Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-30 / 100. szám
1973. április 39t SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Dinamikus A SZOCIALISTA közösség népei testvérek. A KGST sajátos gazdasági komplexumot képez. Tagjai azonos típusú gazdasággal, a termelési eszközök társadalmi tulajdonán alapuló szocialista termelési viszonyokkal rendelkező államok. Az új közösség egyik lényeges vonása a társadalmi-politikai és eszmei egység. Az ország többségében most íolyik vagy vége felé közeledik a fejlett szocializmus felépítése. A Szovjetunió áttért a kommunista társadalom anyagi-műszaki bázisának létrehozására. A sokoldalú közeledés objektumait az integrálódó országok nemzeti gazdaságai adják: a közeledést szuverén államok hajtják végre. A KGST-országok együttműködése kiterjed, bár még más-más mértékben, az újratermelés valamennyi szakaszára — a tudományos és műszaki problémák közös kidolgozásától a termelési és kereskedelmi együttműködésen keresztül az új technológia bevezetéséig és a berendezések összeszerelésében és üzemeltetésében folytatott együttműködéséig. A nemzeti gazdaságok gyors fejlődése, a gazdasági együttműködés intenzivebbé tétele jelentős eredményekkel jár. Az energetika, a gépgyártás és a vegyipar részaránya a szocialista országok bruttó ipari termelésében több mint 2/5, ami nagyjából megfelel a legfejlettebb kapitalista országok struktúrájának. A gépek és egységben berendezések részesedése a KGST-országok exportjából egymás közötti forgalmukban már 1972-ben 40 százalékra emelkedett (a fejlett kapitalista országok kivitelében mintegy 35 százalék). Az egymás közötti kereskedelem révén elégítik ki a KGST-országok kőszénben importszükségleteiknek 98 százalékát, kőolajtermékekben 88 százalékát, vasércben 82 százalékát stb. A baráti országoknak szinte valamennyi szükséges gépet és berendezést biztosítja a hazai termelés és a kölcsönös árucsere. A KGST komplexuma fejlődésének egyik konkrét mutatója az a tény, hogy teljes kereskedelmi forgalmukból az egymás közötti kereskedelem több mint 60 százalékkal részesedik (ugyanez a mutató a közöspiaci országokban 1971-ben 49 százalék volt). A szocialista közösséget magas növekedési ütemek jellemzik. így 1950-től 1972- ig a KGST-országok ipari termelésüket hozzávetőleges adatok szerint nyolcszorosára növelték (a fejlett kapitalista országok csak háromszorosára). Ma a KGST közössége hatalmas gazdasági potenciállal rendelkezik. A Komplex Program nagyjából 1990-ig tekint előre. Addig szovjet közgazdászok számításai szerint a KGST-országok ipari termelése ötszörösére nő. Minden alapunk megvan arra a feltételezésre, hogy már a következő 15—20 évben ezek az országok a világ legfejlettebb ipari övezetévé válnak. Lqyültuiűködés a vízgazdálkodásban 1965. és 1980. között a KGST-tagállamok vízfogyasztása a kétszeresére — azaz évi 260 milliárd köbméterről 500 milliárd köbméterre — emelkedik. Magyarországon 1985-ig a Dunán és a Dráván összesen 1 milliárd köbméter befogadóképességű (újabb víztárolókat építenek. Csehszlovákiában a háború utáni időszakban a víztárolók befogadóképessége a tízszeresére emelkedett: ma eléri a 2,7 milliárd köbmétert. Folytatódik a víztárolók építése a Szovjetunióban is. Rendkívül beruházásigényes munkálatok ezek és nem egy esetben meghaladják az egyes országok pénzügyi lehetőségeit. Ezért a nemzetközi együttműködés e télen feltétlenül kívánatos. A KGST-tagállamok vízügyi együttműködése keretében megszervezik a vízügyi rendszerrel kapcsolatos információcserét, koordinálják az egyes országok víz- gazdálkodását, megvizsgálják annak lehetőségét, hogy az egyes országok közösen építsenek és üzemeltessenek egyes objektumokat, a vízkészleteket komplex módon hasznosítsák es még szorosabb együttműködést folytassanak az árvízvédelemben. Bolgár tankhajók a KGST-nek Bulgária nagyméretű