Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-11 / 59. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. március II. Egy konok kun a tanácsból KR ESZ-vetélkedd hí üzemi fiataloké befejeződött, a közép- iskolásoké áprilisban kezdődik Ebben as évben van az MHSZ megalakulásának 25. évfordulója. A jubileum tisz­teletére a KISZ Szolnok me­gyei Bizottságának kezdemé­nyezésére megyeszerte KRESZ-vetélkedőket rendez, tek az üzemekben és * té- eszekben dolgozó KISZ-fiata. lók részvételével. Az elméleti KRESZ-csaták üzemi, községi, majd a váro­si és járási elődöntői után az igen magas szintű megyei döntő tegnap Szolnokon, a Ságvári művelődési központ színháztermében zajlott a megyei KISZ-bizottság. a Megy« Rendőrfőkapitányság és az MHSZ megyei elnöksé­gének rendezésében. A tegnapi versenyem as elődöntők egyéni győztesei­ből összeállított háromfős csapatok hat várost — Tö­rökszentmiklósi Karcagot. Túrkevét, Kisújszállást. Jász­berényt és Szolnokot — va­lamint négy járást — török­szentmiklósit, a szolnokit, & kunszentmártonit és a tisza­füredit — képviselték. A eaombat délelőtti ver­senyt a kunszentmártoni Já­rás csapata nyerte. Második a szolnoki járás, harmadik pedig a törökszentmiklósi járás csapata lett Jutalmuk ezer, nyolcszáz és hatszáz fo­rint A vetélkedő legjobb hat egyéni versenyzőjének könyvjutalmat adott át dr. Sarkadi Imre. a Megyei Rendőrfőkapitányság közle­kedésrendészeti osztályveze­tője, a zsűri szakelnöke. A több mint harmincezer fiatal részvételével lezajlott vetélkedősorozatot áprilisban a középiskolások KRESZ- versenye követi majd. Wmm egészségedért 1 Az MTS OT, a SZOT, a KISZ KB és az OKISZ sport és tömegsport osztályai fel­hívással fordulnak valameny. nyi sportegyesülethez, KISZ, szakszervezeti és szövetkezeti szervhez, hogy az ifjúság, a lakosság tömeges testedzési lehetőségeinek jobb megte­remtése, valamint a futás, mint alapvető és mindenki számára könnyen hozzáfér­hető testgyakorlati ág pro­pagandájának — közvetve a kocogó mozgalomnak — elő­segítése érdekében április 15—22 és október 1—1 kö­zötti időben rendezzenek fu­tónapokat az iskolák tanulói, az üzemek, hivatalok, intéz­mények, szövetkezetek dol­gozói, a lakosság legszéle­sebb réteged számára. Néhány évvel ezelőtt a Bél és a Forr a bor városában, Kisújszálláson, egy KISZ végrehajtó bizottsági ülésen vettem részt. Megéreztem, hogy — enyhén szólva — nem vagyok túl szívesen lá­tott vendég. Nem tudtam mire vélni... Később meg­tudtam. Az egyik városi if­júsági vezető nagyon becsü­letesen megmondta, azért nem örül az újságíró jelen­létének, mert ezen a vb- ülésen egy „szálkás” jelen­tés anyagát vitatják meg. Nem újságba való az ilyes­mi, bólogattak többen.., A „szálkás” jelentés ké­szítője és előterjesztője Tóth Albert gimnáziumi ta­nár volt, a KISZ városi vb tagja. A téma — a városi KISZ- alapszervezetek kulturális helyzete, tevékenysége — óriási vihart kavart Nagyon sokan támadták a jelentés koncepcióját, de a szocio- metrikus módszerrel készült vitairat állta a kritikát A tények igazsága mellett min­dig kerti törpe a demagó­gia ... Ezen a vitától forrásúit novemberi napon ismerked­tem meg Tóth Albertiek Ami rögtön megkapott: a maga­biztos, erőshitű emberek méltóságával és okosságával állta a fráziscserepekre hul­ló támadásokat Nem sokkal később dr. Gom­bár József, a KISZ KB titkára a KISZ-munka