Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-04 / 53. szám

4 8ÍOLN0R ESSOTKD tiEPLAi? 1973. március 4. Pályázati felhívás Az MSZMP Szolnok me- mus—Leninizmus Esti Egye- gyei Végrehajtó Bizottsága teme 3 éves általános, 2 éves felvételi pályázatot hirdet az szakosító és 1 éves speciális 1973/74-es tanévre a Marxiz- tagozatra. L A 3 éves általános tagozat A 3 éves általános tagozat a párt-, állami, társadalmi, tömegszervezeti. gazdasági vezetők és propagandisták marxista—leninista képzését nyújtja. A hallgatók az első évben filozófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a har­madik évben a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom történetét tanulmányozzák. Ezekből a tantárgyakból az aűső és harmadik negyedév végén beszámolót, a félévvé­gén kollokviumot, az év vé­gén szigorlatot tesznek. A harmadik év végén a hallga­tók végbizonyítványt kapnák. A felvétel feltételei: — Középiskolai, vagy ma­gasabb iskolai végzettség, il­letve azzal egyenértékű ál­talános műveltségi szint. — A Marxizmus—Leninis­mus Esti Középfokú iskolai végzettség, vagy ennek meg­felelő elméleti, politikai M- feészülíség. — A munkahely vezetőjé- taek és pártalapszervezetének javaslata. — A tanulást engedélyezd orvosi igazolás. — Sikeres , felvételi vizsga ® Marxizmus—Leninizmuß Esti Középfokú Iskola tan­anyagából. A 3 éves általános tagozat első évfolyama az 1973/74-es oktatási évben a következő helyeken indul: Szolnok, Jászberény, Törökszentmik- lós, Karcag. Mezőtúr, Kun- szentmárton, Tiszafüred. A 3 éves általános tagozat­ra az alábbiak szerint lehet jelentkezni: — A Szolnokon működő tagozatokra: Szolnok város­ból, a szolnoki járásból, va­lamint a BM, HM, Kőolaj­ipar, az Állami Építőipar te­rületéről. valamint a megyei szervektől; —- a jászberényi tagozatra Jászberény városból és a jászberényi járásból; — a törökszentmiklósi ta­gozatra Törökszentmiklós vá­rosból és a törökszentmikló­si járás területéről; — a karcagi tagozatra Kar­cagról és Kisújszállásról; — a mezőtúri tagozatra Mezőtúrról és Túrkevéről; — a kunszentmártoni tago­saira a kunszentmártoni já­rásból; <— a tiszafüredi tagozatra a tiszafüredi járásból lehet pályázni. IL A 2 éves szakosító tagozat ’ 'A szakosító tagozat elmé­leti továbbképzés útján fel­sőfokú ismereteket nyújt a párt-, állami, tömegszerveze­ti, gazdasági vezetőknek, pro­pagandistáknak a marxiz­mus—leninizmus ®gy-<sgy ■ágából. A hallgatók félévenként kollokválnak, a második év végén sikeres előmenetel ese­tén államvizsgát tehetnek. Ha ezt követően — meghatá­rozott és sikeres beszámolók titán — a marxizmus—lesti- nixmus további két ágából is (sikeres államvizsgát tesznek, » 17/1963. (Vin. 2.) Karra, sz, rendelet értelmében főiskolai oklevelet nyerhetnek. Az 1973/74-es tanévben az alábbi szakosító tagozatokra Sehet jelentkezni: — filozófia, ! — polí^’-ai gazdaságtan, 1 — szocializmus politikai — a nemzetközi smunká&- [mozgalom történet®. i A felvétel feltoteleäs = A Marxizmus—Leniniz­mus Esti Egyetem 3 éves ál­talános tagozatának elvégzé­se, vagy 1 éves pártiskolai végzettség, illetve ezekkel egyenértékű elméleti, politi­kai előképzettség, továbbá a Marx Károly Közgazdaságtu­domány Egyetem, a tudo­mányegyetemek bölcsész fa­kultásainak, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia elvégzése, illetve ezekkel egyenértékű elméleti, politikai