Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-03 / 78. szám
Szakmai hozzáértés — magas színvonalon Milyen feladatai vannak a növényvédelmi és állategészségügyi szakszolgálatnak egyes fertőző állatbetegségek leküzdésében? Felkészülnék-e egyáltalán ilyen jellegű kötelezettségek ellátására? Ha igaz az, hogy a korszerű hadviselésben ma harcanyag a baktérium, a különböző fertőző megbetegedések terjesztése, akkor a Polgári Védelem szerveinek is fel kell készülniük azok megelőzésére, leküzdésére. E témáról beszélgetünk dr. Katona Istvánnal, a megyei állategészségügyi állomás megbízott igazgatójával, vezető főállatorvossal. a pv állategészségügyi szolgálatának parancsnokával. — Azzal kezdem, hogy a Polgári Védelem szervezetében a megnövekedett feladatok szükségessé tették, hogy a szakszolgálatokat felkészítsük különböző speciális feladatok ellátására. A tudományos, műsza. ki, technikai haladás elengedhetetlenül előírta számunkra, hogy magas színvonalon foglalkozzunk szakmai kérdések oktatásával — mondta dr. Katona István. — Ez gondolom, nemcsak elméleti felkészítést jelent? — Természetesen, bár az alap, az elméleti tudás. Ez az elméleti felkészítés már évek óta folyamatosan tart. Jól egészítette ezt ki a Mezőtúron megrendezett bentlakásos Polgári Védelmi Központi Iskola, ahol a növényvédelmi és állategészségügyi szakszolgálatok tagjai is részben sok új, hasznos ismeretet szereztek, részben felfrissítették magukban a már korábban tanultakat. Szervezett oktatás volt, amikor egy hétig csak a Polgári Védelemmel kapcsolatos tudnivalókat sajátították el a résztvevők. Ott is rendeztünk gyakorlatot, de valamennyi járásban, városban rendszeresen tartunk bemutató jellegű zárógyakorlatot a kiképzési év befejeztével. Mindez biztosítja, hogy a szakszolgálatokat konkrét feladatokkal is megbízhatjuk, mint például az állatok mentesítése. Mindez az alapos, sok irányban folytatott kiképzésnek köszönhető. — Kik a tagjai az állategészségügyi szakszolgálatoknak? — Elsősorban és többségében azok, akik állattenyésztésben dolgoznak. Évente csupán egy-két ember cserélődik, így az évek során kialakult a törzsgárda, és ez nem mellékes szempont. Kipróbált, régi harcosokkal együtt dolgozni sokkal könnyebb. Ma, az elméleti és gyakorlati felkészítés megtörténte után az alakulatok bármikor mozgósíthatók, vagyis kéznél vannak, és ha szükséges, a járásokban, városokban néhány órán belül már a veszélyeztetett területen lehetnek. — Ez azt jelenti, hogy adott esetben csak a szakszolgálati alakulatokra számíthatnak? — Természetesen nem azt jelenti. A mezőgazdasági üzemeken belül is létrejöttek az önvédelmi csoportok. Ha arra szükség van, a járványos betegségek felszámolásába bevonhatják egy területen a szakszolgálati alakulatot is. — Kérem, szóljon a feladataikról. — Mind a szakszolgálati alakulatok, mind az önvédelmi egységek feladata az állat- és növényvédelem, ezen belül egy-egy esetben természetesen tevőlegesen is részt venni a különböző fertőző betegségek leküzdésében. — Mit tudnak elvégezni? — Az önvédelmi csoportok elsőrendű feladata az üzemen belüli megbetegedések esetén, biztosítani az állattelep lezárását, a beteg állatok elkülönítését, kezelését, a védőoltások végrehajtásának gyors előkészítését. Az oltást ugyanis már szakemberek végzik. És az egység feladata a rendszeres fertőtlenítések gyakorlati végrehajtása. Tennivalóik közé tartozik a takarmányok megvédése is: a takarmányforgalom ellenőrzése, a fertőzött állati élelem mentesítése. Van feladatuk a személyek fertőtlenítésében is. Ha a betegség egy