Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-22 / 94. szám

1973. április 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Emlékezés Leninre A tűrkevei AFIX L számú főműhelyében Muraközi Ferenc tehergépkocsi első fu­tóművének szerelését végzi A behemót brigád (Folytatás az 1. oldalról) volt a szó nemes értelmé­ben. Nem magyarázni, ha­nem megváltoztatni akarta és a néppel összeforrva meg is változtatta a világot. — Lenin az új világ szim­bóluma. Nagysága, hogy te­vékenységében párosítani tudta a forradalmi elméletet a forradalmi gyakorlattal. Tehát nemcsak programot adott, hanem meg is szer­vezte a nagy eszmények megvalósításáért való har­cot. — Lenin propagandista volt. Érdeme, hogy a szo­cialista társadalom gyakor­lattá vált. A szocialista propaganda számára irányt szabott. — Lenin a marxizmus gyakorlati megvalósítója. Választ ad kora nagy tár­sadalmi kérdéseire, így az imperializmus általános is­mérveinek feltárója és meg­fogalmazója. Létrehozta a XX. század kommunista Az előadó ezután részle­tesen szólott a propaganda- munka eredményeiről, gond­jairól a KB 1972 novemberi állásfoglalásának tükrében. Beszélt gazdasági életünkről. Külön hangsúlyozta a mun­ka és munkások fokozódó megbecsülését. Majd így folytatta: — Jobb életünk kétszere­sen a gazdasági élettől függ: megtermelik-e a fogyasz­táshoz szükséges cikkeket, kellő összetételben és mi­nőségben, s megteremtik-e munkájukkal a bérfejlesz­tés összegét árdrágítás nél­kül. Majoros elvtárs ezt köve­mozgalmának elméleti alap­ját. Lenin nagysága, hogy gyorsan és helyesen tájéko­zódott, határozottad, célra­törően cselekedett. Jellem­zője az elvhűség, a szerény­ség és határozottság. Lenin munkásságáról szól­va Majoros elvtárs kiemelte: — A leninizmus sarkköve: a politikai hatalom megra­gadása nélkül nem lehet a szocializmust építeni. A szo­cialista forradalom egy fo­lyamat. út a tényleges egyen­lőség felé. Kifejezi, hogy az új társadalom, az új, szo­cialista ember nem jön lét­re magától. Ehhez nélkülöz­hetetlen a cétudatos felvi­lágosítás, megnyerés, mozgó­sítás, mely nélkül ez el­képzelhetetlen. Az előadó ezután a pro­pagandisták megtisztelő fel­adatáról szólott: segíteni az új típusú, szocialista ember nevelését, aki a tudás bir­tokában, a jelenkor ismeret- anyagából megfelelő követ­keztetéseket tud levonni. tőén a közszellemről be­szélt : — Az emberek szocialista arculata, gondolkodása tár­sadalmi méretekben óriásit fejlődött. Egész nép nőtt meg közösségi gondolkodás dolgában, hazaszeretetben, műveltségben, internaciona­lizmusban, munkában. Éret­tebbé vált népünk szocialis­ta tudata. De tiszta mező­ben a gaz is jobban látszik. Hangsúlyozta: számoljunk azzal, hogy társadalmunk Világnézetileg még nem egy­séges. A jó közszellem, a meggyőzés feltétele a haté­konyabb propaganda, az ideológiai vita. Majoros elvtárs végezetül a propagandamunka reiada- tairol beszelt. Többek közt hangsúlyozta: — Libanoni kell a politi­kai aktivitás közösségi for­máit, a szocializmust építő ember kritikusságat. Továb­bi sikereink feltételei: az emberek megnyerése a X. kongresszus határozatainak végrehajtására. Ennek útja a meggyőzés, a türelmes propaganda. — Lenin munkásságának leg­nagyobb tanulsága; az em­bereket a jövő számára kell alkalmassá tenni, s ezt se­gíti a propaganda. A pro­pagandista nem a múlt ér­dekeinek védője, hanem az új, alakuló élet védnöke, az elkövetkező évek kalauza legyen. Dr. Majoros Károly a Komintern V. B. 1924. ja­nuár 23-i felhívásával fejez­te be nagy tetszéssel foga­dott beszédét: „Kövessétek Lenin tanítá­sát. amely tovább él pártjá­ban és mindenben, amit éle­te munkával alkotott. Har­coljatok, mint Lenin és győzni fogtok, mint Lenin!” Elismerés: emlékplakett Az előadást tapasztalat- csere-jellegű hozzászólások követték. Felszólalt Berénvi Ferenc (örményes), dr. Se­bestén József (Mezőtúr), Gajdos Jenő (Szolnok), dr. Bozó József (kunszentmárto­ni járás), Macsi Sándor (Jászágó), Verők István (Szolnok). Bíró László (Jász- ladány) és Czakó Ferenc (Törökszentmiklós). Mind­annyian a propagandisták szép és felelősségteljes hi­vatásáról beszéltek. Az ünnepi tanácskozás befejezéseként dr. Majoros Károly a több éven át ered­ményesen oktató, nevelő hatvannyolc propagandistá­nak adta át a Lenin arcké­pével díszített emlékplaket­tet. — m. 1. — Koszorúzás a Lenin-szobornál A hideg, szeles idő elle­nére több százan gyülekez­tek tegnap délelőtt Szolno­kon a Lenin-szobor előtti téren, hogy megelékezzenek a szovjet nép nagy fiá szü­letésének 103. évfordulójá­ról. Pontban 10 órakor kezde­tét vette az ünnepség. A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után Tóth Árpád, a szolnoki Lenin Termelőszövetkezet elnöke mondott beszédet. Ezután az MSZMP városi bizottságá­nak, a KISZ megyei és vá­rosi bizottságának vezetői, a városi tanács, a Lenin Tsz képviselői és a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet katonai alakulatok tisztjei helyezték el koszorú­ikat a szobornál. A piros és kék nyakkendős gyerekek, az egyenruhás ifjúgárdisták a város fiataljai nevében színes virágcsokrokkal díszí­tették a szobor talpazatát. Túrkevén, a XVII-es AFIT telepén, amikor épp ebédidő táján indultam a híres Kossuth-brigádot meg­keresni, az ajtóból a ter­melési osztályvezető utá­nam szólt: — Nem lesz abból a ri­portból semmi. — ? x — Ott jön Nemes Bálint, a brigádvezető, de nagyon mor­cos az arca. Majd letolja jól az újságírót is ... __Most ülünk a termelé­si osztályvezető irodájában, és Nemes Bálinttal beszélge­tünk. — Nagy híre van magá­nak. Félnek a haragjától. — Az enyimtől? Nem hi­szem. Inkább, tudja az úgy v.an, hogy én mindenkinek megmondom áperté a dol­gokat. Arca mimkájávai együtt mozdulnak a borostás rán-' cok, s egy apró olaj folt is. Két kezét az asztal üveglap­ja fölött összefonja. Svájci sapkája ölében pihen. — Miről akar írni? A Be- hemótról? — Ha mondja, arról is. — Na szóival, amikor itt járt Fock elvtárs. akkor be­írt a brigádnaplónkba: hogy ekkora behemót szocialista brigáddal még nem találko­zott. No, azóta vagyunk mi a Behemót. — És mekkora az a Behe­mót? — Hatvanketten vagyunk a Kossuth szocialista brigád­ban. — És Nemes Bálint a ve­zetője. Mióta? — Hatvanhétben választot­tak meg. — Hat éve brigádvezető. Ezek szerint szeretik, becsü­lik az emberek. Mit gondol miért? — Ha szeretnek, akkor az Sikerrel járt a duzzasz­tás a kiskörei vízlépcsőnél. A Tisza vízszintje már ^el­érte az első ütemben előírt vízmagasságot, és megkezd­hették a két főcsatorna el­készült szakaszainak feltöl­tését. A beruházást irányító szakemberek elmondották, hogy a duzzasztó művet áp­rilis 16-án helyezték üzem­be. és a hét végére már 4,5 méterrel magasabbra emel­kedett a Tisza Vízállása. Ezt a szintet éveken át tartják a főcsatorna Reteszei, majd .a második ütemben emel­kedik tovább a Tisza a vég­leges vízmagasság kialakí­tásáig. Az építők is felkészülték a víz fogadására, A vízlép­cső főműveinek felépítésével együtt ugyanis megerősítet­ték a tározó töltéséket is: a Tisza két oldalán — Kiskö­rétől Tiszafüredig —- ötssze­őszinteségemért. Meg talán azért is, hogyha kell, az iga­zunkért addig kiabálóit, tal­palok, amíg meg nem adják. — Hatvankét ember igaza. Hogy lehet ekkora brigád együtt? ’S — Hát, először is egy egész csarnok a mienk. Műszakban együtt vagyunk. Mi csináljuk az IFA, meg a Tátra-moto- rok felújítását, nagyjavítá­sát. Hát a munkában együtt van a brigád. — Magának mi a beosz­tása? — Már mint a meló? A szalagon vagyok én Is. De aztán sokszor megyünk ki­rándulni, meg minden. Vol­tunk a gyulai várfürdőben, meg Miskolc-Tapolcán is. Akartunk menni a magyar— osztrákra is, de nem kap­tunk jegyet. Aztán meg az esküvők, ugye. összead a brigád, ajándék, miegyéb, meg külön megtartjuk alag- zit, mert ennyi embert meg­hívni ugye... — A brigádvezető? Tűr­kénéi? — Én? Nagyon. Hiszen is­mer itt mindenki Keviben. Negyvenhatban ide jöttem traktorosnak, aztán kom­bájnvezetőnek a gépállomá­son, abból lett az autójavító. Mindig itt voltam én. — Család? — Három fiam. — Saját házuk van? — Most épültünk. Még nem teljesen kész. de ha­mar meglesz. No látja, eb­ben is a brigád segített. El­jöttéit, aztán csináltuk. Nagy kondérban főztünk, meg pár láda sör aztán... csak úgy barátságból. Dehát így épült a Nagy Lajos, a Pápai Attila, a Kovács Sanyi há­za is. Most majd építünk még három házat. — Tanul-e a brigád? sen negyven kilométer hosz- szúságban befejeződtek , a partbiztosítási munkálatok. A duzzasztás eredménye­ként máris kedvező fordulat következett be a Tisza vizé­nek hasznosításában: meg­kezdték ugyanis a Kisköré­ről kiinduló két főcsatorna 18—18 kilométeres szaka­szainak feltöltését. A iászsági főcsatorna 18 kilométeres szakaszának fel­töltése jelentős gazdasági eredményeket ígér a Dél-He­ves megyei mezőgazdasági üzemek részére: az idén már az igényeknek megfelelő mennyiségben szolgáltat ön­tözővizet a mesterséges fo­lyó. az úgynevezett 3-as ön­tözőfürt üzembehelyezésével. Bejelentették, hogy május derekán az előírt program szerint áthaladhat az első hajó a kiskörei vízlépcső zsi­liprendszerén. . i , I Elmosolyodik. Valahogy el­nézően. mint amikor a vizs­gáztató azt hiszi, nehéz kér­dést adott, a vizsgázó meg derül, hogy „ej de köny- nyű”. — Tanul-e? Hót ott van a motorszerelő tanfolyam, Túrkevéről huszonketten je­lentkeztek. abból tizenketten a mi brigádunkból. Aztán a szemináriumok ugye. A Kossuth-brigád tagjainak hetven százaléka tanul va­lahol. Persze az úgy van, hogy jön valaki hozzánk, hogy kellene még három forint órabéremelés. Azt mondjuk erre: menj el kö­szörűs tanfolyamra. Elvég­zed, megbecsülünk, meglesz a pénzed. Hát így. Nemes Bálintot nemcsak a brigád tagjai szeretik. Sze­reti a „főnökség” is. — Az igazgatóval együtt ínaskodtunk. A főmérnökkel meg jókat fociztunk valami­kor. Azt nem mondom, hogy Seres elvtárs, a szakszerve­zeti titkár nem járhatna le többet az üzembe hozzánk, dehát ha gondunk van. úgy­is megyünk, szólunk. Szóval így. Most a béremelésnél volt egy kis bai ezzel a dif­ferenciálással, de most már rendben van. Mert én azt gondoltam, ogy a szalag együtt van. akkor mindenki egyformán kapjon ennyit vagy annyit. Dehát, most már tudom, hogy nem mind­egy. hogy