Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-01 / 77. szám
4 SZOLKOK MEGYEI NÉPLAP 1973. április 1. Faluszája Vicc Vilmos és Éle Éliás RctoIvcp-íi Jság Jászapátit! a századforduló idejéből A megye sajtójának történetében szinte egyedülálló S2int képvisel az 1903-ban Jászapátin terjesztett Faluszája című „humorisztikus hetilap", amelynek 22 megjelent számát az Országos Széchenyi Könyvtár őrzi. A rendkívüli szellemességgel szerkesztett, vérbő, nemegyszer drasztikus humort tartalmazó újság érdekes képet nyújt a korabeli társadalmi életről és sajtóviszonyokról. Titokban megvásárolták A hetilap szerkesztője és egyben egyetlen munkatársa Tóth Andor korábban a hivatalos helyi újság felelős szerkesztője volt. Különösen éles kritikai tevékenysége azonban rövidesen kihívta az akkor virágzó járási központ virilis vezető rétegének haragját, akik úgy próbáltak megszabadulni tőle, hogy a lapkiadó nyomdatulajdc-lóétól titokban megvásárolták az újságot, majd felmondták szerkesztői állását. Tóth Andor, hogy továbbra is nyilvánosságot biztosítson magának, a szomszédos Hév® községben nyomtatta ki vicclapját. A szatíra éles fegyverével mutatta be hetenként a nagyközönségnek Jászapáti „igazibb” képét, az események mögött rejtőző jelenségeket. kíméletlenül rüév szerint támadva, a legváltozatosabb módon téve lehetetlenné a helyi társadalmi és hivatalos élet irányítóit. Ez kitűnően sikerült neki. Olyannyira, hogy például Hevesen, ahol az engedély nélküli lap árusítása kitoloncolás terhe mellett tilos volt, a heti vásározó népnek a nyomda ajtajából olvasták fel a legfrissebb számokat nagy nevetés és frenetikus tapsok közepette. Még népszerűbb volt a lap Jászapátin, hiszen mindenki által közismert személyek szerepeltek abban. Cikkek versben A tep eaerfsezetí felépítése egyébként kitűnően parodizálta a korabeli újságok rovatbeeöztását, szigorúan megőrizve az ismert sablonokat a vezércikktől a szerkesztői üzenetekig. Az olvashatóságot segítette elő még, hogy a tartalomnak több mint a felét versben írta meg a szerző. A vezércikkek általában az elmúlt hét fontosabb eseményeit ábrázoló szellemes tudósítások voltak bálokról, kaszinói tisztújításról, a helyi plébános beszédéről, vagy éppen arról, hogy a korzón egy ismerős járókelő hangosat szélién tett. (Ennek legkülönbözőbb részleteiről azután heteken át olvashattunk nyílt leveleket, hozzászólásokat a hírek, s a közönség köréből rovatban. Máskor azt énekli meg a szerkesztő, hogy kinek mit hozott a községben a Mikulás, újévkor koncertet rendez a község vezetőivel, akik ez alkalommal tréfás sanzonokban éneklik el bűneiket; karácsonykor meghirdeti a Faluszája karácsonyi végeladását, ahol újra az ismerős személyek kerülnék kalapács alá. Az érdekesség kedvéért idézünk két strófát; Galamb Sándor helyi nyomdászt, a hivatalos lap szerkesztőjét, a gyanús cserépüzleteiről ismert volt főbírót idéző sorokat: Galambom a Morcos Ez a két ltobzos Felelős szerkesztőjével Csupán egy hatos. Abzug cserépgyár Van minálunk már, Kientzli Jóska lopott annyit Elég lesz itt óh sokáig. Hogy menjen gyorsan. Öt krajcárért a zsiványt is Eladjuk mostan. A vörösgárda rovat Az áUatndő rovatok közül érdemes megemlítenünk