Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-28 / 73. szám

1973. március 28. '

SZOLNOK MŰÖVÉI NÉPLAP

3

Zöldell a kukorica

A Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Növénynemesítő Kutató Intézetében már kibontotta címerét a kukorica. A melegházakban nagy körültekintéssel készítik elő a nagy terméshozamú és szárazságot tűrő fajtákat a beporzásra, illetve a további szelektálásra.

A béke és barátsági munka tavaszi programja Szolnok megyében

(Tudósítónktól)

A Szovjetuniótól Kubáig, « testvéri országok megismerésére, a népek közötti ba- , rútság további elmélyítésére dolgozott ki munkaprogramot a Hazafias Népfront Szolnok megyei elnöksége mellett működő „Béke és Barátsági Munka” társadalmi munkabizottság. A testület tegnapi ülésén tárgyalt féléves tervezet alapját olyan fontos események képezik, mint az októberben Moszkvában sorra kerülő béke-világkongresszus, a július 8. és augusztus 5. között lebonyolításra kerülő berlini VIT. Már e fontos nemzetközi események égisze alatt rendezik meg a megyében is a május 9. és június 9. közötti tavasza békehónap eseményeit. Jászladányban és Rá- kóczifialván magyar—bolgár baráti találkozó lesz, a budapesti Bolgár Kulturális Iroda közreműködésével. Tö- rökszentmiklóson a Bolgár Népköztársaság életét bemutató kiállítás nyílik.

Kengyelre az NDK kulturális irodájának képviselői látogatnak el. Itt termékeny eszmecserét folytatnak majd arról, hogy az NDK fővárosa, Berlin, hogyan készül a VIT-re, a világ haladó fiataljainak nagy seregszemléjére. A Lengyel Népköztársaság életéről szóló előadásokra, baráti találkozókra, kiállításokra kerül sor Kisújszálláson, Jászberényben, Tisaasasom és Törökszent- miklóson. A szovjet állam megalakulása óta eltelt 55 esztendő változásait bemutató kiállítási anyagot a jászberényi járásban és a megye más területein vándoroltat- ják. A latin-amerikai antá- imperialista mozgalmak vezető országának. Kubának életéről szóló gazdag kiállítás is eljut majd a megye számos településére.

Mint a tegnapi ülésen bejelentették, a béke és a barátság szimbólumaként rendezik meg az idei nemzetközi gyermeknapot is. Ezen túlmenően sokoldalúan színesítik, tarkítják a béke és ba~ rétsági munka eseményeit. Számos találkozókon, békerendezvényeken emlékeznek meg a vietnami nép hősi harcáról. a háború utáni újjáépítés segítéséről, az európai biztonság kérdéseiről, a Szovjetunió vezető szerepéről a tartós világbéke biztosításában. A társadalmi munkabizottság bekapcsolódik a finn nemzeti hét programjába, a béke és barátsági munka jól bevált módszereivel erősítik a magyar és a finn nép barátságát, Szolnok város és Riihimäki testvér- városi kapcsolatának fejlődését. Az eddiginél fokozottabban figyelemmel kíséri a bizottság az üzemekben, vállalatoknál dolgozó MSZBT- tagcsoportok munkáját,

igény szerint segíti azok eredményes működését. Elhangzott olyan javaslat is, hogy Szolnok város fennállásának 900. jubileuma tiszteletére egy kisebb munka- csoport dolgozza fél a megyeszékhely szocialista országokhoz fűződő kapcsolatait, illetve a baráti országoktól kapott segítség tartalmát és formáit a felszabadulás óta.-------------------------- .

M

agyar élelmiszerek osztrák piacon

Évről évre nő a TERIM- PEX élelmiszer-kivitele a szomszédos Ausztriába, amely a negyedik helyet foglalja el a vállalat tőkés exportjában. A TERIMPEX legnagyobb osztrák partnere a PRIMEX és az Importfereinigung külkereskedelmi vállalat. Mindkettővel több évtizedes, hagyományos kereskedelmi kapcsolatot tart fenn. Évente 15—20 millió dollár értékben szállít baromfiipari és más húsipari termékeket Ausztriába.