egyes kérdé­seiről írott cikkében ugyan­azokat a gondolatokat és igazságokat fogalmazta meg, amelyeket Tóth Albert az ifjúsági mozgalom helyi gyengéit feltáró jelentésé­ben. Azután ájabfe, vitákkal, megértésekkel telt találkozá­saim voltak a fiatal kisúj­szállási tanárral. Néhány napja Móricz Zsig- mond iskolájának igazgatói szobájában beszélgettünk. Ebben a szobában állt az ® nagy fekete íróasztal, amely előtt 1896-ban „Zsiga gye­rek”, az akkori nagybácsi­igazgatónak, Pallagi Gyulá­nak megmondta, hogy meg­jött, kisúji diák lesz. Ahogy Nyilas Misi megmondta ké­sőbb, hogy nem akar tovább debreceni diák lenni. Tóth Albert a nagymúltű iskola KISZ tanácsadó taná­ra. Eszébe jutottam, amit né­hány éve fennhangon is ki­mondták rá: türelmetlen ember. — Tanár vagyok, nevelő: nem lehetek türelmetlen. Legfeljebb azok számára va­gyok az, akik a kétszer ket­tő igaza felett rágják a pa­pírt, hogy ne kapkodjunk: hátha öt, vagy csak három és fél... Ahelyett, hogy cse­lekednének. — A totyogó, önagyonülé- sezőkre gondol, akik bizony­talanságukat a fontoskodás és álbölcsesség mögé rejtik? Ne haragudjék a személyi párhuzamért: a türelmetlen­ség bélyegét én is megkap­tam már néhányszor. Hol a határ? Próbáljuk meg va­lahogy szemléletessé tenni ezt a gondolatkört. — Nagyon kézenfekvő pél­da: az elmúlt években a város fiatalságának életfor­májában, magatartásnormá­ban minőségi változás tör­tént. Csodálatos érzés, hogy csaknem eltűnt a munkás, paraszt és diákfiatalok kö­zötti kulturáltsági szintkü­lönbség. Az iskolázottság megszüntette a gányó, vagyis 88 kunparaszt, az inasgyerek és a gimnazista fogalom kö­réből néhány évtizeddel még rossz értelemmel kicsendülő különbségtevést. Tanult if­júságunk van. Óriási dolog ez! Türelemmel dolgoztunk. De türelmetlen vagyok ezért, hogy ilyen, meg olyan — el­hárítható — okok miatt nem pezsgőbb, elevenebb, politi- zálóbb a város kulturális élete. Miért nem?! “ A válasz? — Többek között azért nem, mert a város értelmi­ségének egésze nem ad eh­hez cselekvő kapacitást. Tisztelet a kivételnek.« Fur­csa felfogás: vannak akik azt gondolják, hogy a nép­ből jött pedagógusok felada­ta a nép tanítása. Csak azo- ké? Azt az orvost, mérnököt, vagy agronómust, aki szin­tén kiscserepes — esetleg nádfedeles — házból indult, nem ugyanennek a népnek az áldozatvállalása tette ta­nult emberré? Dehogy nem! Akkor miért csak a pedagó­gustól kérjük, hogy fáklya legyen, — a fogalom nép­nevelői értelmében. A fel­adat óriási: a meglévő és növekvő civilizációs igények talaján eljuttatni népünket a magasértékű, szocialista kulturáltsági szintre. Ez nemcsak ® pedagógusok ügye! — Nagyon így gondolom én is. Különösen itt az Al­földön van nagy szükség a kulturálódás fokozottabb fel- gyorsítására. Csócsa, göd­röcske, jászolra való... — Bizony. Itt születtem Kisújszállás mellett egy ta­nyán. Az árnyékok még en­gem is értek. Csócsa: a nagyanya összerágta a ke­nyeret és a szalonnát, úgy tette a fogatlan, néhány hónapos kisgyerek szájába. Gödröcske: nagykabáttal vagy lópokróccal kibélett árok a parcella végében, amiből a gyerek nem tudott kimászni, amíg az anyja ka­pált, vagy markot szedett. Jászolra való: a végnapjait élő öregembert némelyik ta­nyában kitették meghalni az istállóba. Vállalom ezeket a gyökereket is. Nyugodtan, hiszen már felfelé megyünk, és ha még szorgalmasabban, okosabban dolgozunk