ki milyen mun­kát végez. Megbeszéltük mi ezt is a brigáddal. /~ — Mindenki „jó” brigád­tag? — Mindenki-e? Hát nem! Mert van nálunk is egy a... vagy ne is, ne irja a nevét, mert minek. Szóval van egy ember, akivel sok baj van,1 Mármint lobban szereti az italt. Hát megmondtuk ne­ki, hogy idefigyelj, ezt nem lehet csinálni. Persze nem így, hanem amolyan jó ma­gyarosan. Belátta. Most az­tán vigyázunk rá. ö meg örül neki. mert szabadult de egyedül nem bírt, vele. No, majd ha rendben le­szünk, akkor 6 elmondja volna a bolondságtól ő is, magának. Maid írunk, az­tán kijön megint. Búcsúzunk. Erős a kéz- szöritása, bírni kell. Mon­dom neki hogy miattam nem ebédelt. Nevet. — De legalább lesz vala­mi a Behemótról az újság­ban. Mert tudja, kivágjuk, beragasszuk azt is Ne is ír­ja be a nevem, mert én most úgyis a brigád nevében be­széltem. Az altéban még egy kéz- szorftás. Valaki odakiált Ne­mes Bálintnak: — Nem jöttél enni, Bálint. — Fontosabb dolgom volt! Hírt adott a Behemót bri­gádról ... , .. _ & Bőd a András j * Tlszabőről jön a víz a kenderesi és a kisújszállási földekre. A kisújszállási 2-es át­emelőnél bét Agrofil szivattyú másodpercenként öszsesen 1300 liter vizet tud to- .ji,,. . yábbítani — Érettebb? vált népűnk szocialista tudata Elérték a tervezett vízsz'ntct Kiskörénél Leu in és a propiqanda — Lenin a marxizmus— leninizmus terjesztését az új társadalom szerves részének tekintette. — Az előadó Le­nint idézte: „A tudás ne maradjon holt betű, vérünk­be menjen át, mindennapi életünk alkotórészévé vál­jon.” — Erre kell tehát ne­velni az embereket. A tu­dás, az életforma és maga­tartás szoros egységben van. Majoros elvtárs hangsú­lyozta : — Az újért való harc ma sem enyhült, új, mélyebb értelem kell a szocialis­ta ember nevelésében, a propagandábaa is. Az előadó ezután a hely­telen szemlélet veszélyeire hívta fel a propagandisták figyelmét. Az egyik, mely szerint csak a gazdasági eredmények növelése a fon­tos, és a szemlélet, a maga­tartás. az életmódformálás másodlagos. A másik az ál­forradalmi türelmetlenség. — E helytelen nézetek el­len csak jól szervezett, ki­tartó munkával, propagan­dával lehet küzdeni. Ezután így folytatta: — Lenin művei nélkülöz­hetetlen úti kalauzok a propagandában. Tudni kell. hogy az új ember formálá­sában nincsenek hirtelen át­menetek. A propaganda nem a politika illusztrálása, ha­nem a politika szolgálata, úgy, hogy korunk problé­máit értő és átérző embe­reket nevel. Az előadó részletesen szó­lott a megyénkben folyó po­litikai oktatás eredményei­ről. A pártoktatásban össze­sen 90 ezer 350 ember tanul. A párttagság 73 százaléka jár pártoktatásra. — Ez is kifejezi: a párt­oktatás nem öncél, hanem szerves része a szocializmus felépítéséért folyó harcnak — mondotta. Az előadó idézett Kádár János 1972. novemberében el­hangzottbeszédéből: „Ma min­den gondolkodó felnőtt magyar állampolgár több-kevesebb belső meggyőződéssel meg­érti, hogy a boldogulás útja a szocialista társadalom épí­tése, tudja azt is, hogy ez nem lakodalmas menet, ha­nem Vesződség és munka, küzdelmek és örömök ösz- szessége.” Ezt kell megér­tetni és ezt végzi a több mint négyezer lelkes propa­gandista megyénkben. A propagandisták felké­szültségéről Majoros Károly elmondotta, hogy 82 száza­lékuk esti egyetemet vég­zett. Ez az arány 1960-ban csak 7,1 százalék volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom