Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-10 / 58. szám

1973. március 10. SZOt.NOK MEGYEI NÉPLAP 3 Búcsú az utolsó ggőzmozdonytól Az ipar beleszól A mezőgazdasági vagy me­zőgazdasági eredetű cikkek árának változása nálunk évek óta a közérdeklődés homlok­terében áll. És a vélemények erősen eltérőek, úgy is mond­hatjuk, hogy végletesek. A vevő a piacon vagy a boltban azt látja, hogy drá­gább a zöldség, a tej, a ci­garetta és ezt gyakran kifo­gásolja. Ugyanakkor a me­zőgazdasági termelő évről évre több iparcikket használ fel. A magyar termelőszövet­kezetek költségszámításai­ban ma csaknem háromszor annyi ipari eredetű anyag A statisztika és a változások Itt tehát országos szándék érvényesül, vagy a gazdasági élet mozgása következtében előállott új helyzet követelte korrekcióról van szó. Sajnos a kettő még sincsen ' egy­mással egészen szinkronban. Az ármozgásokat tükröző statisztika ugyanis nem ké­pes mindig a valósághoz tel­jesen hűen kimutatni a vál­tozásokat. Ha például egy gép eladhatatlannak bizo­nyult és ezért leszállítják az árát, hogy valaki mégis meg­vegye. akkor a statisztika ezt árcsökkenésnek mutatja ki. Holott csupán annyi történt, hogy egy gépet a valóságos értékénél drágábban akartak Gá?bizton§ági szabályzó szerepel, mint 1961-ben, a szocialista átszervezés utáni első esztendőben. Ezek ára is jelentősen emelkedik és a tsz-elnök, vagy főkönyvelő ezt figyeli, erre hivatkozik. A végletes álláspontok kö­zött ezen a ponton még nincs ellentmondás. Az országos tervezés ugyanis mindkét ár­mozgást figyeli, mindkettő­vel kalkulál. Tehát, ha emel­kedik a mezőgazdaság által felhasznált iparcikkek ára, akkor időnként ennek meg­felelően emelik a mezőgaz­dasági felvásárlási árakat is. eladni, de ez nem sikerült. Az új típusú gépek árának feltornázását viszont a sta­tisztika nem tekinti áreme­lésnek. Ez ravasz dolog. Ré­gebben például egy Szerves- trágya szóró 38 ezer forintba került. Ez a típus elfogyott, ma már nem kapható. Piac­ra dobtak egy újat, amely valamivel jobb ugyan, de az ára 71 ezer forint. Harminc- háromezer forinttal kerül többe, de ennyivel nem jobb, csupán a gyártó és a forgal­mazó vállalat előrelátó biz­tonsággal építette be az ár­ba a néki szükséges nyere­séget. Nagy erejű emberek a ka­zánkovácsok. A legnehezebb munka az övék. Kezük a sok emeléstől remegős lesz, mire megöregszenek. Hallá­suk úgy gyengül, ahogy so­kasodik éveik száma a moz­donyosztályon. Munkájuk már a múlté. Nincs többé szükség ka­zánkovácsokra. Tűzcsőgyártó, hamuláda és füstszekrény ja­vító meg mozdonygépész is a múlt szakmája már. Száz­tizenhat évig kellettek. Száz­tizenhat éven át nehéz fizi­kai munkásoknak tisztelték őket, ha tisztelték régen a munkást. A háborús években dupla fejadagjuk volt ke­nyérből. Lassan emlék lesz minden. A régi kohók, ahol ezüstösen izzott a faszén, s alóla ret­tentő terheket, tűzben izzott vasakat emeltek ki a ková­csok. Mondják, akadt olyan is, aki hátára merte venni a tűzszekrényt. Futott vele. öregek mesélték így ne­kem. öregek, régi járműja­vítósok, akik tegnap búcsúz­tatták a gőzöst. Nincs tovább, vége a gőzmozdony-javítás- nak Szolnokon. Pintér