Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-03 / 78. szám
A légiriadó jelzései és eszközei A közös munka eredménye Gondolatok a Vöröskereszt kongresszusa előtt Ezt a gyakorló szirénát, kiképzési eszközként használják a riasztó őrsök tagjai A polgári védelem szerves része a haza védelmének, ugyanis a korszerű hadviselésben a hátország szerepe már döntő jelentőségű. Nem közömbös, mennyire szilárd a hátország, mennyire tud helytállni, s mennyire tud felkészülni egy esetleges tömegpusztító fegyverekkel végrehajtott csapás következményeire. A polgári védelem feladata, hogy az ilyen esetleges csapásokra felkészítse a lakosságot, megszervezze és adott esetben végrehajtsa az emberélet és az anyagi javak védelmét, mentését. Ezzel hozzájárul a szervezett állami élet működési feltételeinek, a népgazdaság folyamatos termelő tevékenységének biztosításához, elősegíti a polgári lakosság és a hátországban tartózkodó fegyveres erők biztonságát. Egy rendkívüli időszakban a rakétafegyverek alkalmazásának viszonyai között jóval nagyobb veszteségekkel kell számolnunk, mint az elmúlt világháborúkban. Ezt igazolja az is, hogy az első világháború időszakában az összes háborús veszteségeknek 5 százaléka volt polA lakosság polgári védelmi felkészítése Csehszlovákiában a lakosság honvédelmi nevelési rendszerének legnagyobb területe, amelyben különösképpen érvényesül minden egyes szerv és szervezet felelőssége. A legigényesebb feladatok e vonatkozásban a néphadseregre, a népi milíciára, a Honvédelmi Szövetségre, a Vöröskeresztre és a tűzvédelmi parancsnokságokra hárulnak. A lakosság polgári védelmi nevelésében jelentős szerepet tölt be a televízió, a film, a sajtó és a rádió. A lakosság polgári védelmi felkészítésének alapvető követelménye, hogy az állampolgárokat szilárdan meggyőzze személyes felelősségükről a haza védelmében, az arra való rendszeres felkészülés szükségességéről, hogy ismereteket és jártasságot szerezzenek a tömegpusztító fegyverek elleni védekezésben. Megismerjék saját feladataikat a polgári védelmi intézkedésekkel összefüggésben és képességük szerint készen álljanak az ellenséges támadások következményei-, nek felszámolására, azok között a körülmények között, amelyek között élnek és dolgoznak. A lakosság polgári védelmi felkészítésének koncepcióját, annak céljait, feladatait és tartalmát a Belügyminisztérium dolgozza ki és állapítja meg, éspedig differenciáltan a nagyvárosok, gári lakos, a második világháborúban ez a szám már 33—50 százalékra emelkedett. Egy esetleges atomháború még súlyosabb következményekkel járhat. Ezért kell ennek megelőzésére, elhárítására még akkor is felkészülnünk, ha szilárdan bízunk a béke fennmaradásában, néphadseregünk és a szocialista tábor erejében. A riasztó szakszolgálat a polgári védelem szerves része, s jó munkájával nagyban hozzájárul a feladat sikeres megvalósításához. A villamosenergia iparágnak jutott többek 'között az a feladat, hogy a polgári védelem rendszerén belül biztosítsa az ország területének riasztását, s ezzel elősegítse az élet- és vagyonvédelmet. Melyek a legfontosabb polgári védelmi feladatok az esetlegesen bekövetkező károk csökkentésére ? Az ország lakosságának a támadó fegyverek hatása elleni védekezésre való felkészítése és a különböző hatások elleni védelem megszervezése; az anyagi javak, eszközök védelme ; az ország lakosságának megbízható és gyors riasztása és tájékoztatása, valamint az ahhoz szükséges figyelő és jelző, riasztó és tájékoztató rendszer megszervezése; a védett létesítmények