Vicc Vilmos és Éle Éliás urak beszélgetéseit, amelyekben számonként négy-öt, valódi aktualitásokhoz kapcsolódó személyes élű megjegyzést olvashatunk. Ez alkalommal a község állomásfőnökét nevetségessé tevő sorokat idézzük. Vicc; Ugyan mit szól szomszéd a községháza előtti ártérre? Éle: Nyakunkon felejtette az úristen, mint az állomás- főnököt. Vicc: Folyó hóban jubilál, ünnepel az áUomásfőnök, hallottad? Éle: Az ám. most két éve, hogy élete párja a Grósz vendéglőben szétvert rajta egy erősebb falta nyújtófát. Az úrikaszinó működését (ahonnan Tóth Andort egyébként kizárták) a Vörösgárda rovatban tette lehetetlenné a szerkesztő A gárdába 18 évet betöltött nőtlen fiatalemberek léphettek be, a tagokat pedig folyamatosan mutatta be az újság, nem kis vihart kavarva ezzel a községben. Az akkori időkre jellemző egyleti élet tisztségviselői között például így jelentek meg a gárda tagjai. Elnök lett: Tilormeráni boconáctí hevesi potyafalvi zsadányi tar- kaborjúfalvi bodi Nyele bor- bogyóparancsnok örökös bőgönc, jelenkor vőlegénye, nye- tetéren saját házában lakó Nyete-Nyete-ne! (Horváth Aurél) Jegyző lett: Lavorfalvi Balázs Vilmos, jelenleg szárazföldi tengerész, boldogult vízipatkány, ivászati gyakornok, speciális monológ, hős éiieli nacht musikok vezére, táncbeli hujujuju cigányok és korcs- márosok védőszentje. (Pethes Tibor) A lap állandó figurája volt még Papír Gólya János, a helyi néptanító, aki a kulturális eseményekről szokott beszámolni sajátos, népies fogalmazással. A szerkesztő előtt különösen ellenszenves személy később szabadságot kapott, s rendkívül szellemes levelekben számolt be útjairól, betegségeiről. Később Csörgés Benjámin kovácsmester az állatorvos hírek rovatban megjelent frappáns látleleteiből és sürgönyeiből tájékozódhattunk Gólya János állapotáról, akit egyébTermés7etvédelem — turizmus A tihanyi tájvédelmi körzetet tovább szépítik, csinosítják. Együttesen érvényesítik a turisták és a természetvédelem érdekeit. A szigorúan védett körzetben érintetlen marad a természet Gondoskodnak a vadállomány. a gazdag madárvilág háborítatlan nyugalmáról. A Belső tó és környékén továbbra is megmaradnak a levendulatáblák és tovább terebélvesítik a vörösbort adó szőlőket Néhány,, az idegenforga»' lom által érintett területen azonban a növekvő turizmus érdekeit helyezik előtérbe a tihanyi félszigeten is. Az ősi halász-falu szélén felbontották az egykori halomsírokat, kimentették a régészeti értékeket és a felszabadult területen autóbuszparkolót hoztak létre. Jelenleg az akasztó-domb alján épül autóparkoló, mert a halászfalu szűk utcái már képtelenek helyet adni a gépjárműveknek, ként istállóban tartott két tehén közé kötve, hogy erősödjön a jó levegőn. Kónya Kálmán éneklései madártávlatból című fejezetet a hírek követik. Érdekessé teszi ezeket a híreket az, hogy minden esetben konkrét eseményeket mondanak el. Például a takarékpénztári igazgatóról, aki a hozzá forduló földbirtokosoknak saját pénzéből ajánlott fel kölcsönt, a főjegyzőről, aki hivatalos idő után nem hajlandó a sáskák kártevése ellen intézkedni stb. A rovat kíméletlenségének és stiláris jellemzőinek bemutatására érdemes idéznünk néhány rövi- debb