Fe­renc, egykori kiváló csősze­relő. Szikra Lajos kazánko­Tanácskozás a fogyasztók érdek védelméről Pénteken a SZOT székhá­zában az ágazati, a buda­pesti és a megyei szakszer­vezeti szervek képviselői megvitatták a fogyasztók érdekvédelmével kapcsola­tos teendőket. A tanácskozá­son a Belkereskedelmi Mi­nisztérium, a KNEB, az Or­szágos Anyag- és Árhivatal és az Országos Kereskedel­mi Főfelügyelőség illetékes munkatársai is résztvettek. A tanácskozáson elmond­ták, hogy a kereskedelmi, társadalmi ellenőrzésben je­lenleg körülbelül 10 000 szakszervezeti aktivista vesz részt. A SZOT elnöksége ki­dolgozta a társadalmi ellen­őrzés működési szabályzatát, amely az ellenőrök munká­ját még eredményesebbé, szervezettebbé teszi. Rövide­sen a Belkereskedelmi Mi­nisztérium utasítást ad ki, és a Minisztertanács Taná­csi Hivatala is állásfoglalást bocsát ki, ezzel állami vo­nalon is hitelesítik e műkö­dési szabályzatot. Megszer­vezik a kereskedelmi társa­dalmi ellenőrök képzését, hogy munkájukat szaksze­rűbben láthassák el. A ha­gyományos bolti ellenőrzése­ken kívül egyre inkább el­terjed az a korszerűbb for­ma, amikor kereskedelmi vállalatok központjaiban, a közszükségleti cikkeket gyártó és szolgáltató válla­latoknál is társadalmi úton vizsgálják az árpolitikát. Az ilyen jellegű feladatokhoz minden esetben szakembere­ket kell bevonni, ki kell ala­kítani a közgazdászok, pénz­ügyi szakemberek aktívahá­lózatát. Információk nyújtá­sával a SZOT is rendszere­sen segíti az ellenőrzést. váos, Bakos Kálmán burko­latjavító— három nyugdíjas is ott vigyázrta az utolsó eő- zöst. A tolópadjáráson munka közben ünnepeltek az embe­rek. Néhány öreg, sok közép­korú, s még több fiatal jár- müs. Egyik oldalról egy 324- es gőzmozdony eregette a * gőzt, a másik oldalon egy M 44-es Diesel-villamos moz­dony dübörgött. Az utolsó, 1524-es számú gőzmozdonyt kijavították. A 116 eszten­dős jármű javitóban ez volt a 8150. mozdony. És az M 44-es Diesel, a 060-as számú az el­ső, amit Szolnokon javítot­tak. A gőzös a szegedi igaz­gatóság masinája lesz, a Die­sel a ráko&i vontatási főnök­ségé. Amikor vonalpróbára vit­ték az első Dieselt, az egész mozdonyosztály izgult. Hogy jön vissza? Mit szólnak hoz­zá? Sikerült! Azt mondták: nincs benne hiba semmi. Fiatal munkások támasz­kodnak otthonosan a javítás­ra váró Dieselek korlátjára. Nekik már ez a jó. És idős emberek húzódnak a gőzös oldalához. Megértem' őket. Aa életük volt, a mindennap­juk egy-egy füstös, régi ma­sina. «• Tízezer négyzetméter alap- területű, korszerű osarook, Most készült el, a hozzá tar­tozó szociális helyiségekkel együtt Ezután már itt javít­ják a négytengelyes személy- kocsikat. — Eddig 195 millió forin­tot költöttünk a szolnoki üzem korszerűsítésére — mondja dr. Harmathi Sándor MÁV vezérigazgató-helyettes Itt ülök én. már 25 éve miden közgyűlésen az embe­rek között. Néha elkalando­zom. gondo’atban Most is így volt. azért álltam fel, azért szóltam. Valamikor még 20 évvel ezelőtt is csak vártuk, de nem hittük a job­bat. Mert nagyon szegény szövetkezet volt a miénk. Ne­kem elhiheti, alapitó vagyok. Az első időkben volt úgy, hogy két hónapig sem kap­tunk fizetést. Abban