nagyobb területen terjedne el, gyakorlati feladatuk a szakszolgálattal együtt szintén a zárlati intézkedések végrehajtásától a fogékony állomány mielőbbi oltásának megszervezéséig terjed. Így például a beteg álla- tok karanténba szállítása, gondozása és a szakszerű fertőtlenítések végrehajtása. Ezek az emberek rendelkeznek feladataik teljesítéséhez szükséges műszaki ismeretek- ; kel is. Így zökkenőmentesen végre- hajthatják a szállítást, a fertőtlení- | téshez szükséges gépek, berendező- ^ sek üzemeltetését. Befejezésül csak annyit: az önvédelmi egységek, a szakszolgálati alakulatok, ha arra szükség van, a gyakorlatban is bizonyítják szakmai felkészültségüket, hozzáértésüket. Egységes szervezetben Á polgári védelem állományának helyzete A polgári védelem szervezeteinek a közelmúltban végrehajtott korszerűsítését, illetve továbbfejlesztését követően, a polgári védelem államigazgatási és üzemi szervei újabb jelentős feladat megvalósítása előtt állnak. A szervezetek korszerűsítése ugyanis csak első lépése volt annak a fejlesztési feladatnak, amely a támadófegyverek hatásai ellen való védekezésben kialakult új elveknek megfelelően történik. Soronkövet- kező feladat a személyi állomány felkészítése, amely csak szilárd szervezeti rendszerben valósítható meg. A kiképzések beindítása előtt a polgári védelmi szervek által végrehajtott vizsgálatok, amelyek az állományhelyzet megszilárdítását tűzték ki célul, a szakszolgálatok (szakszolgálati alakulatok) létrehozásával és szervezeti fenntartásával kapcsolatban az állampolgárok polgári* védelmi szervezetekbe való bevonásának jogszerűségére; a beosztott állomány képesség, képzettség és testi alkalmasság szempontjából történő vizsgálatára; a létszámhiányok (-változások) megállapítására, azok pótlására; a személyi tartalékok képzésére, fel- használására és a nyilvántartások rendezésére vonatkoztak. Az állampolgárok polgári védelmi szervezetekbe (szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok és önvédelmi szervezetek) való bevonásánál általában megfelelően érvényesültek a polgári védelmi kötelezettségekről szóló jogszabályok rendelkezései. Általános tapasztalat, hogy mind az államigazgatási, mind az üzemi polgári védelmi szervek — egy-két kivételtől eltekintve — helyesen alkalmazták a hatályos jogszabályokat. Az állampolgárok szakszolgálatra való kijelölésénél kellő figyelmet fordítottak a beosztás feltételeit meghatározó előírásokra, az ezzel kapcsolatos eljárásokra. Figyelemmel voltak azokra a körülményekre, amelyek az állampolgár szakszolgálat alóli mentességét törvényileg biztosítják. Előfordult, hogy egyes állampolgárokról csak a határozat meghozatala után derült ki, hogy valamilyen oknál fogva mentesülnek a polgári védelmi kötelezettség alól. Ilyen esetekben a határozatok módosításával, megsemmisítésével, illetve határozattal mentesítették az illetőt a szakszolgálati feladatok ellátása alól. Mindezek ellenére a kiképzések megindításakor elsősorban az állampolgárok személyi körülményeikben beállt változások miatt (előírt korhatár átlépése, terhesség, szülés stb.) számolni lehet azzal, hogy a már jogerőre emelt határozatok ellen az állampolgárok panasszal élnek. Ezek elbírálásakor szintén körültekintően, a jogszabályi rendelkezéseknek érvényt szerezve kell eljárni és jogilag megalapozott döntéseket hozni. A Polgári Védelem államigazgatási és üzemi szervei igyekeztek megfelelő körültekintéssel eljárni az állampolgárok szakszolgálatra való kijelölésekor a képzettség, a képesség és a testi alkalmasság vizsgálatánál. Általában figyelemmel voltak arra, hogy egyes beosztásokba megfelelő szakképzettséggel, képességgel rendelkező személyt vonjanak be. Sok helyen orvosi vizsgálatra kötelezték a szak- szolgálatra kijelölt állampolgárokat, hogy testi alkalmasságukról — amelyet polgári védelmi beosztásuk ellátása megkövetel — meggyőződjenek. Mégis előfordult, hogy főleg a lakosság köréből szervezett erőknél mellőzték e fontos követelményeket vagy objektív okok miatt nem voltak képesek az igényeknek megfelelő személyeket kijelölni. A felülvizsgálat megállapítása szerint, különösen a járásokban létrehozott szakszolgálati alakulatokban, több az idős, képesség szempontjából és fizikailag alkalmatlan személy. Sok a női beosztott, akik közül sok valamilyen oknál fogva alkalmatlan szakszolgálati feladatok ellátására. Ilyen esetekben sürgősen intézkedni kellett az alkalmatlan személyek kicserélésére. Ez a módosító rendelkezés a nyilvántartásokkal szemben támasztott igények mellett már az egyszerűsített adminisztrációra törekszik. Érthetetlen tehát egy-két polgári védelmi szerv rendelkezése, amely az említett utasításon túl okmányok tömegeinek vezetését, nyilvántartási rendjét írja elő az üzemekben. Itt kell említést tennem arról az indokolatlan „igazolásgyártásról”, amely a szervezési feladatok végrehajtása során jelentkezett és amely ellen éppen az államigazgatási eljárások egyszerűsítésével, a tanácsi és más hatósági területen küzdünk. Több polgári védelmi szerv nem fogadta el a pv.-beosztás igazolására vonatkozó okmányként, más polgári védelmi szerv által kiállított igazolványt, hanem vagy egy beosztást igazoló újabb irat beszerzésére utasította az állampolgárt vagy levélben ilyen kéréssel fordult az illetékes szervhez. Ez a jelenség nemcsak bürokratikus szemlélete miatt ítélendő el, hanem azért is, mert nagymértékben rontotta — egyes esetekben kétségbe vonta — a polgári védelmi igazolványok hitelességét. Az említett problémák és gondok ellenére is elismerés illeti a polgári védelmi szerveknek a szervezeti korszerűsítésben kifejtett tevé- eredménye, hogy az eddig helyi- kenységét. Ennek a munkának védelmi jelleggel működő polgári védelmi szervezetek területvédelmi erőkké alakultak. A szakszolgálati erők személyi állományának összetétele a régi állományéhoz képest képesség, képzettség és testi alkalmasság szempontjából — eddigi tapasztalataink alapján — kedvezően alakult. Ez a minőségi változás annak a szervezési követelménynek következetes megvalósítása, amely szerint a szakszolgálati erőket az arra alkalmas bázisokon — a vállalatok, üzemek, az intézmények stb. jellegének, illetőleg dolgozóik szakképzettségének megfelelően — kellett kialakítani. Az egységes szervezeti keretek egyben megteremtették a felkészítés alapjait, a kiképzés új, korszerű módszereinek alkalmazását. dr. Kevés István őrnagy Óvóhelyek építése — kereskedelemben kapható építőanyagokból és helyi szükséganyagokbál A szükségvédelem kialakításának két lehetősége van. Egyik a pincemegerősítés, amely olyan lakóházi pincékben valósítható meg, melyeknek födémé alul, vagy felül- bordás monolit vasbetonból, vasgerendák közötti poroszsüveg födémből készült, vagy megfelelő ívmagasságú dongaboltozata van. Ezekben az esetekben a fesztávolság lerövidítésére kerülhet sor közbülső alátámasztással, vagy más módon, általában pilléreken nyugvó mestergerendás alátámasztású megerősítést alkalmazhatunk. A mesterge- renda lehet fa, acélgerenda, előregyártott vb.-gerenda'; a pillérek készülhetnek fából, téglából és csőállvány kötegekből. Ezen szükségóvóhelyeknél gondoskodni kell még lég-, gáz zsilipekről, szellőzésről, vészkijárókról, világításról, vízellátásról, élelemellátásról. Megvalósításuk előre elkészített vázlatterv alapján történik. A helyi anyagok felhasználásának az árokóvóhelyeknek van a legtágabb tere. Ezek az óvóhelyek atom- csapás esetén a központi és az I. zónák területén kívül, hagyományos fegyverek esetén a telitalálaton kívül minden hatás ellen védelmet nyújtanak. Az alábbiakban mutatunk be néhány típust jellemző általános keresztmetszetében ábrázolva. A-l típusú árokóvóhely (1. ábra) főbb építési anyagok: G=F jelű vb.-födémgerenda F=BH födémbéléselem 0=KL jelű kerítéspalló P=Tégla Egyéb építési anyagok: szigetelő lemez, föld, nyílászárók stb. ötven személyes árokóvóhely megtört alaprajzzal. Elemgyári vasbeton elemekből készül. Födémé „F” gerendák közötti BH. tálcák. Áz oldalfal vasbeton kerítéspallóból, a padozat szárazon lapjára rakott téglából készül. A lejáratot és vészikijáratot téglából falazzák. Nyílászárók: filccel tömi tett ácsolt szerkezetek. A szerkezetek fölött 60 cm vastag sugárvédő földfeltöltés van. Kivitelezésnél figyelemmel kell lenni a födémelemek és az oldalfal elemek kimerevítésére, a bedőlés elleni védekezés érdekében. A-2 típusú árokóvóhely (2.ábra) főbb építési "anyagok: F=P jelű elem (HILL-palló) K=vb.-kiváltó 0=KL jelű kerítéspalló T=vb.-kerítésoszlop P=Tégla Egyéb építési anyagok: szigetelő anyag nyílászárók, föld, stb. ötven személyes árokóvóhely, párhuzamosan eltolt alaprajzzal. Födémé: elemgyári vb. HILL-pallók- ból áll. Az oldalfalakat alkotó kerítéspallókat tartó kerítésoszlopok kitámasztására kiváltó vb.-elemek szolgálnak. Padló téglából, lépcső téglából, lejárat és vészkijárat falazott szerkezetből áll. Nyílászárók: filccel tömített ácsolt szerkezetek, sugárvédelem II. földfeltöltéssel. A-3 típusú árokóvóhely (3.ábra) főbb építési anyagok: K=Tégla F=SZIM-KAR födémelem Ö=KL jelű vb.-kerítéspalló T=KA jelű kerítésoszlop P=Tégla Egyéb építési anyagok: szigetelő lemez, nyílászárók, föld, stb. ötven ember elhelyezésére alkalmas árokóvóhely párhuzamosan eltolt alaprajzzal. Födémé: elemgyári vasbeton SZIM-KAR födémelem. A kerítéspalló oldalfalat tartó kerítésoszlopok kitámasztása téglasor. A padozat száraz téglarakat. A lejárat és vészkijárat falazott téglaszerkezet. Nyílászárók áttört fából. Sugárvédelem: földfeltöltéssel. A-4 típusú árokóvóhely (4. ábra) főbb építési anyagok: F=HILL-palló G=Vasbetonalj ö=Kerítéspalió T=KC jelű kerítésoszlop P=Tégla Egyéb építési anyagok: szigetelő anyagok, nyílászárók, föld stb. ötven személyes árokóvóhely, párhuzamosan eltolt alaprajzzal. Födém: vasúti vasbetonaljakon fekvő FTLL-palló. Az oldalfalak kerítéspallóból, kerítésoszlop megtámasztással. A padozat száraz téglarakat. A lejárat és vészkijárat falazott téglaszerkezet. A nyílások lezárása ácsolt, tömített ajtókkal történik. Sugárvédelem, földfeltöltéssel. A-5 típusú árokóvóhely (5. ábra) főbb építési anyagok: F= 0=pallóborítás K=Ácsolt keret P=Palló Á=Pallóalátét Egyéb építési anyagok: szigetelő anyag, nyílászárók, tégla, föld stb. ötven személyes árokóvóhely. Minden szerkezeti eleme fából készül. Ácsolt keretek süvegfáira szegezett pallók alkotják a födémet; áz oldalfalak, valamint a padozat szegezett pallók. A lejárati lépcső téglarakat. A nyílászárók ácsolt faszerkezetből készülnek filctömítéssel. Sugárvédelem 60 cm vtg. földfeltöltéssel. Figyelemmel kell lenni kivitelezés során a sarokmerevítések elkészítésére és a keretek 1 méteres kiosztására. Gondosan szigetelendő. (folytatjuk) Csábi József 2. ábra. 5 ábra o