felkészült­ségi szint. — A munkahely vezetőjé­nek és pártalapszerveaaíéaek javaslata. — A tanulást «igedélyezá orvosi igazolás. ■— Sikeres felvéteüS vizsga & S éves általános tagozat tananyagából ® jelentkező által választott szakágnak megfelelően. A szakosító tagozat mflk5- álési helye: Szelnek, Vörös- csillag út S. szám. 111 Az 1 éves speciális továbbképző tagozat A speciális tagozat to­vábbképzés jelleggel speciá­lis ismereteket nyújt a párt-, állami, tömegszervezeti, ipa­ri és mezőgazdasági vezetők­nek. propagandistáknak. A tagozat hallgatói az érv folyamán két alkalommal számolnak be előrehaladá­sukról, és a tanfolyam elvég­zéséről végbizonyítványt kap­nak. Az 1973/74-«® tanévbe® ms alábbi speciális tanfolyamok­ra lehet jelentkezni: — iparpolitikai tanfolyam, — élelmiszergazdaság-poli­tikai tanfolyam. — művelődéspolitikai tan­folyam, — szociológiai tanfolyam, — propagandisták pedagó­giai és módszertani tanfo- ly .na, — a pártépítés kérdései c. tanfolyam, — agitátorképző tanfolyam. A felvétel feltételei: — Egyetemi, főiskolai, kö­zépiskolai végzettség, vagy azzal egyenértékű általános műveltségi szint. — A Marxizmus—Leniniz­mus Esti Egyetem 3 éves ál­talános, 2 éves szakosító ta­gozatának elvégzése, vagy ezekkel egyenértékű elméleti, politikai előképzettség. — A munkahely vezetőjé­nek és pártalapszervezetének javaslata. — Sikeres felvételi vizsga a 3 éves általános tagozat anyagából. A speciális tagozat műkö­dési helye: Szolnok, Vörös­csillag út 8. szám. Általános tudnivalók Az Esti Egyetem minden tagozatán az oktatás szep­tember 1-től június 30-ig tart. A foglalkozások rendje: A 3 éves általános tago­lton hetenként félnapos, a szakosító és speciális tago­satokon kéthetenként egész- oapos kötelező részvétel az Oktatási Igazgatóság által meghatározott napokon. Az Esti Egyetem valameny- nyi tagozatára pártohkívüli- ek is jelentkezhetnek. A felvételhez szükséges je­lentkezési lapokat a terüle­tileg illetékes pártbizottság­tól lehet kérni. A munkahely vezetőjének és pártalapszervezetének ja­vaslatával, valamint orvosi Igazolással ellátott felvételi kérelmet (kérdőívet) a terü­letileg illetékes járási, vá­rosi pártbizottsághoz, a me­gyei szervek, a BM, a HM. Kőolajipar, Állami Építőipar területéről az illetékes hiva­tali, illetve vállalati párt­szervhez, pártszervezethez kell benyújtani legkésőbb 1973. március 31-ig. A felvételi vizsgákra 1973. május 7—26. között kerül Bor. A felvételi vizsgák ide­jéről értesítést kapnak a je­lentkezők. Az Esti Egyetemen tanu­lók az alábbiak szerint kö­tetesek fizetni tandíjat: — A 3 éves általános ta­gozaton évente 170,— Ft —- A 2 éves szakosító ta­gozaton évente 2S0,— Ft — Az i éves speciális ta­gozaton évente 170,— Ft. Bővebb felvilágosításért a területileg illetékes pártbi­zottsághoz és az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságához le­het fordulni. Telefon: 12-838. MSZMP Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága Pára körük vezetőinek taníts hozása Tegnap Szolnokon a me­gye mintegy huszonnyolc Páva-körének vezetője ta­nácskozást tartott. Megbe­szélték^ a közeljövőben sorra kerülő Páva-köri bemutatók helyét, idejét. A középdön­tőt Tiszaföldváron, Mezőtú­ron és Pórtelken rendezik. Az ott legjobban szereplő együttesek vesznek majd részt augusztus 20-án Tisza- kürtön a Tiszazugi Napok során a megyei