tankhajókat tog gyártani a Szovjetuniónak és több más szocialista országnak. Az együttműködésben résztvevő KGST-országok hozzájárulnak majd Várna, Burgas és Ruse hajógyárainak rekonstrukciójához, amelyek együttes kapacitása a munkálatok befejeződésekor — 1975-re — legalább 400 ezer tonnára emelkedik. Ez év végéig megkezdik Várnában a bolgár és a lengyel kereskedelmi flotta számára épülő közös tervezésű, lengyel motorokkal felszerelt 100 ezer tonnás tankhajók első sorozatának gyártását. Szovjet gázvezetékek két földrészen át európai állam gazdasági együttműködése sokoldalú fejlesztésének előfeltételeit, ezen államok társadalmi rendszerétől függetlenül. A KGST-tagállamok helyesen előrelátták, hogy az olyan döntések, mint az EGK megalapítása, gátolják a külkereskedelem és a gazdasági együttműködés más olyan formáinak fejlődését, amelyek valamennyi európai állam érdekét szolgálják. Ezzel a közös állásponttal egyetértve a szovjet küldöttség 1956. július 13-án az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának ülésén indítványozta. hogy kössenek egy egész Európára kiterjedő megállapodást a gazdasági együttműködésről. Mint ismeretes, ezt és más, a KGST tagországaitól eredő kezdeményezéseket az euró- oai tőkés államok elutasították. A KGST-tagállamok ennek ellenére törekedtek az európai tőkés államokkal való együttműködés fejlesztésére. A hatvanas években erőteljesen megnövekedett az ilyen jellegű kapcsolatok száma. Már az alapokmányban megerősítette minden KGST- tagállam azt a készséget, hogy fejleszti a gazdasági kapcsolatait valamennyi állammal, társadalmi és állami rendszerétől függetlenül. A szocialista gazdasági integrációról szóló komplex program első fejezetének harmadik pontjában ugyancsak felveti ezt a gondolatot. Ez vonatkozik ugyancsak azokra a külgazdasági kapcsolatokra, amelyeket a KGST a felszabadult ázsiai, afrikai és latin-amerikai, illetve a fejlett tőkés országokkal tart fenn. /Vem zárt csoportosulás A tőkés ipari államokkal folytatott összkereskedelem- ből, amely, mint ismeretes, a KGST-tagállamok külkereskedelmének 20 százalékát teszi ki, 90 százalék még mindig az európai tőkés országokra jut. Ebből megállapítható, hogy milyen súlyuk van a KGST-tagálla- moknak az egész Európára kiterjedő gazdasági kapcsolatokban. femek mindenekelőtt két okát lehet megnevezni. Először: A Varsói Szerződés tagállamai, amelyek azonosak az európai KGST- tagállamokkal, Európában egyeztetett külpolitikájukkal el kívánják érni, hogy az európai kontinens a tartós és szilárd béke térségévé, a szuverén és egyenjogú államok közötti gyümölcsöző együttműködés térségévé, valamint az egész világon a stabilitás és megértés egyik tényezőjévé váljék. Másodszor: A tőkés országokhoz. fűződő gazdasági kapcsolataik fejlesztésében a KGST-tagállamok abból indulnak ki, hogy a nemzetközi munkamegosztás előnyeit fel lehet használni a népgazdasági feladatok teljesítésére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a KGST- tagállamok lemondanának a KGST keretei között folytatott gazdasági együttműkökapcso/atok a Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára 1972. december 21-én elvi választ adott arra a kérdésre: vajon fel- lelhetők-e az alapok az Európában a fennálló államközi kereskedelmi- és gazdasági szervezetek — a KGST és a Közös Piac — közötti érdemi kapcsolatok valamilyen formájának megteremtéséhez. „Bizonyára igen, amennyiben a közöspiaci tagállamok tartózkodni fognak mindenféle disz- kriminálási kísérlettől a másik féllel szemben és ameny- nyiben hozzáiárulnak a természetes kétoldalú kan csőlátók feilődéséhez. valamint az európai együttműködéshez” — mondotta Brezsnyev. Tervezés a szocialista integrációban A szocialista országok az iparosítás szakasza után fejlődésük következő’ szakaszába lépnek. Hozzáfognak népgazdasági terveik tervszerű nemzetközi