Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-14 / 87. szám
1973. április 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Helyünk a világban A közepes fejlettség ü gondjai A gazdaságilag közepesen fejlett országok okulhatnak az előttük járók példájából. Szinte készen, — ha nem is ingyen és áldozat nélkül — megkaphatják mindazt, amit a tudomány és a technika fejlesztésében másutt elértek. Így egyebek között korszerű géprendszereket, kiforrott konstrukciós megoldásokat és gyártási eljárásokat vásárolhatnak. Okulhatnak az élenjárók kudarcaiból, hibáiból is, elkerülhetik a fogyasztás növekedésével járó torzulásokat, buktatókat. Kár volna tagadni, hogy a fejlett tőkés világ „péüdája” a fogyasztói szokások alakulásában hátrányokkal is jár. A jövedelmek leihasználása Magyar üveggyár Kubában A „Kubai—magyar barátság” elnevezésű üveggyár a főváros, Havanna egyik külterületén épült, magyar tervek alapján, magyar segítséggel, öt évvel ezelőtt helyezték üzembe, s tavaly már 38 millió különféle üvegtárgyat készítettek itt. A kombinátban ezerháromszázán dolgoznak. Az alapvető nyersanyagokat, a dolomitot, a földpátot és a szilíciumot Kubában termelik ki. Képünkön automata gép készíti az üvegárut Költségvetési üzem Jászkiséren A rendkívül fejlett telekommunikáció. főleg a televízió szinte percről percre a távoli falvakba is eljuttatja a világ arculatának változásáról, a legújabb divatról és hobbyról, a manipulált és raffinált módon felfokozott fogyasztásról szóló híreket, eseményeket. S a gondot az okozza, hogy az egyértelműen jó tapasztalat — mint például az árubőség és választékgazdagság — nehezebben hódít tért. mint a rossz, a presztizsfogyasztás, a stá- tuszszimbólum. Mostanában sokfelé bírálják a hazai fogyasztás új lehetőségeit, s gyakran a javak gyarapodásával, az igények fokozódásával hozzák összeEgyesek fényűző, pazarló életmódja különösen kihívó és kirívó napjainkban, amikor még nem is kevesen — főleg a nagycsaládosok és a régi nyugdíjasok — megélhetési gondokkal küszködnek. Ezért, bár az anyagi ösztönzésben a teljesítmények növelésére serkentő differenciálás változatlanul feladat, de közben, vele párhuzamosan, főleg szociálpolitikai intézkedésekkel a családi jövedelmek között meglévő különbségek felszámolására is törekednek. Ezért még a IV. ötéves terv időszakában családi pótlék-, és nyugdíjemelésre kerül sor. Vagyis, szemben egy korábbi elképzeléssel, évről évre nem csökken, hanem növekszik a fizetési borítékon kívüli, tehát a munkateljesítményektől független, szociális jellegű juttatások aránya. A családi jövedéknek köA nagy jövedelemkülönbségek mérséklésére késztet a gazdaság adott szintje, csakúgy, mint társadalmunk szocialista jellege. Ne feledjük, hogy az egy lakosra — tehát a ÍO - millió magyar állampolgárra — havonta átlagosan 1500 forint pénzjövedelem jut. Nem túl nagy ősz- szeg, dé a gazdaság fejlettségéből ennyire futja. Számolni kell tehát azzal, hogyha egyes családokban, a viszonylag szolid, 1500-as átlag többszöröséhez jutnak, akikor más családokban kénytelenek kevesebbel beérni, esetleg a napi megélhetési gondokat is vállalva. Vagyis a meglévő különbségek további csökkentése kívánatos. De úgy, hogy a személyi jövedelmek nagyobb hányadát továbbra is a munka szerint differenciáltan osszák fel, hogy ezáltal a családi pótlékok, a nyugdíjak emeléséhez szükséges anyagi fedezet megteremtésére. A készülő 15 éves távlati terv már a gazdasági fejlettség magas szintjének elérését tűzi ki célul, mégis az éves. és az ötéves tervekhez viszonyítva kevésbé gazdasági, és sokkal inkább társadalmi jellegű. Nemcsak azért, mert a gazdaság öntöirvénye, függésbe a harácsolást, a kis- polgáriságot, az Individualizmust. Van-e köztük valóban összefüggés? Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára ez év januárjában az országos ideológiai tanácskozáson ezeket mondotta: „Az, hogy az emberek örülnek az életnek, hogy örülnek megnövekedett anyagi lehetőségeiknek, és ezeket tovább akarják növelni, nem kispolgáriság. A veszély ott van, ahol a fogyasztás öncéllá válik, az anyagi javak hajszolásává, ami a közösségi aktivitás, az emberi élet teljességének rovására megy. Ez valóban a szocializmustól idegen kispolgári szemlélet. zötts különbségek mérséklését szolgálják, más oldalról a „csúcsok” nyesegetésével. a progresszív adópolitikával, az örökösödés, az adás-vétel „megdrágításával”, a személyes ingatlan-tulajdon mértékének korlátozásával. Kiket érintenek ezek? Számukat a közvélemény eltúlozza. 1970- ben például összesen 3136 kisiparos adózott 100 ezer forintnál magasabb évi jövedelem alapján. A havi 10 ezer forintos jövedelmet elérő, önálló szellemi foglalkozásúak, művészek száma ugyanebben az esztendőben nem érte el az ezer főt És mindössze 1600 vezető állású szakembernek (köztük a 750 vállalat, szövetkezet igazgatójának. elnökének és helyetteseinek) volt az 1970. évi jövedelme 100 ezer forint felett. Valószínűleg ennél nagyobb a magas jövedelmű újítók és feltalálók száma. belső logikája szoros pórázon tartja a tervezőket, rövid távon, hanem azért is, mert hosszú távon érvényesíthetők felmérhetően a szocialista társadalom ember- centrikus. nagy célkitűzései. Mint például a létbiztonság és teljes foglalkoztatottság. Vagy a fokozott gondoskodás az öregekről, a gyerekekről, a társadalom elesettjeiről. De hosszú távon lehet arra is igazán figyelni, hogy a növekvő hazai fogyasztás ne kövesse mindenben és mechanikusan a nyugati modellt. Különböző szabályozással (pL ártámogatással, vagy adóztatással) bizonyos termékek fogyasztását ösztönözni, másokét visszafogni lehet, és szükséges is. Alapkérdés: milyen mértékben növekedjék hosszabb távon a reáljövedelem a személyes fogyasztás? A választ jelenleg a szakemberek körében is élénken vitatják. Abban egyetértenek, hogy a gazdaság fejlődése évi 5—5.5 százalékos átlagnövekedést tesz lehetővé. De vajon célszerű-e ez? Akik a viszonylag magas átlag mellett érvelnek, azok joggal hangsúlyozzák, hogy az aktív bér- és szociálpolitikához ez szükséges. De az már kérdés, hogy a gyorsan növekvő fogyasztás önmagában elegendő lesz-e a jó fogyasztói közérzet kialakulásához. Egyre többen határozottan állítják, hogy nem. Inkább növekedjék valamivel szerényebb mértékben a fogyasztás — 15 év alatt még így is megkétszereződhet —, de feltétlenül nagyobb összegeket kell az úgynevezett fogyasztói infrastruktúra fejlesztésére költeni. Mert mindenekelőtt a lakáshelyzet és tömegközlekedés gyökeres megjavítása és részben az üzleti és szolgáltató hálózat bővítése nélkül a jólét féloldalas, a magas fogyasztás is jogos elégedetlenséggel párosulhat. Reális mércével Napjaink fogyasztói közérzetét nem csupán a fejletlen infrastruktúra, hanem sok más feszültség és kieié- gületlenség is beárnyékolja. Az előrerohanó igényektől, a növekvő szükségletektől persze nem rémülhetünk meg, hiszen ezek szolgáltatják a társadalmi és gazdasági fejlődés fő hajtóenergiáját. De ettől nem lehet rossz, a közérzet, ha el tudjuk jól helyezni hazánkat a világgazdaság térképén, a történelmi fejlődés folyamatában, ha munkánkat és annak eredményét összevetve igényes, reális mércével vizsgáljuk önmagunkat, csakúgy, mint szomszédainkat, s a nyugati világot. Kovács József (Végié.) Ülést tartott tegnap délután a