rendszerének létrehozása. A felsorolásból kitűnik, hogy a lakosság gyors riasztása alapvető polgári védelmi feladat, mely jól működő és üzembiztos híradási az egyes objektumok és a községek lakosai, valamint az egyes szakterületek dolgozói számára. Az oktatásban való részvétel minden állampolgárt érint, kivételt képeznek azok, akik a polgári védelem nem katonai egységeinek és alakulatainak tagjai, akik a belügyi szerveknél, a népi milíciában teljesítenek szolgálatot, vagy tényleges katonák, azok a diákok és hallgatók, akik részt vettek a kötelező honvédelmi nevelésben. Egyes polgári védelmi kérdések elsajátítása érdekében a kiképzésben a lakosság egy bizonyos részének résztvétele kötelező. Ezek nincsenek beosztva a polgári védelem nem katonai egységeibe és alakulataiba A lakosság polgári védelmi oktatását országosan a Belügyminisztérium irányítja, az államigazgatás központi szervei biztosítják annak végrehajtását. Az egyes települések lakosságának polgári védelmi oktatását közvetlenül a tanácsok, az üzemek, a Honvédelmi Szövetség, a Vöröskereszt, a tűzvédelmi parancsnokságok végzik. Az oktatásban közreműködnek a tudományos társaságok, a kulturális, a politikai szervezetek, a Népfront szervezetei, valamint a Forradalmi Szervezeti Mozgalom és a Szocialista Ifjúsági Szövetség Is. rendszert igényel. A riasztás az alábbi jelzésekkel és eszközökkel történhet: rádión, televízión keresztül; a polgári védelem hírközlő berendezéseivel; telepített villamosműködtetésű és kézi szirénákkal; szükségriasztó eszközökkel (harang félreverése, duda, kolomp stb). A riasztás követelményei: megbízhatóság, gyors alkalmazhatóság, folyamatosság, állandó üzemkészség, a helyzetekhez alkalmazható átszervezhetőség, tartalékellátás, a riasztási berendezéseket működtető áramforrások és tartalékaik biztosítása. A riasztó szakszolgálat irányítását területi szinten az áram- szolgáltató vállalat üzemigazgatósági szervezetében létrehozott szak- szolgálat parancsnokság látja el. A szakszolgálat parancsnoksága a megyei polgári védelmi parancsnokság irányításával végzi a riasztó őrsbe beosztott polgári védelmi kötelezettség alá eső személyek kiképzését. A kiképzés során a riasztó őrsök tagjai megismerik és elsajátítják azon előírásokat és tevékenységeket, melyeket a különböző időszakokban végre kell hajtaniuk. A riasztó őrs tagjai átérzik feladatuk jelentőségét, s a kiképzéseken fegyelmezetten részt vesznek és elsajátítják mindazon ismereteket, melyeket az adott esetben alkalmazniuk kell. A hagyományossal az új ellen A második világháborúban a harci repülőknél még ez volt az egyik legfontosabb törekvés: „Repüljetek minél magasabban!” Ma viszont, a korszerű harceljárások a magasság egyoldolú ostromlása helyett új követelményt is állítottak a harci repülők elé: „Repüljetek minél alacsonyabban!” Nem véletlenül. Hiszen a lokátorok a földközelben támadó repülőgépeket nem képesek követni, s ezekre a légvédelmi rakéták sem veszélyesek. A hagyományosan alkalmazott légvédelmi géppuskák és lövegek kezelői viszont eredményesen felvehetik ellenük a küzdelmet. A vietnami hazafiak harci módszereinek tapasztalatai is ezt tanúsítják. Ennek feltétele: a légvédelmi fegyverekben rejlő lehetőségek maximális kihasználása, a gyors, pontos, jól begyakorolt cselekvés. Hozzátehetjük; a hagyományos légvédelmi fegyvereknek is számos új, korszerűsített változata jelent meg az utóbbi öt-tíz évben. Ilyenek például az önjáró légvédelmi gépágyúk, amelyek automatikus célkövető rendszereikkel különösen hatásosak