Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-04 / 53. szám
1973. március 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Élenjáró gazdaságok Költekező takarékosság Rákóczifalván Néhány esztendeje nemigen tartanak olyan gépbemutatót a megyében, amelyre szereplőként meg ne hívnák a rákóczifalvi téeszt. A Kiroveccel kezdődött mindez. Másképpen, szakszerűbben szólva, a szovjet K—700- as traktorral. Három esztendeje vásárolta meg a szövet- kezt a nagyteljesítményű szántógépet. Azt követően pedig két amerikai származású, nyugatnémet gyártmányú John Deere gépet. A szovjet traktor négy gép munkáját végzi. Igaz, hogy az ára is elképesztő, 1.4 millió forint a munkagépeivel együtt. Ugyanennyibe kerül a John Deere is. Három gép egy kis gépállomás A három gép értéke együtt valamikori kisebb gépállomás ára. Ám ez a három gép szántja fel azóta a rákóczifalvi határt, műveli a földeket, takarítja be a termést. Még az elnök is meglepődik, amikor kérésemre a könyvelők összesítik, mit végzett egy John Deere kombájn ezen a nyáron és az ősszel: 969 hektár búzát, kukoricát, lent, és salátát aratott le. A Rákóczi Tsz közös területe csupán 2732 hektár. Régi fogalmaink szerint pedig azt jelenti az előbbi teljesítmény: egy kétezer holdas gazdaságban egyedül felszánt a szovjet traktor, egyedül ura a betakarításnak az amerikai. Mégsem rajongott először B rákóczifalvai téesz tagok egy része sem a nagy gépekért. A megye szövetkezeti vezetői közül is többen azt vallják: annyi pénzért négyöt traktort is meg lehet venni. Azért nem egyszerre kell a pénzt kiadni, nagy. kampányok idején mégis csak ötféle munkára lehet öt gépet küldeni. — Mi hát az igazság? — kérdeztem dr. Bereczki László elnököt. — Az mind igaz, amit a kollégáim elmondanak — kapom a választ. — Hiszen valóban könnyebb öt évben öt gépért kisebb tételekben kiadni a pénzt, mint egyszerre egy ilyen célgépért. Mi mégis azt valljuk, az előbbi eset nagyon világos példa arra, hogyan pazarolhat a garasoskodásával valaki. A célgépek ellenzői több mindennel nem számolnak. Történetesen azzal sem, hogy a Kirovec szovjet traktorra A múlt év őszén rendkívüli gazdaságvezetői értekezletet hívott össze a rákóczifalvi téesz-elnök egy délután. Szokatlan dolog ez, riadtan jöttek az emberek: mi történt? — Még semmi tragikus — kezdte dr. Bereczki László — de végzetes baj előidézői lehetünk, ha nem tisztázunk valamit. Azt, hogy az eddigi szemléletünk, szervezeti felépítésünk a tegnapé. A jelenlévők értették, hogy miről van szó. Arról, hogy aznap délután elindult a John Deere kombájn a kukoricatáblákra. Ügy, olyan előkészületekkel, mint más kombájnokkal megszokták. A terményszállító teherautót még elküldték előtte Szajol- ba ládákért, mondván, itt van nem messze, rögtön megjárja a kocsi. Jött is sofőr azonnal, mégis későn. A John Deere gép menetsebessége ugyanis 50 kilométer. Pillanatok alatt kinn volt a határban. A következő hét perc alatt pedig megtelt a terménytartály, le kellett állnia. A hozzá beosztott másik szállító jármű vezetője pedig, miután elvitte az első fuvart, ráérősen bóklászott az udvaron. A John Deere újabb 7 perc után ismét leállásra kényszerült. Ez éppen elég volt ahhoz, hogy szót váltsanak róla. Arról, hogy ez a gép nem túr ilyen rossz szervezést. Ez például nem nyolc ember kell, mint négy más gépre, hanem csak kettő. A traktorosok, — képzettségük és nehéz munkájuk után — minden szövetkezetben a jól keresők közé tartoznak. Számítsuk csak 45 ezer forinttal egy traktoros évi keresetét. Tessék, hat ember esetében 270 ezer forint bérmegtakarítás évente. És munkabér, nem általános költség, ami megint nagyon lényeges dolog. — Ám vegyük az általános költséget is — folytatja az elnök. — Egyre drágul az üzemanyag. Azért egy Kirovec mégiscsak jóval kevesebbet fogyaszt, mint négy