Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-01 / 77. szám
1973. április 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Etenfáró gazdaságok A mezőhéki lunkás hélkcznapok Képek a sro'noki Járműjavítóból A rugöfőlap ultrahangos vizsgálatán dolgozik Asztalos Ferenc a rugókovács részlegben. Az új szerkezet könnyen megállapítja, repedt-e a fontos alkatrész A teherkocsi osztályon Báli Ferenc és Gerhát István alvázlakatosok fékháromszöget szerelnek Az új csarnokban fényezés előtt gittelik a személykocsikat (Foto: Nagy Zsolt) Kommunista szombat Ügy jellemzik gazdaságukat a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett mezőhéki Táncsics Tsz tagjai: a megtorpanások után a bátor lépések szövetkezete az övék. Mindig hozzáteszik azonban, hogy nem a vakmerőségre hanem a megfontolt bátorságra gondolnak. Szállóigeként jár már náluk közszájon a „házi áldás": nem fejleszteni tévedés, túlfejleszteni vétség. — Nem szabad kapkodni Évekkel ezelőtt úgy döntött a mezőhéki Táncsics Téesz, tartós bankbetétet alapít. Előbb „csak” 10 millió forintos betétet nyitottak, aztán még ezt is megtoldottak. A vita azóta is tart. Néhány szövetkezet — kisebb ösz- szeggel — a hétieket követte. Ä nagy többség azt vallja : a pénzt a termelésben kell megforgatni, nem rajta ülni. A héki vezetőségnek — mondhatni — eggyel mindig több tagja van, mint ahá- nyan a tárgyalóasztal körül ülnek. Döntéseik mindenkori jó támogatója a takarékbetét. Nem túlozzák el ennek a jelentőségét, de ők így nyu- godtabban termelnek, fognak fejlesztésbe is. A beruházásaik közül kétségkívül a baromfikombinát a legjelentősebb. 1967. október 24-én szedték össze innen az első tojásokat. Harmincmillió forinton építették, azóta újabb 14 milliót költöttek új, még modernebb technológia bevezetésére. A megye első zártrendszerű telepe volt a héki „baromfigyár”. Negyvenezerrel kezdték, ma 120 ezer baromfit tartanak. Naponta 70 ezer, évente 20 millió tojást termelnek. Ez az egy üzem ' Az eddigiek is jól bizonyítják. céltudatosan fejlesztik a Táncsics Tsz gazdaságát. Mii; jelent tehát, hogy megfontoltan fejlesztenek? A műszaki haladásba beleértik a szellemi felhalmozást is. Az már önmagában is mond' valamit, hogy 1967-ben két agrármérnök dolgozott a szövetkezetben, most meg tizenhárom. Hétezer hektáros gazdaság, tavaly 156 millió forintot termelt. Már ez meghatározza: sok képzett ember kell ide. Csakhogy a mezőhéki „fontolva haladás” azt is feltételezi : nem mindegy, hogy hová való a szakember. Lehetőleg a tagjaik gyerekeit taníttatják. Mezőhéki születésű Nagy Frigyes főállattenyésztő is. Mészáros Imrét pedig úgy képezték üzemmérnökké. hogy a főiskola elvégzése után egy évre beosztották gépszerelőnek. Vezető se lehet itt egyik napról a másikra senki, a gazdaságot se lehet egyik percről a másikra megváltoztatni. Ebben az évben már (Tudósítónktól) A fejlődő magyar—osztrák kereskedelmi kapcsolatokra utal, hogy a MÁV jászkiséri Építő- Gépjavító és Üzemeltető Központja az idén már 26 speciális, automatizált, nagy teljesítményű osztrák pályaépítő és szabályozó gépet alkalmaz az ország különböző területein folyó vasútépítési, felújítási munkákhoz. A linzi Plosser- Theuer cég által gyártott gépmonstrumok felváltották a pályaépítők nehéz fizikai munkáját. Egy-egy vonali gép 80—100 ember munkáját helyettesíti és hallatlanul nagy pontossággal dolgozik. A DUOMATIK és a MONO típusú gépek irányító fülkéié, a legkorsze— mondja erről Bagó Bálint elnök, — Egyetlen gazdaság se teheti ki magát annak, hogy túlfeszített beruházásai miatt pénzzavarba kerüljön. Bennünket — folytatja — azért lehet elmarasztalni, mert voltak évek, amikor keveset fejlesztettünk. De azt is tegyük hozzá: ohmn esztendő viszont még nem volt, hogy a markunkat tartottuk volna, hogy elköltöttük a saját pénzünket, most már adjon az állam. „állja” öt Szolnokhoz hasonló város évi tojásellátását. Van ugyan az országban egy ennél nagyobb baromfitelep — Békéscsabán —, de egész Európában nincs korszerűbb. Évente több mint 40 millió forint termelési értéket produkál az üzem. Nemrég Angliából érkezett a telepre látogató