az idő­ben az első a szövetkezet volt. Először anyagot vet­tünk. hogy tudjunk dolgozni. S csak aztán következett — ha maradt pénz — a fizetés. Mondja, most ellehetne ilyesmit képzelni? Mit szól­nának a fiata’ok, ha egyszer- csak elfogyna a pénz? Pedig kitartásunk nekünk nem vo't. Háború után. hogy is lett volna’ Az idén 25 éves a szövet­kezetünk. Szép idő. s nekem ez a szövetkezet ad kenyeret negyedszázada. Fein'véltük a fiunkat. — van egy takaros kis házunk — az ember sa­ját árnyékát át nem lérheti. Elégedett vagyok-e? Igep. az avatáson. Ebben a csar­nokban korszerű világítás, fűtés van, itt működik majd az ország legkorszerűbb fes­téküzeme. Kilencven, évvel ezelőtt favázból építettek ide 48 állásos tolópadot. Most 33 kocsiállás van. Emlékszem a régire, jó otthont adott néha munkás­gyűléseknek. Füstös, kormos, hideg csarnok volt. Ez a mostani szebb talán nem is lehetne. A KGM tervezőiro­dáját, a megyei állami épí­tőipari vállalatot, s rengeteg közreműködőt dicsér. A szak­emberek szerint ebben már a szalagszerű, a futószalagos javítás bevezethető. ☆ Nagy a jármű sok család­ja. Mert az új kocsijavító műhely avatására, az utolsó gőzmozdany búcsúztatására és az első, itt javított Diesel útra bocsátására sokan össze­jöttünk. Nemcsak azok, akik a legrégibb szolnoki üzem­ben dolgoznak, hanem azok is, akik innen i dúltak, mert az élet más posztra szólította őket. A láthatatlan sínek azonban összekötik az élet­pályákat. ☆ Tegnap délelőtt a Szolno­ki Járműjavítóban dr. Har­mathi Sándor, a MÁV vezér­igazgató-helyettese átadta a motormellékkocsi javítócsar­nokot. Rontó Antal az osztály dolgozóinak nevében szocia­lista megőrzésre vette át. Az utolsó Szolnokon javított gőzmozdonyt Ambrus János igazgató és Sándor János mozdonyosztály-vezető adta át a MÁV Budapesti Igazga­tóságának. Matkó Sándor, MÁV szakosztályvezető-he­lyettes így fogadta az első Dieselt: örülünk az újnak! Az ünnepségen ott volt Sándor László, a városi párt- bizottság első titkára, Szabó Antal, a Vasutas Szakszer­vezet főtitkára, Molnár György, a Vasutas Szakszer­vezet titkára, Árvái István, az SZMT vezető titkára. Egy­kori járműjavítósok, mosta­ni munkások, s a város ve­zetői közül nagyon sokan. Szép ünnep vdlt. Nem könnyes búcsú, örömteli kö­szöntése az újnak. az életemmel a szövetkeze» temmel is. Nem vagyok nagy­ravágyó. Tulajdonképpen én jóval régebben vagyok szövetkeze- zeti ember. Szerencsés indu­lásom volt. Engem Varga Il­lés mester fogadott föl tanu­lónak, Nála szabadultam, mint kerékgyártó segéd nála is maradtam 1941-ben, Tu­Napirenden: a zártrendszerű gyepgazdá kodás (Tudósítónktól) Tegnap munkamegbeszé­lést tartottak Zagyvaréka- son a Béke Termelőszövet­kezet szakemberei és meg­hívott tudományos kutatók a gyepgazdálkodás kérdései­ről. Tóth Lajos a termelő- szövetkezetek főagronómusa adott tájékoztatót a zárt- rendszerű gyengazdálkodási szervezet kialakításának elő­készületeiről. Elmondta, hogy a szarvas­marha-program megvalósítá­sa szervesen összefügg. az intenzív gyepgazdálkodás­sal. A megyében közel 60 000 hektár legelőterület van, amelyből 10.000 hektár területen folytatnak inten­zív legelőgazdálkodást. A le­gelők