Baromfiexportunk ebben az országban az elmúlt tíz év alatt megkétszereződött. Emellett sok sonkakonzervet, évente 70 millió friss magyar tojást szállítanak folyamatosan az osztrák piacra. A híres magyar szalámi- és kolbászfélék is nagyon kedveltek e szomszédos országban. Így 1972-ben 300

tonna Herz és Pick szalámit, valamint nagy mennyiségű gyulai kolbászt is vásároltak. Az idei év első három hónapjában pedig már több mint 100 tonna szalámit szállítottunk.

„Maradjon valami az ember után..

Portré Kunhegyes legöregebb tanácstagjáról

1' a ín v é" Kunhegyesen. Elkorhadt, rossz kerítésekkel kezdődik a Wesselényi utca. Aztán, kátránnyal mázolt kapuval egy rendben tartott, régies kis ház töri meg ezt a sort. A ház lakója is öreg.

— Orosz Pista bácsival sokszor megjártam — beszéli a tanácsháza előadója, Vézsi Mária — mindig rosz- szul írtam a születési évét. Rászokott a kezem az 1900- as dátumokra. Aztán „betanultam”: az ő születési éve 1800-zal kezdődik. Egyetlen ilyen tanácstagunk.

Idézet a kunhegyest Nagyközségi Tanács 1971. október 29-i ülésének jegyzőkönyvéből: „Orosz István

tanácstag bejelenti, hogy körzetében legalább kilenc munkagép jár haza a szállására. Járhatatlanná teszik az utcát. Ha nincs sár, nem is szólnak érte a választók, de sáros időben járhatatlanná teszik az utcát. Bejelenti még ... Kérdezi, kinek a kötelessége ... Kérdezi továbbá, hogy a strandfürdőnél lévő kádas fürdő mikor üzemelhet télen is, mert a választóinak nem tud mit mondani”.

Másik idézet, másik tanácsülésről, 1972. december 20-áról. „Orosz István bejelenti, hogy a Zrínyi és a Wesselényi utca kereszteződésében az átjárás járhatatlan, sáros időben. A válasz- tónoleárok kijavítják, ha a hozzávaló anyagot megkapják”.

Sok tanácsülési jegyzőkönyvből citálhattam volna, amióta, 1950 őszén, a faluszéle a tanácsba küldte Orosz Istvánt. Mi több, ahogy Rácz Ferenc tanácselnök felüti a falukrónikát, kiderül 1946. április 26-tól már képviselőtestületi tag is volt Orosz István. A bejegyzésen a tanácselnök is nevet, mert ott az van, hogy a Kisgazdapárt delegálta. Akik csak itt vannak a szobában, derülnek: ha ezt az öreg megtudná. Megemlítem az elírást Tarr Mártonnak is a Wesselényi utcaiak mostani jelölőgyűlési előadójának.

— Én negyvenötben értem haza a háborúból. Beiratkoztam a kommunista pártba, Pavlovics Jánosnál.

A Jászságban

Gazdagodó ipari szövetkezetek

Műszaki fejlesztésről, korszerűbb technológiák bevezetéséről, új telephelyek építéséről és az elmúlt évben elért magasabb termelési értékről számoltak be Jászberényben a négy ktsz-ben a napokban befejezett mérleglentős nyereséggel zárta az esztendőt, csupán az egy évvel korábban elért eredményeit tudta megismételni a jászberényi Cipőipari Szövetkezet. A négy szövetkezet tavalyi termelési értéke 182 millió forint vodt, és ez az

tőek, hogy a műszaki fejlesztéssel jelentősen javult a termékek minősége, nőtt irántuk a kereslet. A Cipőipari Szövetkezet műkorcsolyacipői például mind több piacot „hódítanak” meg.

A Műszeripari Szövetkezet

Hamarosan átadják rendeltetésének a Lehel Ruházati Ktsz új telephelyét.

megállapító közgyűléseken.

