal való két- és többoldalú gazdasági együttműködéshez. Magyarország energiahordozókban szegény, szeneink alacsony kalóriatartalmú- ak, nagy költséggel bányászhatok. A földgázprogram, a szénhidrogén-felhasználás gyorsütemű fejlesztése ilyen adottságok között fokozottan javítja mind a termelés, mind az energiafelhasználás gazdaságosságát. Az ötéves terv azt tűzte ki célul, hogy a szénhidrogének aránya 53—55 százalékra emelkedjék. S bár a hazai földgáz-termelést 1975-ig kb. 5 milliárd köbméterre növeljük, a gazdaságosabb energiahordozó-struktúrát csak a szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió segítségével, szállításával — biztosíthatjuk. A múlt év végén megépítettük a Barátság II. vezetéket, amelyen a későbbiek során évi 10 millió tonna kőolajat szállíthatunk. Megkezdtük a Testvériség gázvezeték építését, amely 1975-ben 1 milliárd köbméter földgázzal gyarapítja a felhasználható szénhidrogén mennyiséget. Az energia-ellátás korszerűbb szerkezete népgazdasági szinten sok milliárd forinttal csökkenti az energiahordozók termelésének költségét. A magyar—szovjet timföld—alumínium termelési együttműködéshez kapcsolódik az a központi fejlesztési prorgam, amely a hazai alumínium-feldolgozó kapacitásokat bővíti. A magyar—szovjet termelési együttműködés a népgazdaságunk rendelkezésére álló nyersaulmínium mennyiségét mintegy 250 ezer tonnára növeli. Alumíniumfelhasználásunk, annak egy főre jutó mennyisége már elérte a fejlett tőkésországok szintjét. Az együttműködés és az alumínium-feldolgozó kapacitás fejlesztésének legfontosabb népgazdasági előnye emellett az, hogy az alumíniumbőség kedvezően befolyásolja külkereskedelmi mérlegünket, mert az alu- míniumféltermékek és készáruk bármely piacon — a fejlett tőkés országokban is — jó áron értékesíthetők. A korszerű közúti járművek, mindenekelőtt az autóbuszok gyártásának fejlesztése — ez is központi program — egyidejűleg nyújt lehetőséget a magyar gépipar termelési szerkezetének átalakítására — ezt példázza a Vörös Csillag Traktorgyár bekapcsolása a jármű-gyártásba — és széleskörű nemzetközi kooperációra, amelynek legjelentősebb vetülete a magyar és a szovjet autóipar együttműködése. Ebben a tervidőszakban a magyar közúti járműipar több mint 30.000 autóbuszt és nagy mennyiségű gépjármű-részegységet, alkatrészt szállít a KGST-országoknak. Együttműködő partnereink ugyancsak részegység-szállításokkal járulnak hozzá, hogy Magyarországon létrejöjjön Európa legnagyobb autóbusz-gyártó bázisa, amelynek termékei — egyelőre még kisebb számban és részben tőkés cégekkel való kooperációk révén — a nem szocialista országokban is megjelentek. Az olefin-program elsősorban magyar— szovjet, kisebb mértékben magyar—lengyel beruházási-termelési együttműködésre épül. Ez a program lehetővé teszi egy nemzetközi viszonylatban is gazdaságos kapacitású petrolkémiai üzem építését, amelynek hazai szükségletet meghaladó termelését — az etilént, a propilént és a butadiént — másmilyen, nálunk nem gyártott műanyagipari alapanyagok ellenében értékesíthetjük. A központi fejlesztési program és az együttműködés lényege: gazdaságos méretű petrolkémiai üzemet hozhatunk létre, s egyidejűleg szükségtelenné válik különféle vegyipari termékek kismennyiségű belföldi szükségletének kielégítésére olyan üzemek létesítése, amelyek csak ráfizetéssel működhetnének. A számítástechnika elterjesztése és az ehhez szükséges eszközök gyártása ugyancsak központi fejlesztési program, amit az indokol, hogy a gazdasági fejlődés mai szakaszában a számítástechnika széleskörű alkalmazása jelenti azt a láncszemet, amely az intenzív termelési módszereket összekapcsolja a korszerű irányítási módszerekkel. Ennek a központi fejlesztési programnak a megvalósítását az biztosítja, hogy a KGST-országok egységes számítógéprendszert alakítottak ki, azt közösen fejlesztik, a számítógépeket s azok tartozékait szakosítotton gazdaságos méretű sorozatokban gyártják. Ez a fejlesztési program átalakítja a hazai híradás- technika és a műszeripar termékszerkezetét s a kölcsönös áruszállításokat is bővíti, mert az együttműködő országok ellátják egymást az általuk gyártott számítástechnikai termékekkel. A magyar ipar ebben a műszaki fejlesztési és termelési együttműködésben a kis kapacitású számítógépek és az úgynevezett periférikus berendezések szakosított gyártásával vesz részt. A szociaista országok gazdasági közössége, tudományos, műszaki együttműködése lehetővé teszi s egyben igényli is népgazdaságunk korszerűsítését, a megvalósuló integráció nyújtotta előnyök sokoldalú kihasználását. Mind nagyobb lesz a KGST tagországoknak a tehergépkocsi és autóbusz külkereskedelme, különösen az egymás között lebonyolított kölcsönös csere. Tizenegy év alatt (1960-tól 1971-ig) az autóbusz-kivitel Magyarországon 1200 darabról 5000 darabra, a Szovjetunióban 200 darabról 2200 darabra emelkedett Közös kutatások az építőiparban Az NDK és a Szovjetunió üzemei és intézetei jelenleg 41 kutatási témán dolgoznak együtt az építőipar területén. Ezenkívül az NDK építőipari szakértői évenként 30 konzultációt folytatnak a Szovjetunióban, a szovjet szakemberek pedig évente mintegy 25 tapasztalatcserére érkeznek az NDK-ba. A két ország építőipari műszaki-tudományos együttműködése olyan fontos területekre összpontosul, mint a lakásépítés, középítkezés- és városépítés, az építőipar irányítása és tervezése, valamint az ipari építkezésben és az építőanyagiparban használt eszközök, eljárások és berendezések továbbfejlesztése. Az NDK Építésügyi Minisztériuma, illetve a Szovjetunió Építésügyi Állami Bizottsága már a hatvanas évek elején aláírta az első műszaki-tudományos együttműködési megállapodásokat. Az iyen alapon kifejlődő élénk tapasztalatcsere kedvező hatást gyakorolt az iparszerű építkezési módszerek bevezetésére az NDK-ban gyors iramban gépesítik az építkezéseket. A két ország építészeinek nagy céljai megkívánják a kölcsönös együttműködés új minőségét a KGST Komplex Programja alapján. Ez az együttműködés már kialakult a komplex géprendszerek és automatizált gépsorok fejlesztésében az építőipar és az építőanyagipar területén. Az elmúlt években ugyancsak kedvezően fejlődött aa építőanyagok, illetve építőipari szolgáltatások export-* ja és importja. 1969-től 1972-ig egyedül az NDK- nak a Szovjetunióba irányuló exportja hatszorosára emelkedett ezen a területen. Ide tartoznak mindenekelőtt a könnyűfémszerkezetek, valamint a könnyűfémszerkezetek előállítását szolgáló gépsorok. A Szovjetunió építőipari gépekkel és acéllal támogatja az NDK építőiparát. Segítséget nyújt a thierbachi, a box- bergi és a hagenwerderi nagy építkezésekhez. Így például a szovjet tapasztalatok alkalmazása a boxber- gi erőmű építésénél azt eredményezte, hogy az építkezés első fázisát a tervezettnél 60 nappal korábban befejezték. A Komplex Program és az európai biztonság Az NDK-ban a Deutsche Aussenpolitik című folyóirat „Szocialista gazdasági integráció” címmel mellékletet adott ki. A melléklet itt közölt tartalmi ismertetése hangsúlyozza, hogy a KGST-nek az európai biztonság megteremtésére vonatkozó szempontjai a testvéri szocialista országok külpolitikai és külgazdasági célrendszerének egységét tükrözik. A szocialista integráció fontos szerepet játszik a két rendszer versenyében, fejlődése kölcsönhatásban van az európai béke, biztonság és együttműködés megteremtésével. Példát mutathat a nyugat-európai munkásosztálynak arra, hogy mire képes az állam és a gazdaság urává vált dolgozó. A KGST egyre növeli nemzetközi befolyását. A kívülálló országokkal folytatott együttműködés súlypontját Európára helyezi. Nem hagyja figyelmen kívül az EGK realitását sem, de a korlátozások megszüntetésére törekszik. A szocialista külkereskedelmi monopólium megszüntetése, illetve korlátozása viszont ártana az európai biztonság megteremtésének. Fontos tényező a két rendszer versenyében A KGST-tagállamok együttműködésének további elmélyülése és tökéletesedése, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlődése növeli a szocialista világ- rendszer gazdasági hatalmát és ily módon erősíti az egyes államok népgazdaságát. Ez a szocialista világ- isendszer egységének, a kapitalizmussal szemben a társadalmi élet minden területén megnyilvánuló fölényének, valamint a szocializmus és a kapitalizmus versenyében elérendő győzelemnek fontos tényezője. A szocialista államok közösségének, a szocialista világrendszer magjának fejlődése, valamint az európai béke, biztonság és együttműködés megteremtése meghatározott viszonyban állnak egymással és egymástól elválaszthatatlanok. A Varsói Szerződés, illetve a KGST tagállamai kezdettől fogva az európai biztonság következetes védelmezői voltak. Kezdeményezésükre és fáradhatatlan erőfeszítéseik következtében kezdődött egy fordulat az európai helyzetben és zárult le Európában a háború utáni időszak. Ezt a tényt az európai biztonsági értekezlet megfelelő formában és megfelelő eredmények révén dokumentálhatja, és olyan új szakaszt nyithat az európai államok közötti kapcsolatokban, amelyet az enyhülés, a fokozódó együttműködés és az államok közötti megértés, valamint bizalom jellemez az európai béke, biztonság és együttműködés megteremtésére irányuló fáradozásokban. A hidegháború és a feszültség erőinek, az európai megosztottság, a fegyverkezés és a diszkrimináció híveinek vissza kellett vonulniuk annak az együttműködésnek eredményeként, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai folytatnak az európai tőkés államok mind nagyobb részével. E sikerek mérete és az enyhülés ma már megfordíthatatlan folyamata döntő előfeltételét leli a Varsói Szerződés tagállamainak erejében és az ebből fakadó lehetőségekben. Ebben az évszázadban a kontinensünkön működő békeszerető erők még sohasem tudtak olyan befolyást gyakorolni az európai eseményekre, mint ma. Az európai béke- szerető erők fáradhatatlan működésének köszönhető, hogy Európában több mint egy negyed évszázadon keresztül sikerült megőrizni a békét. A KGST mint példakép A KGST tagállamoknak a szocialista gazdasági integrációról szóló programja döntő előfeltételét képezi annak, hogy Európában erősítsék a szocialista közösség alapját és biztosítsák dinamikus fejlődését. A szocialista államok vívmányai eddig is ösztönző hatást gyakoroltak Európa másik részében a munkásokra, a kizsákmányolás és a tőkés elnyomás ellen vívott harcukban. A szocialista gazdasági integráció megvalósulása ezeknek a munkásoknak további hathatós érvet nyújt e tekintetben. A szocialista gazdasági integráció megvalósulása ezeknek a munkásoknak további hathatós érvet nyújt e tekintetben. A szocialista gazdasági integráció komplex programja megteremti annak alapját, hogy a KGST tagországok teljesíthessék a nyugat-európai munkásosztállyal szemben fennálló nemzetközi kötelezettségüket, példát mutatva abban, hogy mire képes az állam és a gazdaság urává vált dolgozó. A KGST növekvő tekintélye, valamint fokozódógazdasági és politikai súlya mind erőteljesebben tükröződik a különböző nemzetközi szervezetek és államcsoportosulások magatartásában is. Számos ENSZ- bizottság a KGST képviselőinek aktív részvételével tart ülést. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ECE), illetve a világszervezet Kereskedelmi és Feilesz- tési Értekezletének íUNC- TAD) munkájához fontos támogatást jelentett a KGST tagállamok részvétele, amit a szocialista államok ellenségei! nem tudtak és nem tudnak megakadályozni. Számos olyan állam, amely nem tagja a KGST-nek, már régóta tisztában van a KGST-hez fűződő szoros kapcsolatok, illetve a KGST- vel folytatott együttműködés jelentőségével. Mind intenzívebbé válik Jugoszlávia képviselőinek, mint megfigyelőknek a különböző KGST-bi20ttságok munkájában való részvétele. Jugoszlávia és a KGST együttműködését nagyszámú meg állapodás biztosítja. A Finn Köztársaság (M- landó kapcsolatot tart fenn a KGST Végrehajtó Bizottságával és Titkárságával. Ugyanez jellemzi néhánv nem európai ország és a KGST kapcsolatait is. A KGST tagállamok soha sem törekedtek arra, hogy mint zárt. különálló csoport gátolják vagy akadályozzák a nemzetközi gazdasági együttműködést. Ennek következtében a tagállamok aktivitásukat sohasem kor látozták csupán saját együtt,, működésük bővítésének megvitatására és megterem tésére. Így például 1956 júniusában. varsói ülésükön foglalkoztak a kezdeti stádiumban levő Európai Gazdasági Közösséggel. A KGST tagállamok küldöttségei megállapították, közös az a törekvésük, hogy. megteremtsék valamennyi^ 1