koordinálásához. Ez a folyamat közös beruházásokhoz és a létrehozott kapacitások közös kihasználásához vezet. Létrejönnek olyan közös intézmények is. .amelyek nemzetközi jelentőségű gazdasági döntések meghozatalára jogosultak. A közös nemzetek feletti tervezés koncepcióját azonban a tagországok jelenleg 'időszerűtlennek tartják. Ahhoz, hogy bizonyos nemzetközi preferenciákat érvényesítsenek a KGST-tagországok gazdaságában, ma a leghelyesebb módszer a preferenciáknak az egyes tagországok nemzeti érdekeivel való összekapcsolása. A KGST XXV. ülésszakán elfogadott Komplex Program a tervezési formák és eszközök kihasználását és továbbfejlesztését éppúgy előtérbe állítja, mint az áru- és pénz- kapcsolatok fejlesztését. Usüseliniigolt fejleg/tés A KG ST - tagállamok gazdasági együttműködése megszervezésének és a nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyítésének alapja a népgazdásági tervek egyeztetése az egyes szocialista országok és az egész KGST gazdasági fejlődésének hatékonyságnövelése érdekében. A KGST XXV. ülésszaka megerősítette a népgazdasági tervek koordinálásának alapvető szerepét a tagállamok együttműködése és gazdasági integrációja intenzív fejlesztésében. A Komplex Program alapján a tagállamok együttműködésének fő irányai a következők: 1. prognózisok kidolgozása a gazdasági, a tudományos élet és a technika fontosabb területei számára: 2. a' tervek távlati koordinálása a legfontosabb nép- gazdasági területeken; 3. az ötéves gazdaságfejlesztési tervek koordinálásának továbbfejlesztése; 4. egyes iparágak fejlesztésének közös tervezése;. 5. tapasztalatcsere a tervezési és gazdaságirányítási rendszerek fejlesztése kérdéseiben, 1 ; Közös beruházási döntések Á közös beruházási döntések és az egyes szocialista országoknak a létesítmények közös költségeiben és üzemeltetésében való részvétele a szocialista országok népgazdasági tervegyezteté- sónek egyik alapvető eleme. A beruházási döntések inter- nacionalizálása a visszacsatolás elve alapján befolyásolja a KGST-tagállamok nép- gazdasági tervei egyeztetésének méreteit és jellegét. A szocialista országok gazdasági együttműködése eredményeképpen egyes országok gazdaságnövekedésének üteme jóval magasabb lehet, ugyanakkor a. tervezett növekedés ráfordításai csökkenthetők. Feltétlenül hatékony és gazdaságos a meglévő nyersanyag közös kitermelése vagy a nagy sorozatszámú termelés és termékeinek értékesítése Bulgáriának, Csehszlovákiának, az NDK-nak, Lengyelországnak, Magyarországnak és a Szovjetuniónak pl. éves átlagban külön-külön 10—20 000 tonna fehér bádogra van szüksége. A fehér bádogot gyártó hengerdei berendezés kapacitásminimuma azonban évi 80 000—120 000 tonna. Ezért gazdasági szempontból helyes, ha az említett országok valamelyikében kö2cte erővel egyetlen olyan üzem épül, amely kielégíti az érdekelt országok fehérbádog-, szükségletét. A nyersanyagokkal kapcsolatos beruházásoknál már feltétlenül nemzetközi koordinációnak kell érvényesülnie, minthogy ezek a beruházások hosszú ideig tartanak és igen költségesek. A nemzetközi együttműködésen alapuló nyersan yag-bázisí ejtesz té,s a termelőerők nemzetközi méretű területi megoszlásának új lehetőségeit teremti meg. Ahelyett, hogy egyetlen országon belül jönnének létre új nyersanyagkitermelő iparközpontok, nemzetközi jellegű nyers- anyag-kitermelő iparközpontok alakulnak ki. Fontos, hogy az államhatároktól függetlenül a gazdag lelőhelyek közelében épüljenek ki más országok nagy ipari üzemei. >1 iilf ilat orális gazdasági szervezetek Az egész szocialista közösség szempontjából és az egyes tagállamok szempontdés elsődleges elmélyítéséről. A Komplex Program ugyancsak lehetővé teszi, hogy egyes tervek .végrehajtásában olyan államok is részt vegyenek, amelyek nem tagjai a KGST-nek. így a szocialista gazdasági integráció tagállamainak elegendő