a jö- vőnkön, gyorsabban emelke­dünk, gazdagodunk. De nem minden ám a csicsás, kőpo­ros ház, vastekervény keríté­sekkel ... Ez már megvan, — vagy minden igyekvő em­ber elérheti. A szellemiek gyarapodását kell jobban sürgetni. Ebben — ha úgy tetszik — valóban türelmet­len vagyok. Tóth Albert az egyik leg­fiatalabb megyei tanácstag. Nemsokkal a tanácsválasztá­sok előtt kézenfekvő és jogos a kérdés: ki a jó tanácstag, milyen a jó tanácstag? — Aki a legcéltudatosab­ban tudja választói érdekeit képviselni. Nemcsak arra gondolok, — s elsősorban nem arra — hogy aki a vá­lasztópolgárainak ügyes-ba­jos dolgait jól intézi, az már jó tanácstag. Ez természetes. De van ennél egy társadal­milag hasznosabb, több áldo­zatvállalást és energiát igénylő tanácstagi feladat­kör is. Az, hogy a tanácstag összetettségében, horizontáli­san értse: miben és hogyan kell döntenie. Dönteni! A jó tanácstag ugyanis nem bólogatójános egy gépezeten belül, hanem alakítója a döntések milyenségének. — De jó ezt hallani! — Jól csinálni a dolgokat csak így lehet! De lépjünk kicsit túl a tanácsházak üléstermein. Figyeljünk meg embereket a közélet más fórumain is. A döntő több­ség már nyílt szívvel, őszin­te szóval beszél. De még há­nyán azt lesik, hogy az el­nökségben valaki összerán­colja-e a szemöldökét. Ha igen, — már viszakoznak is... Pedig a mi viszonyaink közepette mindenki szabadon elmondhatja véleményét. És mégis hányszor halljuk a felszólalók szájából: „Nem tudom jól mondom-e?” Ha bólintanak rá, hogy jól mondja, akkor folytatja. Ha nem, akkor fordít egyet gon­dolatai irányán. Ilyen is van. Ezek az emberek csak azért beszélnek, rendszerint frázi­sokat puffogtatnak, mert szereplési vágyuk van. Én meg azt mondom; hasznos­nak kell lenni. A nép szol­gálata az okos, érdemi mun­ka. Ehhez tartom magam, — kunfejjel. Kunfejjel! Végiggondoltam, Tóth Albert mit is érthet ezalatt. Kun konokságot? Mit... — A fogalom, tiszta értel­mezésében én igenis válla­lom a kun konokságot. Ezen azt értem, — én most a ro­konságomról beszélek, ® szikhoz hajdan görcsösen ragaszkodott emberekről — hogy azok a bizonyos konok kunok ha fölismerik a cse­lekvő igazságok erejét, ak­kor lenyakazhatják őket, mégsem lépnek vissza. Gon­doljon csak nagy történelmi sorsfordulójukra, amikor a szocialista gazdálkodás útjá­ra léptek. Nincs erő, amely eltántoríthatná őket ettől. — Arra következtetek, Igen jó emberismerő. — Elengedhetetlen. Csak így lehet eredményesen dol­gozni. Nemrégen kaptam egy meggondolkodtató leckét is. Éppen egy öreg kuntól. Előadást tartottam a nyug­díjas klubban Papi Lajos szobrász általam igen sokra tartott őserejű művészetéről. Amikor befejeztem, odajött hozzám az a bácsika, akit említettem. Azt mondja hogy: hát, tanár úr, én a harmadik szomszédja vagyok a Papi Lajcsinak,' de eddig ■nem tudtam, hogy ez a Laj­csi ilyen nagy ember. Nem tudtam tanár úr, mert nem ismertem. Bólogatott a kis- öreg, aztán elment. Én meg végiggondoltam: hát így vagyunk sokszor... Micso­da erő, tehetség van a mi népünkben. A szomszédunk­ban is, de vagy tudunk er­ről, vagy nem. Hát tudjunk! Ismerjük meg egymás ere­jét, tehetségét, mert ezzel is erősödünk. — Áprilisban tanácsvá­lasztás lesz. Ha jelölik és megválasztják, mit tart majd a legfontosabb feladatának. — Nagyon következetesen megvalósítani mindazokat az elvi normákat, amiket el­mondtam. Szélesíteni aka­rom annak feltételkörét, hogy a választóim — hadd mondjam Móra Ferenc után: „Véreim” — szellemi gaz­dagsága tovább gyarapodjék. — Köszönöm a beszélge­tést. — Nagyon szívesen. Azt hiszem, nem voltam közben nagyon türelmetlen. — Ennyire maradjunk is mindig türelmetlenek. . Tiszai Lajos A hagyományos paraszti gazdálkodás szaknyelve, szó­kincse arra is jó példát szol­gáltat, hogyan kell érthető­en megfogalmazni a szakmai kérdésekről megírt vagy el­mondott közléseket. Napja­inkban éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk. Feleslegesen el- szakszerűsödött a mezőgaz­dasági tárgyú jelentések, be­számolók nyelve, stílusa. Itt is tapasztalható a nagymér­tékű elszemélytelenítésre va­ló törekvés. Nagyon általánosan és fe­leslegesen hivatalosan fogal­mazunk akkor, amikor így szólunk és írunk: „A sertés- tenyésztést és hizlalást je­lentős mértékben az épületek rossz állaga veti vissza”. A visszavet igealak nagyon ál­talános fogalmi tártálo~”^al és használati értékkel gyak­ran vállal nyelvi szerepet Egyértelműbb és pontosabb lesz a közlés, ha helyette a gátol igét juttatjuk nyelvi szerephez. Az „épületek rossz állaga” nyelvi forma sem tetszik nekünk. Ez a XIX. század közepén mestersége­sein megalkotott nyelvújítási szó valójában az állomány rokonértelmű szópárja volt. Később elsősorban az er­dészet szakszókincsében ka­pott nyelvi szerepet, s a készlet, a faállomány szavak mai jelentéstartalmának meg­felelő használati értékű volt Az állag szó tehát nem illik bele az idézett szöveebe. Az állapot szó az idevaló helyes kifejezés. Ez a megfogalmazás sera helyénvaló: „Az állatállo­mány szinten tartása vonat­kozásában sok a pro^n-ma”. Több szempontból is felesle­gesen elszakszerűsített fogal- mazású az idézett mondat. A „szinten tartás” nyelvi forma nem mondja el a lényeget. A A Balatonon az utóbbi tíz évben beható tudományos kutatásokat folytattak a víz mozgása, az áramlás és a hullámzás okozta változások megállapítására. A kutatók megállapításai szerint a Ba­laton vizének esése van a Sió-csatorna felé. Az ural­kodó északi szelek hatására a dél felé áramló hullámok különösen a partvonalakban okoznak sok kárt és szembe­tűnő változást. Ezek a déli partról készült régi térké­pek összehasonlításával jól érzékelhetők. A villasorok­nak a régi térképeken kije­lölt élső telekszegélyét idő­közben visszahódította a víz, de olyan partszakasz is van, ahol már a második katasz­teri sor közepét mossa a Ba­laton. A tó hullámainak megfé­kezésére, a partrombolás megszüntetésére kőgátakat építettek. A partvédelemre kidolgozták a húszéves táv­lati tervet, amely szerint a déli part 40 kilométeres sza­kaszán építik ki a partvona­lat. A jelenlegi építkezések már a távlati terv figyelem- bevételével történnek. A Ba­Minden évben óriási kárt tesz a korrózió, megrong'Ija az épületeket, fémeket, hasz­nálati cikkeket, s ezáltal egy-két százalékkal csökken­ti a nemzeti jövedelmet. Egy lakosra számítva minden év­ben ezer forint jövedelem­kiesést okoz. Az általános műszaki fejlődés egyúttal nö­veli a korróziós veszélyt. Ép­pen ezért minden eddiginél nagyobb feladat vár a korró­zióvédelem szakembereire, akik új vegyianyagok és el­járások kidolgozásán fára­doznak. A téma valamennyi hozzáértőiét pályázati mun­ka készítésére hívja fel az Országos Műszaki Fejleszfcé­szint szóalak önmagában csak