Colmann,, a szakmában közismert tőkés vállalkozó igen elismerően, nyilatkozott a látottakról, különösen arról, hogy: a Colmann szabadalom trágyaszári tó jobb hatásfokkal dolgozik Mező- héken, mint a hazájában. Ez a berendezés most még az egyetlen a megyében. A tré- gyaszárító ugyanis évente 60 vagonnyi magas fehérjeértéket „készít” a baromfitrágyá- ból. Ezt pedig a szarvasmarha és a sertés takarmányozására használják fel. Négy éve vásárolták, sikerében nem igen hittek az emberek. Valóban humorosnak is tűnik az egyik állat trágyáját megetetni a másikkal. Ám a tudomány — és az azt alkalmazó téesz — sok mindenre képes. Nevezetesen például: azóta gyakorlatilag megszűnt Mezohéken a tehénmeddőség, ezt megelőzően viszont 30 százalékos volt. zártrendszerben termelik a kukoricát. Pontosabban 700 hektárt zárt technológiával, 300 hektárt még hagyományosan. Ugyanilyen arányban — 150 hektáron — a cukorrépa is marad hagyományosan, kézzel. Nem lehet egyszerre mindennek nekikezdeni, miközben az új indul, a régit csak olyan fokozatosan lehet megszüntetni, hogy a felszabaduló munkáskezek foglalkoztatásáról is gondoskodni kell •— vallják. Olymódon, hogy közben az állattenyésztést fel kell futtatni, de az se megy máról-holnapra, addig a növénytermesztésben több embernek adnak munkát. Rákócziújfalun például — üzemegységük van ott — a libatenyésztésbe fognak. A növénytermesztésben részint változást, részint munkaalkalmat jelent, hogy 1972- ben önerőből víztározót építettek; a Körösből hozzák a vizet. A Tisza II. 1975-re ér csak ide, addigra öntözési rűbb sugárhajtású repülőgépek belsejében lévő műszerfalhoz hasonlít, több tucat műszer jelzi a különböző vágánykarbantartási, alá- verési, szintezési műveletek folyamatát. A gépeken a nagy pontosságú hidralikus berendezések vannak, ezek irányításához egész különleges szerkezetek szükségesek. Így működik a gépekben egy olyan angol gyártmányú parányi elektromos szerkezet is, amely az Apolló űrhajók irányító rendszerében is megtalálhatók. A MÁV, a sárgatestű automata gépek segítségével a vasúti fővonalak karbantartását és felújítását teljesen gépesítette. Svájci gyakorlatot, tapasztalatot szereznek. Fokozatosan állnak át a majdani nagy öntözésre. 4 Itfszháf'akkal A mezőhéki Táncsics Tsz nem tagja a megyében elterjedt termelői zártrendszerek egyikének sem. Pontosabban szólva: más dűlőről hajt ugyanarra az útra. Ennek a következő a története. Amikor a zártrendszerek szóba kerültek, számolni kezdtek Mezőhéken. Kiderült, hogy ekkora határral csatlakozni, egymillió forint különkiadást jelent. A fejlett technika is kell, de a pénz is maradjon itthon, mondták ki. összeverbuválták az azonos körülmények között gazdálkodó téeszeket. a szolnoki löszhát gazdaságait. A nagy- révi, a cibakházi, a mesterszállási, a kungyalui, a ti- szaföldvári Szabad Nép szövetkezetről van szó többek között. A társulás alapja a cukorrépa és a kukorica. A társulás élén az elnökök tanácsa áll. a döntéseket megvalósító intézmény pedig a szakemberek tanácsa. Mi ebben a jó? Az, hogy több szem többet lát, az egyik is ad használható tippet, a másik Is. Utána az együttesen legjobbnak ítélt művelési módot egyöntetűen valósítják meg valamennyi tagszövetkeaet földjén. De mert közös munkáról van szó, egyik sem fizet a másiknak „écabért” a költségeket arányosan megosztják. A géprendszereket is közösen vásárolják úgy, hogy ami az egyik szövetkezetbál több munkára képes, az dolgozik a másikban is. A szövetkezeti szakemberek egymást ellenőrzik. hogy betartja-e a másik is az együttes állásfoglalást. Egy bizonyos — mondják — ilyen gondos talajművelés még nem' volt a környéken, mint a mostani tavaszon. Az egésznek pedig a következő lépcsője az lesz, hogy egyesülni akarnak a hasonló alapon működő nádudvari társulással Nádudvarral külön programjuk is van, a közös sertésfeldolgozás és értékesítés. Az első fokozatban, már az idén, Martfűn, május elsejére átalakítják az ottani vágóhidat, ahol évente kétezer disznót vágnak. Jövőre 10—15 ezer sertést feldolgozó vágóhíd kialakítása a terv. Erre alapozva pedig, a nádudvari Vörös Csillaggal