Páva-köri bemutatón. A tanácskozáson részt vett Baros Gyula, a budapesti egyetemi kórus vezetője is, és módszertani útmutatáso­kat adott a Páva-körök ve­zetőinek. Utána a résztvevők megvitatták a hallottakat, és elmondták gondjaikat, problémáikat. Több hozzá­szóló panaszolta, hogy nincs állandó helyiségük, ahol próbáikat tarthatnák. A ke­vés anyagi támogatás miatt néha még a kórusvezető tiszteletdíját sem tudták ki­fizetni. Jó lenne, ha a he­lyi szervek több megértést és nagyobb anyagi támoga­tást biztosítanának szá­mukra. Külön műsor a nőnapra Március 8-ról, a nemzet­közi nőnapról külön műso­rokkal emlékezik meg a rádió és a televízió. Március 7-én a Kossuth-adón hangzik el 14.30-kor „Akiről a határo- rozat szól” címmel Pásztor Magda riportja. Másnap ugyancsak a Kossuth-adón 11.30 órakor „Anyák dicsé­rete” címmel irodalmi ösz- szeállítást sugároznak. Eb­ben Kassák Lajos, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc és Ve­res Péter műveiből ad elő részleteket Básti Lajos, Bicskey Károly Bitskey Ti­bor, Horváth Teri, Kállai Ferenc. A televízió március 8-án 18.25-kor „Kettős kötés” címmel vetíti Wiedermann Károly dokumentumfilmjét, amely a dolgozó nők életé­ről villant fel képeket. Oktatástechnikai központ A korszerű oktatástech­nikai eszközök kutatására; alkalmazásúk oktatására és terjesztésére országos okta­tástechnikai központot léte­sítenek Budapesten. A mű­velődésügyi miniszter most megjelent utasítása szerint a központ ellátja az okta­tástechnikai szakemberek képzését, valamint oktatók, közművelődési szakemberek oktatástehenikai továbbkép­zését. Feladata többek kö­zött az oktatástechnikai eszközök és módszerek ter­jesztése. Elméleti és kísérleti kutatómunka, az oktatási és közművelődési intézmények oktatástechnikai igényeinek folyamatos vizsgálata. O 0 Üzem és nranliaszei’vezéai Tanulnak a középvezetők 1848-49 Nagyszabású feiálL'íás a Hadtörténeti Múzeumban Az Országos Hadtörténeti Múzeumban — ahol 28 000 eredeti dokumentumot, 60 000 tárgyi emléket és csaknem százezer fénykép- felvételt őriznek — felújí­tott formában március 10- én nyitják meg az 1848— 49-es forradalom és szabad­ságharc időszakát bemutató kiállítást. A múzeum ezzel köszönti a nagyjelentőségű történelmi események 125. évfordulóját. A tárlat anya­ga újabb értékes emléktár­gyakkal bővült. Helyet ka­pott egyebek közt néhány olyan 48-as csapatzászló, amelvek eddig nem szere­seitek. Az új szerzemények között vannak korabeli egyenruhák, különböző do­kumentumok, például a 48- as honvédsereg első egysé­ges esküje fogalmazványá­nak szövege Kossuth Lajos­tól, az újonc-állításra vonat­kozó, 1848 decemberéből származó rendelet. Bemutat­ják korabeli hadidalok, ka­tonai indulók kottáit, az ak­kori különféle emlékérmeket is. A gazdag kiállítási anyag három termet tölt meg, s átfogó képet ad 1848 ese­ményeiről, a forradalom és szabadságharc folyamatáról, vívmányairól. bukásáról, hatásáról, A munka- és üzemsaerve- aés, valamint a vezetés szín­vonalának javítására hozott párt- és kormányhatároza­tok nyomán egyre szélesebb körben bontakozik ki az azok megvalósítását szolgáló gya­korlati munka. Jó példa és hasznos kez­deményezés amely a NIM Ipargazdasági és Üzem- szervezési Intézet, va’ mint a MSE szolnoki csoportja között kialakult. , A TITÁSZ szolnoki üzem­igazgatósága ugyanis felkérte a MEE szolnoki csoportját, hogy