Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-03 / 78. szám

Miii/UH lßHEDEM SZOLNOK I a MEora Kuranonsio ts » «ote tmOcs um' Mindenki tanul Munkában a szifonüzem két meósa: hályné A déli órákban még üres a kis előadóterem a Hűtőgépgyárban. Szinte furcsa, hogy széksorait most nem töltik meg emberek. Mert az a megszokott, hogy a kora délutáni óráktól minden nap foglalt az elő­adó és tanácskozó termek mindegyi­ke. Hol szakmai oktatások, hol po­litikai, szakszervezeti, vagy KISZ- előadások, rendezvények látogatói üldögélnek azokban műszakváltás után. Ezen a márciusi délelőttön azon­ban kisebb megbeszélésnek is ott­hont ad az előadóterem. Békés „haditanács” ül össze. Itt van a vá­rosi polgári védelmi parancsnokság vezetője, Füzesi Imre, hűtőgépgyá­ri pv-törzsparancsnok, Fodor Re­zső, Losonczi Mihály, Pásztori Dezső és Varga Károly egység- parancsnokok. A közelmúltban kez­dődött új rendszerű kiképzésről be­szélgetünk. Mindenkinek tanulnia kell pv-ismereteket. — Hogyan kezdődött? A kor­mányrendelet után hogyan fogtak a munkához? — kérdeztük. Füzesi Imre: — Miután a rende­let megjelent, a Kohó- és Gépipa­ri Minisztérium annak alapján ál­talános utasítást, adott a parancsnok­Sas Lászlóné sajtolja — többek között — a hűtőelem hűtőbordáit Nagy Józsefné és Horváth Mi­nak, vezérigazgatónknak. Ügy ahogyan a kiképzés feladatait is minden évben közli. Az utasításnak megfelelően a parancsnok-vezéri- igazgató a vállalat dolgozóinak mun­kahelyi, általános és speciális kikép­zését írja elő. A törzsparancsnok e2t megkapja. Fodor Rezső: A törzsparancsnok­tól mi törzsértekezleten kapjuk meg a feladatokat, szóban és írásban ;s. Losonczi Mihály: Ez, a mostani feladat talán minden eddigénél na­gyobb. A munkahelyi általános kép­zésre iparkodtunk mindenkit bevon­ni. Még a munkahelyi változásokra is figyeltünk. Mert egy év alat sok minden történik. Bár nálunk nem jellemző a munkásvándorlás, mégis van változás. Emberek megbeteged­nek, várandós munkás asszonyból otthon gyermekét nevelő kismama lesz, új munkások jönnek nyáron — fiatal szakmunkások, technikusok. Füzesi Imre: Már tavaly, a negye­dik negyedévben — pontosan a változások tanulmányozására — fel­mérést készítettünk, kiket képezhe­tünk tovább. Már azt is elterveztük, áki most a kezdetén, vagy közben elmarad, 1974-ben pótoktatáson, pótfoglalkozáson vehet részt. Mert Néhány ügyes mozdulat és kész a hűtőszekrény 1974-ben már a szakkiképzés kez­dődik nálunk. Fodor Rezső: Azt hiszem, az is segít itt helyben, hogy a gyáron be­lül is jó a kapcsolat, a törzspa­rancsnok, és a szakszolgálati vezetők között Az egységparancsnokok pél­dául ütemtervet fcaptak’most is, in­tézkedésre, konkrét program készí­tésére. Nemcsak ez volt az alap, az is, hogy felkészítettük a saját pa­rancsnoki állományunkat. Lebontot­tuk a tematikát, beosztottuk az ok­tatást. Losonczi Mihály: Ehhez. azt is vegyük hozzá, hogy az év első he­teiben felkészítettük az előadókat. Sok, jó előadó kell, aki értelmes em­bereket oktat, értelmes dolgokat mondjon. Pásztori Dezső: Megértés kíséri a mi munkánkat. Gyári vezetők, párt- és szakszervezeti bizottsá­gunk segít mindenben. Most azon törjük a fejünket, hogy a bejárók dolgán könnyítsünk. Nekünk ugyan­is a munkaidő vége egyúttal az au­tóbusz, a munkásvonat indulását is jelenti. Arra gondoltunk, hogy ki­váló előadásokat magnetofonra ve­szünk, s a bejáróknak munkaközi szünetekben, ott a munkahelyen le­forgatjuk. Tömegoktatás — új for­mában. — Jól szervezett, új megoldások­kal is kísérletező ez az év a polgári védelmi oktatásban a Hűtőgépgyár­ban. Most, a sok ezer ember tanulá­sának, képzésének elején megálla­píthatjuk ezt? Füzesi Imre: Kérem, az oktatás végén értékeljünk. Szívesen beszá­molunk majd az eredményekről, eb­ben bízunk. — Év utóján erre visszatérünk. Egy nagyközség jó példája Fegyverneken a Kossuth Terme­lőszövetkezetre épül a vegyvédelmi egység. Parancsnoka Bartha Bé­la, a tsz főkönyvelője. Azért keres­tük meg, hogy megkérdezzük, mi­ként sikerült elérni az alegységük­nél azt, hogy az előadások látoga­tottsága minden esetben 100 száz- zalékos volt. — A parancsnoki állomány szak­kiképzését alapos előkészítő munka előzte meg. Ehhez nagy segítséget kaptunk a járási polgári védelmi törzsparancsnoktól, de a nagyköz­ségi polgári védelmi parancsnok, Csík József is mindenben támogat­ta munkánkat. Ha kellett, jó szóval, ha kellett szigorúbb eszközökkel ér­tük el, hogy a kiképzésekről senki sem hiányzott. Kormányrendelet ír­ja elő, hogy aki a részvételi kötele­zettségének nem tesz eleget, sza­bálysértést követ el és 1000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Csík József, a nagyközség polgá­ri védelmi parancsnoka már az el­következendő feladatokat tervezi: — A dolgozók munkahelyi kikép­zésében először is el kell készíteni a pontos beosztásokat. Sajátságos módon Fegyverneken nagy a fluk­tuáció és ez hátráltatja a nyilván­tartásba vételt. Még szerencse, hogy a termelőszövetkezet, mint polgári védelmi bázis, viszonylag sok törzs­taggal rendelkezik. ’Zurócsik Árpád százados, a törökszentmiklósi járás Új íeladatok előtt Az 1972-es év fontos állomása volt a lakosság új rendszerű polgári védelmi felkészítésének. A feladat végrehajtását segítette, hogy Mező­túron megszerveztük a Központi Polgári Védelmi Iskolát. Ez az okta­tási forma szervesen illeszkedik abba a korszerűsített felkészítési rend­szerbe, amelynek formáját, tartalmát a HM, PVOP utasítása határozta meg. A központi iskolán a vegyvédelmi, az állat- és növény- védelmi szakszolgálatok megyei, járási, városi törzsei, a műszaki-mentő szakszolgálatok önálló egység és alegység pa­rancsnokai vettek részt három turnusban. Az oktatás befejeztével megállapíthatjuk, hogy az eredmény a várt­nál is jobb volt. A sikeres megvalósítás a kiadott kiképzési intézkedé­sek, utasítások maradéktalan végrehajtásának, a kiképzési módszerek tökéletesítésének, a jól képzett polgári védelmi szakemberek, előadók közreműködésének köszönhető. A kiképzés sikeréhez a kitűnő szervezés (a nagy létszám ellenére a fegyelem kiváló volt), valamint az előadásokat kiegészítő szemléltető eszközök maximális felhasználása, különböző gyakorlati bemutatók rendezése is hozzájárult. A központi iskolai kiképzés után — városi, járási szervezésben — megtörtént a szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok beosztott al­egységparancsnokainak, valamint a tanácsi irányítású ipari és mező- gazdasági üzemek önvédelmi parancsnokainak kiképzése is. E feladat végrehajtása során a központi iskolán felkészített parancsnokok — a területi lehetőségek figyelembevételével — jól alkalmazták az isko­lán szerzett tapasztalatokat és módszereket. A járási városi szakszolgálat-parancsnokok és törzstagok, a megyei szakszolgálat-parancsnokok és törzstagok általános kiképzése — amit az állomány körében bekövetkezett változások, az új rendszerű kikép­zés tettek indokolttá — az „Irányelvek” és a „Kiképzési program” alapján szintén megtörtént, 1972-ben. A parancsnoki állomány kész azoknak az előadóknak a kiképzésé­re, akik a munkaviszonyban álló lakosságot — az idén beinduló ok­tatás során — a polgári védelmi feladatok elsajátítására felkészítik. összefoglalva az 1972-ben végzett munka eredményeit mögállapít- hatjuk: Megyénk polgári védelmi felkészültsége a személyi állomány naffrakészségének biztosításával, az új rendszerű kiképzés bevezeté­sével tovább fokozódott; javult a személyi állomány szervezeti ké­szenléte, a parancsnoki állomány szakmai tudása; jól szolgálták a szakszolgálati parancsnokságok és a szakszolgálati alakulatok pa­rancsnoki állományának felkészítését az újmódszereket ismertető szak­anyagok: rendelkezésre állnak azok a — szakminisztériumok és a PVOP által kiadott — tansegédletek, amelyek az állomány további (általános és szakmai) kiképzéséhez szükségesek. A szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok, az üzemi önvédelmi szervezetek, és a lakosság polgári védelmi kiképzésével kapcsolatban a következő teendők vannak 1973-ban: Be kell fejezni a szakkikép­zést a parancsnoki állomány körében. Rájuk hárul ugyanis az a fel- » adat, hogy egyrészt a munkaviszonyban álló dolgozók, másrészt a beosztott állomány általános felkészítését elvégezzék. A munkavi­szonyban álló dolgozókra, a beosztott állományra pedig az a feladat vár, hogy ez évben elsajátítsák a polgári védelemmel kapcsolatos általános tudnivalókat. Ez az év tehát próbaköve lesz az új rendszerű polgári védelmi ok­tatásnak, hiszen a lakosság magas szintű és modern követelmények­nek megfelelő felkészítése elkezdődik. Ennek a nagy és felelősségtel­jes munkának sikere az oktatók és a hallgatók eredményes együtt­működésétől függ. Soós András törzsparancsnoka, gyakori vendég ezekben az időszakokban nálunk. Részt vesz a tervező, szervező mun­kában, filmekkel, szemléltető esz­közökkel segíti a kiképzés sikerét. A járási polgári védelmi parancs­nokság úgy értékelte az elmúlt esz­tendőt, hogy a kitűzött célokat ma­radéktalanul megvalósítottuk. Jól­esett, hogy külön megdicsérte a Fegyverneken folyó polgári védel­mi munkát. Ezt az eredményt csak úgy tudtuk elérni, hogy a végre­hajtáshoz nagy segítséget adtak a területi párt-, állami és a gazdasá­gi vezetők. . Zurócsik Árpád százados és Csík József az 1973-as, 74-es, 75-ös év feladatait tárgyalja t

Next

/
Oldalképek
Tartalom