hírt Friss hírek: Allomásfőnök úr. az öreg Mócz szemtelen magaviseletéért, mert virtuóz a szemérmetlenségben : Oláh Gergely az ablak visszaberaká- sáért, tehát nagylelkűségéért, a mozgó retarát gyors és türelmes szolgáiattételéért, mert a sőre bald (selymes bál) után egy nap 30 személyt volt képes megszabadítani terhétől: a „serbli” rendjelet kapták. Az öreg mócz A következő számban az áll omásfönökről ezt olvashatjuk: Részvét: Áll óm ásfőn okünk az öreg mócz nemsokára az utolsót rugdalja. Majd az ezt követő számban: Lesújtó hír. Állomásfő- nök úr, az öreg mócz betegségéből kezd lábbadni, nem kell ő még az ördögnek sem. Mgr «säte az érdekesség kedvéért említjük meg a Pletykapadról, a Vidékről című rovatokat. Az elsőben például a kővetkező felhívást olvashatjuk az úri kaszinó elnöksége felhívása kapcsán. Az elnöki iroda tehát kiadja a nagvevűlésre a következő felhívásokat. Felhívás. Felkéretnék tisztelettel a szimplatehetség rendtelesek, a talpnyalási rendjelesek és a snasz lovag urak, hogv folyó hő 19-én megtartandó nagygyűlésre okvetlenül megjelenni szíveskedjenek, musig. mert aki elmulasztja rendjeleitől megfosztalak s tulluri fajgunarák s kakasok, valamint szűztvú- kofc tolásait továbbá nem élvezhetik. Tárgyak: 1. Hogyan védekezzünk a Faluszája ellen? 2. Egy új snasz lovag felvétele. 3. Egyéb Indítványok. P. Gólya János jegyző, Ki- entlz József elnök, ő eszte- lenciája. MvrovaJ KEREKES ÍME: 27 Este tíz után A műszakok jönnek és mennek, a gyárudvaron annyi a változás, hogy nagy- takarítást rendeztek. Elszállították a rozsdás gépeket, évekig napon-esőn álltak, most valamelyik ócskavastelepen kötöttek ki. Teherautókra rakták a faanyagot, gerendákat. Egy este, mire bejöttem, csak a helyük maradt ott. A kutyás Elzát kórházba vitték. Azt mondják idegosztályra került. A portásfülkéből most végiglátni azon a hosszú úton, ahol a faanyag volt. Éjszaka, ha világít a hold, hosszú fényes folyosó vezet egészen hátra a raktárig. A fal mellett figyelem az éjszakai árnyékokat, mikor mozdul meg valami. Az éjszakák hűvösek, de legalább tiszta a levegő. Mielőtt indulnék, hogy körbejárjam a gyárkerítést, végignézek a szabadon maradt hosszú úton. Kerítésen belül is történhet valami, bár az ember hajlamos azt hinni, ha kívül minden rendben, akkor benn is nyugalom van. Negyedórája, hogy a műszak elvonult, annyi sincs. Nem r • a » « áprilist íré fa ! De április 1-től kezdődően az ország ösz- szes állami és tanácsi múzeumát nyitvatartási időben díjtalanul látogathatják az ifjúsági csoportok, és a tanulók egyénileg is. Az Országos Ifjúság- politikai és Oktatási Tanács az ifjúság művelődése és szabad idejének hasznos eltöltése érdekében az ifjúsági kulturális kedvezmények sorában az ingyenes múzeumi látogatást Is kezdeményezte. A Szolnok megyei Tanács V. B. művelődés- ügyi osztálya egyetértve a kezdeményezéssel így rendelkezett: „1973. április 1-től kezdődően a Szolnok megyei Múzeumi Szervezethez tartozó múzeumok kötelesek valamennyi — keresettel nem rendelkező — diákfiatal (általános- és középiskolai tanuló, szakmunkás tanuló, egyetemi és főiskolai hallgató stb.) számára bármely nyitvatartási napon díjtalan látogatást biztosítani. Az