a NIM—IGÜSZI segít­ségével szervezzen középve­zetők számára vezető to­vábbképző tanfolvamot. A NIM -IGÜSZI a felkérés*.el­fogadta. összeállította e. tan­folyam tematikáját, s ehhez kiváló előadók közreműkö­dését is biztosította. Ennek eredményeként indult meg Szolnokom ez a 23 órásra ter­vezett tanfolyam, amely kö­zépvezetőink számára általá­nos szintű, a vezetői mi* .ká­hoz szükséges, átfogó isme­reteket. nyújt. Az első előadásokat márci­us 1-én tartottuk meg. A tanfolyamot április 19- én üzemi látogatás zárja. Ezen megtekintjük a NIM— IGÜSZI számítógépét, s Fü­zér István ismerteti a szá­mítástechnika vállalati, gya­korlati alkalmazását. x Madarász Tibor MTESZ Szolnok megyei Szervezet titkára Huszonöt éves a felnőttoktatás IV| ehéz örökséget hoztunk magunkkal — sok mással • ’ együtt — a múltból Több százezer ember hiányos iskolai végzettséggel, sokan analfabétaként lépték át azt a történelmi küszöböt, amelyet számunkra a felszabadulás jelentett _ De már az első esztendőkben teljesen egyértel­művé vált, hogy tanulnunk kell, hogy befogadhassuk és al­kalmazni tudjuk mindazt az újat, amely az ország építésé­hez nélkülözhetetlen. Éppen most 25 esztendeje — március 5-én — állami határozat született a felnőttoktatás megszer­vezésére, továbbképzésére. S attól kezdve ezrek ültek es­ténként . az iskolapadokban, pótolták akt, amit legtöbbször saját hibájukon kívül mulasztottak el. A legtöbben az általános iskola utolsó két osztályát pó­tolták, bár igen sok helyen a négy felső osztályt is meg­szervezték, mert különösen vidéken az első néhány osztály elvégzése után munkába állították a gyereket. A háború előtti években hazánkban 900 ezer írástudatlant tartottak nyilván. Szolnok megyében még 1949-ben is csak 26 000 embernek volt általános iskolai végzettsége. Ez világosan mutatja, hogy milyen hatalmas történelmi feladatra vállal­koztak a felnőttoktatás szervezői és azok a tanárok, akik a nappali munkájuk után este újra kezdték az oktatást. A felnőttoktatás nagy missziót töltött be, de illúzió lenne azt hinni, hogy két és fél évtized alatt teljesen sike­rült felszámolni egy egész történelmi múlt kulturális bű­nét. Sokan voltak, akik szégyelltek iskolába járni. Mások úgy vélték, „ha eddig jó volt, ezután is jó lesz”. De még az ilyen visszahúzó erő ellenére is óriási eredmények szü­lettek. A háború előtt 900 ezer volt az analfabéták száma, 1970-re ez már 187 ezerre csökkent. A dolgozók általános iskoláiban a legnagyobb érdek­lődés az 1963—64-es tanévben volt, akkor az esti tagozaton 100 ezren tanultak. 1971-ben 17 365-en iratkoztak be ilyen iskolákba. Az érdeklődés is csappant, de a szükséglet is kisebbé vált. A negyedszázados évforduló új feladatokat, korszerűsítési tennivalókat állít az oktatás irányítói elé. Az esti és a levelező tagozatokon tanulók aránya részben eltolódott a felsőfokú intézmények felé, az elmúlt 25 év alatt összesen 78 ezren szereztek diplomát főiskolákon és egyetemek esti és levelező tagozatain. De egy legutóbbi összesítés alapján — az adat 1972-es — még mindig másfél millióan nem fejeztél? be az általános iskola utolsó két osztályát. Tavaly ősszel minden megyében vizsgálták a.fel­nőttoktatás helyzetét és az általános tapasztalatok értékelése alapján született az a miniszteri utasítás, amely ez év ja­nuár 1-től lépett érvénybe. Eszerint a művelődésügyi mi­niszter és az érintett szaktárcák miniszterei a továbbkép-’ zés alapfeltételének tekintik az általános iskolai ismeretek, elsajátítását és ezért rövidített tanfolyamok szervezését tették lehetővé.. Ehhez különleges óratervet és tantervet dolgoztak ki. E lsősorban magának a tanulni vágyó felnőttnek ér­deke ismereteinek gyarapítása, mert szakmájában is így tud előrelépni, fejlődni. Közös érdekünk, hogy művel­tebbek, szakképzettebbék legyünk. Asszonyom1 — Uram! Lapunk hasábjain a „Né­ni!” megszólítással illetett olvasó megkérdezte, miért sértik meg az embert oly gyakran éppen a meg nem felelő megszólítással. Nagyon élő, nagyon eleven nyelvi és társadalmi probléma ez. Komlós János televízióbeli „külön csatornáján” sem vé­letlenül foglalkozott oly részletesen vele. Hogy miért nehéz és összetett probléma a megszólítás, az alábbiakban próbálunk tömören felelni a kérdésre. Elsősorban azért, mert ez nemcsak nyelvi kérdés, ha­nem sok nyelven kívüli, tár­sadalmi vonatkozása is van. A megszólítás több nyelvkö­zösségben nemcsak nyelvileg, hanem társadalmilag is meg­határozott, s a megszólítások formái eleve kifejezik azt a kapcsolatot is, amely kiala­kult a megszólító és a meg­szólított között. A társadal­mi, az érzelmi kapcsolat jel­lege, a beszélő személyek kora is nehézséget okoz, melyik megszólítási formával éljünk. Mivel a megszólítás­sal még ma is mérlegelnünk kell, igen változatos formák élnek nyelvhasználatunkban. A leggyakoribbak ezek: Elv­társnő! Elvtársi Szaktárs! Kartásl Sporttárs! Néni! Bá­csi! Asszonyom! Uram! stb. E megszólítási formák kö­zül egyeseket bizonyos be­szédhelyzetekben ridegnek, tiszteletlennek érzünk. Sok­szor valóban sértő a felesle­gesen bizalmaskodó forma: Szépasszony! Fiatalasszony! Kedveském! Néniket Ara­nyoskám! stb. Akkor is mérlegelni szok­tunk, amikor a „magázás", az „önözés”, a „tetszikezés” megszólító formák közül kell választanunk. Ma még való= bán az egyes formák függ­nek az emberek társadalmi kapcsolataitól is. A „Maga!” formát ma már sokan „le­fokozó” értékűnek érzik. Az „ön!” sem alkalmas mindig a megszólítás szerepére. A „tetszilc”-es szerkezetekkel kapcsolatban két álláspont alakult ki: van, aki megkí­vánja, van, akinek „nem tet­szik”. Vannak nyelvek, amelyek­ben a megszólítás nem függ a beszélő társadalmi kapcso­latától. Az angolban pl. a you (ön) nem kíván különle­ges állásfoglalást, mérlege­lést, nem is vetődik fel vele kapcsolatban nyelvi, etikai, társadalmi probléma. Nálunk is meg van az igény arra, hogv „egyszerű­sítsük”, „könnyítsük” a meg­szólítást. A címül idézett két formát többen alkalmasnak tartják erre a szerepre. Van­nak azonban, akik még min­dig előítélettel viszolyognak e két megszólítási formától. Ennek oka elsősorban az, hogy a két szó régi jelentés- tartalmát és használati érté­két nagyon érzik. Az úr va­lóban a letűnt társadalmi vi­szonyok között azokat ne­vezte meg, akik valamely hatalomnak, vagyonnak a birtokosai voltak, akik ren­delkeztek, parancsolgattak. Ma ez a fogalmi érték visz- szaszorulóban van, s a pusz­ta udvariasság kifejezője­ként. különösen az Uram! általános megszólítási for­mában alkalmas arra, hogy bátrabban éljünk vele. Az Asszonyom! megszólí­tás nemcsak tiszteletadó for­ma, hanem olyan eszköz, amely minden beszédhelyzet­ben megfelelő a nőnemű személyek megszólítására, ♦ 4 l

Next

/
Oldalképek
Tartalom