közösen, csemegeáruház nyitása Szolnokon. Ebben is, mint mindenben, lépésről lépésre, ök így látják a legjobbnak. Az eredmények azt bizonyítják, ez az út is jól járható. Borzák Lajos és más gyártmányú gépekkel kiegészítve évente 5 ezer kilométeres pályaszakaszt korszerűsítenek és újítanak fel úgy, hogy alkalmas legyen a nagyobb teherbírásra és a fokozódó sebességre. Az osztrák cég Linzben és Jászkiséren speciális tanfolyamokon tanította meg a magyar szakembereket a gépmonstrumok kezelésére és szaktanácsaikkal ma is rendszeresen segítik a MÁV munkáját. Ausztriából az idén mintegy 20 millió forint értékű alkatrész érkezik Jászkisér- re, hogy ezzel is biztosítsák a pályaépítő gépek zavartalan munkáját. E. S. Gvártörténeti kiül tás Törökwmikldson Az Április 4. Gépgyár pártbizottsága, gazdasági vezetése és az MSZMP törökszentmiklósi járási párt- bizottsága a gyár fennállásának 170. évfordulója alkalmából kiállítást rendezett Törökszentmiklóson. A kiállítás célja, annak bemutatása, milyen fontos helyet foglal el a nagy múltú gyár a gépipari vállalatok sorában, műszaiki- fejlesztési feladatainak megvalósításával hogyan követi a modern technika új törekvéseit. A kiállítást Létai Mátyás, a gyár igazgatója nyitotta meg a járási hivatal tanácstermében. Az ünnepélyes megnyitón ott volt Tóth János, a megyei pártbizottság titkára. A nagy érdeklődésre szá- mottartó gyártörténeti kiállítás Törökszentmiklóson április 5-ig tart nyitva, utána az örményesi gyáregységbe viszik át Briffádklub Jászberényben Tegnap ünnepi hangulatban és a jól végzett munka örömével vették birtokukba új klubjukat a Volán 7. sz. Vállalat jászberényi üzeme dolgozói. A „Szocialista brigádklub” nevet viselő kulturális létesítményt az autóbuszpályaudvar alagsorába építették. Két eddig használaton kívüli helyiséget alakítottak át Az egyik a klubterem, a másik pedig játékszoba lett. A klub létrehozásához a vállalat 100 ezer forintos támogatást adott. Az üzemnél dolgozó szocialista brigádok tagjai — összesen húsz brigád — ezer társadalmi munkaórával segítették a klub építését. Az ízlésesen berendezett helyiségek megnyitásával egyidőben elkészült a munkaprogram is. A klubban a kötetlen foglalkozások, a szórakozás mellett különböző, a kulturált és biztonságos közlekedés megteremtését szolgáló vetélkedőket, balesetvédelmi előadásokat rendeznek. Állandó találkozóhelye lesz a klub a jászberényi vasútállomáson, a postafőnökségnél és a Volánnál dolgozó szocialista brigádok tagjainak. Megszűnt a fejtés Á Heves megyei Ecséden tegnap megszüntették a széntermelést. Reggel 6 órakor végleg elcsendesedett az ország első gépesített kül- fejtéses bányaüzeme. Dr. Halász Tibor, a Mátraaljai Szénbányák Vállalat igazgatója az MTI munkatársának adott nyilatkozatában elmondotta, hogy az ecsédi bánya 1957-ben történt megnyitása óta összesen 15 millió tonna szenet adott. 1969-től a mátraaljai széntermelő bázis fokozatosan Visontára helyeződött át. ahol az ecsédi tapasztalatok hasznosításával már korszerűbb technológiát alkalmaznak. Már intézkedtek az ecsédi bánya mintegy 1100 dolgom zójának elhelyezéséről is — hangoztatta az igazgató. Különösen nagy körültekintéssel vizsgálták a bányában dolgozó nők újabb munkába állításának lehetőségeit. A bezár* bánya területén csőszerelő üzemet nyitottak, ahol mintegv 650 ecsédi bányász kanott munkát. A bányászok egvrésze — kívánságuknak megfelelően — a fedődé és au+omat'zált rend- szem vísontai Thorez kői fejlesés üzembe ment dolgozni. A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat összes gyárában kommunista szombatot tartottak tegnap. A válalathoz tartozó 27 üzemben mintegy 900 dolgozó vett részt a szabad- szóm baten megtartott műszakban. hogy minél több téglát tudjanak adni az országban folyó építkezésekhez. A szombati műszakban egymillió darab nyerstéglát készítettek a gyárait, ezenkívül a három említett korszerű üzemben még 200 000 darab égetett tégla is kikerült a kemencékből. lizrnö milliós I ánk betét Átállás a nagy öntözésre Vasúti pályaépítő „robotgép4" és az Apolló űrhajó Húsz uiiLio formt értékű alkatrész Ausztriából A