hozama igen alacsony. Az állam évenként 3—5 .mil­lió forint közötti támogatást ad a termelőszövetkezetek­nek és legeltetési bizottsá­goknak a legelőfejlesztéshez. A Béke Termelőszövetke­zet vállalta a réndszergazda szerepét. A karcagi Tálaj- művelési Kutató Intézet, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, a Vízügyi Igazgató­ság, a Talajjavító Vállalat közreműködésével ebben az évben előkészítik a zártrend­szerű gyepgazdálkodási szer­vezetet. Célkitűzésük, hogy terv­szerűen hosszú ideig műkö­dő rendszert dolgozzanak ki. Saját tapasztalataik alapján a később csatlakozó mező- gazdasági üzemek számára több változatot tartalmazó termesztéstechnológiát aján­lanak. Hazánkban és Szol­nok megyében Is Ismerik már a szakemberek a kor­szerű gyepgazdálkodás tech­nológiáját. Nem üres kézzel indul a zagyvarékási Béke Tsz sem a rendszer létreho­zásánál. Többéves nagyüze­mi kísérletek állnak rendel­kezésükre. Az új zártrendszer számos más termesztési ággal függ össze. Az alkalmazandó technológia kidolgozását már elkezdték. V. K. A lipcsei tavaszi vásár Március 11-től 18-ig' tartó lipcsei tavaszi vásárra 60 ál­lamból több mint 9 000 ki­állító jelentette be részvéte­lét, s több mint 90 ország­ból számos kereskedő és tu­rista érkezik a vásárváros­ba. Az idei vásáron külön hangsúlyt kapnak azok a részlegeek, amelyek „A szo­cialista integráció működés­ben” címszó, alatt a KGST tagállamainak mind szoro­sabb termelési együttműkö­dését mutatják be. dóm Szolnokon él. Ha talál­kozik vele. adja át neki az üdvözletem Munkásérzeimű. jó mesterem volt. Így aztán nekem is. már 1945-ben egyenes utam volt a pártba. Negyvennyolc éves vagyok. Jóbar — rosszban 25 évem ebben a közösségben éltem. Nekem szenvedélyem a szak­mám. Van még tizenkét munkásévem. Már az is csak itt telik el. Talán egyet saj­nálok az életemben. Hogy nem követelték meg tőlem a tanulást. Most már nem menne, meg van a maga ide­je annak is. Mindig sok tár­sadalmi munkám volt. s mindig a munka után végez­tem Jó. dolgos közösség a mi­énk. öröm benne dolgozni. A közgyűlésen hallotta, há­rom a'apító dolgozik még. Mind a hárman a klsüiszál- lási Vas. és Fa'nari Szövet­kezet kiváló dolgozói le­szünk az alapítás 25. évfor­dulójának imnenséeén. O'van jól esett, hogy az mondták: nacvon megsf^omeliük... Elmondta: Kása János Feljegyezte: Sóskúti Júlia Lakáskultúránk színvona­lának emelésében részt vál­lal a Mechanikai Mérőmű­szerek Gyára is. A hőfokszabályozó radiá­torszelep például a távfűté­ses lakásokban állandó, egyenletes hőmérsékletet biztosít. A fűtőtestre szerelt készülék a kinti enyhébb vagy hidegebb időjárástól függetlenül „ügyel’ a szoba azonos hőfokára. Az MMGy idén 200 000 úgynevezett gázbiztonsági szabályozót gyárt Belgium­ból vásárolt Ueenc alapján. A szabályozó automatikusan kikapcsolja a gázt, ha a láng elalszik. A lakótelepi ottho­nok tűihelveit a jövőben ez­zel szerelik majd fel. Eddig 195 millió forintot költöttünk az üzem korszerűsí­tésére — mondta dr. Harmathi Sándor. S. J. AZ ALAPÍTÓ A kiragadott példák ellen Sajnos még eddig nem tud­tunk kitalálni olyan mód­szert, amely ezeket a tünete­ket is valósághoz hűen mu­tatná ki az árszínvonalban. A tsz-ek viszont hajlamosak arra, hogy kiragadjanak egyes tüneteket és ezekből általánosítsanak. Jó példa erre a mezőgaz­dasági gépalkatrész. A tsz-ek szívesen lobogtatnak számlá­kat, amelyből kiderül, hogy ez a bizonyos jegyzékszámú csavar, vagy karika most tízszer-hússzor annyiba ke­rül, mint korábban. Ez Így kiragadva igaz. de nem jel­lemző az árszínvonalra. Még nyomosabb szempont pedig, hogy az alkatrészek árszín­vonala önmagában még nem döntő. Lehet, hogy az a Mzo- nyos csavar azelőtt egy forint volt — de nem lehetett kap­ni. Most 15 forint — de ott áll a polcon. Tíz darab csa­varért tehát 140 forinttal töb­bet fizetnek, de helyben megkapják. Azelőtt csak tíz forintba került, de esetleg 300 forint volt a fuvarkölt­ség, amíg a negyedik megye­székhelyen nagykeservesen meg tudták vásárolni. Valami kapaszkodót * azon­ban találnunk kell az árszín­vonal mérésére. Ez a követ­kező: 1961 óta a magyar ter­melőszövetkezetek bruttó ter­melésüket 64 százalékkal nö­velték. Ennyivel többet tesz­nek le most a népgazdaság asztalára. Ez idő alatt azon­ban a netto termelés csak 28 százalékkal emelkedett, tehát a termelés-növekedését nem követte ugyan olyan mértékben a haszon, a ki­osztható jövedelem gyarapo­dása. Ez már valóban aggasztó tünet, annál inkább, mert az egyes gazdaságot annál in­kább sújtja, minél többet termel. Magyarázata szakszerű fo­galmazásban: átmeneti viszo­nyaink következtében nálunk a kézimunka felváltása séoi munkával, nem mindig fize- tődik ki. Magyarán: a tsz igyekszik modernizálni. új gépeket, korszerű berendezé­seket beállítani, mert többet akar termelni, amihez egyre kevesebb tag munkájára szá­míthat. Csakhogy ezek az új gépek és berendezések igen drágák. Ha tíz ember mun­káját az új gépek segítségé­vel elvégzi kettő, az jó do­log. De a nyolc ember meg­takarított munkabére egyál­talán nem bizonyos, hogy fe­dezi az új gép beszerzési és üzembentartási költségét. An­nál inkább, mert a leendő kiszolgáló személyzet nem két ember a régebbi tízből, h éra szerezni kell két spe­cialista szakembert, akik nyilván drágábban dolgoznak majd. Ezt az ellentétet egészen feloldani aligha lehet. Szá­molni vele azonban minden­képpen szükséges. Számolni érdemes Számoljon vele először Is a tsz főkönyvelője, vagy köz­gazdásza. Magától értetődő, hogy az agronómus modem gépet szeretne, de a közgaz­da nagyon gondosan számol­ja ki, hogy ez majd kifize­tődik-e. Számolni kell az adott helyzettel az iparcikkeket gyártó és forgalmazó válla­latoknak is. Mert a burkolt áremelésekkel a népgazdasá­gi terv már nem tud számol­ni, tehát ezek lehet hogy szolgálják az egyes ipari vállalat érdekét, de súlyosan árthatnak a mezőgazdasági termelési kedvnek, Mivel pedig a tökéletes egyensúlyt aligha lehet a legközelebbi jövőben megte­remteni, helyesen teszi a tsz, ha nemcsak jövedelembiz­tonsági, de beruházási tarta­lékokat is félre tesz. Mert, ha van mihez ny’.lria. akkor egy váratlan húzás” sem hiúsíthatja meg a tsz elhatá­rozását, nem akadályozza meg a termelés minden prob­léma ellenére is szükséges fejlesztését, modernizálását. F. B.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom