Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-30 / 100. szám

1973. április 39t SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Dinamikus A SZOCIALISTA közösség népei testvérek. A KGST sa­játos gazdasági komplexu­mot képez. Tagjai azonos tí­pusú gazdasággal, a terme­lési eszközök társadalmi tu­lajdonán alapuló szocialista termelési viszonyokkal ren­delkező államok. Az új kö­zösség egyik lényeges voná­sa a társadalmi-politikai és eszmei egység. Az ország többségében most íolyik vagy vége felé közeledik a fejlett szocializmus felépíté­se. A Szovjetunió áttért a kommunista társadalom anyagi-műszaki bázisának létrehozására. A sokoldalú közeledés objektumait az integrálódó országok nemze­ti gazdaságai adják: a köze­ledést szuverén államok hajtják végre. A KGST-országok együtt­működése kiterjed, bár még más-más mértékben, az új­ratermelés valamennyi sza­kaszára — a tudományos és műszaki problémák közös kidolgozásától a termelési és kereskedelmi együttműködé­sen keresztül az új techno­lógia bevezetéséig és a be­rendezések összeszerelésében és üzemeltetésében folytatott együttműködéséig. A nemzeti gazdaságok gyors fejlődése, a gazdasági együttműködés intenzivebbé tétele jelentős eredmények­kel jár. Az energetika, a gépgyártás és a vegyipar részaránya a szocialista or­szágok bruttó ipari termelé­sében több mint 2/5, ami nagyjából megfelel a legfej­lettebb kapitalista országok struktúrájának. A gépek és egységben berendezések részesedése a KGST-országok exportjából egymás közötti forgalmuk­ban már 1972-ben 40 száza­lékra emelkedett (a fejlett kapitalista országok kivite­lében mintegy 35 százalék). Az egymás közötti keres­kedelem révén elégítik ki a KGST-országok kőszénben importszükségleteiknek 98 százalékát, kőolajtermékek­ben 88 százalékát, vasércben 82 százalékát stb. A baráti országoknak szinte vala­mennyi szükséges gépet és berendezést biztosítja a ha­zai termelés és a kölcsönös árucsere. A KGST komp­lexuma fejlődésének egyik konkrét mutatója az a tény, hogy teljes kereskedelmi for­galmukból az egymás közöt­ti kereskedelem több mint 60 százalékkal részesedik (ugyanez a mutató a közös­piaci országokban 1971-ben 49 százalék volt). A szocialista közösséget magas növekedési ütemek jellemzik. így 1950-től 1972- ig a KGST-országok ipari termelésüket hozzávetőleges adatok szerint nyolcszorosá­ra növelték (a fejlett kapi­talista országok csak három­szorosára). Ma a KGST közössége ha­talmas gazdasági potenciál­lal rendelkezik. A Komplex Program nagyjából 1990-ig tekint előre. Addig szovjet közgazdászok számításai sze­rint a KGST-országok ipari termelése ötszörösére nő. Minden alapunk megvan ar­ra a feltételezésre, hogy már a következő 15—20 év­ben ezek az országok a vi­lág legfejlettebb ipari öve­zetévé válnak. Lqyültuiűködés a vízgazdálkodásban 1965. és 1980. között a KGST-tagállamok vízfo­gyasztása a kétszeresére — azaz évi 260 milliárd köb­méterről 500 milliárd köb­méterre — emelkedik. Magyarországon 1985-ig a Dunán és a Dráván össze­sen 1 milliárd köbméter befogadóképességű (újabb víztárolókat építenek. Cseh­szlovákiában a háború utáni időszakban a víztárolók be­fogadóképessége a tízszere­sére emelkedett: ma eléri a 2,7 milliárd köbmétert. Folytatódik a víztárolók építése a Szovjetunióban is. Rendkívül beruházásigényes munkálatok ezek és nem egy esetben meghaladják az egyes országok pénzügyi le­hetőségeit. Ezért a nemzet­közi együttműködés e té­len feltétlenül kívánatos. A KGST-tagállamok víz­ügyi együttműködése kere­tében megszervezik a víz­ügyi rendszerrel kapcsolatos információcserét, koordinál­ják az egyes országok víz- gazdálkodását, megvizsgál­ják annak lehetőségét, hogy az egyes országok közösen építsenek és üzemeltessenek egyes objektumokat, a víz­készleteket komplex módon hasznosítsák es még szoro­sabb együttműködést foly­tassanak az árvízvédelem­ben. Bolgár tankhajók a KGST-nek Bulgária nagyméretű tank­hajókat tog gyártani a Szov­jetuniónak és több más szo­cialista országnak. Az együttműködésben résztvevő KGST-országok hozzájárul­nak majd Várna, Burgas és Ruse hajógyárainak re­konstrukciójához, amelyek együttes kapacitása a mun­kálatok befejeződésekor — 1975-re — legalább 400 ezer tonnára emelkedik. Ez év végéig megkezdik Várnában a bolgár és a lengyel keres­kedelmi flotta számára épü­lő közös tervezésű, lengyel motorokkal felszerelt 100 ezer tonnás tankhajók első sorozatának gyártását. Szovjet gázvezetékek két földrészen át európai állam gazdasági együttműködése sokoldalú fejlesztésének előfeltételeit, ezen államok társadalmi rendszerétől függetlenül. A KGST-tagállamok he­lyesen előrelátták, hogy az olyan döntések, mint az EGK megalapítása, gátolják a külkereskedelem és a gazdasági együttműködés más olyan formáinak fejlő­dését, amelyek valamennyi európai állam érdekét szol­gálják. Ezzel a közös állás­ponttal egyetértve a szovjet küldöttség 1956. július 13-án az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának ülésén indít­ványozta. hogy kössenek egy egész Európára kiterjedő megállapodást a gazdasági együttműködésről. Mint is­meretes, ezt és más, a KGST tagországaitól eredő kezdeményezéseket az euró- oai tőkés államok elutasí­tották. A KGST-tagállamok en­nek ellenére törekedtek az európai tőkés államokkal való együttműködés fejlesz­tésére. A hatvanas években erőteljesen megnövekedett az ilyen jellegű kapcsolatok száma. Már az alapokmányban megerősítette minden KGST- tagállam azt a készséget, hogy fejleszti a gazdasági kapcsolatait valamennyi ál­lammal, társadalmi és álla­mi rendszerétől függetlenül. A szocialista gazdasági in­tegrációról szóló komplex program első fejezetének harmadik pontjában ugyan­csak felveti ezt a gondola­tot. Ez vonatkozik ugyan­csak azokra a külgazdasági kapcsolatokra, amelyeket a KGST a felszabadult ázsiai, afrikai és latin-amerikai, il­letve a fejlett tőkés orszá­gokkal tart fenn. /Vem zárt csoportosulás A tőkés ipari államokkal folytatott összkereskedelem- ből, amely, mint ismeretes, a KGST-tagállamok külke­reskedelmének 20 százalékát teszi ki, 90 százalék még mindig az európai tőkés or­szágokra jut. Ebből megál­lapítható, hogy milyen sú­lyuk van a KGST-tagálla- moknak az egész Európára kiterjedő gazdasági kapcso­latokban. femek mindenek­előtt két okát lehet meg­nevezni. Először: A Varsói Szerző­dés tagállamai, amelyek azonosak az európai KGST- tagállamokkal, Európában egyeztetett külpolitikájukkal el kívánják érni, hogy az európai kontinens a tartós és szilárd béke térségévé, a szuverén és egyenjogú álla­mok közötti gyümölcsöző együttműködés térségévé, valamint az egész világon a stabilitás és megértés egyik tényezőjévé váljék. Másodszor: A tőkés or­szágokhoz. fűződő gazdasági kapcsolataik fejlesztésében a KGST-tagállamok abból in­dulnak ki, hogy a nemzet­közi munkamegosztás elő­nyeit fel lehet használni a népgazdasági feladatok tel­jesítésére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a KGST- tagállamok lemondanának a KGST keretei között folyta­tott gazdasági együttműkö­kapcso/atok a Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára 1972. decem­ber 21-én elvi választ adott arra a kérdésre: vajon fel- lelhetők-e az alapok az Európában a fennálló állam­közi kereskedelmi- és gaz­dasági szervezetek — a KGST és a Közös Piac — közötti érdemi kapcsolatok valamilyen formájának meg­teremtéséhez. „Bizonyára igen, amennyiben a közös­piaci tagállamok tartózkod­ni fognak mindenféle disz- kriminálási kísérlettől a má­sik féllel szemben és ameny- nyiben hozzáiárulnak a ter­mészetes kétoldalú kan cső­látók feilődéséhez. valamint az európai együttműködés­hez” — mondotta Brezsnyev. Tervezés a szocialista integrációban A szocialista országok az iparosítás szakasza után fej­lődésük következő’ szakaszába lépnek. Hozzáfognak népgaz­dasági terveik tervszerű nemzetközi koordinálásához. Ez