Szolnok megyei Tanács termelési és ellátási bizottsága. A tanácskozás első napirendjeként Kukri Béla, a MTVB osztályvezetőjének előterjesztésében jelentést hallgattak meg a tanácsi, helyiipari vállalatok gazdaságos termelési szerkezetének kialakításával összefüggő feladatok végrehajtásáról, majd a termelőszövetkezetek zárszámadásának tapasztalatait összegezte a bizottság. Ezt követően Horváth Györgynek, a kecskeméti Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet igazgatójának vezetésével megvitatták a megyénkben tapasztalt élelmiszeripari minőségvédelmet. Amint a beterjesztett jelentés is téjékoztatott, tavaly a megye élelmiszerelőállító üzemeiben, valamint forgalmazó nagy és kiskereskedelmi, vendéglátóipari egységeiben összesen 1452 mintát vettek a békéscsabai és a kecskeméti élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézetek szakemberei. A csaknem másfél ezer vizsgálat alkalmával 347 minta minőségét kifogásolták. Ez a mennyiség az előző éviekhez viszonyítva kevés. Vagyis tavaly már jóval kevesebb kifogás merült fel a különböző árucikkek minősége ellen, mint az előző évben. 1971-ben ugyanis a megvizsgált áruk 37.1 százalékát kifogásolták, tavaly ez az arány 23.8 százalék volt Kü’ földi szabada’mak a kohó- és gépiparban — Jelenleg 139 külföldi 11- cencet és gyártási eljárást alkalmaznak a kohó- és gépiparban — állapította meg tegnapi ülésén a KGM miniszteri értekezlete. E szabadalmak know-how-k 75 százalékát a gazdasági reform bevezetése óta vásárolták a vállalatok, s valameny- nyj a termékek versenyképességét, gazdaságosságát szolgálja. Külföldi szabadalmak alapján 1971 végéig összesen 19 milliárd, 1972-ben pedig egy év alatt 5 milliárd forint értékű terméket állítottak elő a kohó- és gépiparban. E szabadalmak teljes körű alkalmazásával azonban 1975-re az évi 17 milliárd forintos termelés js elérhető. A KGM-hez tartozó vállalatok az évek folyamán külföldre húsz jelentősebb li- cencet adtak el, 132 millió forint értékben. Burgonyatermelést társulás Kilenc Hajdú-Bihar megyei termelőszövetkezet — a MÉK közreműködésével — megalakította az ország legnagyobb burganyatermelési társulását. Az együttműködésre lépett közös gazdaságok 1190 hektáron termelik a fontos étkezési növényt. A legnagyobb területtel — egyaránt 290 hektárral — a nádudvari Vörös Csillag és a létavértesi Aranykalász Tsz vesz részt a társulásban. A szaktanácsadó szerepét a kisvárdal kutatóintézet látja el. A társult termelőszövetkezetek öt esztendőre szóló szerződésükben évenként négyezer vagon burgonya szállítását vállalták, s ennek felét étkezésre adják, mintegy négyszáz vagon lesz a vetőgumó, a többi pedig ipari és takarmányozási célokat szolgák Egy év alatt a baromfiipar termékeiből 134 alkalommal vettek mintát, és ebből 39 volt hibás. A törökszentmiklósi gyár termékei között találták a legtöbb szín-, vagy kopasztási hibás árut, valamint az olyan árucikkeket, amelyet helytelen osztályozás miatt kellett kifogásolni. Az édesipari termékek között volt legmagasabb a kifogásolási arány, 31 minta közül 13 nem felelt meg az előírásoknak. A húsiparból vett minták aránylag megfeleltek a követelményeknek. Ez azt jelenti, hogy a megyei húsipari vállalat szolnoki üzemében készült élelmiszerek jók. Sok volt viszont a panasz a mezőtúri és a tiszafüredi üzletekben talált árukra. Jónak bizonyultak általában a tejipari termékek. A tanácskozás résztvevőinek célja volt ezúttal, segítséget keresni és adni ahhoz, hogy a tapasztalt hibákat kijavítsák, hogy az észrevételek alapján megfelelő intézkedéseket javasoljanak. Elérni azt az alapvető célt, hogy a vevő az üzletekben a pénzéért