az alacsonyan támadó ellenséges gépek ellen. Alig néhány nap választ el bennünket a Magyar Vöröskereszt IV. kongresszusától. Az ország különböző részéből — így Szolnok megyéből is — részt vevő küldöttek ösz- szegzik majd tanácskozásukon az elmúlt négy évben végzett munkát, értékelik a III. kongresszus hatá- rotazatainak végrehajtását és megszabják az elkövetkezendő négy esztendőre szóló feladataikat. Amikor a Vöröskereszt sok irányú munkája mérlegre kerül az országos fórumon. minden bizonnyal sok szó esik majd a tömegszervezet egyik nagyon fontos tevékenységéről, a polgári védelmi feladatok ellátásáról is. Február végén tanácskozott a Vöröskereszt Szolnok megyei küldött- értekezlete. Az ott felszólalók beszámoltak arról is, hogyan tettek eleget polgári védelmi kötelezettségeiknek. Kaposvári Gyuláné, a Volán 7. számú Vállalatának dolgozója különösen azt hangsúlyozta, hogy az elsősegélynyújtó tanfolyamokon tanultak, közlekedési vállalatok lévén, elengedhetetlenül szükséges tudnivalók nemcsak egy rendkívüli időszakban, hanem mindennapi munkájukban is. Kálló Gáborné, az újszászi nagyközségi tanács előadója nem kis büszkeséggel mondta el, hogy a polgári védelmi egészség- ügyi szakszolgálatunk tagjai az 1970-ben Szolnokon megrendezett megyei versenyen harmadik helyezést értek el, és ezt ők a nyolc éve rendszeresen megtartott kiképzéseknek köszönhetik. Kétségtelenül, a Vöröskereszt III. kongresszusán hozott és a polgári védelemre is vonatkozó határozat — akkor a polgári védelmi munka újabb szakaszának kibontakoztatását, a fokozott minőségi munkát tűzték célul — nagy lendületet adott a munkához. A Vöröskereszt megyei, járási, városi vezetőségei, a polgári védelem területileg illetékes parancsnokai együttesen szervezték meg az elsősegélynyújtó és szállító egységeket, közösen gondoskodtak képzésükről. A Magyar Vöröskereszt Szolnok megyei vezetősége így összegezte a küldöttértekezletre kiadott beszámolójában a végzett tevékenységet: „Az eltelt időszakban a polgári védelmi munkát kedvezőbb feltételek mellett végezhettük, mert tisztázódott a Vöröskereszt helye, szerepe a polgári védelem rendszerében. Az illetékes állami és katonai szervek a Vöröskereszt tevékenységét elismerik, ezt kifejezésre juttatják erkölcsi és anyagi megbecsülésben. Tartalmi munkánk színvonalának emelését segítette a politikai felvilágosító tevékenység fokozódása. A honvédelmi nevelő és propaganda munkát a szocialista ha- zafiság, az internacionalizmus szellemében arra irányítottuk, hogy az elsősegélynyújtó és szállító egységek tagjai meggyőződésből vállalják feladataik ellátását." Kik a tagjai a polgári védelem egészségügyi szakszolgálatainak? Háziasszonyok, tisztviselők, tsz-ta- gok, ipari munkások, többségében — 61 százalékban — nők akikhez nemükből fakadóan érzelmileg is közelebb áll, a bajbajutottakon való segítés. Olyan emberek, akik önzetlenül végzik, a szabad idejük feláldozásával a nem kis felelősséget, önfegyelmet, önképzést, szervezett tanulásban való részvételt követelő feladatokat. Hogyan teljesítették kötelezettségeiket? Miről adhatnak számot majd a kongresszuson a polgári védelem vöröskeresztes tagjai? Mindenekelőtt: tervszerű és folyamatos volt a megyében az elsősegélynyújtó és szállító egységek beosztott és parancsnoki állományának kiképzése és továbbképzése, melyet a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága jóváhagyásával kiadott „Intézkedés” alapján hajtottak végre. Eredményesek voltak a foglalkozások, mert az orvosok, az egészségügyi középkáderek tevékenyen segítették a felkészülést, az oktatást. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy napjainkban a polgári védelmi egészségügyi szakszolgálatok képesek alapvető rendeltetésüknek megfelelően, rendkívüli viszonyok közötti feladataik ellátására, mint például a magasabb szaktudást igénylő kombinált sérülések ellátása, a korszerű újraélesztési eljárások alkalmazása, a sérültek osztályozása, ápolása, szállítása. Nagyszerűen párosult az elméleti képzés a gyakorlati munkával: évenként megrendezték a zárógyakorlatokat, versenyeket. Mezőtúron, Karcagon, Tö- rökszentmiklóson, Jászberényben és Kisújszálláson például közös gyakorlatokat rendeztek, amelyeket a polgári védelmi törzsparancsnokságok koordináltak. A szakalakulatok felkészültsége bebizonyosodott 1970. október 4-én. amikor először rendezték meg a megyében az elsősegélynyújtó és szállító egységek bemutató versenyét 11 szakasz — négyszáz polgári védelmi szakszolgálatos — részvételével. De bebizonyosodott tudásuk, nélkülözhetetlenségük, önzetlenségük és önfeláldozásuk a néhány évvel ezelőtti nagy tiszai árvíz idején is, amikor éjjel-nappal szolgálatban álltak az egészségügyi szakalakulatok végig a gátak mentén, és segítették az árvédekezők élelmezését, ivóvízellátását. Mindezek tanúsítják, hogy a mi megyénkben is az egészségügyi alakulatok jelentős erőt képviselnek a polgári védelem rendszerében. A munka nem áll meg. Tudják az alakulatok parancsnokai, tagjai, hogy a nap minden percében készen kell állniuk polgári védfelmi kötelezettségeik teljesítésére. Éppen ezért elengedhetetlen az állandó képzés, továbbképzés. Tavaly és tavaly előtt együttes tanfolyamon tanultak a Vöröskereszt apparátusának tagjai és az egészségügyi szak- szolgálatok parancsnokai. Közigazgatási területenként vettek részt továbbképzésen az egységparancsnokok. összesen mintegy kétszázötven személy tanult azokban a napokban. Nos, ezekről az eredményekről adhatnak számot a mi küldötteink a Vöröskereszt IV. kongresszusán, és beszélhetnek terveinkről is: erősíteni az egészségügyi egységeket mind szervezetileg, mind felkészültségben ; fő figyelmet most a gyakorlati képzésre kell fordítani; évenként megrendezik a század- és szakaszparancsnokok politikai és szakmai továbbképzését; a Vöröskereszt megyei vezetősége különös figyelemmel segíti a szolnoki, a törökszentmiklósi és a tiszafüredi járásban, Jászberényben, Mezőtúron és Törökszentmiklóson a polgári védelmi továbbképzést. Ahogyan megfogalmazta a megyei vezetőség munkaprogramjában: „Törekedni kell a polgári védelmi munka és a békés jellegű tevékenység összekapcsolására.” Szoros, jó együttműködés van a Polgári Védelem megyei Törzsparancsnoksága és a Vöröskereszt megyei vezetősége között. Ezt mutatja az is, hogy a pv-beosztottak 51 százaléka, a parancsnokoknak pedig 89 százaléka vöröskeresztes tag. S az a terv, hogy körünkben a vöröskeresztes tagok száma növekedjen, elérje a 80, illetve a 100 százalékot. Rostás István, a Vöröskereszt főtitkára, a tömegszervezet Szolnok megyei értekezletén elmondta: a Központi Bizottság titkársága, amikor a Vöröskereszt munkájáról tárgyalt, Kádár János elvtárs kijelentette, haladjanak tovább a megkezdett úton, majd köszönetét és elismerését fejezte ki a párt főtitkára az aktivistáknak munkájukért. Ez a köszönet hisszük, hogy szól az egészségügyi szakszolgálatok tagjainak is. Hajdú György törzsparancsnok A Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat szolnoki üzemigazgatósága A lakosság polgári védelmi kiképzése Csehszlovákiában