általánosságban utal valami­nek a magasságára, mélysé­gére, színvonalára, helyzeté­re. Az egyértelmű közlés megköveteli, hogy a megfe­lelő jelzővel minősítsük a szint szót. Ezek a változatok lehetségesek: alsó, középső, felső, alacsony, megfelelő, nem megfelelő, átlagos stb., stb. Ha ezekből a megkü­lönböztető jelzőkből váloga­tott volna a jelentés megfo­galmazója, akkor egyértel- műbbé_tette volna közlését. Nem tetszik az sem, hogy még ma is oly gyakran kap­nak nyelvi szerepet, éppen a mezőgazdasági tárgyú cik­kekben. jelentésekben, elő­adásokban, ezek az összeté­telek: sertésprogram, hús­program stb. Nem idevaló maga a program szó sem. Valójában e szó használati értéke: valamely politikai irányzat, szervezet alapvető feladatainak, kitűzött céljai­nak összessége. Beilleszthető ez a szó a következő rokon- értelmű szósorba is: elgon­dolás, javaslat, terv, műsor stb. Az idézett sertésprogram összetétel tehát nem mond többet annál, amit egyszerűb­ben így fejezhetünk ki: a mezőgazdaság sertéstenyész­tési terve. Az új szocialista mezőgaz­daság szakembereiben, sze­rencsére, megvan a szándék arra, hogy egyszerűbben és érthetőbben írjanak és szól­janak a mezőgazdasági vo­natkozású kérdésekről. Ezt az irányt kell erősítenünk. Tanulnunk kell a régi mező- gazdasági szaknyelv jó ma­gyar nyelvi formálásából és termelőszövetkezeteink dol­gozóinak nagyon is kifejező szókészletéből. laton 196 kilométeres part- szegélyéből jelenleg mintegy 60 kilométert védenek kő­gátakkal. A terveknél, a to­vábbi gátépítéseknél nagy gondot fordítanak a tő bio­lógiai egyensúlyára, így a többi között a halak legfon­tosabb ívóhelveinek érintet­lenül hagyására. Az északi parton sok helyen meghagy­ják a nádasokat. A partszabályozó munkák során a déli parton, a Sió­foktól Balatonszéplak felé húzódó részen, rén-j parti te­rületet változtattak ismét „szárazfölddé”. A Siófok — ezüstpart nevet viselő új területen mar megkezdték az építkezéseket is. A követ­kező években nagy üdülőhá­zak sora áll maid azon a he­lyen, ahol néhány éve még a Balaton vize hullámzott. Tavaly a siófoki strand tel­jes kiterjedésében egy 50 méter széles sávot ..vágtak” le a Balatonból, hogy úja' b szárazföldet nyerjenek. Ba- latónszabacü és Balatonvilá- gos között 8 kilométer part­fal épül. és. a sekélyvizű part­szegéi vt feltöltik. „Levágnak” egy sávot a Balatonaráesi- övöl er-tik kanyarulatában is. si Bizottság. A pályázatra jelentkezhetnek különböző anyagok, bevonatok, inhibito­rok előállításával, korrózióvé­delemre használható beren­dezések, eszközök készítésé­vel, új eljárások kidolgozá­sával. valamint a korrózió mértékét meghatározó vizs­gálati módszerekkel. A pá­lyázaton kutatók és gyakor­lati szakemberek, magánsze­mélyek és intézmények egy­aránt részt vehetnek. A pá­lyázat benyújtásának határ­ideje május 15., s az elbírá­lásra szeptember 8-ig k„rü2 sor. A díjakat is Bzeptembef- ben osztják Mi ” ~ j — Vállalja? A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem általános kémiai tanszékén új gyakorlati rendszert vezettek be. Egy-egy hall­gató a félév folyamán egy vizsgálati anyaggal foglalkozik. E gyakorlat alapján osztályozzák a hallgatók felkészültsé­gét, Képünkön: Másodéves kohász hallgatók laboratóriumi - - cyakoriatoa Dr. Bakos József Tovább faragják a Balatont Pályázati fe hívás a korrózióvédelemre

Next

/
Oldalképek
Tartalom