a folyamat közös beruházásokhoz és a létrehozott kapaci­tások közös kihasználásához vezet. Létrejönnek olyan közös intézmények is. .amelyek nemzetközi jelentőségű gazdasági döntések meghozatalára jogosultak. A közös nemzetek fe­letti tervezés koncepcióját azonban a tagországok jelenleg 'időszerűtlennek tartják. Ahhoz, hogy bizonyos nemzetközi preferenciákat érvényesítsenek a KGST-tagországok gazda­ságában, ma a leghelyesebb módszer a preferenciáknak az egyes tagországok nemzeti érdekeivel való összekapcsolása. A KGST XXV. ülésszakán elfogadott Komplex Program a tervezési formák és eszközök kihasználását és továbbfej­lesztését éppúgy előtérbe állítja, mint az áru- és pénz- kapcsolatok fejlesztését. Usüseliniigolt fejleg/tés A KG ST - tagállamok gaz­dasági együttműködése meg­szervezésének és a nemzet­közi szocialista munkameg­osztás elmélyítésének alap­ja a népgazdásági tervek egyeztetése az egyes szocia­lista országok és az egész KGST gazdasági fejlődésé­nek hatékonyságnövelése ér­dekében. A KGST XXV. ülésszaka megerősítette a népgazdasá­gi tervek koordinálásának alapvető szerepét a tagálla­mok együttműködése és gazdasági integrációja in­tenzív fejlesztésében. A Komplex Program alapján a tagállamok együttműködé­sének fő irányai a követ­kezők: 1. prognózisok kidolgozása a gazdasági, a tudományos élet és a technika fontosabb területei számára: 2. a' tervek távlati koor­dinálása a legfontosabb nép- gazdasági területeken; 3. az ötéves gazdaságfej­lesztési tervek koordinálásá­nak továbbfejlesztése; 4. egyes iparágak fejlesz­tésének közös tervezése;. 5. tapasztalatcsere a ter­vezési és gazdaságirányítási rendszerek fejlesztése kérdé­seiben, 1 ; Közös beruházási döntések Á közös beruházási dön­tések és az egyes szocialis­ta országoknak a létesítmé­nyek közös költségeiben és üzemeltetésében való rész­vétele a szocialista országok népgazdasági tervegyezteté- sónek egyik alapvető eleme. A beruházási döntések inter- nacionalizálása a visszacsa­tolás elve alapján befolyásol­ja a KGST-tagállamok nép- gazdasági tervei egyeztetésé­nek méreteit és jellegét. A szocialista országok gaz­dasági együttműködése ered­ményeképpen egyes országok gazdaságnövekedésének üte­me jóval magasabb lehet, ugyanakkor a. tervezett nö­vekedés ráfordításai csök­kenthetők. Feltétlenül haté­kony és gazdaságos a meg­lévő nyersanyag közös kiter­melése vagy a nagy soro­zatszámú termelés és termé­keinek értékesítése Bulgá­riának, Csehszlovákiának, az NDK-nak, Lengyelországnak, Magyarországnak és a Szov­jetuniónak pl. éves átlag­ban külön-külön 10—20 000 tonna fehér bádogra van szüksége. A fehér bádogot gyártó hengerdei berende­zés kapacitásminimuma azon­ban évi 80 000—120 000 tonna. Ezért gazdasági szempontból helyes, ha az említett orszá­gok valamelyikében kö2cte erővel egyetlen olyan üzem épül, amely kielégíti az ér­dekelt országok fehérbádog-, szükségletét. A nyersanyagokkal kapcso­latos beruházásoknál már feltétlenül nemzetközi koor­dinációnak kell érvényesül­nie, minthogy ezek a beru­házások hosszú ideig tar­tanak és igen költségesek. A nemzetközi együttműködésen alapuló nyersan yag-bázisí ej­tesz té,s a termelőerők nem­zetközi méretű területi meg­oszlásának új lehetőségeit teremti meg. Ahelyett, hogy egyetlen országon belül jön­nének létre új nyersanyag­kitermelő iparközpontok, nemzetközi jellegű nyers- anyag-kitermelő iparközpon­tok alakulnak ki. Fontos, hogy az államhatá­roktól függetlenül a gaz­dag lelőhelyek közelében épüljenek ki más országok nagy ipari üzemei. >1 iilf ilat orális gazdasági szervezetek Az egész szocialista közös­ség szempontjából és az egyes tagállamok szempont­dés elsődleges elmélyítésé­ről. A Komplex Program ugyancsak lehetővé teszi, hogy egyes tervek .végrehaj­tásában olyan államok is részt vegyenek, amelyek nem tagjai a KGST-nek. így a szocialista gazdasági in­tegráció tagállamainak ele­gendő teret nyújt a más ál­lamokhoz fűződő gazdasági kapcsolataik fejlesztésére. A testvérországok ötéves ter­vei erre kellő tételeket tar­tanak fenn. Közös Piaccal Az EGK-tagállamokhoz fűződő kapcsolatok termé­szetesen attól függenek, hogy ezek mennyire ismerik el a KGST-tagállamok érde­keit. Nem a KGST-tagálla­mok hozták létre és tartják mesterségesen életben a szocialista és tőkés államok közötti kereskedelemben a sokoldalú akadályok és kor­látok rendszerét. A KGST- tagállamok népi hoztak lét­re vámuniót, vagy nemzet­közi állammonopolista cso­portosulást. Teljesen idegen tőlük az olyan közös külső vámtarifa-rendszer, amellvel a termékek feldolgozási fo­kának mértékében diszkri- rrtináliák a harmadik orszá­gokat. Ugyanez vonatkozik az agrárpiaccal kapcsolatos rendelkezésekre, az export és import tömeges korláto­zására, valamint a dömping­ellenes intézkedésekre. A KGST-tagállamok ugyancsak elutasítják azokat a keres­kedelmi korlátozásokat, ame­lyeket a tőkés államok, il­letve gazdasági csoportosu­lásaik, különösen az EGK kiépítettek. A tőkés Európában a reakciós erők még mindig azt állítják, hogy az euró­pai kereskedelem fejlődésé­nek jelentős akadálya a KGST-tagállamok külkeres­kedelmi monopóliuma. Ezek az erők láthatólag nem akar­nak belenyugodni abba, hogy Európában különböző társa­dalmi és gazdasági rendsze­rű államok léteznek és va­lamennyi államnak joga van külgazdasági kapcsolatainak megfelelő törvényes rende­zéséhez. A KGST-tagországok szo­cialista gazdasági integrá­ciójának az európai bizton­ság megteremtésére vonat­kozó szempontjai tükrözik a testvéri szocialista országok külpolitikai és külgazdasági célrendszerének egységét. A KGST-tagállamok gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének további elmélyítése elengedhetetlen feltétele annak a harcnak, amelyet a szocialista közös­ség folytat az európai kol­lektív biztonsági rendszer megteremtéséé?*.'' \ . jából nagy jelentőségű be­ruházási döntések koordiná­lása szükségessé teszi olyan megfelelő két- és többolda­lú nemzetközi szervezetek felállítását, amelyek közvet­lenül befolyásolják a szó­ban forgó beruházások aia- . kulását és a szocialista nem- . zetközi munkamegosztás terv­szerű fejlődését. Ilyen kétoldalú szervezet az 1965-ben alakult bolgár— magyar Agromas és In- transzmas vagy a lengyel- csehszlovák traktorfejlesztő kutatóközpont (brnói szék­hellyel.) A többoldalú szervezetek közül meg kell említeni az 1964-ben létrejött csapágy­ipari együttműködési szer­vezetet: tagjai Bulgária Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió. 1964-ben alakult meg az Intermetall is, mélyhez a fent említett „hatokon” kívül 1968-ban Jugoszlávia is csatlakozott. Egy évvel később — az In­termetall mintájára —/ ha­sonló közös intézmény jött létre, az Interhim. A „ha­tokon” kívül tagja még Ro­mánia tó. Az interhim tevé­kenysége azonban első­sorban az ún. „kis” vegy­iparra (festék, színezök, nö­vényvédőszerek, kemikáliák) szorítkoznak. A KGST-tagállamoknak a nemzetközi munkamegosz­tással, a gyártásszakosítás­sal és kooperációval kapcso­latos beruházásait, valamint az egyes KGST-országok szempontjából alapvető je­lentőségű beruházásokat a KGST Beruházási Bankja fi­nanszírozza. A szocialista országok szempontjából döntő jelen­tőségű közös beruházások kö­zül elsősorban a Barátság olajvezetéket kell megemlí­teni. , A nemzetközi munkameg­osztás, a gyártásszakosítási együttműködés állandó, ész­szerű fejlesztése megkíván­ja, hogy ennek az együttmű­ködésnek intézményes kere­teket adjunk. Az európai szo­cialista országok számára ilyen intézmény a KGST, va­lamint a KGST különböző szervei és a nekik aláren­delt vagy velük együttmű­ködő szocialista szervezetek. Minthogy a szocialista gaz­daság a tervgazdálkodásra épül, a szocialista országok gazdasági együttműködésé­nek tó tervszerűnek kell len­nie, ezen alapul a tervezés­ben való szocialista együtt­működés. KÜLPOLITIKAI

Next

/
Oldalképek
Tartalom