egyéb traktor. Arról nem szólva, hogy négyszer-öt- ször kevesebb gépnek kell színt, műhelyt, alkatrészraktárt építeni és fenntartani. Ez már az igazán nagy ösz- szeg. Valamint az is tény, hogy noha a célgépekre magasabban képzett emberek kellenek, ám végülis legalább négyszer kevesebb gépvezető és kezelő kiképzésére kell költeni. Egyszóval a rákóczifalviak a nagy gépekre esküsznek. Ezt tartják a jövő útjának is, igazi műszaki fejlesztésnek is. — Inkább két éven át gyűjtünk rá, de ha egyszer pénzt adunk ki, az sok évre szóljon — mondják. Ám azt is rögtön hozzá teszik: c§ak divatból, vagy csak azért mert van rá pénze, senki ne vegyen célgépet. Sok minden egyebet is feltételez e gépek, géprendszerek költségének megtérülése. Mindenekelőtt ehhez igazított korszerű munkaszervezést. vagonos gép, ha áll az nem mázsákat, hanem tonnákat jelent. — Nem filléres alapon .ultizunk már — mondták ki — forintos tételekben játszunk. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezen az értekezleten csak a munkaszervezetet igazították az új technikához, valójában jóval előtte felkészültek fogadására. Ez is érdekes módon történt. Rákóczifalván az a szokás: negyedévenként egy-két napra nyakukba veszik az országot. Bábolnára, Szekszárdra, Mezőhegyesre mennek; hol, milyen újdonságot látnak, mit tudnak hazahozni. A jelszó: tanulni nem szégyen. Bábolnán látták azt is, hogy a nagy gépekkel úgy dolgoznak, ha egy munkát elkezdenek, azt a végéig csinálják. Tehát, ha egy táblát felfognak történetesen szántani, azt nem hagyják ott addig, amíg nem végeztek minden más munkálataival Is. Két éve a rákóczifalviak Is meghonosították ezt a módszert. A műszaki váltás ezentúl még több mindent is kikénvszerített a szövetkezetből. Azt például, hogy tagjaik, szakvezetőik tudásával többet törődjenek, arra többet áldozzanak. — Abból indulunk ki, a felkészülés erre a technikára nem azonos a pénzgyűjtéssel. Mi több, mindennél fontosabb, hogy előre kiképzett emberek vegyék át a gépeket. Ügy mondtuk mi ezt: most már nem elég csak a lelkesedés a célgép kormányánál — foglalja össze az elnök. A Kirovec traktoruk például még a Szovjetunióban volt valahol, amikor a rákóczifalvi traktorosok már a mezőtúri gépészeti karon ismerkedtek vele elméletileg, gyakorlatban pedig Bábolnán. A francia hidastraktor megvásárlása még csak szándék, de már holnap indul a főmérnök, Zolnai Zoltán Franciaországba. A zagyvarékasi Béke Tsz-szel közösen vásárolnak holland hagymatermesztő, betakarító géprendszert. Kilenc gépből áll ez, négy lesz a rékasiak tulajdona, négy a rákóczifal- viaké. Az ötödik, az osztályozó közös. Ez is ésszerű vállalkozás. Az osztályozó teljesítménye 1500 vagon naponta. Csak egy téesz nem tudná kihasználni egy idényben. Közösen már jobban, és a gépek ára — 5 millió forint — is jobban megoszlik. Technika és vezetési stílus És ami ehhez tartozik még: a szövetkezet költségén kinn járt Hollandiában a főagronómus még mielőtt szóba került a hagymagépek megvétele. S mielőtt még beérkezett az országba a géprendszer, a traktorosok kimennek Jugoszláviába, mivel ott már dolgozik ilyen gépsor. Ott tanulják meg e gépek kezelését, karbantartását; látják munkaközben. Egy-egy ilyen külföldi út benne van átlag 10 ezer forintba. — És mibe kerül, ha a milliós értékű gépek valamelyike tönkremegy a mi tudatlanságunk miatt? — kérdezik vissza. Tetszik ez a felfogás. Olyan, látszólag költekező kiadások ezek, amelyek valójában előrelátó takarékosságot jelentenek. Ez a szemlélet, gazdálkodási mód is tette azzá a rákóczifalvi téeszt, ami: a műszaki fejlesztés egyik legbátrabb szövetkezete a megyében. Ezzel természetesen több minden velejárt. Az iparsze- rűen termelő mezőgazdasági üzembe be kellett vonulnia a vállalati felépítésű irányításnak is. A múlté a mindent intéző, a mindenhez