A város szövetkezeti ipara eredményesen zárta az 1972. évet. Tartósan és dinamikusan fejlődött a Műszeripari Szövetkezet a Jászsági Építőipari Szövetkezet és a Lehel Ruházati Ktsz. Bár jeösszeg csaknem 20 millió forinttal voit több, mint 1971- ben. A szövetkezeti ipar eredménye az előző évhez viszonyítva 15 százalékkal javult.

A számottevő eredmények elsősorban annak köszönhekábelvédő automatái is egyre keresettebb árucikkek. Nagy lépést tett előre jó hírének fokozására a Jászsági Építőipari Szövetkezet, amikor a tavaly bevezetett új blokkos technológiájával nagy lendületet adott a lakásépítésnek.

Mutatta a névsort, Pista komám már régen tagja volt.

Még 1944-től. Negyvenhattól már községi vezető.

— Szakszervezeti gyűlést

tartottunk az UFOSZ-ban, az új gazdák szövetségében. Ott álltam az ajtónál, a kályha mellett, mert nem szerettem én elől lenni soha. Községi termelési bizottságot jelöltünk. Még hiányzott az elnök. Valamelyik bekiáltja: „Jó lesz Orosz

Pista bácsi”. A többi meg rázúgja: legyen Orosz Pista. Kapélódzottam én, de csak az volt, hogy menjek előre az asztalhoz. Másnaptól aztán járhattam a községházát.

Rövid ajánlóbeszédet tartott most, a népfront nevében, Tarr Márton az óvodában a jelölőgyűlésen:

— Sok jót nem akarok elmondani, mert az én öreg barátom megharagszik rám, ha dicsérem. Rosszat meg őszintén szólva nem tudok róla. Dehát ismerik maguk jól Pista komámat.

Ismerik jól. Arról a legjobban, amiről a kisszoba asztalkájánál ülve beszélgetünk:

— Egyet aztán én nem tűrtem el soha. Az én jelenlétemben a rendszert soha senki nem csepülhette.

Ha nem lenne jóval alacsonyabb nálam a kisöreg, most felnéznék rá. Megérti, hogy miért kapom fel a fejem.

— Elég sok ember úgy van, hogy minek ártakoz- zon bele, meg miért szerezzen haragost, oszt inkább hallgat, vagy odébb megy.

Közbevágok:

— Sok haragosa van Pista bácsi?

— Biztosan van egy pár. Né csapjuk be magunkat azzal, hogy bennünket mindenki szeret. Községi párt» titkár, meg tsz-elnök voltam ötvenhat előtt. KÖszön- gettek az emberek. Egy bolt vezetője még az ajtóba is kijött, úgy emelgette a kalapját. Bemegyek hozzájuk vásárolni az ellenforradalmi napokban. Hát még a fejét is elfordítja. Leverjük az ellenforradalmat, hát megint elkezd üdvözölni. Engem az ilyen emberek ne szeressenek.

A mostani téeszelnök, Vona István meséli róla:

— Sokat emlegetjük az öreget. Az járta az akkori Szabadság Tsz-ben: veszekedjünk egész évben, hogy a zárszámadáson béke lehessen.

Bakos Mihály a volt kun- hegyesi járási pártbizottságon dolgozott — a Középtiszai Állami Gazdaságban most — Orosz István 12 éves téesz-elnöksége idején:

— Kis szövetkezet volt a

Szabadság, Pista bácsi minden tagját személyesen ismerte. Elvégzetten munkát, rossz munkát nem tűrt el. A kenjük be sárral embereket üldözte. A járás legjobban fizető szövetkezete volt évekig az övék. Meg az amelyik a legrövidebb zárszámadásokat tartotta. Pár szóban elmondta: így

dolgoztunk emberek, ki-ki aszerint is kapott.

Mégis feloszlatták ötvenhatban. Az öreg meg még pár kitartó társa akarata ellenére. Leverték, a vörös zászlókat, fehéreket raktak ki. Orosz István csak kijárt néhányadmagával mindennap. November 4-én szalad hozzá a főszervezkedő:

— Baj van, Pista bácsi. Kinn vannak-e a fehér zászlók?