teret nyújt a más államokhoz fűződő gazdasági kapcsolataik fejlesztésére. A testvérországok ötéves tervei erre kellő tételeket tartanak fenn. Közös Piaccal Az EGK-tagállamokhoz fűződő kapcsolatok természetesen attól függenek, hogy ezek mennyire ismerik el a KGST-tagállamok érdekeit. Nem a KGST-tagállamok hozták létre és tartják mesterségesen életben a szocialista és tőkés államok közötti kereskedelemben a sokoldalú akadályok és korlátok rendszerét. A KGST- tagállamok népi hoztak létre vámuniót, vagy nemzetközi állammonopolista csoportosulást. Teljesen idegen tőlük az olyan közös külső vámtarifa-rendszer, amellvel a termékek feldolgozási fokának mértékében diszkri- rrtináliák a harmadik országokat. Ugyanez vonatkozik az agrárpiaccal kapcsolatos rendelkezésekre, az export és import tömeges korlátozására, valamint a dömpingellenes intézkedésekre. A KGST-tagállamok ugyancsak elutasítják azokat a kereskedelmi korlátozásokat, amelyeket a tőkés államok, illetve gazdasági csoportosulásaik, különösen az EGK kiépítettek. A tőkés Európában a reakciós erők még mindig azt állítják, hogy az európai kereskedelem fejlődésének jelentős akadálya a KGST-tagállamok külkereskedelmi monopóliuma. Ezek az erők láthatólag nem akarnak belenyugodni abba, hogy Európában különböző társadalmi és gazdasági rendszerű államok léteznek és valamennyi államnak joga van külgazdasági kapcsolatainak megfelelő törvényes rendezéséhez. A KGST-tagországok szocialista gazdasági integrációjának az európai biztonság megteremtésére vonatkozó szempontjai tükrözik a testvéri szocialista országok külpolitikai és külgazdasági célrendszerének egységét. A KGST-tagállamok gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének további elmélyítése elengedhetetlen feltétele annak a harcnak, amelyet a szocialista közösség folytat az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséé?*.'' \ . jából nagy jelentőségű beruházási döntések koordinálása szükségessé teszi olyan megfelelő két- és többoldalú nemzetközi szervezetek felállítását, amelyek közvetlenül befolyásolják a szóban forgó beruházások aia- . kulását és a szocialista nem- . zetközi munkamegosztás tervszerű fejlődését. Ilyen kétoldalú szervezet az 1965-ben alakult bolgár— magyar Agromas és In- transzmas vagy a lengyel- csehszlovák traktorfejlesztő kutatóközpont (brnói székhellyel.) A többoldalú szervezetek közül meg kell említeni az 1964-ben létrejött csapágyipari együttműködési szervezetet: tagjai Bulgária Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió. 1964-ben alakult meg az Intermetall is, mélyhez a fent említett „hatokon” kívül 1968-ban Jugoszlávia is csatlakozott. Egy évvel később — az Intermetall mintájára —/ hasonló közös intézmény jött létre, az Interhim. A „hatokon” kívül tagja még Románia tó. Az interhim tevékenysége azonban elsősorban az ún. „kis” vegyiparra (festék, színezök, növényvédőszerek, kemikáliák) szorítkoznak. A KGST-tagállamoknak a nemzetközi munkamegosztással, a gyártásszakosítással és kooperációval kapcsolatos beruházásait, valamint az egyes KGST-országok szempontjából alapvető jelentőségű beruházásokat a KGST Beruházási Bankja finanszírozza. A szocialista országok szempontjából döntő jelentőségű közös beruházások közül elsősorban a Barátság olajvezetéket kell megemlíteni. , A nemzetközi munkamegosztás, a gyártásszakosítási együttműködés állandó, észszerű fejlesztése megkívánja, hogy ennek az együttműködésnek intézményes kereteket adjunk. Az európai szocialista országok számára ilyen intézmény a KGST, valamint a KGST különböző szervei és a nekik alárendelt vagy velük együttműködő szocialista szervezetek. Minthogy a szocialista gazdaság a tervgazdálkodásra épül, a szocialista országok gazdasági együttműködésének tó tervszerűnek kell lennie, ezen alapul a tervezésben való szocialista együttműködés. KÜLPOLITIKAI