esetben, ha az ifjúsági esoport érkezését a szervező intézmény vagy szerv (oktatási intézmény. KISZ-, úttörőszervezet, ifjúsági klub, stb.) legalább nyolc nappal előbb bejelenti, és a látogatáshoz szakvezetést igényel, a csoport számára a múzeum — lehetőségeit figyelembe véve — köteles tárlat- vezetést biztosítani.” Kedves Szolnok megyei Fiatalok! A múzeumok örömmel várnak titeket. Éljetek ezzel a lehetőséggel minél többször! Kaposvári Gyula Mostanában hagyom, hogy elvonuljon. Nem állok a portásfülke előtt, ki se nézek az ablakon. Nincs mit mondani egymásnak. Ma is csak a végét figyelem az el- vonulóknak. Van, aki most is ráér, nem sürgeti az éjszaka. Körülbelül sejtem mire megy a játék, ki miért siet, miért marad le. Akik hátul jönnek, mindig tudják miért engedik előre a többieket. Még az utcán is úgy tesznek, hogy meg- megállnak. szétnéznek, mint aki elvétette az irányt és most keresi, hogyan is lehetne kikerülni ebből a helyzetből. Van olyan is, aki rágyújt, tenyerével védi a gyufa lángját, az is időt hagy, hogy haladjanak a többiek. Aztán az utolsó is eltűnik, az utca elcsendesül, csak a járókelők maradna'.!. A Nelli ma az utolsók közt ment el a gyárból. Behúzta a nyakát a kardigán-gallér mögé, úgy pislogott a portásfülkére. A villany nem égett, nem láthatta, hogy ott állok a portásfülke közepén. De én láttam őt. Ismerem az arcát és most pont olyan volt, mint ami- JÖ» valami nem tetszik ne? Egyik olvasónk leveléből idéztük a címben jelölt kérdőmondatot. Levélírónknak elsősorban az a problémája, hogy sokszor nem tud eligazodni a nyelvművelő cikkek állásfoglalásai között. Vannak cikkek, amelyeknek a szerzői válogatás nélkül elítélik az idegen szavakat, egyetemlegesen megtiltják a használatukat. Olvasott olyan cikkeket is, amelyek szerinte nagyon is elnézőek voltak az idegen szavak használatával kapcsolatban. Megértjük levélírónk elbi- zonytalankodását. Történeti szempontból ugyanis minden idegen nyelvből nyelvünkbe került szó idegen szónak minősül. Később azonban ezek az idegen szerezmények annyira beilleszkednek hangszerkezetileg is a magyar szavak közé, hogy idegen voltuk teljesen elhomályosul, illetőleg meg is szűnik. Az asszony, iskola, zseb, tiszta, piac, polgár szavak is különböző idegen nyelvekből kerültek hozzánk, idővel azonban meghonosodtak, és kitéphetetlenül szervültek bele a magyar nyelv szövetébe. Ha az alábbi szavak sorát megfigyeljük, az átlagos nyelvérzékű ember is érzi, tudja, hogy a felsorolt szavak még ma is idegen szavaknak minősülnek, mert alakjuk szerint Is rokontalanok, nincs nyelvünkben szócsaládjuk, a magyar szó hangszerkezetéhez viszonyítva szokatlanabb a hangszerMárcius utóján a Szolnok és Zagyvarékas között hűzódó rét fölött, messzehang- zó fuvolázással jelezték érkezésüket a pólingok. E barnás színezetű, hosszú Iáki. Talán az, hogy engem nem látott ott a portásfülkében. Még az utcán is megállt, előre-hátra tekintett, jól láttam, azt várja, hátha valahol feltűnök a kerítés mellett. Pedig tudta ő nagyon is jól, hogy tíz órakor még nem kerülöm a gyárat. Minek az. Utána már csak a Bokor úr, a művezető ballagott, hozta a kulcsot a; nagy vaskarikán. Ö zárja a műhelyajtót. Minthogy