értő elnök. Rákóczifalván is, évekig tartó próbálkozások után, alakult ki ez a vezetési stílus. — Az új technikához új veztési mód párosult — mondja dr. Bereczki László. — Mindenekelőtt magasan képzett emberekkel lehet csak ilyen üzemet irányítani. Igaz, nem jönnek el fillérekért. De a tagság érdeke elsősorban, hogy a jól fizetett szakemberek olyanok legyenek, akik urai a rájuk bízott technikának és jó vezetői az embereknek. Az elnök pedig bízzon vezetőtársaiban. Higy- gye el róluk, hogy egyenként jobban értenek saját szakmájukhoz, mint ő mindenhez együttvéve. S hogy mit csinál akkor az elnök? összefogja a gazdaságot, a rátartozó ügyeket intézi. És a közös jövő tervezését irányítja. Az ilyen felkészült — tulajdonképpen sok szövetkezet holnapját már ma élő — gazdaságban pedig izgalmas korszak beköszöntésére számítanak az emberek. Az alapot lerakták hozzá. Borzák Lajos Rendkívüli megbeszé'és Március 31-ig kifizetik a nyereség- részesedést E hónapban fizetik a nyereségrészesedést. A vállalatok és szövetkezetek elkészítették nyílt évi mérleg- beszámolóikat, »melyeknek feldolgozását megkezdte a Pénzügyminisztérium. Az ágazati minisztériumok is sorra felmérik a múlt évi gazdálkodás adatait, a vállalatok pedig a gazdasági vezetők és a szakszervezeti szervek most döntenek a részesedési alap felosztásának elveiről. A sorozatos tárgyalások befejeztével — a legtöbb helyen március második felében — a dolgozók kézhez kapják a nyereségrészesedést. Március 31-ig valamennyi vállalatnál az igazgatók a kollektív szerződések végrehajtásának, a nyereség alakulásának részleteiről is beszámolnak a dolgozóknak. A Hűtőgépgyárban nagy gonddal csomagolják a Heller— Forgó-féle hűtőtorony hűtődeltáit Szakmai utak külföldre Alig észrevehető kis tábla húzódik szerényen Szolnokon, a Ságvári körút 6 számú ház ajtaján, — rajta a felirat: COOPTOURIST megyei irodája. Negyedik éve alakult azzal a céllal, hogy eleget tegyen a szövetkezeti dolgozók sajátos utazási igényeinek. — Három évvel ezelőtt az ipari szövetkezetek dolgozói számára a poznani, és a zágrábi vásárra szerveztünk társasutazást, a takarékszövetkezetek ügyvezetőinek pedig Lengyelországba — mondotta Kovács Károly irodavezető. —A Szovjetunióba kereskedelmi szakmai csoport utazott. Az utak jelentős része még ma is szakmai jellegű. — Sokan jártak külföldön? — Megyénkből tavaly mintegy ezren. Legsikeresebb a szövetkezeti Barátság vonat volt, amelyen háromszázhúsz ÁFÉSZ, ipari és termelőszövetkezeti dolgozó utazott — nyolc napra Moszkvába, ahol megtekintették a május elsejei felvonulást is. Belföldi túrán ötven csoport vett részt. Kedvezményes utak is vannak. A fő szezonon kívül októbertől—áprilisig a szocialista országok fővárosaiba repülővel ötnapos utazásokat szerveznek. Ezek olcsók. Például Moszkvába, fő idényben 3100 forintba kerül az út, — kedvezménnyel viszont csak 1900 forintba. — Az idei úti program? — Kijev—Moszkva útvonalra az idén is megszervezzük a Szolnok megyei szövetkezeti Barátság vonatot. A nemzetközi nőnapra megyénkből egy csoport Moszkva, Leningárd érintésével tíz napra Tallinnba utazott. Az ÁFÉSZ elnököknek bulgáriai szakmai programot ajánlunk, és szakmai lesz az az út is. amelyet vízügyi szakembereknek szervezünk a Szovjetunióba. — És belföldre? — Az igények szerint az ország minden tájára indítunk csoportokat. (pi) Környezetvédelmi tanácskozás Visegrádon, szombaton befejeződött az országos környezetvédelmi tanácskozás. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezésében tartott értekezlet felszólalói — az érintett minisztériumok és főhatóságok képviselői, a környezetvédelem szakemberei, a megyei népfront bizottságok küldöttei — a társadalom segítségének fontosságát hangsúlyozták. Az értekezlet elfogadta a népfront környezetvédelmi munkaközössége által előterjesztett társadalmi programot, amelyben kijelölték a legfontosabb teendőket. A tanácskozás résztvevői felhívással fordultak a lakossághoz. A felhívás hangsúlyozza, hogy hazánkban is jelentkeznek már a környezeti ártalmak ijesztő gondjai. A helyzet azonban még nem olyan katasztrófá- lis, mint a nálunk iparilag sokkal fejlettebb országokban. A jövő a korszerű gyártmányoké Egy hasznos útmutató margójára Nem volt a legjobb esztendő az 1972-es az ipari szövetkezetekben. Nem érték el a népgazdasági és a megyei tervben előírt termelésnövekedést; sok fontos iparágban, így a szolgáltatásban is elmaradtak saját terveiktől is. Mindössze 0.8 százalékos volt a termelésnövekedés. Mi az oka? Boncolgatták ezrt; a legilletékesebbek, a KISZÖV és a Megyei Tanács V. B. ipari osztálya is. Az bizonyos — állapították meg —, hogy nem elég korszerű a termékösszetétel, elmarad a kívánalmaktól az üzem- és munkaszervezés színvonala, sok szövetkezetben a műszaki feilesztés sem megfelelő. A vizsgálódásokból, elemzésekből született az a naev munkát tükröző közös 'javaslat, irányelv, amely a napokban látott napvilágot a két szerv együttes szerkesztésében. A gazdaságos munkára, a helyes termelésszerkezet kialakítására ösztönöz, tesz javaslatokat. a húszoldalas kiadvány. — Meekaoízk ezt a KT^vöV tarszövetkezetein kívül a HT^vAv és a RU- ^7ÖV mesrvéhen működő tagjai is. tehát hatvanhat inari szövetkezet munkájához evőit seoítséret. E közös irányelv megállapítja. hoev a gazdasági + fIT ÍV*'1'»’* tekben már 1968-ban megindult a gyártmányszerkezet lassú átalakulása. Ez a tendencia, amely évről évre fokozatosan erősödött, elsődlegesen a rövidtávú tervezés keretein belül maradt, nem illeszkedett kellően a középtávú tervekbe. A megtett intézkedések zöme a gazdaságosságot csak rövidtávon biztosította. Ahhoz, hogyhosz- szútávon is gazdaságos' maradjon a termelés a szövetkezeten belül két alapvető tényezőt kell figyelembe venni: az egyes résztevékenységek, termékek gazdaságosságát; és a termékeknek, résztevékenységeknek az össz+evékenysé- gen belüli arányát. A gazdaságos termelés Kialakítása alapos előkészítő, elemző munkát kíván. — A meglévő gyártmánvösszetéte- len túl a jövőre Is gondolni kell, nehogy a mennyiségi változás, bérfeilesztés, vagy anvagárnövekedés a jónak ítélt terméket veszteségessé tegve. A gazdaságosabb termelés- szerkezet kialakítása nem megv egyik napról a máütc- ra, hanem hosszantartó folyamat Ezért szükséges több évre előre felmérni a termelőkapacitást. a piac tolvo^-ő- kénességét. az árak. a költ- sé«összetétel alakulását, a munkaerőhelyzetet, a termeparrizilmdás egyéb feltételeit. Ezek vizsgálata után lehet csaK a termékeket rangsorolni, a gazdaságos termékek gyártását növelni, a nem kifizetődő termelést pedig vi&z- szaszorítani. A gazdaságosabb termelési, tevékenységi szerkezet kialakításának vannak egyéb lehetőségei is. Ezek közé tar- toziK a szervezett termelési és értékesítési munka. — a készletgazdálkodás állandó javítása, az állóeszköz gazdálkodás tervszerűbbé tétele, a helyes költséggazdálkodás. A gazdaságos termelésszerkezet kialakítása nem öncélú, hanem elsőrendű társadalompolitikai feladat. Ezért a korszerű gvármánvszerke- zet megtervezése feltételezi a gondos előkészítést az elképzelések megvitatását. Jó, ha ezeken a tanácskozásokon a pártszervezetek is résztvesz- nek. elősegítve, hogy helyes döntések szülessenek, és a döntések végrehajtása ne sértse a dolgozók, a szocialista társadalom érdekeit. Az útmutató több címénél. A ^vasiatokon, ösztönzésen tű' konkrét célokat Is kitűzött — ajánlásként az i^ari szövetkezetek «zérn£ra a Megyei Tanács V. B. inari osztálya nem első ízben ad ki ilven. és ehhez hasonló elvi- és gyakorist! útmutatót a felügyelete alá tartozó egységek számára. Bizonyára hasznos lesz ez Is. a x