— A piros van kinn. Az már ott is marad. Meg én is maradok, de te nem.

Visszaemlékszik rá.

— Egy mindenhonnan kikopott ember volt ez. Mi felvettük, hátha megváltozik. Aztán hálából ő csinálta a bajt.

Hatelemis téesz-elnök volt Orosz István.

— Csak úgy tudtam rendet tartani, hogy az én kezem mindenben tiszta volt. Minden ember tévedhet, a vezető is. De a közöst sose tévesztheti össze a magáéval.

Vörös csillagos munkásőr- sapka lóg a konyhába jövet, a régimódi fogason.

— Minden negyedik éjszaka őrszolgálat. A többit, a kiképzést, a gyakorlatokat nem bírnám én már. Ez az őrség ez jó. Sokszor összekerülök azokkal, akikkel együtt kezdtünk. Rácz Ferivel, a tanácselnökkel is együtt szolgáltam valamelyik éjjel. Ferkó rendes ember. Meg is mondtam neki, miért tűrtök magatok körül olyan embert, akire erről is fúj a szél valamit, meg amarról is.

Piros arcú, kistermetű ember. Megfontoltan beszél:

— Itt volt most az egyik községi vezető. Sikkasztott a felesége. De már harmadszor nyúlt közös pénzhez. Hogy lehet az első eset után megint olyan helyre rakni be valakit? Ezt aztán fújják az emberek.

Az ilyen beszédet nem inti le Orosz István. Bemegy a tanácshoz, a nagyközségi pártbizottságra: mi igaz ebből, mert a nép nagyon beszéli. Reggelente jár haza az őrszolgálatból. A kapukban várják az utcabeliek: nézzen már utána Pista bácsi. Mindig szívesen fogadják a hivatalokban. Nem udvarol pedig soha. A kádfürdő ügyében meg évek óta tartó „háborút” visel.

— Volt a faluban egy tisztasági fürdő. Szombat, vasárnap ott tisztálkodhatott az emberfia. Mikor a strandfürdő megnyílt, kivitték ezt is oda. De csak nyáron használhatjuk. Én már annyiszor felszólaltam ebben. Mindig elütik azzal, hogy nincs rá pénz, meg- hogy most már van a lakásokban fürdőszoba. Van ám, minden tizedikben, ha van. Hát a többi ember most hol tisztálkodjon?

Hetvenötéves téesz-ny'ug- díjas. Szó nem érhetné már, ha csak magával törődne.

— Én ezt a rendszert nagyon vártam. Szolgálom, amíg csak birom.

Mindig a faluszéle tanácstagja volt 1950 óta. Most is szívesen vette, hogy újra jelölték.

— Az időm már bőven kiadja, hogy egy kicsit szaladgáljak, mások baja után. Csak ezt tudom adni. Nekem nincs vagyonom, az meg kell, hogy maradjon valami az ember után.

Kikisér a tiszta, alig udvarra. Itt lakik a vele öregedett alvégi kis házban, immár 43 éve. Bekötött szemmel is odatalálnának már a környékbeliek.

Borzák Lajos

Aranyékszert, órát vesznek

Rubelért, dollárért — Új piacok

Importból fedezi árualapjának mintegy felét az Ora- és Ékszerkereskedelmi Vállalat. Az idén csaknem 900 ezer dollárért vásárolnak cikkeket a tőkés piacokon és mintegy ötmillió rubelért a szocialista országokban. A különféle karórákat főleg a Szovjetunióból, illetve az NDK-ból és Svájcból szerzik be. Az ajándék- tárgyakat elsősorban Csehszlovákiából» az NDK-ból.

Ausztriából, Svájcból,

Olaszországból és Belgiumból vásárolják. A divatékszerek első számú szállítója Csehszlovákia, de vásárolnak bizsut az NDKtól, a Szovjetuniótól, Ausztriától, az NSZK-tól. s kisebb mértékben Angliától is. Az arany ékszerek legnagyobb beszerzési piaca Olaszország. most tervezik Görögország, illetve Spanyolor-' szág bekapcsolását.

i