minden ügyet le kell zárni egyszer. Messzebb haladva megállt, tenyerével védve a gyufa lángját rágyújtott, t olyan mozdulattal, hogy most valamitől megszabadult, valaminek utána van. Akár a többiek. Mikor a megállóhoz ért, hogy várja a villamost, az utca már üres volt, mert közben az autók is kiszaladtak onnan és eltűntek, mint az ürgék, a környező utcák lyukain át a semmibe. És akkor valahogy úgy tűnt, hogy minden kiszaladt az utcából, kiszaladtak a házak és a villanyoszlopok, az üzletek cégérei és kiszaladtak a fák és minden fény a levegővel együtt és csak a portásfülke állt ott egyedül, mintha valaki azért rakta volna oda, hogy a világ végén őrséget álljon, hátha mégis kedve támad valakinek, hogy visszajöjjön és újra kezdje az egészet. A Nelli visszajött. — Csak visszanéztem mondja. . — Látom, kezetük is. De lássuk a példatárt! Az agresszor, az agresszió, az illuzórikus, a konvencionális, a precedens, a büdzsé, az eszkaláció, az infrastruktúra, a szinkron, az eufória szavak ma is idegen szóknak minősülnek, s a társalgási nyelvben inkább akadályozzák, mint elősegítik az egyértelmű közlést. A hivatalos nyelvben is módjával kell velük élni. Az utóbbi időben feleslegesen kapnak az ilyen típusú idegen szavak nyelvi szerepet közéletünkben is. Levélírónknak arra a kérdésére, milyen álláspontot foglaljunk el a malter, a blúz, a sablon, a tabló, a tippel szavakkal kapcsolatban, az a véleményünk, hogy mivel a felsorakoztatott nevek elindultak a jövevényszóvá válás útján, így bátran élhetünk velük. Az aszfalt, beton, vitamin demokrácia, szocializmus, kommunizmus, materializmus szavaknak nincs jó magyar megfelelőjük, illetőleg a magyar megfelő nem pontosan fedi az idegen eredetű szó fogalmi értékét, ne törekedjünk a kiiktatásukra. Az idegen szavakkal kapcsolatos problémák nagyon sokrétűek. Levélírónk minden kérdésére sem tudtunk válaszolni ebben a cikkben. Legközelebbb visszatérünk erre a kérdéskörre. Dr. Bakos József bú és hosszú, lefelé hajló csőrű, sirálynagyságú madarak Afrika északi részein töltötték a telet, s most útban a költőhely felé, néhány napra megpihentek ezen a tájon. — Azt hittem, felmondtak ... — Az lehet. Bemegy a portásfülkébe, felgyújtja a villanyt, leül a priccs szélére. Mintha semmi se történt volna, körülnéz, hogy neki itt mit is kell rendbehoznia. Fújja a füstöt. A füst vastagon, zavaros csíkokban húzódik kifelé. Mintha neki nyitottak volna ajtót. — Vársz valakit? — kérdezi. — Kit várnék. — Hát a mucusok közüL Akik olyan szépen tudnak ideköszönni. — Nem köszön ide senki. — Nem? — nevet. De ahogy nevet, abban nipcs semmi megbánás. Olyan gondtalanul, mintha semmi sem történt volna. Rámnéz. — Indulnod kell? — Van idő — mondom. Ránézek az órára. Tudja ő nagyon jól, hogy van idő. — Van idő — mondom. — Akkor csinálj egy teát. Míg töltöm a vizet a kan- csóból a teafőzőbe, bedugja a konnektort. Leszedem a csészéket, aztán odaállítom a citromlevet. Műanyagüveg. Azt nézi. — Nem drága? — Nem. Van narancs is. Felnéz a szekrény tetejére, ahonnan a citromlévé^ üveg lekerült. Keresi a narancsot. Ott van. Aztán elnyomja a cigarettát, leemel egy narancsot, a fogával kezdi hámozni, 4Folvtatjuk) Pihenő útközben