mindig azt az árut kapja, amiért megfizet A tanácskozás befejezéseképpen Szentesi László, a bizottság elnöke ismételten hangsúlyozta: mindig és mindenki törekedjék a vásárlók tökéletes ellátására, igényeinek színvonalas kielégítésére. A jászkiséri Nagyközségi Tanács fejlesztési tervének megvalósítását segíti elő azzal a határozatával, hogy költségvetési üzemét amelynek központja eddig Jászjá- kóhalmán volt és a járás különböző községeiben vállalt munkát Jászkisérre telepíti át. A főként asztalos, lakatos és kőműves részlegekből álló üzemnek a tanács hosszú ideig helyben tud megfelelő munkalehetőséget adni. A nagyközségi tanács az idén 1 millió 895 ezer forintot fordít fejlesztésre, felújításra és karbantartásra. BaPéntek reggel 7 óra, a jászberényi piac bejáratánál pavilonok, gazdái tsz-ek, a MÉK és magánkereskedők. A maszek bódék előtt az 5 forintos burgonyáért állnak sorba, jóval többen, mint a MÉK zöldségese előtt Ügylátszik a MÉK 10 kilogrammos nylon zsákokba csomagolt aprószemű burgonyája nem kapós. Nem tülekednek a tsz pavilonok előtt sem, miért is tennék, a Lenin Tsz egykori zöldségelárusító helyén vetőmagraktár van. A Kossuth Tsz pavilonjának lezárt ajtaján plakátnagyságú tábla kínálja eladásra, nem a burgonyát, hanem a pavilont Az árak? Borsosak. Ez lehet az oka annak, hogy a piaci asztalokról, vagy a földre terített zsákdarabokról lassan vándorol át az áru a vásárlók kosarába. Erről azonban szóljanak ők, a vásárlók. Egy háziasszony: — mindennap drágább a jászberényi piac. Három gyermekem van, ötünkre főzök naponta ebédet és vacsorát Általában úgy jövök ide, hogy visszafelé a csemegeboltban is bevásárolok. Egy nyugdíjas: — Az én feladatom 8 bevásárlás, ezért hetenként négyszer kint vagyok a piacon. Különösen piaci napokon van áru bőven, mégis alig viszek valamit. Beteg feleségem, de magam is szívesen megfoSonló összeget költenék ilyen célokra a következő években is. Felújítják az öregek napközi otthonát az általános iskolát és néhány állami lakást és ezekre, valamint a csaknem félmillió forint értékben a villanyhálózat bővítésére, járdaépítésre és belvíz elvezetésre kapott megbízást az üzem. A költségvetési üzem a kivitelezője a budapesti Bútoripari Ktsz iászkiséri gyáregységének és több évre szóló feladata lesz a 12 millió forint költségű belvíz-elvezetési program. gadnám az orvosok tanácsát, én ennék gyakrabban gyümölcsöt, zöldségfélét, de .hogyan? A 10—14 forintos alma, a 2—3 forintos fejes saláta, de még az agyon reklámozott spenót, vagy sóska se a ml nyugdíjunkhoz való. A piaci rendész (helypénzszedő): — Drága a jászberényi piac, ez tény, ami a legbosszantóbb, nem azért drága, mert kevés az áru, hanem mert sok a magán- kereskedői igazolvánnyal rendelkező viszonteladó. Itt vagyok minden nap. I Ezek után megnéztük a pénteki piaci árakat és d felhozatalt. Retekből 242 kilogrammot hoztak a piacra, 2.50 forintért adták csomóját. Zöldhagymából 70, salátából 234, új karalábéból 7 kilogramm volt a felhozatal. A zöldhagyma csomója 1.50, a fejes salátáé pedig két forint volt. Karalábét csak az „el- szántabbak” vásároltak,' ugyanis 6 forintért adták darabját. Hegyes paprikából mindössze 20 darab volt a piacon, 2.50 forintért árulták darabját. Sóskából 61 kilogramm volt a felhozatal 15 forintért kínálták kilóját,' parajt 79 kilogrammból válogathattak a vásárlók, 10 forintos kilogrammonkénti áron. A burgonya kilója 5j a sárgarépáé is 5 forint volt; Ezt mutatják a hétvégi; piacról a számok. A differenciálás „változatlanul fontos A 15 éves távlati terv 1971-hez viszonyítva Kevesebb a hibás áru a megyében Jászberényi heti piac Mi drágítja meg az árakat
